Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-27 / 253. szám
Szibéria tájain Irkutszk kincsei között Ráttív KTV^rJTH 8.IS Népi muzsika. 1MW Előadás Eötvös Józsefről. 8.20 Ivau Szuszauyin. Részletek. 10.05 N'yltnikék. 10.10 Zenekari muzsika. 11.30 A Szabó család. 12.20 Ki nyer nini 12.30 Tánczene. 13.15 Népi zene. 13.15 Válaszolunk liallgatóinknak. 11.00 Hegedű- és zongoramüvek, 11.26 Oi.-erettrészlctek. 14.10 Kóritspódlum, 15.10 Az élő népdal. 15.20 Isltolarádió. 16.05 V, Horowitz zongorázik. 16.38 Béres Ilona legkedvesebb versel. 17.20 Közvetítés a Magyarország Norvégia EB labdarúgómérkőzésről. 18.45 Hallgassuk együtt! 20.26 Töltsön egy órát kedvenceivel! 21.28 Gondolat. 32.20 Zenekari hangverseny. 23.25 Versek. 0,10 Sanzonok. PETŐFI 8.05 Zenekari muzsika. 8.45 Arab arcképcsarnok *. Bumedien. 9.00 Könnyűzene. ' 3.30 Mi van a varázsdobozban? 11.55 Néhány perc tudomány. 12.00 Kamarazene. 13.03 Operarészletek. Kettőtől — hatig .., 18.10 Kis magyar néprajz. 18.15 Fiatalok hullámhosszán. 30.05 Könnyűzene. *0.28 Purcell: Dido és Aeneas. Háromfelvonásos opera. 21.28 Verbunkosok. 22.15 A históriák forrásánál. 23.35 Könnyűzene. 23.15 Zenésjátékrészletek. MAGYAR 8.03 lskola-tv. 0.30 Delta 9.55 Rózsa Sándor. 10, rész. 10.40 Trákok. Bolgár kisfáim. 11.15 Ebédszünet.., 16.33 Híreik. 16.40 Postagalambok, 17.20 Közvetítés a Magyarország —Norvégia EB labdarúgó- mérkőzésről. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradő. 20.00 Maigret felügyelő . i; 20.50 Nyitott könyv. 21.40 Lehetőség és valóság. 22.20 Tv-híradó. POZSONYI 9.45 Csehszlovákia—Wales labdarúgó-mérkőzés., 19.30 és 22.10 Tv-híradó. 20.25 Dalok. 20.45 Fúvóazene. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és este 8 órakor Van, aki megteszi, van, aki nem Színes, szinkronizált angol film vígjáték EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) Fél 4. fél 6 és este fél 8 órakor Modern Monte Cristo Színes, szinkronizált francia —olasz film GYÖNGYÖSI PUSKIN ' Kongresszusi ifjúsági íilmnapok Kitörés GYÖNGYÖST SZABADSÁG Szerelmi álmok. I—II. rész (Dupla helyárak) HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hé barátom, itt van Sabata (Felemelt helyárak) HATVANI KOSSUTH Ben Wade és a farmer OH í ffilGT Egerben: 19 órától csütörtök reá -; i :■ óráig, a Bajcsy-Zsi- f linszky ; . renriciJben. (Te-' leton 11-10.) Rendelés gyermekek észtre is. Cj tgyjs.-.n: 19 órától c tök :■< -gél 7 óráig, a Jók: utca 4i. s m alaui rendelőben. (Teleíon: 17-27.) I b btiás emberekről Pataky Dezső október 24-i cikke felkeltette az érdeklődésemet, annál is inkább, mivel a pesti vonaton szinte a véletlen folytán volt szerencsém személyesen látni és hallani, egy „ízig-vérig” bibliás embert-. Pontosabban egy fiatalasszonyt, aki szónoki magabiztonsággal hirdette a „tanokat”. Hallgattuk, s 6 csak mondta. Számomra akkor teljesen új volt, amit hallottam, csak közvetlen utána került a kezembe Pataky Dezső cikke. A két gondolatsor kapcsolódásúnál érzem, komoly hiányosságok vannak a mi ismeretterjesztő munkánkban. Ezt arra is merem alapozni, hogy amikor megkérdeztem a fiatalasszonyt, hány osztályt végzett, magabiztosan jelentette ki: nyolcat. Nem volt idősebb harminc esztendősnél, és talán éppen ezért lepett meg „igehirdetése”. Én, hogy őszinte legyek, aggasztónak tartom ezt a jelenséget. S felvetődik a kérdés, mit kellene tenni, hogy felszámoljuk ezt a középkori gondolkodást, itt, Európa közepén. Megítélésem szerint az alacsony szellemi szintet kell felszámolni. Hathatósabb természettudományi felvilágosításra -van szükség, s nem utolsósorban még anyagi áldozatokat is hozni azért, hogy tanaik valótlanságáról meggyőzzük ezeket az embereket. A legnagyobb probléma