Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-29 / 255. szám
>»*»»»■ » iWAWWWIOA •; Ciiitőrtök esti külpolitikai kommentárunk Disszonáns hang Brüsszelben A DISSZONÁNS HANG élménye szinte mindenkivel előfordult már. Nemcsak úgy, hogy zenekarban, kórusban hirtelen fülsértőén megszólalt egy oda nem való hang, hanem úgy is, hogy egy jó ügyért munkálkodó közösség valamely fórumán csendül fel a rosszindulat bántó disszonanciája. A hatás mindkét esetben hangulatromboló lehet és az ember valami ilyesmit érez most egy brüsszeli keltezésű közlemény nyomán. A belga fővárosban, amely már hosszabb ideje egyben a NATO „fővárosa” is, befejezte tanácskozását az észak-atlanti szövetség úgynevezett nukleáris tervezőcsoportja. Ezen hét ország — az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, a Német Szövetségi Köztársaság, Belgium, Olaszország, Dánia és Görögország — hadügyminiszterei vettek részt. A tervezet azt latolgatta, hogy az atlanti hatalmak „hogyan és milyen körülmények között vetnének be taktikai atomfegyvereket Dél-Németországban egy katonai konfliktus esetén”. EGY NYUGATI KOMMENTATOR napjainkat „az Utazások korának” nevezte. Nem azért, mert a világban soha nem látott méreteket öltött a nemzetközi turizmus, hanem azért, mert soha nem látott méreteket öltött a vezető államférfiak utazása. Ez valami nagyon lényegeset jelez: azt, hogy a glóbus számos pontján most érnek be hatalmas erőfeszítések és hatalmas változások gyümölcsei. A világpolitika számos sorsdöntő kérdésében az álláspontok elmozdultak a nemegyszer több évtizedes holtpontról. A józanság, a realitások szele kavarja fel nem egy vonatkozásban a megrekedt, áporodott levegőt. Két világháború első számú színtere, a ml tágabb hazánk, Európa biztató folyamatok porondja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében véget ért a negyedszázados obstrukció a kínai ENSZ-tagság kérdésében — Nixon Moszkvába és Pekinge készül, Brezsnyev Párizsban tárgyal, Brandt nemrég volt a Krímben. Koszigin most hagyta el Kanadát — mozog a világpolitika és a jelek szerint jó irányban, ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT atomfegyverek vetésével kapcsolatos elmefuttatásokról záróközie- ■nyt kiadni: kockázatos és furcsa vállalkozás. Olyan írja a csütörtöki Pravda — mintha az aláírók naptára húsz évvel korábbi időpontot mutatna . • • Brezsnyev Marseille-hen Brezsnyev Marseílle-ben (középen) Ortoll Ipari és tudományos fcjlesztssügyi miniszter (baloldalt) valamint Gromiko külügyminiszter (Brezsnyev mögött) társaságában. A háttérben: a hires Notre Dame de la Garde székesegyház. (Telefoto — AP—MTI—KS) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára franciaországi látogatása során csütörtökön Ortoli iparfejlesztési miniszter kíséretében — Marseüle-be látogatott. Ütjá- ra elkísérte még Kirillin szovjet miniszterelnök-helyettes és Gromiko külügyminiszter. A marseille-i városháza előtt hatalmas tömeg gyűlt össze, s a francia—szovjet barátságot éltetve, viharos lelkesedéssel üdvözölte megérkezésekor az SZKP főtitkárát A városházán Gaston De{jerre marseille-i polgármester — aki egyben a francia nemzetgyűlés szocialista képviselőcsoportjának elnöke is —, üdvözölte Leonyid Brezsnyevet. Hangsúlyozta, hogy személyében Marseiile