Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-28 / 254. szám

fgyém érdek — népgazdasági kár Az Izzóban már feltárták az okokat liorsicrű liaiiemhama-iizeni |ii*ól>á%i k Ilátván lián Ügyes gépegység az egyre táguló víztükrön: innen indul útjá­ra a kitermelt kavics. r Aarnp lsét szerszámszer- kesztő jelentette be, hogy ki akar lépni. A főmérnök fel­kereste őket, hogy megpró­bálja mégis jobb belátásra bírni a két fiatalembert. Ez­után mondta letörten: — Az új munkahelyükön garantálják a havi három­ezer-ötszázat. Ha csak hét- háromszáz forintról lenne szó, akkor még megpróbál­nánk konkurrálni. De. hát ezer forint az sok. Tehetet­lenek vagyunk. o o o o Az ifjúsági szövetség kül­döttértekezletén Farkas Ja­nos nagyon nyíltan beszélt a fiatal műszálnak mozgásá­ról Feltette a kérdést: mit szándékoznak a vezetők ten­ni ennek a csökkentésére. Ö említette azt is, hogy a la- káskérdós milyen mértékben belejátszik ennek a körül­ménynek a kialakulásába. Évekkel ezelőtt ígérték az ifjú műszaikiaknak az ott­hont, aztán még ma sincs belőle semmi. A téma sokakat késztetett szóra. Skultéti Jánost, agyár igazgatóját is. ő sem akart mellébeszéLni, s legjobb is­meretei szerint mondta el, mennyi a nehézség a lakás- építkezés körül. Rámutatott azonban arra is, hogy a gyárban milyen távlatok nyílnak meg a kezdő szak­ember előtt. Látszólag tehát kialakult ez egyensúly a nehézségek és vonzó lehetőségek között. o o o o Az egyik fiatalember nem akart nyilatkozni felmondá­sának okáról. Az ő magán­ügye. Ügy vélte. A másik á fizetésének alacsony összeget említette fő okként. — Elégedett? — kérdez­tem Farkas Jánost. — Viszonylag, igen. A fi­zetésemre nem panaszkod- hatom. Nem mondom, hogy máshol esetleg nem kaphat­nék több pénzt is; A beosz­tásom ellen sincs kifogá­som. A munkám szívesen végzem.. Még lakást is kap­tam a gyártól: egy-szoba- konyhát. Persze, ez a lakás nemcsak kicsi hármunknak, hanem műszaki felszereltsé­ge sem hiánytalan. De hát az embernek vannak elvei, hogy ne mondjak nagy sza­vakat. — Mártíromságra termett? — Furcsa talán, de én azt tartom, ha mindenki csak elrohanna, ki tenne valamit Rangos tudományos ta­nácskozás színhelye lesz ma és a következő három napon át Eger: itt tartja soron kö­vetkező ülését az MTA Iroda­lomtudományi Intézetének XVIII. századi kutatócsoport­ja s a XVIII. századi munka- közösség. A négynapos konferencia megnyitójára ma délelőtt ke­rül sor a városi tanács dísz­termében, ahol Mátrai László akadémikus elnöki megnyitó­ja után dr. Varga János vá­rosi tanácselnök köszönti a tanácskozás résztvevőit, majd ezt követően két előadás hangzik el. A délelőtti prog­ram előadói Mátrai László akadémikus és Eduard Win­ter berlini egyetemi tanár lesznek. A délutáni tanácskozáson Köpeczi Béla, az MTA meg­bízott főtitkára tart előadást a francia politikai irodalom és a Rákóczi-szabadsá-gharc ideológiájának összefüggései­ről, majd Hopp Lajos, „Mi­kes és a korai felvilágosodás” címmel olvassa fel értekezé­sét. Az ülésszak programjában fontos helyet kap a XVIII. századi Eger szellemi életé­nek elemzése is. Számos elő­adás foglalkozik majd Bar- kóczy Ferenc és SSszterházy Károly korainak művelődés­azért, hogy holnapra jobb legyen? — Tehát mindig meg­mondja, hogy hol vagy ki­ben van a hiba? — Azt