szerintem az, hogy a kívülállók között is egyre hódítanak Jehova tanúi. Az igehirdető, akivel magam is találkoztam, mindössze két éve töröltette magát a katolikus egyházból. Varga Gyula Kál Találkozó Gyöngyösön A KPVDSZ kulturális napok keretében jól sikerült találkozót rendezett a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és a Borsod megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat szakszervezeti bizottsága a szocialista brigádok részére. A találkozó árubemutatóval és kóstolóval egybekötött szakmai tapasztalatcsere is volt. A két vállalat szocialista brigádjainak jobb kapcsolatát volt hivatott kiépíteni ez a találkozó. Ugyancsak e napok keretében kellletékes helyen megengedték, hogy Erzsébeti Pál, jogerősen elítélt köztörvényest meglátogassam a szomorú rabságbanBörtönőr vezeteti a találkahelyre, egy első emeleti magánzárkába, amely csak akkora, mint egy jobbfajta pesti albérleti szoba, amelyért négyszázötven forintot kér a tulajdonos. A cella berendezése szokásos: egy vaságy, egy mosdó, egy asztal, egy szék, egy vizeskupa. Az elítélt jóvágású, negyvenévesforma ember, arcán, szemén örökös szomorúság borong, de ez teljesen érthető. Nem tudja, hogy újságíró vagyok, eléggé meg- illetődötten fogad. — Miért került ide? Az elítélt arca kissé elpirul, ádámcsutkája rángatózni kezd, látszik, hogy birkózik a szavakkal. — Miért került ide? — sürgetem a választ. — Idegen tulajdon eltulajdonítása miatt. így fogalmazza meg a bűnét bonyolultan, de finoman. — Szóval, lopott? Szomorúan bólint. — Mit lopott? — Téglát. — Mennyit? — Egy vikendházra valót. — Kitől lopta? A kemény, edzett, jogerőrült sor egy találkozóra Gyöngyösön, a Borsod—Heves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat egri fiókjának szocialista brigádjaival. A Két vállalat brigádjai szocialista szerződést kötöttek a találkozón. Bóta Sándor Eger Segíteni a mezőgazdaságot Lassan már hagyományossá válik megyénkben, hogy a középiskolás tanulók segítenek az őszi munkákban. A diákok így gyarapítják az osztálypénztárt, hogy alkalomadtán azután közösen elköltsék. A füzesabonyi gimnazisták legutóbb a SZÖVTER- MÉK káli telepén dolgoztak. A paprika darabolását végezték a konzervkészítéshez. A füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezetben a burgonya-szedésnél segítettek. Legkellemesebb élményeik természetasen a szüreten való segédkezéshez fűződnek. A. társadalmi munkával keresett pénzt kirándulásra, színházlátogatásra használják fel. A megkeresett öss- szeg egy részét a KlSZ-szer- vezet pénztárába fizették be, ezt vetélkedők és egyéb rendezvények költségeire fordítják. Tóth Kálmán Füzesabony Közgyűlés Recsken Az MHSZ recski szervezetének tartalékos és lövészklubja megtartotta évi közgyűlését. Ezen értékelték az 1970—71. évi honvédelmi munka eredményeit és hibáit, s megtárgyalták a következő évi feladatokat. Részt vettek a tanácskozáson a járási MHSZ-vezetők is és tanácsokat adtak a jövő évi feladatok megoldásához. A közgyűlés végén a szervezet vezetősége okleveleket és tárgyjutalmakat adott át azoknak a klubtagoknak, akik derekasan kivették részüket a honvédelmi munkából. A szervezet folyamatosan dolgozik, a közgyűlést követően megtartották a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékére rendezett légpuska, kispuska és hatlövetű sportpisztoly lövészetet. Pócs János Recsk sen elítélt köztörvényes sírással .küszködik. — Sajnos, uram, hozzányúltam a társadalmi tulajdonhoz. Mert, tetszik tudni, kőműves az én becsületes foglalkozásom, egyik építőipari vállalatnál dolgoztam, annodacumal. Ennem, meg a Mihályi szak társat, aki szintén itt ül, a szomszédban, a tizennyolcaiban, bíztak meg Gyermekkorom egyik kedvenc