Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-31 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK 1 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XKII. évfolyam, 257. szám \ ARA: 1.— FORINT 1971. október 31.. vasárnap VÁLYI PÉTER: A látszat értéke M, Miként az elmúlt években, úgy ezen az őszön is eser­■* ” " szám mentek társadalmi munkára a diákok. El- ' özörüötték a tsz-ek, állami gazdaságok teherautóit, és csen­desnek aligha mondható éneklés, meg új és új nevetés- hullámoltat keltő viccmesélés közepette kivonultak a föl­dekre, ahol aztán törték a kukoricát, vagy éppen szüretel­tek — a „pesztrálásukra” kijelölt munkairányítók utasí­tása szerint. Törték a kukoricát, vagy éppen szüreteltek... TJgy is mondhatni azonban, hogy „törögették”, meg, hogy „szüre­telgettek”! Igaz, a diákmunkások mezei kedvét nem méri sem­miféle masina, ám a kísérő tanárok meglehetősen egybe­hangzó véleménye szerint inkább amolyan tevő-vevő, mint tényleg komolyan dolgozó iskolásokat hordtak hátukon a hatalmas táblák. „Lustaság”? A szokatlan munka trénti érdektelenség? Komolyabb oka van ennek a féligyékezetnék! Iktassunk most ide egy „metékes” szájából e&vam&stttt, — természetesen a most taglalt témához kapcsolódó —, monológot. — Azzal, hogy letörök, mondjuk, öt sor kuko­ricát — hangzik a meditáció —, tulajdonképpen nem go­kat csináltam, Pár száz cső a kupacokban; néhány kosár- ral több a rakodásnál,.. Nincs látszata ennek a munká­nak! Nem sokat számit, hogy a manaOétssám eggyel több vagy kevesebb, ®s épp így szólhat az a szüreteié, elemek keze lemet­szette azt a pár száz vagy pár ezer fürtöt. JVincs igazán ■\Mmsnin. annak, amit csináltam!” végsőinek oty „A nők egyenjogúsága hazánkban közjogi és politikai szempontból egyaránt biztosított'' Befej’ezte munkáját az országos nőkonferoncía igen, a látszat — « fantoit eredmény! Arról van szó, hogy az étvégzett munka iétszaiávtá, jé érzett kettő eredményével csak kevéssé ajándékozzák 'meg a teherautók éneklő, viccelő utasait ezek a közös ku­korica- meg szőlőszüretek. Kicsi csavarjai — épp hogy csak igénybe vett alkatrészei — maradnak egy olyan hatalmas gépezetnek, amely az ő közreműködésük nélkül is tovább forog. Így a változó kedvű tzorgoskodók közül bizony alig­ha érzi magáénak a teljesített feladat egy jól körülhatá­rolt részét barid is. Az persze aligha vitatható, hogy ez efféle, nagy terü­leten végzett, együttes munka végeredménye mennyire hasznos. Am az a tapasztalat is megfontolandó, amelyről a fentebb idézett monológ is szól. Megfontolandó, s a meg­fontolás nyomán felvethető, hogy a lehetőségek szerint olyan társadalmi munkaalkalmat kellene mind gyakrab­ban szervezni, amelyeknek minden résztvevő számára megmutatkozik a „látszata”. iveket üyenekre is táborozni! Ilyen, látszatban gazdag társadalmi munkaakció pél­dául a nagyobb diákok, egyetemisták mozgalma, amelyet a hátrányos helyzetben elő középiskolások megsegítésére szerveztek. Több éve kezdődött ez az együttes munka, s elindítói azt a célt tűzték ki, hogy „felvételiképessé” te­gyék a kisvárosi, falusi gimnáziumok minél több, nehéz körülmények között élő diákját. Hosszú órákon át vona­toznak, autóbuszosznak e mozgalom önkéntes résztvevői azokhoz az iskolákhoz, ahol nyitott könyvvel, füzettel várják őket a segítségre szorulók. A segítségre szorulók, akiknek korrepetálásáért ugyan egyetlen fillér sem jár, de akik bővülő ismereteikkel, átvett és feldolgozott tudá­sukkal nagyon is megfizetnek minden rájuk fordított óra­ért. Olyan ez az önként vállalt munka, hogy nemcsak a tanítottak érzik a hasznát, de maguk a tanítók is hétről hétre lemérhetik elvégzett munkájuk eredményét. Rend­szeresen szemükbe űnik az a nagyon szükséges — látszat. Miként akkor is, ha — söprögetéssel, meszeléssel, vil­lanyszereléssel —, klubbá alalcítanak egy szenespincét; vagy ha vásznat feszítenek, padokat ácsolnak egy „önerő­ből” készülő hazimozihoz. Ezek a rövidebb idő alatt megvalósuló és személyes sikert hozó feladatok vo-nzzák igazán a fiatalokat, s ha ezek vonzzák — a termelés parancsolta nagyobb munkák segítése mellett —, elsősorban ilyeneket