Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-05 / 234. szám

A OlSZ-feiiiirsssiHs októberben r BEFEJEZŐDTEK az or- »«gbaii az ipari szövetkeze­tek VI. kongresszusát előké­szítő értekezletek, szeptem­ber végéig 565 kongresszusi küldött, 116 megválasztott országos tanácstag kézhez kapja a meghívót, az OKISZ választmányának és ellenőr­ző bizottságának beszámoló­ját az 1966 óta végzett mun­káról. öt esztendővel előbb még öt szövetkezet delegált egy küldöttet, most minden megválasztott delegátus két szövetkezetei képvisel. Telje- ■ sebbé vált tehát a szövetke­zeti demokratizmus: az ot ev előtti 290 küldöttel szemben most csaknem kétszer annyi- an viszik magukkal a 300 ezennel több ipari szövetke­zeti tag javaslatait és válla­lásait. Az öt esztendő előtti 16 milliárd forintos termelési ér­tékről máig csaknem 30 mil­liárd forintra nőtt az ipari szövetkezetek gazdasági tel­jesítménye. Munkájukat ked­vezően befolyásolta a gazda­ságirányítás megváltozott rendje, a kis- és középüze­mek valóban rugalmasan al­kalmazkodtak a piac igényei­hez, az egy foglalkoztatottra jutó . kereset — évente 4,5 százalékos emelkedéssel —, mintegy 25 százalékkal nőtt. A KORMÁNY gazdaság­politikai és szociálpolitikai célkitűzésednek megfelelően a fővárosi szövetkezetek az el­múlt években 60 új vidéki telephelyet létesítettek, 17 ezer dolgozónak tudtak ezál­tal munkát és rendszeres ke­reseti lehetőséget biztosítani. A vidéki szövetkezetek szer­te az országban 900 új üzem­ben, műhelyben, 12 ezer újonnan munkába lépőnek nyújtottak megélhetést t Ipari szövetkezeteinket ál- 1 teáéiban eszközszegénynek ; tartják és ez igaz isi. Ennek i «ka aura az időszakra vezet- j hető vissza, amikor sok ezer j kis műhelyből útjára indulta ; mozgalom. Csak az elmúlt i esztendőkben — éppen a gya- í rapodás arányában — értél erőteljesebb fejlődést az 1100 1 szövetkezet. Az 1966—70. ! években 3 milliárd 400 millió ! forintot fordítottak beruhá- i zásokra. A VI. kongresíszus i állást foglal a szövetkezeti I ipar fejlesztési tervéről, ' amely szerint a következő I öt esztendő alatt 9 milliárd i forintos beruházással 40mil- ! liárd forintra növelhető a 1 termelési érték. ! Az árutermelés — a piaci ’ igények hatására —, az el­múlt öt évben is dinamiku­san nőtt. A nagyipar terme­lését kiegészítve, a szövetke­zetek sokfajta árucikkel je­lentek meg: 1966 óta 17 ezer különféle új terméket adtak a bel- és külkereskedelem­nek. Jelenlegi árutermelő .te­vékenységük értéke megha­ladja az évi 21—22 milliárd forintot. Az építőipari — el­sősorban egyedi, vagy társas kislakás-termelés évente 5 milliárd forintos árbevétel­hez juttatja a termelő kollek­tívákat. Jelentős a szövetke­zeti ipar részesedése a ma­gyar külkereskedelmi forga­lomban; a népművészeti és a ruházati cikkek, illetve a külföldi vásárokon aranyér­met nyert műszerek egyaránt benne foglaltatnak az évi 4,5 —5 milliárd devizafordnt ér­tékű termelésében. AZ UTÖBBI IDŐBEN fo­kozódik a társadalom érdek­lődése az. ipari szövetkeze­tek tevékenysége iránt. A fejlődést szolgáló viták és eszmecserék középpontjában többnyire az a kérdés áll: árut termeljenek-e az ipari szövetkezetek, vagy szolgálta­tást végezzenek? Az egyér­telmű válasz szerint