Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-09 / 238. szám

«mOMÄNT ÉS TECHNIKA:.:'" TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 3,<JY fis TECHNIK./

K

5

E

ü

u

H

wi

fcj

k

z

<

S

o

c

p

<

S

B

O

u

H

cn

«

>

Sí

<

SgS

o

C

Á homok feltárja titkát

Az- utóbbi évek egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy a Szahara valamikor virágzó táj volt. A nigeri uránbánya feltárása és kiaknázásának megkezdése hozzájárult az Air hegység tüzetesebb tanulmányozásához.

Ma itt egy tucat oázis és mintegy 30 kút köré összpontosul az élet. Bizonyos régészeti leletek, amelyekre a közelmúltban bukkantak rá, arra engednek következtetni, hogy valamikor az Air hegységben buja növényzettel övezett tavak voltak. Erről tanúskodnak például az itt talált krokodilkoponyák, egy dinosaurus csontváza, elefántagyarak, továbbá olyan fák maradványai, amelyek kipusztultak a Szaharából.

A leletek között ősi, kőből készült karkötőket is találunk, azokhoz hasonlókat, amilyenekkel ma is díszítik magukat a nők.

Találtak még gabonatörő mozsarakat. Egyes tárgyak életkora több, millió év.

A Nigerben feltárt leletek főként azokat a tudósokat érdeklik, akik annak a feltételezésnek a hívei, hogy a földi élet éppen Afrikában született meg.

Miniatűr

terepjáró

Egy angol cég rekonstruk- törei miniatűr terepjáró autót terveztek, amelynek legfőbb tulajdonsága: kitűnő terepjáró. Az autó könnyedén leküzdi a komoly akadályokat is. Ez lényegében a terepjáró tagolt konstrukciójának köszönhető. Mindkét görgősen összekapcsolt része szabadon elfordul a másik részhez viszonyítva. A kerekek meghajtása és önálló függeszté- se szintén elősegíti az egyenetlen, hullámos terepen való könnyű továbbhaladást. A motor a terepjáró hátsó részegységében kapott helyet. A motorház hermetikusan zárt, ezért a terepjáró vízben is haladhat. Ebben az esetben a vezető bekapcsol egy speciális „vízterelő” szerkezetet.

Híd — papírból

Az öttonnás teherautó ráhajtott a hídra, lassan elérte a híd másik végét, majd visszatért arra a partra, ahonnan óvatos utazását megkezdte. Ezután többször, nagy sebességgel végig száguldott a hídon.

Nem volna ebben semmi különleges, ha nem tudnánk, milyen anyagból készült a híd. 12 méter hosz- szú, 3,5 méter széles hídról van szó, mely egy Ne- vada-állambeli folyó kiszáradt medrét szeli át és teljes egészében egymáshoz ragasztott papírlapokból építették.

Az első próbák idején a híd egyszerre hat teherautó terhelését bírta el. A híd fő szerkezeti sajátossága az, hogy a papír rostjait a szilárdság fokozása érdekében alapvetően függőleges irányban helyezték el. Nem nagyon valószínű, hogy az efféle hidak széles körű alkalmazásra lelnének, de példáján az amerikai szakemberek ismét bebizonyították: a papír

olcsó építőanyagul szolgálhat.

összeragasztott papírlapokból készült panelekből már építettek földszintes épületeket is, üzlethelyiségek számára.

Röntgenfelvételek a lapról

Kitűnő röntgenfelvételeket készítettek a Napról egy, az Eu* róf*ai Űrkutatási Hivatal által Szardíniáról ez év márciusában felbocsátott Skylark típusú rakéta segítségével.

A kísérlet célja elsősorban a. Nap atmoszférájának alacsonyabb rétegeiben végbemenő folyamatok megismerése.

U

Ui

i*•

z

«C

s

A műanyag jelene

r ■ *■ rf«

es jovoje

A műanyagok „karrierjének” története alig több, mint negyedszázados, s mi ez a fa. az üveg, a fémek, a keramikus anyagok stb. nagy múltjához képest. Ám e negyedszázad is elég volt ahhoz, hogy az iparilag fejlettebb országokban az egy főre eső műanyagfogyasztás elérje az évi 30 kg-os értéket, a világtermelés pedig túllépje az évi 25 millió tonnát.

Magyarországon a műanyagfogyasztás pillanatnyilag alig valamivel haladja meg az évi 11 kg/főt, de 1975-ben várhatóan már 23 kg körül lesz, 1980-ban pedig elérheti a 39—40 kg/főt. A fejlődés ütemére tehát az jellemző, hogy a műanyagfogyasztás ötévenként nagyjából megkétszereződik.

Hazánk nemcsak az egy főre jutó fogyasztás muta- tószámában, hanem több más vonatkozásban is elmaradt attól a szinttől, amelyet népgazdaságunk általános szerkezeti, anyagfelhasználása és műszáki fejlettsége megkívánna. Közismert, hogy a hagyományos szerkezeti

anyagoknak igen nagy hányadát importból kell biztosítanunk; a műanyag-felhasználás gyors ütemű növelése márcsak ezért is indokolt, mert a műanyagokkal igen sokszor műszakilag és gazdaságilag előnyösebb megoldást (kisebb súlyt, korrózióállóságot stb.) lehet elérni.