hiszem, mindig, mindent kimondani nem szabad. Jelezni, felhívni az illetékesek figyelmét, az más. Meggyőződésem, hogy min­denhez idő kell. A hibák megállapításához is, de még ezeknek a kijavításához is. mert embereket nem lehet leakasztani a szegről. o o o o Készült egy felmérés az óv tavaszán. A KISZ-bizottság akarta világosan látni, mi­ért kérte ki tavaly is né­hány tucat fiatal műszaki a munkakönyvét, miért nem csökkent ez a mozgás az idei év elejére sem. Kiderült, hogy a fiatalok közül nyolcvan százalék gon­dolt már arra eddig, hogy máshová menjen a gyárból. Igazságtalannak tartják, hogy egy üt éve dolgozó, megfe­lelő képességű mérnök jóval kevesebbet keressen, mint egy ugyanilyen gyakorlattal rendelkező, közepes tehetsé­gű szakmunkás. Vannak, akik a technikusi képesítés megszerzése után maradnak a gépüknél to­vábbra is, ha levelező úton oklevelet .kapnak, mert a ki­emelés csak anyagi romlást okozna neädk.' A művezető kevesebbet kap, mint az a munkás, akiért ő felel. És akkor néki a nyolc óra után a gondok tucatját kell ma­gával cipelnie haza, olykor az éjszakai alvás helyett is ezeken rágódnia. o o o o Azt mondják, a fiatalok közül a tehetségesebbek, az igényesebbek veszik a cók- mókjulcat. — Nem egészen — vála­szol Misuta János, a gyár KlSZ-bizottságának a titká­ra, — Maradnak tehetsége­sek is. Persze, áld nem tud­ja elviselni, hogy nem bíz­zák meg konkrét feladattal, hogy nem kérik tőle számon mit végzett, alti itt más lég­kört talált, mint amilyenre számított, az elmegy. — Mit tesz a KISZ ez el­len? — Amit mi tenni tudunk. Megkeressük az okokat, el­mondjuk a véleményünket. Nagyon örülünk annak, hogy a megyei KISZ-bizottság is állást foglalt a sokat emle­getett kérdésben: nagyon történeti problémáival, olyan kérdésekkel elsősorban, ame­lyek tudományos feldolgozá­sára mindeddig nem került sor. Szander József akadémi­kus Muratori magyarországi receptióját méltató előadását kell kiemelni elsősorban, de várhatóan sok új eredményt, igéi- egy sor más előadás is. Nagy figyelmet szentel a konferencia a XVIII. századi Eger életében oly fontos is­kolai színjátszásnak, s két előadás is méltatja a XVIII. - századi egri képzőművészeti és építészettörténeti vonatko­zásokat. A konferencia munkájában jelentős részt vállalnak a XVIII. század irodalmával, történelmével, művészettől1 té- netével foglalkozó helybeli kutatók ’is. Soós Imre levél­tárvezető, Szőkefalvi-Wagy Zoltán főiskolai tanár, tiaskai Ernő né főiskolai docens, Ott László építészmérnök, Lökös István főiskolai adjunktus. Irányi Sándor könyvtáros, Bitskey István tanár stb.), az egri vonatkozású előadások java része az ő munkájukat dicséri. A konferencia vasárnap ta­nulmányi kirándulással zá­rul, a részt vevők megtekin­tik Feldebrő, Kisnána és Gyöngyös műemlékeit vala­mint művelődértörtóneti ob­jektumait, magasak azok az összegek, amelyeknek a révén a fia­tal házasok lakáshoz juthat­nak. Márpedig le kell tele­píteni őket, ha azt akarjuk, hogy maradjanak. A lakás az nem mellékes dolog. o o o o Szántai Gyula, a személy­zeti osztály vezetője. Öva int attól, hogy nagyon le­egyszerűsítse bárki a fiatal műszákiak vándorlásénak kérdését. Felhívja a figyel­met arra, hogy számítani lehetett és kellett erre a vándorlásra, mozgásra. A hatvanas évek végén legalább