elkép­zelhetetlen, hogy a lakosság áruellátásából akár csak 10 —20 milliárd forint értékű áru is kimaradjon. A X. pártkongresszus határozata is hangsúlyozza, hogy fokozni kell a szövetkezetek részvé­telét a választék szélesítésé­ben, a hiánycikkek számá­nak csökkentésében. Ugyan­akkor kimondja e határozat: „Munkájuk középpontjába a szolgáltató ipari tevékenysé­get kell állítani”. Ezért zöld •utat kapnak a fejlesztési tervek, hiszen jelenleg a szö­vetkezeti szolgáltatások érté­ké csupán 2 milliárd forint, tehát az eddiginél sokkal na­gyobb értékű szolgáltatásra vállalkozhatnak a kisipari szövetkezetek. J. K Mennyi vis van a falban? Egyik olvasónk elkeseredett hangú panaszát közöltük nem­rég. Immár több mint egy éve nem csinálják meg a vízvezeté­ket a lakásában, hiába fordul bárhová. Irta. Lassan átázik a fal nála, de az alatta levő la­kás mennyezete is. Egy év alatt nem talált víz­vezeték-szerelőt az Ingatlanke­zelő Vállalat Gyöngyösön? Ezzel a drámai kérdéssel zá­rult a panasz. Ugyanezzel a kérdéssel fordul- tunk Marosán Lajoshoz, a vál­lalat igazgatójához, hogy utána­járjunk a panasznak. A válasz meglepő volt. Nem az ingatlan­kezelőnek kellett volna gondos­kodnia a hiba kijavításáról, mivel az épületet még a garan­ciális idő leteltével jiem vette át az építőtől. Tehát a lakó pa­nasza ott szerepelt abban a hi­bajegyzékben, amit még tavaly szeptemberben továbbított a vállalat az építőkhöz. Bár még furcsább, hogy a panaszos eze­lőtt még egy évvel, azaz 1969. decemberében tette szóvá elő­ször a vízvezeték hibáját, • fal vizesedését. léhát két évig nem csinált semmit a rossz vezeték kijaví­tásáért. Pedig világos: a garan­ciális időn belül az értőnek kell ezeket a hibákat kijavíta­nia. Más dolog, hogy az ingatlan­kezelő nem várva tovább sen­kire, a cikk megjelenése után kiküldte a szakemberét, és a repedt műanyagcsövet kicserél­tette. Hozzátették: legfeljebb egy fél négyzetméternyi terüle­ten látszott némi nedvesség a falban. Mindez semmit sem változtat viszont a meghökkentő tényen: két évig nem történt intézkedés, hibajegyzék ide vagy oda, ga­ranciális kötelezettség ide vagy oda — a lakó írhatta a levele­ket, az ingatlankezelő a felszó­lításokat, a repedt cső követ­kezetesen engedte szivárogni magából a vizet. Hogyan fordulhat elő ilyen? Tudni keil, hogy a beruházó a költségek egy meghatározott hányadát visszatartja a garan­ciális hibák elvégzéséig minden építkezés esetében. Magyarán: az építőipar csak akkor veheti fel munkája után a teljes válla­lási összeget, ha már a garan­ciális kötelezettségeinek is ele­get tett. Nehezen képzelhető el, hogy egy épület átadása után két évvel még nem kapta vol­na meg a teljes pénzösszeget a negyvenkét lakásos épületért. Ha megkapta, akkor a hiba­jegyzékben feltüntetett garanci­ális hibákat ei kellett már tün­tetnie. Ha ezt megtette, akkor ennek ellenőrzésére az érde­kelteknek lehetőséget kellett vol­na adnia. Erre az átadásra vi­szont a rendelkezések szerint az ingatlankezelőt is meg kellett volna hívnia. Mint ahogy Kalácsl István, az. Ingatlankezelő Vállalat műszaki vezetője mondta, őket az 1969. Tlta átadott hét negyvenkét la­kásos épület garanciális átadá­sára nem hívták meg. A garan­ciális eljárás tehát