lakossága azt a férfiút is üdvözli, aki rettenthetetlen bátorsággal, fegyverrel a kézben harcolt a hitlerista ag- resszorok ellen, és aki most ugyanilyen rendíthetetlen kitartással küzd a nemzetközi enyhülés ügyéért, az európai biztonsági értekezletért és a világbéke fenntartásáért. Leonyid Brezsnyev válaszában kijelentette, hogy különösen nagy örömmel jött el Marseille-be, ebbe a nagy kikötővárosiba. Hangsúlyozta ezután, azért látogatott él Pompidou elnök meghívására Franciaországba, hogy út - jáva! is hozzájáruljon a két ország közötti kapcsolatok elmélyítéséhez, kiszélesítéséhez és megerősítéséhez, a politika, a gazdaság, a tudomány, a technika és a kultúra terén egyaránt. A Pompidou elnökkel és más francia államférfiakkal tartott eddigi tárgyalásaira a kölcsönös megértés és a szívélyes barátság nyomta rá bélyegét, s bár a tárA szuezi kötélhúzás N | éhány napja az egyiptomi, hivatalos hír- ügynökség „alaptalan spekulációnak” minősítette azokat az amerikai nyilatkozatokat, amelyek szerint az egyiptomiak elfogadták volna az amerikai közvetítést a Szue- zi-csatornával kapcsolatos egyezmény elősegítése érdekében. Az amerikai diplomácia az utóbbi időben mind gyakrabban szivárogtat ki olyan derűlátó értesüléseket”, amelyek szerint Egyiptom kész újabb engedményre a szuezi megállapodás érdekében. Ugyanakkor Tel-Aviv köti az ebet a karóhoz: Izrael nem hajlandó eleget tenni az egyiptomi feltételeknek, s az EAK-nak kell engednie, ha valóban akarja a Szuezi-csatoma megnyitását ... Nyilvánvaló, hogy olyan összehangolt izraeli—amerikai lélektani hadjáratról van szó, amely nyomást akar gyakorolni Egyiptomra. Ebben a helyzetben érdemes felvázolni a szemben álló álláspontokat., annál is inkább, mert közeledik az ENSZ-ben a közel-keleti kérdés vitája. A Szuezi-csatoma megnyitását először Szadat elnök javasolta, bizonyos feltételek alapján. Két, homlokegyenest ellenkező elvi álláspontról van szó, amelynek áthidalására jelenleg nincs semmiféle tervezet, vagy utalás. Egyiptom álláspontja szerint Izrael ugyanis egy különálló részleges rendezéssel megakadályozhatná az egész probléma rendezését, tartósíthatná az arab területek megszállását, csak néhány kilométernyire vonulna visz- sza a Szuezi-csatomától, anélkül, hogy kötelezettséget vállalna az egész Sinai-fél- sziget kiürítésére: | ás szavakkal: Egyiptom a Szuezi-csator- na megnyitásával a béke feM 1971. október 29, péntek lé tenne kezdőlépést. Izrael viszont területhódító terveihez szeretne újabb időt biztosítani magának. Ezt a kétféle alapállást tükrözi a tűzszünet kérdése is. Tudvalevő, hogy jelenleg nincs tűzszünet a Szuezi 1 csatorna frontvonalán, az ellenfelek csak hallgatólagosan szüntették meg a tüzet és éppen legutóbb, több incidens figyelmeztetett a fegy- vemyugvás bizonytalanságára, törékenységére. Nos, Egyiptom meghatározott időtartamú tűzszünettel kötné össze a csatorna megnyitását, azzal a céllal, hogy ebben az időszakban üssék nyélbe a konfliktus egész rendezését, a Bizonsági Tanács határozata alapján. Izrael viszont korlátlan tartamú tűzszünetet akar. Ez is a megszállás tartósítását, az amnektálás politikáját szolgálja. Nincs megegyezés abban sem, átkelhetnek-e egyiptomi csapatok a csatorna keleti partjára, illetve, hogy milyen távolságra