száz fiatal műsza­kit hoztak máshonnan Gyön­gyösre. Nem ígértek nekik Kánaánt. De az ide jövők nagy része azt sem tudta, milyen a félvezetőgyártás. Mag"a a gyár vezetősége is csak most tanult bele, hi­szen az utóbbi másfél évben lett ez a gyártmány ilyen jelentős, mint amilyen, ma már. Biztosra lehetett venni, hogy a száz ifjú műszaki közül többen meg fogják gondolni a dolgot ezért vagy azért, egy kis idő elteltével. — Tennivalóink, persze szép számmal akadnak. — Rámutat az asztalán tornyo­suló papírhalmazra. — Ke­ressük a megoldást, úgyis, hogy a gyökerekig akarunk lemenni. o o o o Az okokat mindenki Is­meri az Izzóban. Még csak sorrendet sem állítanak fel köztük. Kapásból mindenki a fizetést, a lakást és jó lég­kört kezdi el mondogatni. — Itt van a gépgyártás. Megy, mert évek óta csinál­juk. Űj feladatokat is kap­tunk, amik megfogták az emberek fantáziáját. Majd ők megmutatják, mit tud­nak. Mondták. Senki sem mozdult közülük. De hát ahhoz, hogy egy gyár belső tartalma kialakuljon, idő is kell. Igen, az idő. Ez sürgessen mindenkit, mert nagyon mégsem érünk rá. Idejében kell cselekedni. G. Molnár Ferenc KORUNK DIVATJA az umforrnizálódás. Legyen szó öltözködésről. építészetről, mindenhol fellelhető az egy­forma elem. Ez a divat félre­érthetetlenül jelez valamit. A hétköznapi életben minde­nütt jelen van a tömegmére­tű termelés a nagyüzemi módszer. Ez az urmformizé- lódás az öltözködésben leg­feljebb bosszúságot okoz egy- egy ruhadarab viselőjének, a mindennapi termelésben, a napi munkában azonban mil­liókat jelenthet pro vagy kontra. Itt van például gépparkunk egyik legsebezhetőbb pontja, az alkatrészellátás. A mező- gazdasági termelésben, ahol az idő rendkívül fontos sze­repet tölt be, nagyon fontos, hogy ne álljanak a gépek, különösen a csúcsmunkák idején. Számtalanszor kerül sor arra, hogy valamilyen gépalkatrész hiánya ke­rékkötője a további mun­kafolyamatoknak. A kérdéses alkatreszt nehéz beszerezni időben, maradna a másik megoldás: egy régebbi ugyan­olyan típusú gépről átszerel­ni a kívánt egységet. Erre a megoldásra azonban a legke­vesebb lehetőség nyílik ter­melőszövetkezeteinkben, mert az erő- és munkagépek való­ságos arzenálja található je­lenleg is mezőgazdasági nagyüzemeinkben. Az évről évre ismétlődő alkatrész- gondot jelentősen mérsékel­né, ha a termelőszövetkeze­teknek nem nyolc-tíz féle erőgép pótalkatrésze után kellene szaladgálniuk szerte az országban, hanem minden típusnak speciális lerakatai lennének. Ez azonban ma mé£ csak1 távoli jövő, A ser« Uj tóval is szántó Uiatn ah a városiak Hatvan határában, a he­lyi mezőgazdasági termelő­szövetkezet egykori földterü­letén. tavaly augusztusban kezdték annak a 62 millió forintos beruházási program­nak a megvalósítását, amelynek során korszerű ka­vicsbányaüzem született a szolnoki vasútvonal szom­szédságában. Jóllehet, az új létesítmény műszaki átadását, próbáját még csak ezekben a napok­ban tartják — a telepről már hosszabb ideje szállítják az építkezések fontos alap­anyagát; a1 sódert. Mint Ké­kem János üzemvezetőtől megtudtuk, kétműszakos ter­melés mellett napi 90U köb­méternyi anyagot adnak. Te­kintve, hogy még csak most készül a vasúti iparvágány, nem ritkaság a naponta meg­forduló 300—400 tehergépko­csi, de volt már eset félezer­re