még hivata­los formában nem zárult le. Ezek szerint. Ha mégis kapott ilyen nyilatkozatot az építő a beruházótól, az megkerülte a mostani üzemeltetőt. Furcsa és nebenen érthető dolog ez fgx. Egy csöreped&t egyből In­dultunk el, és milyen messzire jutottunk. Kitűnt, hogy a hiba nemcsak a fal felszíne alatt van. Mélyebben annál — jóval mélyebben. lgmfV kérte felvételét a közös vál­lalat sorába és így jelenleg a tagazövetíkeaetek száma 81. Szolid árpolitikát folytat­tunk és kivárnunk a jövőben is folytatni. A sajátszámlás bonyolítás helyett a jutalé­kos bonyolítást helyezzük előtérbe, azonban e terüle­ten nincs megfelelő előre­haladás. A tagsági és a fo­gyasztói érdekeltséget nem könnyű feladat egyeztetni, mert a termelőknél a maga­sabb felvásárlási ár — a fo­gyasztóknál pedig az ala­csonyabb ár jelentkezik — elvárásként. Az óidig élteit időszakban komoly eredményként kell értékelni, hogy a tagiszövet­kezetek egyre inkább ma­gukénak érzik a közös vál­lalatot, tevékenyebben vesz­nek részt irányításában, ügyeinek intézésében és munkájában is. Az a törekvésünk, hogy a közös vállalat megfeleljen azoknak a követelmények­nek, amelyekért létrehozták, tehát a termelők kapjanak az értékesített áruért meg­felelő árat, a fogyasztók pe­dig kedvező áron és megfe­lelő választékban jussanak hozzá a keresett árucikkek­hez.. Az alaptevékenység a kö­zös vállalatnál szélesedett s ugyanez mondható el a ki­egészítő tevékenységre is. A korszerűsített SZÖV- TERMÉK választott vezető­sége és dolgozói által meg­tett intézkedések és az el­végzett munka nem bizo­nyult azonban elégségesnek és a munkát komoly nehéz­kesek akadályozzák, me­lyekből csak a legfontosab­bakat kívánjuk megemlíteni. Csökken a terület Megyénk zöldségtermelése — mint az országosan is jel­lemző — évről évre csökken, ami komoly nehézséget je­lent a lakossági, az export- és aiz ipari igények kielé­gítésében. 1966 óta 4000 ka- tasztrális holddal csökkent a terület. Igazgatóságunk minden, ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel és úgy ér­tékeli, hogy a zöldségterme­lés csökkenésében a munika- erő-hiány és a nem kellő gépesítés mellett komoly szerepe van a kedvezőtlen anyagi érdekeltséginek is. Az illetékes szervek foglalkoz­nak a zöldségtermelés to­vábbfejlesztésével, fokozásá­val, de meglátásunk szerint feltétlen szükséges lenne azonnali és hathatós intéz­kedés a termelő gazdaságok ez irányú tevékenységének segítésére. Ez annál is in­kább fontosabb, mert a gé­pesítés hiánya, a munkaerő­hiány egyébként Is negatív irányban hat a zöldségter­melésre. Igazgatóságunk vé­leménye, hogy amennyiben időben nem történik megfe­lelő intézkedés, komoly ne­hézségekbe ütközik nemcsak az export- és ipari igények kielégítése, hanem a lakos­ság ellátása is. A korszerűsített vállalat­nál komoly nehézséget je­lentett az a tény As, -hogy a vállalat közgazdasági sza­bályzói nem kerültek id \>en kiadásra, nem éolt megfele­lően ismert, kőt ese- rtként még ma tény ismert megfe­lelően a váüMafí és szemé­lyi érdekeltség. Komoly gondok Á termelő gazdaságok vá­rakozással tekintették a zöldség-gyümölcs szakma át­alakítása elé. A korszerűsí­tés megtörténte de komoly problémaként kívánjuk fel­vetni azt a tényt is, hogy