Áz olefinprogram

A műanyagtermelés .java részét a poliolefinek (polietilén, polipropilén), a PVC, és a polisztirol teszik -ki. Sokáig csaknem teljes egészében külföldről szereztük be ezeket az anyagokat, ma már viszont jelentős bázisiparral rendelkezünk az előállításúidhoz (ha az importról még nem is mondhatunk le teljes egészében.) A Tiszai Vegyi Kombinát polietiléngyára például TIPOLEN márkanévvel ma már évi 24 ezer tonnát gyárt ebből az értékes műanyagból, megszüntetve ezzel a magasnyomású polietilén importját.

Műanyagiparunk komplex fejlesztése érdekében 1970. szeptemberében nagy jelentőségű szerződést kötöttünk a Szovjetunióval: az ún. olefin-egyezményt. A — nagyrészt a Szovjetunióból érkező — kőolaj feldolgozása során két fontos terméket nyerünk: az energiatermelés számára nélkülözhetetlen fűtőolajat és a nem kevésbé jelentős motorbenzint. Az előállítás folyamán tekintélyes mennyiségben motorok hajtására alkalmatlan benzin is keletkezik, ami viszont jó felhasználható a műanyagkémia szempontjából oly fontos olefinele gyártására.

A két ország közötti megállapodás értelmében hazánk a leninvárosi Tiszai Vegyi Kombinátban olyan olefin- üzemet létesít (a hírneves Linde cég technológiai berendezéseinek üzembe állításával), amely 1975-től évi 250 ezer tonna etilént, 120— 130 ezer tonna propilént, és 80 ezer tonna ún. C4 frakciót (butadién nyerhető belőle) állít elő, a műanyaggyártás fontos alapanyagait. Mindezek mellett még e

Alapanyagból — kész termék

a konstruktőrök — ma még idegenkednek a műanyagok merész alkalmazásától. A jövő egyik feladata tehát az is, hogy legyőzzük az emberi természetből fakadó minden újjal szembeni bizalmatlanságot.

Miközben gyárak épülnek egy-egy jól bevált műanyag- fajta előállítására, a kutatólaboratóriumokból egyre újabb, javított tulajdonságú műanyagváltozatok: kerülnek ki. Példaként említhetjük a poliolefinek családjának egy új tagját, a po- libutént, mely magasabb hőmérsékletet bír el, mint „rokona”, a polipropilén. Az etilénvinilaoetát (ÉVA) is nagy jövő előtt áll: ha a rideg, törékeny és morzsolódó paraffinhoz ÉVA kopolimert kevernek (aránylag kas meny- nyiségben), akikor hajlékony, rugalmas anyaggá változik. De szólhatnánk a polimetil- pentánról is, a nagyon szívós fóliák gyártására alkalmas ionomer-gyaniáról, mely ugyancsak túl van mór a kísérleti koron.

Egy megdőlt prognózis

Néhány éve az Iparilag fejlett országokban eluralkodott az a vélemény, hogy a műanyagipar üteme fokozatosan le fog lassulni, hiszen számos helyen máris telítődés jelei mutatkoznak. Nos, az élet rácáfolt a prognosz- tákra: a megjósolt lassulás helyett fokozott igénynövekedés állt elő, olyannyira, hogy a korábbi évek 13—15 százalékos fejlődésével szemben az utóbbi évek során évente több mint 20 százalékkal nőtt a műanyagfo- gyasztás!

marosan nem történők vala- £ mi, jóvátehetetlen károkat S szenved. Szennyvizek, sze- j méttelepek, kiszárítások, » szennyképződések szinte évről évre megtizedelik a ten- § gerek állat- és növényvilágát. E pusztulás megakadá- »■ lyozására helyi rendszabá- £ Ívok nem elegendők; még 5 nagyvárosok, vagy akár 2 egyes államok akciói sem. Vi- J lágméretű összefogásra van *■ itt szükség. A tengerekben le- 1 vő természeti kincs megmeri- y tésére és a tenger vizének, e az elszennyeződéstől való § megmentésére a FAO, az i ENSZ Élelmezési és Mező- í gazdasági Bizottsága állítja “ össze a programot. .

Néhány adat a pusztulásra: ■ngol halászok a századion- y átló idején évente 4 ezer ki- P ló lazacot adtak el a Tees § folyóból. 1920-ban már csak 5 1500 kilót, ma már úgyszól- ÍJ ván semmit, mert a folyóba a naponta 54 millió liter ; szennyvíz ömlik az ipari üze- • mekbőL *

c

Ezzel egy időben a Max C Planck Intézetben azzal fog- lalkoznak, hogyan lehetne pl. ? a pontyot egy halból, szó- y jababból és vitaminokkal ősz- h szeállított eledellel különleges ' „cuclisüvegből” nevelni, jj Kísérletek során három év alatt a szokásos 1,5 kiló he- * lyett 7 kilós súlyt értek el az s így nevelt pontyok. A halié- jj lék millióknak adtak min- 2 denkor és adhatnának sok- J .sok további millióknak érté- n kés és olcsó táplálékot. ;

Csád Köztársaság egyes törzseinél megfigyelték, hogy " algákkal táplálkoznak. Vala- - miféle kaláccsá állítják össze C az algát és a napon szárítják. Ezt az algafajtát ma már mesterségesen tenyésztik, mert 60—68 százalékkal magasabb a fehérjetartalma, ’mint a gabonaneműeknek, és háromszor annyi, mint a marhahúsnak.

ezer tonna mennyiségben aromás vegyületeket tartalmazó pirobenzin is keletkezik a gyártás során.