kell szervezni. Mindezt a látszatért: a jó kedvvel végzett, értéket bő­ven termő munka látszatáért. A. U. A pénteki szekcióüléseik után szombaton, délelőtt a Parlament kongresszusi ter­mében folytatta tanácsko­zását az országos nőkomfe- rencáa. Elsőként Vályi Pé­ter, a Minisztertanács el­nökhelyettese kapott szót. A kormány nevében üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, majd kiemelte, hogy az MSZMP Központi Bi­zottságának 197«, feb­ruári ülése óta a sók Helyzete valóban a köz­figyelem, a közérdekű törekvések előterébe ke-- rült. Világszerte vita folyik andk helyzetéről, a nőfc gazdasá­gi, társadalmi szerepém!, a család jövőjéről, a gyermek- gondozás és nevelés sok-sok időszerű kérdéséről. Vályi Péter a továbbiak­ban elmondta, hogy száza­dunk tudományos és ipari fejlődése során bebizonyoso­dott, hejgy a korszerű termelési vi­szonyok közepette ma már egyetlen ország se mondhat le a nők mim- ' kajáról. A nők ma mar társadalmi, politikai éle­tünknek is egyenjogú tagjai. Politikai életünk, közéletünk a szociálisba demokrácia fej­lődése, s ezen belül az üze­mi élet demokratizmusá­nak fejlesztése sem képzel­hető el á nők aktivitásának, társadalmi szerepének haté­kony növelése nélkül. A nők egyenjogúsága hazánkban közjogi és politikai szem­pontból egyaránt biztosított. E jogok i érvényesülését azon­ban korlátozza, hogy sok te­rületen nincsenek, meg a szükséges szemléletben i és anyagi feltételek. A nőik gazdasági és szociális hely­zete — az általános fejlődés­sel összhangban — az el­múlt négy évben is tovább javult, de hosszú, szívós munka kell még ahhoz, hogy a női egyenjogúság elve teljes mértékben érvényesüljön, A nők helyzete tehát ál­landó figyelmet igényel. A konkrét intézkedések meg­tételekor pedig mindig szá­mításba kell venni, mi az, ami elsősorban anyagi fel­tételek biztosítását kívánja, és mi az, ami az idejét múlt szokások, nézetek megvál­toztatását célzó, nevelő mun­kát igényel. A kormányha­tározatot követően a mi­nisztériumok irányelveket dolgoztak ki, az OKISZ, a SZÖVCXSZ és a TOT a nő­Tudományos előadások, filmvetítés,' festménykiállítás A megyei orvosnapok záróeseményei Változatlan érdeklődés kö­zepette folytatódtak . szom­baton Hatvanban a megyei prvosnapok eseményei. Dél­előtt és délután a három gzekció ülésein nem keve­sebb, mint' 45 tudományos értekezés hangzott el. Igen jó visszhangja volt , «BombatoR Hatvanbm egészségügyi középkáder- szakcsoport előző napi nagy­gyűlésének, amely az asz- szisztensnők, ápolónők idő­szerű szakmai és társadalmi problémáinak egyaránt han­got adott, s azt igazolta, hogy az egészségügyi dolgo­zók ezen rétege egyre nö­vekvő megbecsülésben ré­A megyei orvosnapok kul­turális -záróeseményeként került sor szombaton Hat­vanban , az „Orvos halála” című film vetítésére, amely Fekete Gyula írásművéből készült. S igen sokan tekin­tették meg a találkozóra magángyűjtők képeiből öez- «aaailíiafr "ríP'fft^T'i- : ,n*. . .*.f" * r »ca ..m’í ,jl‘lln«il i ■ ■ bizottságok megszervezésé­hez adott ki útmutatókat. A kormány elvárja, hogy ezek a szervezetek gon­doskodjanak a helyes ha­tározat végrehajtásáról és folyamatosan ellen­őrizzék a végrehajtás menetét — mutatott rá Vályi Péter miriiszterelnök-helyettes. Ezután az öt munkabizott­ság vezetője számolt be a szekciókban lezajlott viták tapasztalatairól. Az országos nőkonferemcia állást foglalt az európai biztonság és a nemzetközi szolidaritás kér­désében, majd újraválasztot­ta a Magyar Nők Országos Tanácsát. A Magyar Nők Országos Tanácsának elnö­kévé isimét Erdei Lászlónét választották. Egyéni érdek, népgazdasági kár Mi az oka a inunltaero- oandorlasnak. s milyen he­lyi, országos intézkedések­re van szükség a rend. a fegyelem megszilárdítása- hoz. Erről szól írásunk a lap 3. oldalait. Hangyaboly Eabry Zoltán új filmjéről ir Márkusz László á lap 4. oldalán. Félbemaradt építkezés Az indokolatlan nagyvoma- lúsag miatt harminc csa­lád vár évek óta az el nem készült lakásra. Erről írunk az S. oldalon. Nehéz mérkőzés lesz Az Egri Dózsa—Tatabanya NB 1-es labdarúgó bajnoki mérkőzés előkészületeiről, esélyeiről írunk a lap 10. oldalán. A KÖZMÜVELÉS IRÁNYÍTÁS ANAS. JAVÍT ASArOL, GÁRDONYI-T A RSA8AG MŰVÉSZETI DU lUTESlTÉSERÖK HATÁROZOTT Eger város tanácsülése Stombatori délelőtt 9 óra­kor dr. Varga János elnök­letévé! összeült Eger város tanácsa, hogy időszerű fél- adatokról tárgyaljon. Első pontként a városban működő szövetkezeti, ipar helyzetével foglalkozott a tanácsülés, megállapítva, hogy a há­romezernél több főt foglal­koztató tizenegy szövetkezeti .