a megyei közös vállalatok kor­szerűsítésével párhuzamosan nem került korszerűsítésre a Göngyölegelülátó Vállalat, a budapesti ZÖLDÉRT ‘válla­lat és a HUNGAROFRUCT Külkereskedelmi Vállalat, így a göngyölegellátás ren­dezetlen, a megyei közös vállalatok erejüket megha­ladóan kénytelenék terhet vállalni a göngyöiegellátás- ban. Másrészt a két legna­gyobb vevő-vállalat üzlet­politikája esetenként ellen­tétes a közös vállalatok üz­letpolitikájával. A korsze­rűsítés óta eltelt időszakban legtöbb vitára az árpolitika adott okot Kétségtelen, hogy a vállalat vezetése és dol­gozói is követtek el eseten­ként hibát, azonban alapve­tő probléma, hogy bár a zöldség-gyümölcsfélék sza­badáras cikkek, megyén kí­vüli kiszállítás esetén a nagy vev ő!-, diktálják az árakat és nem beszélhetünk önálló ár­éi)',:’lkáról. Ezekben az ese­tekben sor került irreális áiak kialakítására, melye' elősegítették az ellátási t varokat, a magankereske len nagyobb hasznát. — Munkánk egyik a. lyozója volt az is. h - szerződésben vállal ze tőségeket pr-ni- t esetben tartja k. c-. , vetkezeteínk sem. Se.. Barátság víztároló, új bisztró Pecsenyelibák exportra ISSSfátellu idén mar pecsenyelibát is nevelnek, melynek 80 százaléka exportra megy. A Barom'.- ipari Vállalat eddig ötezret szállított el s még hétezer vár elszállításra. A nyolchetes, 3,70 kilogrammos pecsenyelibák keresettek, s a szövetkezet vezetői úgy tervezik,, a jövő évben még többet nevelnek, a keresett „csemegébőlKépünkön: rekeszekbe rakják az ■ exportra induló pecsenyelibákat. i (Foto: Kiss Béla)­DETKI TERVEK Ä -nagy forgalomhoz az fs hozzájárul, hogy a falu ha­tárában épült az új M—3-as út. Detken egymást érik a megrakott teherautók, de nemcsak az építkezés miatt van forgalom. A faluban 33 személygépkocsi-tulajdonos van —, fele termelőszövet­kezeti tag —, gyakran le­het találkozni a helybeli ko­csikkal. Van, aki a munka­helyére jár be vele. Nem véletlen, hogy a faluban benzinkút épül, és mindjárt ben a több csatornás értéke­sítésre való hivatkozással az ára útja szervezetien, s az egyes piacokon áraszűkület vagy árubőség jelentkezik — országosan, igen eltérő árak­kal. Ez még inkább segíti az áruk szervezetien, feles­leges mozgását A téli tárolások köRségki- hatásának fedezése érdeké­ken ezúton is kérjük az ága­zati minisztériumot, létesít­sen olyan költségvetési ala­pot, amivel a közös vállala­tok biztosítani tudják renta­bilitásukat, illetve fedezhe­tik az önhibájukon kívül fel­merült veszteségeket A fenti legfontosabb prob­lémákat azért is kívántam felvetni, hogy a legfonto­sabb akadályozó tényezőket az illetékes szervek ésatag­szövetkezetek közösen pró­bálják kiküszöbölni. Megyénkben a SZÖVTER- MÉKi a legnagyobb közös vállalkozás és nem közöm­bös, hogy az első lépéseket hogyan teszi meg. Különö­sen azért kell a támogatás és a segítség, azért szüksé­ges a hibák kijavítása, hogy a közös vállalat példáján keresztül segítse az állami és szövetkezeti vállalatok közötti vertikális kooperáció megvalósítását. A közös vállalat korszerű sítésénél és az azóta elü ütőben sokrétű és jelen; -gítséget kaptunk a mc iárási párt- és ta .-éktől, ezt a ser* '"•a is igényeli:'’ bízunk abba marad el. ”-ifra Miklós ... ,. ... .."OVTERM .