A fenti alapanyagokból ilyen hatalmas mennyiségre nincs szüksége a hazai iparnak, viszont az előállításuk így a leggazdaságosabb. Éppen ezért a szerződés értelmében 1975 és 1984 között évente 130 ezer tonna etilént és 80 ezer tonna propilént a Szovjetunió vesz át tőlünk (az előbbit kib. 300 km hosszú csővezetéken, az utóbbit tartálykocsikban szállítjuk majd.) Ennék fejében kis- és nagynyomású polietilént, ütésálló poliszti- rolt, akrikütrilt etilénglikono- kat és sztirolt kapunk cserébe, az egyezményben rögzített azonos értékben. A polietilént és a polisztirolt a csomagolóipar, az építőipar, a mezőgazdaság igényli nagy meny- - nyiségben, az akritaitril pedig a gyapjút helyettesítő szintetikus szál előállításának alapanyagául szolgál.

A szállítási kötelezettségeken felül termelt 120 eaer tonna etilén a magyar ipar rendelkezésére áll: 80 ezer tonnát a PVC gyártásához használunk majd fel a Borsodi Vegyi Kombinátban, a fennmaradó 40 ezer tonnát pedig a már meglévő polietilén-gyárunk fogja feldőlrAitip^ILycigUIliv t'fcrlIct.L ci JAJ“

lek szerint bőven lesz a jövőben, ám ez önmagában j nem elég, a hazai feldolgo- zástechnifcai és alkalmazás- : technikai fejlesztésnek is lépést kell tartania a növek- 1 vő igényekkel és követelményekkel. Sokan — főleg

Hibakeresés — „műfüllel” %%%:

vek jelenlegi bonyolultsági fokán az egyes szerkezeti részek megbízható működésének ellenőrzése, illetve a hibaforrások megkeresésére alkalmas műszerek nélkül nem lehetséges. Helyesebben: a nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek számára sok mindent elárulnak a gépjárművek üzem közbeni zörejei, s az egyszerű „meghallgatás” után máris mondják a diagnózist, de a hibamegállapításnak ez a módja nem lehet csak kevesek kiváltsága. Az akusztikai hibakereső műszer — amilyen a képen is látható — jól áttekinthető skálára vetíti ki a hangok, zörejek azon jellemzőit, amelyek rejtett vagy tényleges hibákra utalnak. Az akusztikai hibakeresők egy bizonyos bonyolultsági fokon túl csak más műszerek méréseivel kiegészítve adnak megbízható diagnózist. Viszonylag egyszerű hangelváltozások kimutatására (szelep-, hajtókar-, csapágyhibák stb. esetén) azonban igen alkalmasak, kezelésük egyszerű, a velük való mérés gyors és megbízható. Hordozható (telepes) és hálózathoz csatlakoztatható kivitelben egyaránt készülnek

FEHÉRJEGONDOK

1 apla 1 Kozas-tudo m any 1

szakemberek a tengerek vizének tápláléktartalékát tekintik a rohamosan' növekví lakosság élelmezése legfőbt utánpótlási forrásának. Nagyszerű tervek születtek enne! a tartaléknak kihasználására, sőt megsokszorozására. Jelenleg azonban ez a táplálékkincs csak púidul, s ha haPilótaképzés - szimulátorral 1J£ü7,lZiL1%Zt .’lSSí:

Icát az ún. tanpadokon szoktatják hozzá a kormányzás mozdulataihoz, a pedálok használatához, a sebességváltáshoz és a kapcsolók kezeléséhez. Forgalmi szituációkat is lejátszanak előttük filmszatagról, hogy mire a „valódi” kocsikba beülnek, már legyen némi gyakorlatuk.

Ezt a módszert ma már a pilótaképzésben is használják. Itt még fokozottabb jelentősége van, hiszen a legegyszerűbb repülőgép is jóval bonyolultabb műszerezettsé- gü, mint az autó. A leendő pilóta az iskolagépnek megfelelő szimulátor segítségével gyakorolja be a vezetés mozdulatait, miközben figyeli a műszerfalat és az elölte elhelyezett repülőgépmodell reagálását, vselkedését, mintegy kívülről szemlélve mozdulatainak eredményét.

Az oktatógép lehetővé teszi a pilótaképzés tetemes időtartamának csökkentését, és nagyfokú biztonságérzetet „olt” a növendékbe az első felszállás elérkeztéig.