Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-09 / 238. szám

A szocialista gazdasági integráció útján Az országok saját programja A KGST-ORSZÄGOK rég- éta keresik annak útját-mód- ját, hogyan lehet a nyolc tagállam 350 milliós lélek­számú, hatalmas piaci lehe­tőségeit legjobban kihasznál­ni, óriási termelőerőit össze- íogottan, leghatékonyabban fejleszteni. Volt időszak, ami­kor feltételeztük, hogy ez központosított tervezéssel, egy nemzetközi tervhivatal közreműködésével megvaló­sítható. Később kizárólag a nemzetközi áru- és pénzvi­szonyok tökéletesítésétől, a vállalatok és intézmények sokoldalú külgazdasági kap­csolatainak elmélyítésétől vártuk a kibontakozást. A termelés hatékony nemzet­közi szakosításához és koo­perációjához, az optimális méretű üzemnagyságok lét­rehozásához, esetenként a közös beruházások, az áruk, a műszála és tudományos vívmányok szabadabb áram­lásához persze nélkülözhetet­lenek bizonyos közgazdasági feltételek. De ezek megte­remtése csakúgy, mint a táv­lati, 10—15 éves nemzetgaz­dasági tervek hatékony ösz- szehangolása, közös prognó­zisok készítése, esetenként egyes ágazatok és termékek nemzetközi szintű tervezése, a gazdaságpolitika általános egyeztetése feltételezi a KGST-országok kormányai, inak közös döntését, újfajta együttműködését. A kormányok feletti ter­vezés és nemzetközi együtt­működés azonban megvaló­síthatatlan. A szocialista in­tegráció nem jelent nemzet­közi gazdasági uniót. A KGST-országok nem hoznak létre olyan nemzetközi gaz-' dasági szervezetekeit sem, amelyekre a kormányok át­ruháznák bizonyos hatáskö­reiket. Az önálló népgazdasá­gok olyan összefogásáról van szó, amelyben minden ország megőrzi szuverén gazdasági, műszaki, pénzügyi stb. poli­tikáját. Változatlanul nemze­ti keretek közt tervez, szem előtt tartva külgazdasági kap­csolatai sokoldalú elmélyíté­sét, a szocialista integráció­ban rejlő nagy lehetőségek hasznosítását. A KGST-álla- mok közötti nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok egész rendszerének továbbfejleszté­sét tűzte napirendre a szo­cialista integráció megalapo­zását és kibontakozását célzó komplex program. Természetes, hogy olyan nagy jelentőségű kerdés- komplexumban, amilyen a valamennyi tagországot köz­vetlenül érintő integráció, a nézetazonosság nem jött és nem jöhetett létre automa­tikusan. A különböző gazda­sági fejlettségű országok kö­zött. amelyek eltérő gazdasá­gi feltételek közepette tevé­kenykednek. és esetenként más-más módszereket és el­képzeléseket képviselnek, az érdekazonosság, az egység csak vitákban kovácsolódhat ki. A többféle kínálkozó, cél­szerű megoldás közül közö­sen választották, alakították ki a müidenki számára elő­nyös és elfogadható alterna­tívát, gyűjtötték össze a még rendelkezésre, kimunkálásra váró tennivalókat. ÍGY VALAMENNYI KGST- állam mint saját program­ján tevékenykedhet a szo­cialista országok gazdasági közösségének építésén, a szo­cialista integráció további előkészítésén és kibontakoz­tatásán. Hazánk, amely kez­dettől fogva híve, támogatója a szocialista integrációnak, a sokoldalú komplex gazdasági együttműködés gondolatának, szintén magáénak vall ja a kö­zösen megfogalmazott és el­fogadott programot, Pártunk és kormányunk meggyőző­déssel vallja, hogy nem egyes részintézkedések, ha­nem a gazdasag valamennyi fő kérdésének összehangolt programja