áiiácsanalí egy kalap alatt fűtőolaj-tá­roló is. Naponta tíz busz indul a községből, hogy összekösse Detket a külvilággal. Ám ezek csak a menetrendszerű járatok. A faluból minden reggel induló munkásjára­tok az Egyesült Izzó gyön­gyösi gyáregységétől Kistar- csáig viszik a dolgozókat. A másfél ezer lakosból nap mint nap mintegy kétszázan járnak el dolgozni. A legna­gyobb munkaerő-felvevő a visontai erőmű. A férfiak általában szerencsét próbál­nak, a nők maradnak a ter­melőszövetkezetben, de nem­egyszer az otthon maradtak találják meg a szerencsét. Az idén sem ment ritkaság- számba az, hogy a szüretelő asszonyok megkeresték a na­pi százhatvan forintót Jól keres a falu. Az em­berek egyre többet törődnek otthonukkal. Negyvenhét házba már bevezették a vi­zet, s 27 lakásban már für­dőszobát is lehet találni. A tanács ötéves tervében sze­repel hat és fél kilométer hosszú új vízvezeték-hálózat építése, amely lehetővé te­szi, hogy minden, egyes ház­ban ott legyen a már nél­külözhetetlen folyóvíz. Egyébként vízügyben ural­kodó szerepet tölt be Detk a környéken. A visontai építkezésen a bánya miatt állandóan járnak a szivaty- tyúk, s Visonta és Halmaj- ugra mélyfúrású kútjaiból bizony eltűnt a víz. A Det­ken megépült, földbe sül­lyesztett kétszáz köbméteres víztároló látja el a két szom­széd falut. A község általános isko- •ija viszont a ludasi íelső- •gozatosoknak adott he- t szeptember elsejétől, s összevont osztályok he- t sokkal kedvezőbb kö­kények között folyik a- tanévben az oktatás. ' ■I hét-nyolc tanuk iíló oszíólyoi- ‘ -idén - lilkáhbá i . S e/. teák aimak • ;rt/iinthető, hogy a két község [elsőtago­zatát összevonták. Szabó Já­nos, a községi tanács titká­ra a statisztikai adatokat böngészve elmondta, hogy öt-hat évvel ezelőtt a szüle­tések száma soha nem ha­ladta meg a tízet a faluban. Ez az arány az utóbbi évek­ben változott. Évente hol ti­zenöt, hol tizenhat „detki állampolgár” látja meg a napvilágot. S ami meglepő, egyre több olyan fiatal csa­lád van, ahol szívesen fogad­ják az egyke mellé a már sodik csemetét is. Ez mind szorosan összefügg a kerese­ti lehetőségekkel. Az embe­rek a termelőszövetkezetben biztos és jól jövedelmező munkára találnak, a környék pedig tálcán kínálja a munkaalkalmat. Ebből a konkurenciából kétségtelen a lakosság húzza a legtöbb hasznot, odamegy dolgozni, ahol jobban fizetnek. Á tanácstitkár- csak azt emlegeti szomorúan, hogy a művelődési házban, amelyet háromezer négyzetméteres parkkal vettek körül, a he­tenként egyszeri filmelőa­dásra is alig verődik össze valami közönség, igaz vi­szont, hogy a detki csalá­dok kétharmada rendelkezik- televízióval. Kevés olyan város van, ha van, amely ezzel az aránnyal dicseked­het. A fiatalok viszont gyakran keresik fel a művelődési há- ' zat. Szerda kivételével min­dennap húszan-harmincan találkoznak, hogy közösen töltsék el a délutánokat. A jól felszerelt művelődési'ház valóban otthona a detki fi­ataloknak. S hra kevés lenne a szórakozási lehetőség, a detkiek a szilvesztert mái az újonnan épült, egymillió fo­rintos költséggel létrehozott Bisztró-presszóban tölthe­tik. szy — 'mUmsGi 1971. október 5., kedd I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents