Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-30 / 256. szám
Egyéni érdek, népgazdasági kár Hiánycikk a csehi szén... Felírat a TÜZÉP-telepen: '„Egercsehi szén bizonytalan ideig nem kapható”. A csehi bánya nagy kalóriaértékű kincse, amely — köztudott — egyike az Ózd vidéki bányákból előkerülő legjobb minőségű szénfajtáfcnak, hiánycikk lett. Tód előtt, a fűtési szezon kezdetén egy ilyen hír nagyobb hangsúlyt kap, hiszen ezt a fajta szenet keresik legjobban, a vásárlók, akik egyre türelmetlenebbül kilincselnek a TÜZÉP irodáiban. S a válasz mind ez ideig többnyire így hangzik: nincs, sajnos nem tudjuk, mikor érkezik, keveset kapunk... és így tovább. Naponta 24 vagonnal kevesebb Nehéz helyzetbe került az idén az egercsehi bánya. Hossz geológiai viszonyok, váratlanul elkeskenyedő Ksénrétegék, be nem vált gépek, egyik baj a másik után. Az eredmény pedig az, hogy a tervezett kilencven vagon szén helyett hosszú hetekig ötven-hatvam vagon került felszínre naponta. „Csúszott’' a tervteljesítés, s vele együtt « prémium is... — Nem tudunk helyre vergődni — kesergett Zsákai János, az üzem főmérnöke. Szeptember óta egymás után. hagyják itt az embereink a bányát. Most, hogy végre kead kialakulni egy-egy jobb telepünk, s tudnánk termelni, állandóan hiányzik mindegyik munkahelyről tíz-tizenöt- bányász. Elém tesz egy listát : ^ a szeptembertől kilépettek névsora. Egy hónap leforgása alatt 56 bányász mondott fel, s keresett magának más munkahelyet. Miért éppen szeptembertől? Abban a hónapban ünneplik a bányásznapot, s ilyenkor osztják ki a hűségjutalmakat .. — Minden produktív munkásra négy tonna szén jut naponta. Pillatiatnyilag nálunk hatvan ember hiányzik a legfontosab munkahelyekről, s ez annyit jelent, hogy naponta 24 vagonnal kevesebb szenet tudunk termelni, a tervezettnél. Ha nincs terv- teljesítés, akkor továbbra sincs premium, s a helyzet nemhogy javulna, egyre romlik. Ki tudja, meddig tart ez az ördögi lánc ? Miért mennek el? Az utóbbi időben minden kilépővel külön beszélget az üzem valamelyik: gazdasági vezetője. Megkérdezik a felmondás indokait, próbálják marasztalni. A bányászbecsü- letre, az átmeneti nehéz időszak megváltozására hivatkozva. Az emberek többsége azonban hajthatatlan, a hosszú utazásra, a nehéz munkára, s legfőképpen a kevés fizetésre hivatkozik. „Megyek, mert másutt többet adnak’’ —. mondják, s leteszik a csákányt, a bányászruhát olyanok is, akiit már tizenöt-húsz éve dolgoznak itt. Hová mennek? Mindig, mindegyiküknek akad munkahely,, ahol szívesen fogadják, s megtoldják a 10—12 forintos órabért, főleg az építőiparban. Mert kell az ember, akinek munkája meg mindig olcsóbb, mint a gépe— A baj persze ■ nálunk sem jár egyedül. Körülbelül a háromszorosa az átlagnál a betegek száma. Körzeti orvosokat hívtunk össze, hogy kikutassuk az okokat, s megpróbáljunk segíteni. Kiderült, hogy igen sokan a szabadsaguk ideje alatt .is dolgozni mentek, alkalmi inunkat vállaltak az Alföldön. Ezeknek a bányászoknak 70—75 százaléka, mivel fáradtan jött újra a föld ala, hamarosan betegállományba került. Rohannak az emberek a pénz után; nem kímélik önmaguÁ kilépők — Miért adták be a fel mondá nikat? — I gyszerű azt megmagyarázni, kérem: kevés a fizetés. STobfrä, atsanok. resmá. s számtalan lehetőség kínálkozik. Lakatos vagyok, itt dolgozom a bánya gépszerelő műhelyében. Nekünk föld alatti pótlék nem jár, csak órabér, meg prémium. Prémium meg nagyon kevés van az utóbbi időben. Miért maradjak, amikor másutt tótszer ennyit is kereshetek? — Egyszerire hárman mondtunk fed a lakatosok közül Olyan