a gazdaságpoliti­ka koordinálása, a termelési és a fejlesztési célkitűzések egyeztetése, a korszerű és ru­galmas pénzügyi, hitel- és kereskedelempolitika közösen kialakított rendszere teszi le­hetővé a szocialista országok nagy gazdasági erőforrásai­nak intenzív hasznosítását. Hazánk ezért kezdeménye- zoen rés» wett részt vesz a szocialista országok gazda­sági együttműködésének kor­szerűsítésében, az előremu­tató alkotó vitákban, a kap­csolatok Olyan progresszív formáinak kialakításában, amelyek lehetővé teszik az életszínvonal gyorsabb eme­lését, erőink növekedését a kapitalizmussal folytatott bé­kés gazdasági versenyben-, a világkereskedelemben. A komplex program konk­rét feladatai, útmutatásai tar­talmazzák a magyar állás­pontot is. A dokumentumban megjelölt, s 1971—1973, során még kidolgozásra váró továb­bi kérdések pedig lehetővé teszik elképzeléseink telje­sebb körű érvényesülését. Eleve számoltunk azzal, hogy az együttműködés új, maga­sabb szintjének megteremté­se — bármennyire is szeret­nénk az átmenetet gyorsíta­ni —, nem megy máról hol­napra. Hosszú átmeneti idő­szak szükséges a nagyarányú termelési, műszaki-tudomá­nyos, kereskedelmi kooperá­ció nemzetközi közgazdasági (pénzügyi, elszámolási, ár stb.) feltételeinek kialakítá­sához, a kormányközi meg­állapodásokhoz, a vállalatok, az intézmények külgazdasá­gi érdekeltségének, aktivitá­sának fokozásához. AZ INTEGRÁCIÓS folya­mat kibontakoztatása ez is része a magyar álláspont­nak, nem feltételezi a külön­böző belső irányítási rendsze­rek azonosságát, a meglevő eltérések felszámolását. Igaz, a KGST-orszägok foglalkoz­nak irányítási, tervezési me­chanizmusaik korszerűsítésé­vel, a pénz- és áruviszanyak hatékonyabb érvényre jutta­tásával, s a jövőben a nem­zetközi együttműködésre, ta­pasztalatcserére e tekintet­ben is több lehetőség kínál- •• kozik. Azért a jövőben is le­hetnek lényeges eltéréseit. Ezek nehezíthetik bizonyos problémák felismerését, pél­dául a külkereskedelmi ha­tások tovagyűrűzését a vál­lalatok gazdálkodásában, de nem akadályozhatják meg az integráció térhódítását. Jól szemlélteti ezt, hogy az együttműködés új, előre mu­tató elemei, a kooperáció, a közös vállalkozások — mondhatnánk, hogy az in­tegráció alapelemei —, eddig is utat törtek maguknak. A gazdasági mechanizmusok különbségei ellenére a nem­zetközi munkamegosztás az árukapcsolatok, és nem tervutasítások révén fejlődött. Azok a kezdeményezések ajánlások, megállapodások bizonyultak életképesnek, amelyek a nemzeti érdekek reális számbavételén, egyez­tetésén alapultak, amelyek végrehajtásához kölcsönösen megtalálták a hatékony for mákat, módszereket is. A tapasztalatok azt is fél­reérthetetlenül bizonyítják, hogy a nemzetközi közgaz­dasági, pénzügyi feltételek ki­alakulatlansága volt a haté­konyabb együttműködés tér­hódításának legfőbb akadá­lya. A komplex programban azért is szerepelnek a kül­kereskedelmi együttműködés, az árképzés, a valutáris- pénzü-gyi kapcsolatok tökéle­tesítésének, a vállalatok, in­tézmények közötti közvetlen kapcsolatok bővítésének kér­dései. hazánk és a többi KGST- onszág elveinek, érdemeinek, igényeinek megfelelően a szocialista integrációt nem zárt, hanem nyílt jelleggel kívánjuk kialakítani. A komplex program lehetővé teszi, hogy más országok — társadalmi berendezéseiktől függetlenül —, csatlakozhas­sanak az integráció