Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-09 / 238. szám
Tsibi László: Ceoílak világa Sfe. Kedd, 20.00 TnW László három egytel- ronáxosát átformázták a te- I« víziói*. A~ elsőt; a Felvir- rüijt a Tótit Mscsanak címűt, kedden láthatjuk. Mindhárom »éténél mai szituációt mu- f-at be, a Tabt Lászlótól sao- K»tiar»itl. /ikísWi^/í«») ab- mzurd Oiegnldai.íW'ikH] Tormé- s:;*tesen nem vpkki: csodák - rá! van szó. hanem az embere !v egymás hívőét?. viszonyában megteremtődő ,,csodák” -l ói. A házasságról sióid első egyielvorwuKK főni aerepeií Tolnay Klári, Kállai Ilona és Agárdi Gábor alakítják. Fórum Szerda, 23,00 Az ifjúságról... A napokban fogadta el az országgyűlés az 1971. évi 4. törvényt, az ifjúságról. A Fórum ez alkalommal is aktuális, tehát, s a részvevők: Pullai árpád, az MSZMP í KB titkára, dr. Horváth 1st- 1 ván, a KlSZ-kb első titkára, i Lázár György munkaügyi [ miniszter, dr. Gosztonyi Já- ! nos művelődésügyi minisz- í ter-helyettes. Varga Gábomé, j az országgyűlés aMnöke és [ GVyurkó László isró, a Fónum- | Par. szokásos módon vúia- [ szolnak a telefonon feltett [ toárdéeekii'e. A zord folyó |s;. Csütörtök, 20.00 l Magyarul beszélő szovjet televíziós filmsorozat 1. részének vetítőse. V. Siskov magyarul is megjelent regé- ; ínyéből készült ez a négyrészes szovjet tv-film amelyben bal ládái tömörségű képsorokon, ám mégis sok szálon követhetjük nyomon egy család történetét. A főszerepet, egy dúsgazdag keres- teedöcsalád reményteljes sár. ját, Bohol Gromovot láthatjuk élete több szakaszában, * noha ifjú korában tiszta. minden újra, szépre fogé- Ikony emberként ismerjük meg, aki látja és érzi a nép nyomorát, felnövekedvén, a családi tradícióikat folytatja, a pénzhaj hászás lesz a fő oéljn ea esztelen önzésével, vagyonszerzési mániájával mindenkit romlásba dönt, végül saját magát is. A filmet J. Lapsin’ rendezte, a magyai- szinkronhangok: Kőmíves Sándor, Midi Szabó Gábor és — Rohol Gromov — Láng József. Agatha Christie: Az eszményi jryilkos Szombat, 20.05 H áromfelvon ásos krimi közvetítése a Madách Színház Kamaraszínházából, felvételről. 1970. nyarán mutatták be a világhírű angol írónő krimijét, akit nyugodtan raevezheflfink a műfaj ’ vezérképvisélőjének, s noha ez a kifejezés kereskedelmi ízű, helyénvaló, minthogy Agatha Christie 18 színdarabot s közel 70 regényt írt ebben a műfajban, s a világon mindenütt rendszeresen kiadják deteklí vregén y ei t. Mindenesetre műved jó része szórakoztató, s egy kriminél ez a lényeg. Ki ölte meg Richard Warwickot, a gazdag walesi polgárt? Perceken belül kiderül, hogy a szóba jöhető személyek közül mindenkinek érdekében állhatott ilyen vagy olyan módon Warwick meggyilkolása. A többit majd a közvetítésből derítsék ki a nézők, érdekességként csak azt említjük meg, hogy ennék a kriminek a színpadra állítása volt Gábor Miklós első rendezői munkája. a. ggu Pszichologus-tanáeskozás az Akadémián Mintegy 300 részvevővel péntekén a Magyar Tudományos Akadémiáin megkezdődött a fővárosi nevelési tanácsadók kétaaipos ankéfcja. A Fővárosi Tanács oktatási főosztályának és a Magyar Pszichológiai Tudományos Társaságnak közös rendezésében összehívott tanácskozás megnyitó beszédében dr. Kardos Lajos, a pszichológiai tudományok doktora, a Magyar Pszichológiai Társaság elnöke méltatta a pszichológia nagy jelentőségét az oktatásban és nevelésben, utána dr. Timkli László egyetemi docens ismertette a fővárosi nevelési tanácsadók pszichológiai munkájának tapasztalatait. Elmondta, hogy valamennyi