vonuljanak vissza onnan az izraeli csapatok? Egyiptom ragaszkodik ahhoz, hogy visszaszerezze szuverenitását a csatorna mindkét partján, vagyis azt kívánja, hogy csapatai keljenek át a jelenleg megszállás alatt álló övezetbe. Izrael ebbe nem hajlandó belemenni; csupán műszaki jellegű egyiptomi jelenlétet fogadna el egy rendkívül keskeny parti sávban. Ez annyit jelent, hogy Izrael továbbra is kezében akarja tartani a Sinai-félsziget csücskén levő Sarm-el-Sej- ket, azt a stratégiai pontot, amely ellenőrzi a Tirani-ten- gerszorost, vagyis a hajózást az egész Akabai-öbölben. Erről a támaszpontról mondta Dajan tábornok: „Inkább Sarm-el-Sejk béke nélkül, mint béke Sarm-el-Sejk nélkül.” J-irring svéd diplomata, az ENSZ főtitkárának személyes megbízottja, aki évek óta hiába kísérelte meg a Biztonsági Tanács határozatának érvényre juttatását, nem újítja fel misszióját mindaddig, amíg az izraeli kormány nem vállalja a megszállt arab területek kiürítését. A Közel-Kelettel foglalkozó négyhatalmi megbeszéléseken három nagyhatalom — a Szovjetunió, Franciaország és Anglia — aJar- ring-misszió felújítását kívánja, s csupán az Egyesült Államok ellenzi ezt. Az amerikaiak ezzel izraeli partnerüket védik, nem akarják, hogy ráháruljon a Jarring-misszió szabotálósá- nak ódiuma. Ugyanakkor magukat próbálják közvetítőként előtérbe állítani; ezé” sürgetik, hogy Jarring me;’ bízatésának felújítása he- j lyett kezdődjék meg Sisco amerikai államtitkár közvetítő tevékenysége. Az erről kiszivárgott értesüléseket cáfolta meg az egyiptomi hír- ügynökség, mert Kairó egyáltalán nem akarja a Jarring-misszió végleges befagyasztását. Az ENSZ folyosóin most M folyik a kötélhúzás: ki, milyen álláspontot foglaljon el a közel-keleti kérdésben, ki és hogyan mozdítsa el a holtpontról a Szuezi-csatoma megnyitásának ügyét? Az egyiptomi és az izraeli álláspont — mint fentebb láttuk — messze van egymástól. Nyilvánvaló, hogy bármiféle, mégoly részleges megállapodás is csak kompromisszum eredménye lehet. Egyfelől Egyiptom egyedül nem tehet lépést ebben az irányban, másfelől Izraelnek engednie kell konok és merev álláspontjából, ha nem akar teljesen elszigetelődni. Az amerikaiak őszinteségét próbára teszik a most következő hetek: valóban elő kívánják-e segíteni az egyiptomi vizűit megnyitását és így a közel-keleti kérdés rendezését? Rudnyászky István Tito Rosiiingtooiion A Fehér Házban lezajlott ünnepélyes fogadtatás után Tito és Nixon elnök nyomban megkezdte tárgyalásait. Később csatlakozott hozzájuk Vidoje Zsarkovics, a jugoszláv elnök kíséretének tagja és dr. Kissinger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, ezzel egyidejűleg megbeszélést tartott Mirko Tepavac jugoszláv és William Rogers amerikai külügyminiszter is. "iubb áldozatok iszak-írországban Csütörtökön folytatódták a fegyveres zavargások Észak- Irországban. A hírügynökségek az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) két olyan akciójáról számolnak be, amely összesen két halálos áldozatot követelt. Egy Belfasttól 30 kilométerre levő helységben ismeretlen tettesek gépfegyverekből tüzet nyitottak egy rendőrautóra, s a golyók a kocsiban ülő rendőr-őrmester halálát okozták, társa pedig súlyosan megsebesült. A helyszínre kivonult brit katonaság hiába