olvasmánya volt Verne Gyula Strogoff Mihály című regénye. Az író hősét az 1870-es években Irkutszkba is elkalauzolja. Verne így írja le az akkori várost: „Irkutszk Kelet-Szibéria fővárosa. Nyugalmas napokban 30 ezren lakják. Az Angara jobb oldalán az egész meredek parton templomok sorakoznak. Közülük í#s kimagaslik a székesegyház. És festői rendetlenségben elhelyezett házalt tarkállanak. Kicsit messzebbről, a Szibériai út mentén 20 versztányira emelkedő hegyről nézve a kupolák, a minaretszerű tor- nyók és magasba nyúló csúcsok, a japán vázákra emlékeztető hasas tetők, keleti külsőt kölcsönöznek neki. De a városnak ez az arca eltűnik, mihelyt az utazó átlépi a városkaput. A félig bizánci, félig kínai várost európaivá varázsolják a gyalogjárókkal szegélyezett, árkokkal átszelt, hatalmas nyírfákkal beültetett, kövezett utcák, téglából és fából épült házakkal, melyek közül néhány — emeletes”. Verne sohasem járt Ir- kutszkban, leírása mégis hiteles, hiszen korabeli forrásokra, képekre támaszkodott. A mai utazó a „városkapu” átlépésekor, a nagy forgalmú repülőtérről kilépve nyüzsgő életet, valóban európai külsejű utcákat és forgalmat talál. A város a 782 ezer négyzetkilométer kiterjedésű Ir- kutszki Terület központja. Novoszibirszk mellett a kontinensnyi területű Szibéria tudományos fellegvára, azzá teszi a nyolc tudományos intézetet egyesítő, 250 tudóst és 1500 tudományos munkatársat foglalkoztató akadémiai intézet. Az Angara másik partján Novoszi- birszkhez hasonlóan akadémiai város is épült. A tudományos képzés központja a Politechnikai Főiskola 21 ezer hallgatóval. Vendéglátóim jóvoltából alkalmam volt betekinteni mindkét intézmény életébe. Az akadémiai intézet elnöke, V. D. Szocsava professzor, akadémikus már közel járhat a 70-hez, de fiatalos lelkesedéssel számol be az Irkutszkban folyó tudományos munkáról. O maga a Szibériai és Távol-Keleti Geofizikai Intézetet vezeti, jói ismeri hazánkat és nagy azzal, hogy felépítsük a megyei börtön új kőkerítését. Munkához láttunk. dolgoztunk, • dolgozgattunk, bár csak órabért fizetett a vállalat. Aztán, mikor megálltunk egyet füstölni, Mihályi megemlítette, amit mondani szoktak, hogy minden embernek van egy téglája a börtönben. Én erre hülyéskedés- ből azt mondtam, hogy ha már ilyen szerencsés helyzetbe kerültünk,, hogy módunkban van megtenni, hát vigyük haza a téglánkat. A fájrgntkor egy-egy téglát, tételismeréssel beszél itteni barátairól. A tudósok intenziven foglalkoznak a földmágnesség és a napfoltoknak a rádióhullámokra gyakorolt hatásának tanulmányozásával. Az intézet más részlegeiben a földmozgásokat kutatják. ErV. B. Sohava professzor, akadémikus, az Irkutszkí Akadémiai Intézet elnöke. re Itt nagyon alkalmas a terep. Mint megtudtam, a Baj- kálon túl szinte állandóan reng a föld. Az Energetikai Intézet a vízi erőművek problémájával foglalkozik és itt készül az energetikai mérleg az egész Szovjetunió számára. A, föld mélyének kincseit, különösen az itt található ritka elemeket tárja fel a Föld-kémiai Intézet. A Baj- kál-tó mellett a Limnológiai Intézet, a vidéknek a világon egyedülálló állat- és növényvilágát és egyéb természeti jellegzetességeit kutatja. Az intézet munkájával a Bajkál-tó partján személyesen is megismerkedhettem. Erről majd később. . Bokros munkája mellett is időt szakított M. F. Kleerov, a Politechnikai Intézet tanulmányi igazgatója, hogy tünk a táskánkba a kenyér meg a szalonna helyére. — Csak nem ezért ülnek? — Nem ezért. Csak a történet kezdődik itt. Este Ku- bicska suszterrel iszogattam, s eldicsekedtem neki, hogy hazahoztam a téglát. Erre Kubicska, akiről tudni kell, hogy néha letér az egyenes útról, szépen megkért, hogy ha már módom