budapesti kerületben főállású pszichológus dolgozik a nevelési tanácsadók élén, amelyek állandó kapcsolatban állnak a tanintézetekkel és a tanácsok oktatási osztályaival. Az előadás után az ankét szekcióülésekkel folytatódott. Az egész napos iskolai oktatásról tanácskoztak Milyen legyen a jövő iskolája, a mostani napközi otthonok helyett milyen oktatási forma lenne a legmegfelelőbb az általános iskolások részére? — értől tanácskoztak az oktatásügy szakemberei a Pedagógiai Társaság most lezajlott kétnapos országos konferenciáján. A tanácskozás résztvevőinek egyöntetű megállapítása volt, hogy a napközi otthonok többsége jelenleg még csupán a „gyermekmegőrző intézet” szerepét tölti be, kisdiákokkal való foglalkozás pedig általában csak a feladott lecke számonkérését jelenti. A változás útját- módját jelzi viszont, hogy a pár évvel ezelőtt néhány tanintézetben kísérletképpen bevezetett egész napos, úgynevezett iskolaotthonos osztályok — a tapasztalatok szerint —, beváltak és tért hódítanak. Gyakorló pedagógusok és elméleti szakemberek egybehangzó véleménye, hogy a jövő iskolája az egész napos oktatás. Az újszerű forma elterjesztésével elsősorban az alsó tagozatos — közülük is az elsős és a másodikos —, kisdiákokat kívánják segíteni, mégpedig úgynevezett bontott rendszerű oktatással. Ennek lényege, hogy a gyerekek a megszokott életrendjüknek megfelelően játékkal kezdik a napot, majd ezután jón a tanítás. Jelenleg az országban az általános iskolák 18,5 százaléka — több mint 210 ezer gyerek —, napközis. A terv az, hogy 1975. végére a 6—14 éveseknek mintegy 35 százaléka már egész napos iskolai oktatásban vegyen részt. npBipi fyif ■iiiiw'ijjjp1 1 »"w'»*** ■ • rn ■ / »1 r r ej seniles — Ide, kérem, csak a söldcédulások jöhetnek! — Ez zöld. Tessék csak megnézni jól. — Akkor menjen a függöny mögé és vesse le a kabátját! A nagy város rendelőintézetében csúcsforgalom van. A fehér köpenyes asszisztensnő meg is jegyzi, amikor kinéz az ajtón és beszálltja a betegeket: — Ügy látszik, ma sok a ráérő ember... — Panasza? — A lábam. — Maganak ? — Furunkulus. — Halló! Jöjjön elő csak a függöny mögül! Nem azt mondtam, hogy bújjon el, hanem azt, hogy ott vesse le a kabátját. Kopognak. Az ajtón idegesen szól k~ az asszisztensé: — Könyörgöm, ne dörömböljenek! Amíg beszél, mögötte becsúszik az ajtón egy véres fejű ember. Haján, arcán csurog a vér, tekintete torz a fájdalomtól. — Kérem szépen! Nekem a fejemre esett egy deszka. Éppen az állványról léptem le, amikor... — Üljön le és maradjon csendben! Az ember elcsendesedik, arcáról koszos zsebkendőjével törölgeti a vért. — No! Jöjjön, maga lyukas fejű. A beteg megkönnyebbülve ül le a székre a villany alá. — Mit csinált magával, jó ember? — Tetszik tudni, doktornő, az úgy voit.,; — Ügy volt, úgy volt! Papolni azt tudnak, de magukra ügyelni, már nem. Biztosan felöntött a garatra és úgy mászkált az állvány alatt. A véres fejű ember szinte reszket az izgalomtól. — En ács vagyok, kérem szépen. Tizenhatodik esztendeje dolgozom a szakmában, de ilyesmi még nem fordult elő velem. Akadt már, hogy szögbe, kapocsba léptem, drót is hasította a lábamat, de a fejemet még nem érte sérülés. Tetszik mondani az italt. Nem azaz ember vagyok én. Meg- azután szó, ami szó, fogva is vagyunk. A Józsi szaki, a „főnökünk” el is kergetne, ha ittasan állnánk munkába. — Ismerem én már magukat. Felelőtlenek. Azután az orvos pénzbe úgysem kerül... A beteg felszisszen, arca eltorzul. — Csak maga ne jajgasson itt nekem! Aki arra sem képes, hogy a saját fejére vigyázzon... — Gondolom, jól jön magának egy kis táppénz iff? — Nem jön jól, kérem. Én szépen keresek, mieg nem vagyok olyan lógós természetű. A fejre vastag pólya kerül, de a szemgödörben még ott feketéllik a fekete, alvadt vér. — Szerdán jön kötözésre. Értette? Az ács nem szól semmit, még köszönni sem tud a fojtott dühtől. Odakint a felesége sajnálkozik. — Szegény Józsim. Könnyes a szemed. Talán még sírtál is? ö hallgat egy darabig és csak később mond ennyit: — Nagyon fáj, Margit Szaiay István ✓ Az «első éjszaka joga" lovagjának kalandjai 18. A férjét elhagyott Butt- leraé első útja a Csanádi püspöki palotába vezet, Temesvárra. Hathatós támogatást kér. S ott a püspöki rezidenciában sütik ki a huncut ötletet. Az asszony Párdányba megy, s a plébánosnál száll meg, s ugyanakkor pedig a püspök levélben szólítja fel a grófot, hogy a nagyobb botrány elkerülése céljából béküljön ki hitvesével. De a Katalintól már teljesen elhidegült Buttler Ital- lani\ sem akar a házasélet Visszaállításáról! Sőt, nem is óhajt találkozni sem vele. Azt mondogatja később: „Minek jártam volna áprilist?" De agya lázasan dolgozik, e hallatlan fifikával csapdát állít feleségéinek. Aljas szándékkal kifundált olyan nyilatkozatot akar kicsikarni Dőry Katalintól, melyben az elösmeri magáról, hogy ő az egyedüli és kizárólagos oka válásuknak, s férje mindenben teljességgel ártatlan. Imigyen szól az írás: ,.Én Gróf Dőry Katalin, Gróf Buttler hitves társa, minekutánna férjemet minden helyes ok nélkül a világ előtt prostituáltam volQ Mmmm 1971. október 9., szombat na, ö tülle semmi ok nélkül elmentem, sőt kétrendbeli kéréseire sem maradtam meg. Ösmérvén, hogy ellene és becsülete ellen vétettem, úgy nem különben szívét is megsértettem és méltán megérdemlettem örökös megvetését... Megösmérem, hogy férjem soha egy rossz szóval sem illetett, és úgy, mint születésem magával hozta volna, tartott.. Mindennek a tetejében, még azzal hú®a meg a mézes madzagot az asszony orra előtt, hogy kijelenti: hajlandó „barátságosan” visszafogadni, ha e nyilatkozatot hivatalos személyek jelenlétében aláírja, s ráadásul még gazdatisztjei s kastélya cselédsége előtt „térden állva megköveti”. — Az egész históriát csak azért eszelte ki, hogy bizonyítékokat mesterkedjen össze magáinak egy esetleges válóperéhez... De az csak természetes, hogy Katalin elutasítja ezt a maga alatt vermet ásó, erkölcstelen ajánlatot. Más kiútja nem lévén,. a Csanádi püspöki szentszék előtt perrel támadja meg Buttlert, s a bíróság 1803. december 20- án azután végre-valahára ágytól-asztaltól és együttlakástól" elválasztja a különös házaspárt. A férjet pedig évi két és fél ezer forint lartásdij fizetésére kötelezi. Az elkövetkező tíz esztendőt a házaspár örök vitája tölti ki: fizessen Jóm» 0róí egyre többet? A pénz fokozatos romlására, devalválására, valamint Buttleme egyre magasabbra tornyosuló adósságaira hivatkozva, sikerül a kél és fél ezer forintot négy, majd pedig öt* ezerre tornászni a . De Katinka asszony telhetetlen, mint a papzsák — sohasem elegendő az, amit kap. Már az ötezret is kevesli, és hatot követel, sőt ráadásul még 20 ezret, hogy feltorlódott adósságait is kifizethesse belőle. De Buttlemé nemcsak köve te löd.Tik — néhanapján amikor a torkára teszik már a hitelezők a kést szép hangú asszonyt szóval, szinte könyörgésre fogja a dolgot. De a gráfon már nem fog sem egyik, sem másik. Keményen tartja magát, esnem hajlandó megalkudni azzal a némberre], aki elapaszlja grófi nemesi vérből sarjad: famíliáját.” Adódik azutáni eset, ami- iioct a. saenMKridhen maocny egészen elvesztve a fejét, fenyegetődző hangon lép fel férjével szemben, ami azután végiképpen a fejébe kergeti a vért. Hogy az ilyesféle levelekre milyen választ kap, némi fényt derít az a levél, amelybe módunk és lehetőségünk adódik most beletekinteni. „Hitvesem! Te arra emlékeztetsz engem, hogy én már 24 esztendeje a férjed vagyok. Sajnos, hogy így van, de nincs egyetlenegy évem sem békében tőled. Mert, ha a világ minden kincsét is kérésedre odaadnám néked, az is kevés lenne. Miiig sok grófnő, aki nyomorúságba n él, boldog lenne 2500 forinttal, melyből Te éhen akarsz halni. Én .nem vagyok ebben bűnös, minden félévben pontosan fizetek néked. Tanuld meg, ha az embernek csak egy tallérja vagyon, abból nem költhet kettőt és semmiféle lakásért nyolcezer forintot nem fizethet. (Ügy látszik, hogy a grófnő budai luxuslakásáért ily horribilis évi bért fizetett!) Nemcsak Buda városa létezik, válassz magadnak egy másik lakóhelyet, ahol nem minden olyan drága, mint mondod. Gazdálkodj okosabban, úgy bizonyára meg is fogsz tudni élni. Hogy Te engem arcra alcarsz kényszeríteni, hogy péled éljek, nevetnem kell. En sem ezen, sem pedig a másvilágon nem óhajtalak Téged látni. Efféle fenyege- tödzéssel pedig nem fogod 'nálam a célodat elérni. Ilyen hangnem semmiképpen nem indokolja, hogy szívességet legyek véled. Az lesz a legjobb, ha a leveleidet sohasem keli látnom. Él) jól, és feledd el a Te Buttlerodat.” ★ S közben míg Buttler János bosszankodik, viaskodik és vitatkozik különváltanélő feleségével, az élete elképzelhetetlenül mély erkölcsi mocsarának posványába alRég maga mögött hagyta már az erdőtelki kastély szobalányait, akik bizony egyhamar beadták a derekukat Erdőtelek és Pardány örökös ura korlátokat nem t ismerő vágyának. A nagyra- törő, s már-már nyíltan is a grófnéságról álmodozó Nagy Zsuzsit, a grincsi, majd pedig az erdőtelki kastély ko- mornáját, a Lizát, még az első házassági per nyomán elnyeli a nagy ismeretlen. Eltűnik a história porondjáról. Nyoma vész. Bizonyára valamelyes szerény pénzecskével kötött a nagyhatalmú gróf útilaput a talpa alá. A mór megtette kötelességét, a mór mehet... Béres Marosa, a mésiilk szobacica, Pest-Budára veszi be' magát, s jó partit csinál. Urbán Ferenc budai kárpi- tosmestemek lesz haláláig hűséges hitvese. Liza és Marosa emlékképei nem kísértenek már — hisz egy egész falut hajtott férfiúi igája alá párdányi Buttler János gróf úr... Az asszony nélkül éldegélő 35 éves tüzes vérű férfi, egy hazánkban szinte ösme- retlen középkori nyugat-európai földesúri jogot, helyesebben visszaélést: az „ELSŐ ÉJSZAKA JOGA”-l honosítja meg párdányi birtokbirodalmában. Egyik falvában, Gyülvészen, melyet szerb népesség lakik, megállapodik 180b- ben a görögkeleti pappal, a pópával, hogy 85 hold jó. zsíros fekete szántóföldet enged át részére „örökhaszonbérlet”-ként. A bérlet tulajdonképpeni béréi a kis szerb falu új menyecskéi „fizetik meg” testükkel, ártatlanságukkal — közvetlenül menyegzőjük nyomán. Ugyanis a pópa es a községi bíró, a titkos megállapodás alapján, az esküvői egyházi szertartást követően a szüzeket elvezetik a várdanyi kastélyba, hogy martalékul vessék földes- uruk, gróf Buttler János lé- aljasodott buja ösztöneinek... a. tébiysatjukj , Köszeghy László Csanádi püspök, akinek az elnöksége alatt álló püspöki szentszéki bíróság, ágytól és asztaltól elválasztotta a különös házasság főszereplőit.