szakma ez, amire mindenütt nagy szükség van. Azt mondják, nem biztos, hogy az ígérgető vállalatok, tsz-ek később is megadják azt a pénzt, amivel most csábítanak; adják csak bét évig, az is megéri. Utána legfeljebb megyünk tovább... J. György és Cs. László már több mint húsz ,éve dolgozik a bányaüzemnél; ott laknak a hányászlakótedepen. — A külszínen dolgozó szakmunkások méltánytalannak érzik a különbséget, ami a född alatti pótlék miatt kialakult köztük és a többi bányász között — mondta a főmérnök. — Igen sokan nem hajlandók a felszínre jönni, ha itt nagyobb szükség van is rájuk, mert akkor elvesztik a huszonöt százalékot. Erre hivatkozva már sokan elmentek, ezért tervezzük, hogy föld alatti készenléti átalány címén 5—20 százalékig ke- resetkiegészífcést adunk. Az alapbért már nem tudjuk emelni. — Ilyen nagyarányú elvándorlás eddig egy évben sem fordult még elő. Bízunk most is a törzsgárdánkban, s elég nagy szocialista brigádlét számmal is dolgozunk. Óriási felelősség van a váltunkon, hiszen a szénre nagy szükség van; mi lesz, ha hirtelen, hosszú telet kapunk? Az egercsehi hányiaüzeim súlyos gondokkal küszködik. Sajátosak a problémái, a rossz munkafeltételek, váratlan, s elháríthatatlan akadályává váltak a zavartalan termetesnek. Helyzetük mégsem választható ét a környezetükben általánossá váló jelenségektől, a fokozódó és tói, az azonos teljesítmény aránytalanul különböző anyagi elismerésétől Többet kell tenni az üzem, a vállalatvezetőinek, is a helyzet mielőbbi normalizálásáért, de próbálkozásuk csak akkor járhat sikerrel — ahogyan kormányunk elnöke a közelmúltban is hangsúlyozta —, ha valamennyi üzem, vállalat rendet csinál a munlcaerő- gazdálkodásban, mert a káros munkaerőmozgatás nemcsak a munkafegyelmet, a munkamorált, egymás gazdasági, politikai eredményeit rontja, hanem tovább növeli az újabb fluktuációt is. Hekeli Sándor Kis üzent — nagy munkába!! (Fent) Valamikor gépállomás volt — most a Csőszerelőipari Vállalat selypi-vö- rösmajori telepe. Ez a hivatalos neve, az immáron négyéves múltra visszatekintő üzemnek. Legkülönbözőbb méretű csövek előgyártása folyik itt, . hídalkatrészeket, tartóoszlopokat, és légtechnikai berendezéseket gyártanak még többek között. Jan- csó László lakatos hegesztéshez készíti elő a munkadarabot, (Balra) A salgótarjáni hőerőmű részere készül az a szivattyúsor, melyen Danyi Imre hegeszt. (Tóth Gizella felvételei.) Kommunista műszakok az AGRIA Bútorgyárban Az AGRIA bútorgyár pártalapszervezeténeik kezdeményezésére — a K1SZ- al apszervezet bevonáséval — kom munistam űszakok megrendezésére került sor. A gyár dolgozói egyetértéssel fogadták a kezdeményesést és a kommunistaműszakokat munkaidejük letöltése után kétszer négy óra alatt ’teljesítették. Bérük 75 százalékát a tanyai iskolák villamosításának elősegítésére ajánlották fel. A gyár gazdasági vezetői gondoskodnak arról, hogy az így felajánlott mintegy 20 ezer forintot átutalják. Furcsa kis ktsz-ek Tyúkszem és egyéb lábfájdalmak Ez év tavaszán a szokásosnál is csendesebb, halkabb előkészületek után két ktsz is alakult Egerben. Az egyik a Fém- és Villamosipari, a másik pedig a Tüzeléstechnikai szövetkezet nevét vette fel. Két ktsz, két vezetőség, különböző profilok, próbálkozások, mindezek ellenére is azonban nagyon sok közös vonása van a még serdülő korban járó szövetkezeteknek. Többek között mindkettő beszerezte az alapító levél kiállításához szükséges hivatalos okmányokat, mindkét helyein kívülről fújják: „A X, pártkon gresz- Kzus is megerősítette, hogy a szövetkezeteik fokozzák részvételüket a