üzem többsége immár húsz éves múltra tekinthet vissza, s termelési értékük az elmúlt esztendőben 212 millió forint volt. Ezt követően a városa ta­nácsülés T rezsenyik Sándor élőterjesztése nyomán jóvá­hagyta Eger tanácsának és szerveinek új szervezeti, va­lamint működési szabályzatát is. E kérdés kapcsán vita me­rült fél a félnémeti szakigaz­gatási kirendeltség megszün­tetése körül, de ez mégsem jelenti azt, hogy a település teljesen gazdátlan marad: hetenként két - napon ügyfél­fogadás lesz a Umácsházári a jövőben is. A szombati városi tanács­ülés legnagyobb érdeklődést keltő tárgy.sorozati pontja az a jelentés volt, amelyet Danes Lajos elnökhelyettes terjesz­tett élő Eger közművelődési helyzetéről.' A beszámoló megál'iapitoítta, hogy az el­múlt tervidőszakiban, jelentő­sen fejlődött a város kultu­rális élete, amiben közreját­szott a TIT, a Megyei Műve­lődési Központ, a Dobó Ist­ván Múzeum, a Megyei Könyvtár, a Moziüzeini Vál­lalat, a Gárdonyi Géza Szín­ház és a tanintézmények jól összehangolt, s a városi ta- i nács művelődésügyi osztálya által instruált munkája. A színház igen. sokat tett haté­konysága növelése érdekében a nyugdíjas bérlet bevezeté­sévé!. A felépült Technika Háza a MTESZ intenzív mun­káját tette lehetővé, bár ki lehetne alakítani a TIT ter­mészettudományos szakosztá­lyai és a MTESZ között tar­talmilag még hsszefogottabb együttműködést, elsősorban a városban élő műszáki értel­miség közművelődési tevé­kenységének aktivizálása ér­dekében. A jelentéshez kapcsolódó, határozati javaslat — az eredményesség . tovább foko­zása érdekében. — kiterjedi az ii-ányítás területére is. megállapítva, hogy a jövő­ben éppen ezen a területen kell a legtöbbet' tennünk Egerben. A városi Közmű­velődési Tanácsot, újjászerve­zése titán, olyan javaslat te­vő. tanácsadó és ellenőrzó testületté kell alakítani, amely hathatósan segíti az állami irányítást' a fő fel­adatok meghatái'ozasában, egyes részterületek vonatko­zásában pedig összehangol ja1 a társadalmi -is tömegszer vezetek munkáját. A., város ’ szellemi éLetéaiak fellendítéséi, megbecsül te té- sét, továbbá a város érdeké­ben. dolgozóit munkájának el­ismerését célozza az elfoga­dott határozati javaslat ama része is, mely kimondja, hogy mielőbb életre kell hívni a Gárdonyi Géza Társaságot és olyan díjat kell alapítani, amelyet minden évben az ar­ra legméltóbbnak talált mű­vésznek, tudósnak juttat Eger. Foglalkozott még a városi tanácsülés az új út- és köz­műfejlesztési hozzájárulás mértékének megállapításával, a város intézményes tisztán- tartásának kérdésével, majd személyi ügyben, hozott hatá­rozatot. finnek értelmében az eddig betöltetlen városi egész­ségügyi osztályvezetői állásba dr. Pap Kálmán körzeti or­vost nevezte ki Eger tör­vényhozó testületé. {moldvay) 25 és 50 éves házassági évfordulók Poroszlón A poroszlói községi tanács es a művelődési ház közös kezdeményezése nyomán, ünne­pélyes keretek között, első ízben rendezték meg a művelődési házban a 25 és 50 éves házassági évfordulókat. A. Községben 16 házaspár a 25 éves és tíz az 50 éves évfordulóját ünnepelte, akik közül kilenc pár meg is jelent, hogy megújítsák a 35, illetve 5J évvel ezelőtt kötött házassági fogadalmukat. Három anyakönyvvezető előtt tettek úföi l foga­dalmat, amit bejegyeztek a díszes naplóba. A házassági évfordulót ünneplő pirul aján­dékképpen ezüst- és aranyszalaggal díszített élöoiragkosarat kaptak. Azo-at a párosat, akik nem tudlak megjelenni <tz ünnepségen, úttörők keresték fel lakásukon, vitték el nekik aa élöviTÓokosarakat és az enUé&íopoktó, Felvételünk az ünnepségen készült.-■ ■■ ­......^............. . __________ Ki«» 643#

Next

/
Thumbnails
Contents