fésülte át a terepet, a támadók időközben elmenekültek. Az ír határmenti Kinawley közelében aknára futott és felrobbant egy brit katonai járőrautó, egy katona meghalt, egy másik pedig megsebesült. Az ír Köztársasági Hadsereg úgynevezett ideiglenes szárnva csütörtökön magára vállalta a felelősséget a szerdai londonderry-i bomba- merényletért. amelynek két angol kn irma esett áldozatul. Az IRA nyilatkozata leszögezi. hoav a robbantássá1 a múlt szombaton megölt két nő halálát torolták meg. gyaLások még folyamatban vannak, már az eddigi megbeszélések is jelentősen hozzájárultak a Franciaország és a Szovjetunió közötti barátság megerősítéséhez. Délután Leonyid Brezsnyev a tengeri kutató társaság telepét tekintette meg. E társaság különböző tengerfenékkutató berendezések előállításával foglalkozik, s jelentős segítséget nyújt egy:>:zt a tengerek fenéktérsége kincseinek (olaj- és földgázlelőhelyek) feltárásához, másrészt a mélytengeri biológiai tudományok kutatásához. Az esti órákban Leonyid Brezsnyev repülőgépen visz- szatórt Párizsba. Kolil—Bí> lir falói kozó Egon Bahr, a Német Szövetségi Köztársaság kancellári hivatalának államtitkára és Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi .államtitkára kétnapos tárgyalásáról közleményt adtak ki. Eszerint Michael Kohl és Egon Bahr november 3—4-én, tehát egy hét múlva, ismét szerdai és csütörtöki napokon, újból találkozik, ezúttal Bonnban. A közlemény hangsúlyozza, hogy a küldöttségek a napirenden szereplő kérdéseket intenzív módon vitatták'meg. Vietnami konferencia 134. ülése A párizsi Vietnam-konfe- rencia csütörtökön megtartotta a 134. ülését. A saigoni rezsim fődelegátusa betegségére hivatkozva maradt távol. A csütörtöki ülésen a négy küldöttségvezető közül egyedül William Porter amerikai fődelegátus vett részt. Porter ugyanis újból azt hajtogatta, hogy Nixon amerikai elnök úgynevezett „vi- etnamizálási politikája” az a hatékony sorompó, amely megakadályozza, hogy a kommunisták erőszakkal hatalmukba kerítsék Dél-Viet- namot, Phong, a saigoni rezsim küldöttségének helyettes vezetője hivatalosan arról tájékoztatta az ülés résztvevőit, hogy kormánya Thieu október 31-i beiktatása alkalmából „hadifoglyokat”, vagyis a dél-vietnami rezsimmel szembhelyezíkedő hazafiakat fog szabadon bocsátani. Nguyen Minh Vy, a VDK helyettes küldöttségvezetője a 134. ülés megnyitása előtt reményét fejezte ki, hogy Porter amerikai delegátus abbahagyja a kenetteljes bé- keszólamokat és „komolyan válaszol” a DIFK 1971. július 1-én előterjesztett hétpontos békejavaslatára. képtdvírónkon érkezett Havannában folytatódnak a tárgyalások Alekszej Koszigin szovjet és lid el Castro kubai miniszterelnök között. Most érkezett képűnk még az első találkozás pillanatait mutatja. Kép: Alekszej Koszigin és Fidel Castro a havannai repülőtéren. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Pai Hsziang-kuo kínai kereskedelmi miniszter Rómába érkezett. A repülőtéren olasz kollégája, Zagari fogadta a vendéget, aki aláírta a kínai—olasz kereskedő’mi egyezményt. (T W"' 'TTT KS) A kairói opera, amely a Szuezl-csatorna megnyitásának tisztelőiére Verdi Aidájával nyitotta kapuit 102 évvel ezelőtt, Kit,, „ii lt. A tűzoltók óriási készült«'ggel próbáltak megbirkózni a iángtengerred.