lakosság egyre szélesebb választékú igényének kielégítésében, a hiánycikkek számának csökkentésében.” Mindkét szövetkezet rendkívül rossz körülmények között dolgozik, valamint mindkét helyen szép számmal találni olyan embereket — vezetőket és beosztottakat egyaránt —■ akik az előző munkahelyüket, beosztásúikat nem éppen önszántukból, valamiféle érdemeik elismerése mellett hagyták volna el. Takarékossági világnap MINDEN év októberében megünneplik a világ takarék- pénztárai a takarékosság napját. Ez a nap jó alkalmat kínál arra, hogy számadást készítsünk mi is: hogyan élünk, takarékoskodunk Heves. megyében, milyen eredmények vannak mögöttünk, s mik a megoldásra váró legfontosabb feladatok? Megyénk takarékpénztári hálózata igen kiterjedt, s a különböző szolgáltatásokat a lakosság legszélesebb rétegei igénylik — az iskolás korú legifjabbaktól, a legidősebb korú emberekig. A takarék- pénztárak a takarékossági formák széles skálájával állnak mindenki rendelkezésére. Az általános iskolások ta- karékbélyeget gyűjtenék, új és szépen fejlődő torma az ifjúsági takarékbetét, de szólná kell itt a különféle kamatozó és nyeremónybetétek- ről, a sokrétű hitetezési formákról is. Ez évben tovább bővült a takarékpénztári hálózat tevékenysége. Július óta a takarékpénztárak vezetik a tanácsok pénzforgalmi számláit, s novembertől kezdődően a tanácsi beruházások pénzügyi lebonyolításával kapcsolatos feladatokat is ellátják. A legérzékenyebb pénzügyi szeizmográf mindenkor a ta- kidmbeton-üEüiuuiiy alakulása. Heves megyében ennek a sjseiamográfhak a mozgása igen kedvező. 1956. végén, még csak alig több minit 8 milliós betétállományt kezeltek, a jelenlegi pedig jóval meghaladja az egymiRiárd forintot is. Ez az adat minden különösebb kommentár nélkül megmutatja: milyen lakosságunk pénzügyi helyzete, s hogyan emelkedik töretlenül életszínvonalunk. A legifjabb takarékoskodók, az általános iskolások évente mintegy 4 millió forint értékű bélyeget gyűjtenek. Több mint 3 ezer fiatal kötött szerződést arra, hogy ifjúsági takarékbetétet létesít. Az üzemi bankok, a KSTgk több mint 28 ezer dolgozót tömörítenék s ezek havi betétjei meghaladják a 2 és fél millió forintot. A kamatozó betétállomány is any- nyira megnövekedőit, hogy az évente megtérítendő kamat eléri a 45 milliót. Igen kedvező szolgáltatásnak számít az átutalási betét, amellyel leveszik a lakosság válláról a havonta rendszeresein ismétlődő közszolgáltatási és egyéb más díjak kiegyenlítésének gondját. ERDEKES és sokat mondó adat: a megyében működő 9 takarékpénztári, egység egy év alatt kb. 13 millió tató- és lottószelvényt értékesít. Jó segítője » taktwétepiéi®' tár a lakosságnak a különböző hitelnyújtás lehetőségeivel. A legközismertebb forma a személyi hitel, s ugyancsak kedvelt az áruhitel. Jelentékenyen segíti a takarék- pénztár a kertszövetkezeti mozgalom fejlődését. Kevéssé ismert még a szolgáltatási hitelakció. Ennék keretében — hasonlóan az áruhitelezéshez —, kölcsönöket nyújt a takarékpénztára szervezett társulásokhoz, s a valuta mellett még a repülőjegyek megvásárlásáról is gondoskodnak. Hiteles számadatokkal igazolható, milyen szépen megszaporodtak megyénkben, a lakásépítkezések. Csak ebben az évben 1074 családi ház, 153 társa&ház és 484 toldaléképítkezés, tatarozás, korszerűsítés stb., valósulhat meg a takarékpénztár segítségével. A különböző építkezésekhez folyósított kölcsönök összege meghaladja a 93 millió forintot. A szociális követelményeknek meg nem felelő lakótelepek felszámolásához X millió 826 ezer forinttal járult hozzá az OTP. HOSSZAN