adatott, vigyem haza az ő tégláját is. Egy krigli sörért kötélnek álltam. Itt egy pillanatra megszakad a beszélgetés, mert a rabot meg akarom kínálni egy Kossuth cigarettával, de ő megelőz és elém tart egy egész doboz Savariát. — Hát, ez hogy került ide? Az elítélt fájdalmasan legyint. — Még ez is csak kezdete a történetnek. Szóval, dolgoztunk dolgozgattunk, pedig, mint már mondottam, a vállalat csak órabért fizetett. Piát, kérem, nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy itt mindenkinek van egy téglája. Igen, a szólásmondás hatása alatt álltam. Az a bűnös. Néztem, nézegettem a téglákat, s azokra gondoltam, akiket nagyon szeretek. Ez itt Teréz néném téglája..., ez az édesapámé..., ez az édesanyámé. .., amott az édes feleségemé. .., amaz a Józsi sógoré... nagyon nagy az én famíliám' kérem. Kezdtem félredobálni a téglát, megmondom őszintén, a legjavát, mivel, már mondtam is, natájékoztasson az immár több mint 40 éves főiskolai munkájáról. 1930-ban három fakultással: a bányászatéval, a geológiával és a fémfeldolgozóval indult. Az iskola 1900-ban lett Politechnikai Főiskola es ma nem kevesebb, mint 89 különbözei szakra készítik elő a 21 ezer hallgatót, akik főleg Szibériából jönnek. Külön fakultás foglalkozik a külföldiek oktatásával, főleg mongolok jönnek ide tanulni. A főiskolának három kihelyezett fiókintézete is működik Bratszkban, Csitában és Cse- remhovóban. Az intézet laboratóriumai közül külön büszkeséggel vezetnek végig az elektromos számítógepek helyiségein. A laboratórium ifjú vezetője elmondja, hogy a XXIV. kongresszus határozata alapján különösen azzal foglalkoznak, hogy miként hasznosítsák az automatizált eszközöket a vezetésben. Lelkesedésében megkísérel megismertetni a gondolkodó gépek munkájával. Meg kell vallanom, nem sok eredménnyel. Mint a csoda birodalmában, úgy járok a számomra titokzatosnak tűnő eszközök között, miközben megmutat egy kísérleti gépet, amely — ezt ő mondta — a világon általánosan használt kettős számrendszer helyett hármas szám- rendszerrel dolgozik és ezzel közelebb visz ahhoz a célhoz, tiogy a számítógépek eredményeit betűkkel fejezhessék ki. Én legalábbis így értettem. A gép 5Ó00 információt tud feldolgozni másodpercenként . Közelebb éreztem magamhoz az iskola ásványtani múzeumát, amelyben a márványtól a gyémántig, a vasérctől a színarariyig, a Szibéria mélyén található valamennyi kincset megismerhettem. Ogyincova Olga Vitel j óva, a múzeum ősz hajú gondnoknője, oly szeretettel magyaráz a kiállított tárgyakról es azok történetéről, hogy szinte magam is a szívembe zártam azokat. Gáti István gyón szeretem■ a famíliámat. Láttam Mihályi szaktársról is, hogy szeretteire gondol éppen, mert ö is kezdte félredobálni a téglákat, megmondom őszintén: a legjavát. Mihályi szaktársnak is elég népes a famíliája. Midőn szeretteink téglája jókora kupacba gyűlt, Mihályi azt mondta, hogy nem érdemes sokat vacakolni, vigyük haza a téglákat egy füst alatt, nem kell begyulladni, a kutya se ugat meg bennünket, csak szerezzek egy belevaló sofőrt, aki vállalja a feketefuvart. Megmondom őszintén, én nem tudtam olyan sofőrt szerezni, de Kubicska suszter, akiről már említettem, hogy néha letér az egyenes útról, néhány krigli sörért beszervezte Kovács huszonnégy Jánost a TEFU-tól. Az éjszaka leple alatt lopakodtunk szeretteink tégláiért. A hold sem világított, a csillagok sem ragyogtak, a kutyák sem ugattak, minden úgy ment volna, mint a karikacsapás. De Tpontosan ebből a cellából, ahol most én ülök, küesett egy rab, egy csirkelopásért elítélt senki, észrevette, hogy valami nem stimmel és fellármázta a börtönőröket. 1991. október 27« sütőm (Folyt, köv.) | Simon Lajos: A borion téglái