egészé­hez, vagy egyes részfeladatá­hoz. Nyitva tehát az ajtó mindenki számára, aki a KGST-országokkal együttmű­ködni óhajt. Elsősorban a KGST-n kívüli szocialista or­szágok csatlakozására számí­tunk, ahogy 1962-ben .Mongó­lia lépett be e gazdasági tö­mörülésbe. De Jugoszláviá­hoz hasonló, vagy más kü­lön megállapodás megköté­sére is készek a tagországok, Természetesen szóba jöhet­nek nem szocialista országok is a csatlakozásban. Az in­tegrációs programban dekla­rált, nyílt jelleg annak ará­nyában válik majd realitássá, a csatlakozás vonzóvá, ahogy a szocialista gazdasági együtt­működés ki terebélyesedik, in­tézmény- és eszközrendszer- re fejlődik, anyagi lehetősé­gei bővülnek, mind nagyobb előnyöket kínálva a benne részt vevő országoknak. Kovács József Holland hagyma- szedő gép Csongrád megyében, a Gorzsai Állami Gazdaság­ban, holland hagymaszedő berendezésekkel takarítják be az idei termést. A sze­dőgép naponta három­négy hold termését takarít­ja be, és ötven ember munkáját helyettesíti. (MTI foto — Tóth Béla felv. — KS) Korszerűsítik a beruházással kapcsolatos hatósági előírásokat Az MTI hírmagyarázója írja: A beruházásokkal kapcso­latos hatósági előírások fe­lülvizsgálatát az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság irányította, elemezve az építésügyi, tűzrendészeté közegészségügyi, bányamű­száki és szabványügyi elő­írásokat. A legnagyobb 13 tervező- és beruházó inté­zet, vállalat vezető szakem­bereinek véleményét és ja­vaslatát összegezték. A rep­rezentatív felmérés eredmé­nyeképpen megállapították, hogy a hazai műszaki sza­bályozási előírások más ál­lamokéval összehasonlítva korszerűek, többségük alkal­mas arra, hogy segítségük­kel olyan épületeket tervez­zenek és létesítsenek, ame­lyek megfelelnek az egész­ségügyi, biztonsági követel­ményeknek. Az előírások összességükben azonban nem eléggé áttekinthetők, gyako­riak a párhuzamos szabá­lyozások is. 172 elfogadott javaslat A felmérések során ösz- szesen 204/ javaslat érkezett a. munkabizottsághoz, közü­lük 172-t elfogadtak. A ja­vaslatok túlnyomó többsége — 112 — építésügyi vonat­kozású; nagyságrendben ezt követik a tűzrendészettel, szabványüggyel kapcsolatos észrevételek. A javaslatok száma alapján nem marasz­talhatok el a meglevő sza­bályozók, az észrevételek ugyanis az építések, beruhá­zások gyors korszerűsítését, változását is jelzik. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium az új gazdaságirányítási rendszer előkészítésekor már kidol­gozta az annak megfelelő műszaki szabályozási rend­szert. Megkezdték az orszá­gos építésügyi szabályzat módosítását, amely még ez évben befejeződik. Átdolgoz­zák az építő- és szerelőipa­li kivitelezési szabályzatot is. Az ágazat komplex mű­szaki szabályozási rendsze­lének eredményességét szol­gálja az építésügyi szabvá­nyosítási központ megszer­vezése. A korszerű építési módok azonban újabb sza­bályozásokat követelnek, közülük legszembetűnőbb á könnyűszerkezetes építési v mód, amelyre a régi szab­ványok nem alkalmazhatók. A korszerű építkezés zavar­talan alkalmazását jelenleg nehezíti, hogy nem egészí­tették ki és nem alkalmaz­ták erre a speciális területre a korrózióvédelmi és tűzren­dészet! előírásokat. A korszerűbb energiahor­Évekkel ezelőtt gyakran szerepelt az újságok hasáb­jain Nagyréde neve. Ügy voltak vele az emberek, högy már hitetlenkedve olvasták a községről szóló újabb hí­reket. Létezhet olyan falu itt, a Mátra alján, aholany- nyi minden történik? Annyi újdonság honosodik meg? Aztán elültek a hírhullá­mok, mintha változott vol­na valami a szőlőtermelésé­ről híres községben. Ha úgy tetszik, ilyen ok­ból kíváncsiskodtunk, néz­tünk szét Nagyrédén. Ária a kérdésre akartunk lélele- ’ tét hallani, hogy az építő nyugtalanság mozgósítja-e még a társadalmi erőket? Nem kell sokáig kutatni. A tanácsháza környéke szóik gáltatta a példák sorát. Űj és újabb épületek, az elmúlt évek termékei, illetve: most folyó építkezések a műve­lődési házban és az iskolá­ban. Milliókat kell emleget­ni. ha a költségeket akarj uik kifejezni, pedig a tsz-től ka­pott segítség nagyon sok fo- rintot takarított meg a ta­nácsnak. * önálló moziterem készül el november elejére, ami szorosan kapcsolódik a művelődési házhoz, egyben kisebb helyiségekkel is bő­vítve a közművelődés ottho­nát. Újabb szakkörök mű­ködhetnek majd ezekben a szobákban. Miért hagyták meg a ha­gyományos nagytermet? Er­re Vrbán János, a művelő­dési ház igazgatója vála­szolt. A színházi estékhez és a fiatalok táncmulatságaihoz van rá szükség. Rendszere- -aan tort előadásokat-» BéQi- l Mindig törekvő emberek voltak Ma is egyenletes a fejlődés Nagyrédén dozók elterjedése is a mó­dosítások sorozatát sürgeti. Köztük a Nehézipari Minisz­térium — és az ÉVM fel­adata a panelos épületek adottságaihoz alkalmazni a gázbiztonsági és fogyasztási berendezéseket. Az Országos Bányaműszaki Felügyelőség­re vár, hogy megfelelő in­tézkedéseket tegyen a pro­pán-butángáz-töltőtelepek műszaki előírásainak korsze­rűsítésére. Elavult költségnormák Úgyszólván valamennyi iparágra érvényesek a felül­vizsgálatnak azon megálla­pításai, amelyek a beruhá­zások pérzügyi lebonyolítá­sához kapcsolódnak. Erre vonatkozóan megállapították.• hogy az építési költségnor­mák többsége elavult és a lebonyolítást különböző jogi szabályozások nehezítik. A számítástechnikai program végrehajtása lehetővé teszi az olyan tudományos számítá­si méretezési módszerek al­kalmazását, amelyekkel el­méletben lejátszhatók a szer­kezetekben, épületekben vár­hatóan végbemenő folyama­tok. így ezek segítségével optimalizálhatok a mérete­zések is. Éppen ezért aján­latos, hogy a műszaki sza­bályozás a korszerű számí­tástechnika alkalmazására is ösztönözzön. né Színház a községben, amire még a környező tsz- ek is ide autóbuszoztatják a tagjaikat, A közönség és a színház is elégedett egymás­sal. Szokatlanul hangzik. de évenként még egy operát is meghallgatnak a rédeiek. Ha nem is töltik meg úgy a né­zőteret, mint más színházi bemutatókon, azért sokan kíváncsiak rá. Nincs értel­me, hogy messzire vivő kö­vetkeztetéseket vonjunk le a nagyrédei operaelőadások té- nyéből. De jellemző vonás­ként érdemes felhívni rá a figyelmet. Négy tanteremmel bővítik az iskolát is, és az építke­zésekkel egy. időben elvégzik a régi épület felújítását. Nem a legkényelmesebb megoldás, hiszen szükség- tantermeket kellett igénybe venni. De ha' nem tudtak más módot találni, kényte­lenek voltak ezt választani. A fő, hogy rövid időn be­lül, megnagyobbított és fel­frissíteti oktatási intézmény szolgálja a fiatalok értelmi- érzelmi gyarapodását. Nem maradnak mostohák a még fiatalabb nagyrédei polgárok sem. Bővítik az óvodát is. Az eddigi hetven­öt arasznyi emberke helyett száz fér el majd benne. Ta.- lán még ezzel sem tudnak minden jelentkezőt fogadni. Naggréde. * üuiaiofc Jsi».­kitémi. Persze, az anyagi tá­mogatás sem marad el, fő­ként a tsz tesz meg mindent a tagjai kedvére. Az sem baj. ha önzésből: ennek fe­jében elvárhatja, hogy a tag­ság is megtesz mindent a közösért. Jó ez így, ez aJköl- csönösség. Bizonyára sok mindenben ki lehetne mutatni a közeli város hatását. Kényesek az árukínálat mennyiségére és választékára is. Ennek .leg­újabb „mellékzöngéje” a ke­nyérügy. Nyitott a gyöngyösi Sütő­ipari Vállalat saját szakbol­tot a községben. Az emberek álmélkodtak. amikor itt meg­kérdezték tőlük, hogy me­lyik kenyeret óhajtják. Az­tán rögtön be is csomagol­ták a friss, ropogós veknit. Ilyen azelőtt a szövetkezeti üzletben nem volt. Sem elő­zékenység, sem választék, sem csomagolópapír. Pedig a szövetkezeti boltba is a sütőipar szállítja a kenyeret. Akad kellemetlenebb kö­vetkezménye is a két üzlet vetélkedésének. A szövetke­zeti üzletiben ma már nem szívesen látott vásárlók azok, akik a kenyérért a másik boltba mennek. Szerencsére ez a kis ár­nyék nem halványítja el afc erőteljes fényekéit Nagyfé- dérrl sage. Olyannyira, hogy még a közeli Gyöngyösről is na­gyon sokan járnak Iá a ti­zenévesek közül. Akár tán­colni. akár moziba. Fiúk és lányok vegyesen, hiszen na­gyon sok rédei fiatal tanul a városban. Ügy látszik, a rédei barátság vonzónak tűnik. Komolyabbra váltva a szó«,: az új hűtőházihoz már jó néhány fiatal gyűjti a tudnivalókat a távoli isko­lában, hogy hazatérve hasz­nosan tevékenykedjenek az új üzemben. Egyébként is szokás, hogy a technikum vagy az egyetemi tanulmá­nyok után hazajönnek a diplomások: várja őket a tsz. Ez a körülmény nagyon so­kat mond a rédei közállapo­tokról. a rédeiek anyagi, szellemi és társadalmi bázi­sáról. Mintha valami ofcta- tókönyv példázataként hir­detné, hogy a korszerű min­dig vonz, magához köti a fiatalokat. Nem hiába gépe­sítenek nagy ütemben Nagy­rédén a közös gazdaságban. Milyen erő mozgatja azo­kat a rugókat, amelyek a cselekvésre késztetik a köz­ség vezetőit, a tsz irányító­it? A beszélgetés során ki­derült, hogy a rédei polgá­rok nem hagynak békét a választott személyeknek: csi­náljuk meg ezt is, csináljuk meg azt is! Nem sokáig le- . ^ *, «* Molaár-Rí * mi. október szombat Az elemző felmérések rí" tapasztalatait összegezve • kormány határozatot hozott a beruházásokkal kapcsola­tos hatósági előírások korsze­rűsítésére. Eszerint az im­port építési anyagok. lel­kész-termékek, szerkezetek behozatalát úgy kell szer­vezni, hogy azok minősíté­sének prototípus-szerkezei­ként történő beépítésének és vizsgálatának adatai idő­ben eljussanak a felhaszná­lókhoz. Az eddigieknél dif­ferenciáltabban kell megál­lapítani a különféle rendel 1 tetésű építményeknél az élet- és egészségvédelemre, valamint a vagyonvédelem-1 re vonatkozó követelménye­ket. Felül kell vizsgálni a be­ruházások lebonyolításával kapcsolatos pénzügyi, gaz­dasági és jogi előírásokat, a hatósági előírások betar­tásának megkönnyítése ér­dekében pedig áttekinthető témamuta-tó rendszert kell kialakítani. Azt is vizsgál­ják majd a határozat alap­ján. hogy a 15 évnél rövi- debb időtartamra tervezett építményekre és a felvonu­lási épületekre vonatkozó előírásokban milyen módosí­tások hajthatók végre. /fléwfegftC.

Next

/
Thumbnails
Contents