sorolhatnánk még, mi mindenhez nyújt anyagi támogatást a takarékpénztári hálózat. Valamennyi számadat azt bizonyítja, hogy hazánkban a takarékpénztár igazán és válóba» tekosfiág bgnkja”. Érdemes közelebbről is megvizsgálni, hogy mivel foglalkoznak, mit termelnék az említett szövetkezetek. Csak távirati stílusban . a Fém- és Villamosipari Ktsz- ről. Makiári úti üzem: ipari dugaszotok bérmunkában, Sas úti üzem: fénycsőfoglalatok bérmunkában; ugyanitt víztorony-vezérlő berendezések (!) saját termékként, Szilvásvárad: vízmentes kapcsolók bérmunkában, Eger- szóláton öntöde. öttagú (!) munkáslétszámmal. Hogy mi köze mindezeknek a bérmunkáknak a lakossági szolgáltatásokhoz? Természetesen semmi. Nézzük a Tüzeléstechnikát: fő profilja az olajégők gyártása, központifűtés-szere- lés, ezenkívül van egy általános lakatosrészlege, és kooperációs bérmunkát végez a villamosipari ktsz- szel. És ha mindem jól, flottul megy, akkor az elkövetkezendő hetekben tovább bővül szolgáltatási tevékenysége. Ugyanis egy régi jó pesti ismerős javaslatára a szövetkezet elnöke már el is küldte az illetékes állami szerveknek a nem kevesebb, mint ötoldalas, 18 pontos javaslatot az újabb profilok bevezetésére. A javaslat ötödik pontja minden bizonnyal nagy örömet vált ki Eger lakosságában. A várható nagy érdeklődésre való tekintettel szó szerint idézzük: „Minden olyan ember, aki sokat szenvedett már tyúkszem és egyéb lávfájdalmak miatt, örömmel fogja venni lakáspedikür szolgáltatásunkat.” Bár tyúkszemem még nincs, nekem mégis ez az ötlet tetszik a legjobban. Mert elég lesz, ha majd felhívja az ember a szövetkezetei, és telefonon kérhet egy olajégőt, és természetesen egy jól képzett, gyors, bátor tyúkszemirtót is. Ráadásul az ,áru” házhoz jön. Az olajégő és a pedikűröző is. Ha elfogadják au újabb javaslatokat, és időközben még a hiányzó erkölcsi bizonyítványokat is besz&aik a szövetkezet — mindkét 'szövetkezel elnökének megvan — középvezetői is, akitor két-három év múlva, egészen biztoshogy Eger városa nemcsak egy fantáziadús, bátor, hanem egy anyagilag, erkölcsileg is megerősödött szövetkezettel gyarapodik majd. Hiszen a tüzeléstechnika, az olajégő gyártása és a tyúkszemirtás jól megférnek egymás mellett. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala 100—26/1970. számú körlevelében a következőikre hívja fel az állatni felügyeletet gyakorló tanácsok figyelmét a szövetkezetek alakításával kapcsolatban: „Meg kell akadályozni az olyan szövetkezetek alakulását, amelyek néhány ember nyerészkedése miatt jönnek létre.” „Nem” tudják, hogy ez a levél eljutott-e Egerbe, abban viszont egészen biztosak vagyunk, hogy az ille-, telkesek közül valamennyien tudják: a város ipari üzemei, vállalatai súlyos munkaerő-hiánnyal küzdenek, milliós gépek állnak, mert nincs hozzá szakember. Milliókkal lehetne a termelést növelni, százezrekkel lehetne többet adni a dolgozóknak, ha valamennyi üzemben teljes kapacitással dolgoznának. Ha nem csalnák el az embereket tőlük. Mert a két szövetkezet dolgozóinak jó részét is az üzemektől, a vállalatoktól toborozták össze. Halkan, csendben és természetesen a szükséges okmány okkal. Hogy fellendüljön a városban a lakossági szolgál tatás, a nadrágszíjakhoz, a különböző biztosító övékhez szükséges alumínium csatok gyártása. Természetesen a lakosságért, a lakosság javára. Ahogyan az alapító levelek is szólnak. Amelyeket a legnagyobb törvényességgel állították ki, amelyek alapján — ahogyan a városban na mint 'nap hallani — munka hoz, „szolgáltatáshoz” látót: az említett Icét kis fares ktsz. Koős József