is. Elsősorban a környező négy megyéből érkeznek a megrendelők, ritkábban a távolabbi országrészekből — ugyanakkor azonban jelentős a ív export is, amely jelenleg a hatvani vasútállomás köz­beiktatásával Csehszlovákiá­ba irányul. Az üzemmel kapcsolatban további elképzelések vannak. címmel írtunk arról, hogy az Algopiryn nevű gyógyszer csomagolása egyre romlott, az ára ugyanakkor magasabb lett. Elsőnek a Heves megyei Tanács Gyógyszertári Köz­pontja válaszolt. „A termelés volumenének növekedésével együtt jár, — írták többek között — az a jelenség, hogy a különböző jellegű nehézségek mellett egy-egy gyógyszerkészít­ményből a belföldi forgalom­ban hosszabb-rövidebb ideig melőszö vetk ezetek többsége nem tudta tipizálni sem erő-, sem pedig munkagépparkját. A tarnamérai termelőszövet­kezet, amely nem tartozik a nagy gazdaságok közé, csu­pán nyolcfajta erőgéptípust tud felmutatni. A zaránki termelőszöve&ezetben hat különféle típusú erőgép telje­sít szolgálatot. A vetőgépelv évenkénti váltakozásáról a termelőszövetkezeti elnökök szerint jobb nem is beszélni. Szántén tamamérai tapaszta­lat, hogy a jelenleg forga­lomban levő gyűrűshenger fajtáknak nem azonos a mun­kaszélességük, ami apróság­nak tűnik ugyan, de a tipi­zálás egyik legelemibb köve­telményének a hiányát mu­tatja. A tipizálás tehát nem valami elvont fogalom, na­gyon is. mindenapi probléma. Nemcsak a közvetlen terme­lésben jut kifejezésre elő­nye. A hevesi Rákóczi Ter­melőszövetkezetben, almi évelt óta három traktortípus dominál, a szerelők már nagt' tapasztalatra és javítási ru­tinra tettek szert, hiszen öt éve ugyanazokat a gépeket kell. javítaniuk. A megrövidült szerelési Idő igen fontos sze­repet játszik a termelékeny­ség alakulásában, nem be­szélve a gépkezelők jártassá- ró.l. A hevesiek öt év óta há­rom helyre járnak alkatrészt beszerezni a Dutra, MTZ és Szuper Zetor traktorokhoz. MIÉRT NEM TIPIZÁLJA erőgépparkját minden tsz — merülhet fel a jogos kérdés, hiszen a tipizálás előnyei el- vitathatatlanok. Az erőgép- parkok „vegyes felvágottjai” a vásárlásoknál alakulnak ki. A-termelőszövetkezetek több­sége ugyanis íiem akkor aá-r Máris dolgoznak a fejleszté­si terveken, miszerint kül­földi gépegységet is munká­ba állítanak, bővítik a ter­melőkapacitást, a termékvá­lasztékot. 600—700 ezer köb­méteres éves végcélt emle­getnek, s ezzel felzárkóznak a hazai legnagyobb ilyen bá­nyaüzemekhez. Mindez nemcsak Hatvan Iparának változatosabbá vá­lását, gazdagodását jelenti — tartó hiány mutatkozik. A gyógyszerellátás zavartalan­sága érdekében — egy ide vonatkozó egészségügyi mi­niszteri rendelet szerint — lehetőség van a hiányzó gyógyszer elkészítésére a Ga- lenusi Laboratóriumban. A gyári készítmények ára és a gyógyszertári alapanyagokból készített gyógyszer ára azon­ban nem azonos. A „kiszere­lés” kulturáltsága, sajnos, valóban nem közelíti meg a gyári csomagolásét. Az úgy­sárol, amikor a kiszemelt erőgépek kaphatok, hanem — amikor van pénze. Akkor aztán azt vesz, ami jelenleg éppen van. Mégis azt kell mondanunk, hogy az erőgé­pek vonatkozásában kiala­kult egy tendencia, amely a tudatos, átgondolt importte­vékenységgel segíti a tipizá­lási programot. Ugyanez már nem mond­ható el a munkagépekről ilyen egyértelműen. Ügy tű­nik, ezen a téren még nem sikerült rendet teremteni. A valóban létfontosságú vető­gépek között, felbukkannak és eltűnnek típusok, amely aztán azt eredményezi, egy bosszús brigádvezető szavai­val élve, „álldogálva rohad­nak el a vetőgépek, mert évek óta nem tudunk alkatrészt szerezni hozzá”. Feltűnik né­ha egy-egy nyugati import­ból származó gép, mint pél­dául Hevesen az angol taíí- trágyaszóró, amely húszmá­zsás terhet pakol magára és egy főnyi legénységgel végzi a munkát. Ha még két ilyen gép volna, nyolc ember sza­badulna fel akiszolgáló mun­kától, amely a jelenlegi mun­kaerőhelyzetben korántsem elhanyagolható dolog. De a termelőszövetkezet nem tud beszerezni több gépet, mert es -az egy van az egész or­szágban. EGYRE INKÁBB HIÁNY­ZIK egy reprezentatív, a valóságos helyzetet: és igényt mutató felmérés, amelynek alapján a .munkagépek so­rjaiban rendet lehetne csinál­ni, s a kínálat terén, mert mindenekelőtt ott kell, lehe­tőséget teremteni a tipizálás ésszerű, lehetőségiére. Szigeti»!? Andris (Tóth Gizella felv.) számolhatunk a város és kör­nyékének újabb hasznúval is. Az üzem teljes kialakítása után ugyanis, hozzávetőlege­sen 240 holdnyi vízfelület keletkezik, s ily módon le­hetőség nyílhat akár a hal- tenyésztésre, akár pedig a különféle vízisportokra, egy hétvégi víkendtelep létesíté­nevezett pordobozt, amely­ben a gyógyszert forgalom­ba kell hoznunk, ellátó vál­lalatunk készíti”. Nagyjából hasonló szö­veggel érkezett vélemény a megyei tanács egészségügy; osztályától, mint a fenti, vállalat felettes szervétől. „Előfordul — tájékoztattak bennünket —. hogy a gyár nagyobb, úgynevezett kórhá­zi csomagolásban szállít, ilyenkor a gyógyszertárnak kell kisebb csomagolás­ba „kiszerelni” a gyógy­szereket. A gyógyszertári ki­szerelés, előírás szerint, a központi ellátásból eredő dor bozokba történhet. Az Al­gopiryn országosan hiánycikk volt, ezért engedélyeztük elő­állítását, a Galenusi Labora­tóriumban. Az Algopiryn védett név, ezért került a gyógyszertári készítményre az alapanyag, neve, „Nova- midazophen”. A helyileg elő- ‘ állított gyógyszertári készít­mény ára a gyári készít­mény árát meghaladja, mert a házi előállítás csak a fo­gyasztói árral számlázott alapanyagból történhet. Adott esetben az árkülönbö­zet a biztosított betegek ré­szére 1,70 Ft volt. Vélemé­nyünk szerint a betegek, ré­szére sérelmesebb lett vol­na, ha a gyógyszer nem kap­ható.” És még annyit olvashat­tunk a levélben, hogy „félre­értés elkerülése végett hang­súlyozzuk, központunk nem a kritikát nehezményezi, ha­nem a cikk hangvételét.. ★ A SZERK MEGJEGYZÉ­SE: Amikor megköszönjük a Gyógyszertári Központ vála­szát, meg kívánjuk jegyezni azt is, hogy a tények azért mégis makacs dolgok — az említett gyógyszer ára lénye­gesen megdrágult. Az más kérdés, hogy gyógyszerre — valóban — minden körűimé - nyék között szükség van, még a manufakturálisan elő­állított medicina magasabb árán is. Ami a cikk hang­vételét illeti: nem lenne he­lyes, ha az újság cikkeinek hangvétele a ,,házilag sten- cilezett” reklámszövegek fá­radt hányját sem érné el. 19*1- ofet'Mttr 2»., esBtörtüfc Tudományos tanácskozás a magyarországi korai felvilágosodásról Egerben Tipizáljunk — de hogyan ? sere is. (gyom) Cikkünk nyomán Aki érti, adja át

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents