Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-26 / 252. szám

fi ádat emelek Ladányi Mihály költő ellen..” A hatvani irodalmi törvényszék tárgyalásáról jelentjük r A könyvtári olvasóból tár­gyalóteremmé alakított he­lyiség zsúfolt. Ilyenkor mondják, hogy „még a csil­láron is lógnak”. A tárgya­lást vezető bíró szavai hű­vösen, szenvtelenül pereg­nek, miközben egyezteti a személyi adatokat. — Neve? — Ladányi Mihály. * — Foglalkozása? — Állatgondozó a Pegazus nevű lónál. — Azt tudja, hogy ön el­len vádat emelt az ügyész­ség. Az írásos vádiratot meg­kapta. Bűnösnek érzi ma­gát? — Legfeljebb annyiban, hogy korábbi éveim során itt-ott kölcsönöztem néhány ötletet Shakespeare Vilmos nevű kollegától. .. — Rendben van, kérem. A vádat képviselő ügyész úr következik! A pulpituson ülő dr. Pá­los Oszvaldtól ekkor másik hatvani jogász, dr. Halmos Béla veszi át a szót, hason­ló szigorral idomulva az „irodalmi törvényszék” lég­köréhez. — Meseország nevében, Rege város bírósága előtt vádat emelek Ladányi Mi­hály költő ellen. Nevezett verseskönyvei, mint a bűn­cselekmények tárgyi bizo­nyítékai, káros irányban be­folyásolják az ifjúság fejlő­dését. egyértelműen szemé­remsértők. Nem elégedett meg a vádlott azzal sem, hogy egyes személyekre becsmérlő kifejezéseket al­kalmazott. hanem még nem­zeti himnuszunkat is célba vette kíméletlen tollával. S nem lehet eléggé elítélő mó­don nyilatkozni azon megál­lapításairól, amikor „Fel­emelt-fejű országról” ír, ahol Nemalkuszom a veze­tő, Törődömök a szárnyse­gédek, s ha reggel becsuk­ják a kaput, belül éjszaka van... Az ügyész szavait a vád tanúinak kihallgatása köve­ti. A Vörösmarty Művelődé­si Ház irodalmi színpadának tagjai citálnak Ladányitól szépen. hatásosan. Egyik vers követi a másikat, s a feszülten figyelő hallgató­ság most már arra kíváncsi: mit tud a védelem? ★ Kristó Nagy István, a Magvető Könyvkiadó főszer­kesztője alaposan felkészült a tárgyalásra. Átrágta ma­gát Ladányi valahány köte­tén. s kapásból visszavág nemcsak az ügyésznek, ha­nem a vád tanúinak is. Hallgassuk csak! — Tisztelt bíróság! Kevés olyan költői életműve van a mai magyar irodalomnak, amely annyira ellentétes ér­zelmeket kavart, mint La­dányi Mihályé. Versei so­kak szerint primitívek, túl­ságosan közalapiak és nem eléggé emelkedettek, márpe­dig valamiféle „emelkedett­ség” a költészet lényegéhez tartozik. Semmi sem szent előtte. Irodalmi álláspontja lényegileg anarchisztikus. Gondolkodása antidialekti- kus. Mindenképpen kihívó, megbotránkoztató, csúnya, amit csinál... El kell ismer­nünk, mindebben sok igaz­ság van. Ladányi versei ko­rántsem ünnepélyesek. Ám kérdés: valóban szükségsze­rű-e a költészetben az emel­kedettség? Hiszen a művé­szet a valóság visszatükrö­ző je akar lenni. Akkor pe­dig a valóság kevéssé tet­szetős jelenségeit is meg kell. hogy mutassa. Az ün­nepélyes vagy modernke- dően elvont költészet sok­szor üres, formalista módon szépelgő, arisztokratikus, emellett pedig még kiváló költőknél is az egyes ember magányát, magánügyét. az önnön személyes problémák­ban való megragadást feje­zi ki. Az a hétköznapi, hety­ke stílus, az a parlando hangvétel viszont, amely Ladányi verseinek sajátja, az a kamaszos szókimondás, polgárbotránkoztatás nagyon is közel áll a munkásosztály, a munkásfiatalok szemléleté­hez. s ilyen értelemben ha­tározott, becsülendő osztály- bázisa van... Ugyanezért rokonszenves költészetének tematikája, tartalma. Mert bár sok esetben megkérdője­lezi a szocialista fejlődés több jelenségét, de mindig van is ok erre. Amiket kipé- céz, mindannyiszor egyértel­műen polgári csökevények, kispolgári magatartásfor­mák. S ha meglétüket, elő­retörésüket Ladányi moz­gási tendenciájukban ábrá­zolja, az nem a párt politi­kájának, vagy a gazdaság- irányítás új rendszerének a bírálata... Mindezek alap­ján védencemnek nemcsak fölmentését, de művészként való elismerését, és szoci­alista szentté avatását ké­rem! Taps a széksorokban. Az ügyész az iratai közt matat mérgesen. ★ A vádlott ezután az utolsó szó jogán két új versét ol­vassa fel, majd ítélethoza­talra vonul vissza a bíróság. Az ítélet pedig kimondja: — Bűnös a vádlott, mert felismerte a szavak hatal­mát. Felismerte, hogy min­den szónak helye és súlya van. Bűnös, mert olyan élat- útra lépett, aminek még nem­ieket felmérni az értelmét és eredményét. Felhívta ma­gára az emberek érdeklődé­sét, felidézte a kritika viha­rát. egyéni megnyilvánulá­sain keresztül az emberi kö­zösség gondolatait, érzelmeit, vágyait kívánja kifejezni. S bűnös, mert olyan felelőssé­get vett magára, ami már- mrír meghaladja az emberi lehetőségek határát... Ép­pen ezért a bíróság úgy ta­lálja, nem hozhat súlyosabb büntetési, minthogy arra a sorsra ítéli Ladányi Mihályt, amit maga választott... Megnyugszik az ítéletben? Fejbólintás. Az őrök a vád­lottat elvezetik. A költő ma­rad ! -k Az irodalmi ismeretter­jesztés új. ötletes formájá­val találkoztunk a részletei­ben fent ismertetett irodal­mi bírósági tárgyaláson Hat­vanban. A Magvető Ifjúsági Klub. az Ady Endre Könyv­tár és a művelődési ház ér­deme a sikeres vállalkozás, amelyet bátran ajánlunk kö­vetendő forma és példa gya­nánt megyénk irodalmi szín­padainak. (moldvay) A GYÁVA Torday Ten mgyón szép színésznő. S ha egy színésznő produkcióját il­letően arról esik szó, hogy milyen szép, s nem arról, hogy milyen színész, — leg­alábbis kétséges alakításának sikere. Torday Teri csak kül­sőségekben tudott ,,A gyáva” hősnője lenni. Mindazzal adós maradt, ami egy ember lelkében, jellemében játszó­dik le, mindazzal, amitől egy hideg, .unatkozó szépség bu­kott, séjrimi emberré, de em­berré válik. Torday Teri já­tékából éppen ezek az em­beri, ha úgy tetszik asszony­emberi színek hiányozlak. A televízió kultúrmissziója, kultúrpolitikai kötelessége, hogy eljuttassa nézőihez a klasszikus alkotásokat — a régiek mellett az újakat is. Ma már aligha férhet, kétség ahhoz, hogy a fiatalon el­hunyt Sarkad! Imié nagy író volt, s az sem kétséges, hogy „A gyáva” az egyik legjobb ha nem éppen a legjobb al­kotása. S ezért helyes volt, hogy az író e tán legjobb al­kotását a képernyőre vigyék. Legjobb alkotás! De nem a televíziós filmváltozatban, ahol egy szerelmi háromszög­re, a harmincas évek álmo- ralizálása szintjén rendezte rá a rendező a „társadalmi konfliktust”. A felszín ma­radt meg, az „ürügy”, amely­nek kapcsán annak idején Sarkad! Imre többek között az anyagiasság bűvöletébe süllyedt szobrászművészen, az emberré válás lehetőségei­től gyáván megfutamodó asz- szony sorsában égy reális va­lóságot, egy élő és szellemé­ben, magatartásformájában, sajnos ma is elevenen ható társadalmi re leget vett vizs­gálat alá. És ítélt el! Mihály- fi Ernő rendezése és Lukács László operatőri munkája ezt a lehetőséget mulasztotta el. A TENGER TITKAI, ha nem is tárultak fel teljesen és szó szerinti mélységükben is. de a dokumentumsorozat keretében mégis izgalmas és tanulságos bepillantást kap­tunk a „vizek bolygója” leg­nagyobb életszférájába. Phi­lippe Cousteau kapitány útja, az erről készült film minden­féle tudományos szenzáció­hajhászás és fontoskodás nél­kül, éppen, a tudomány és a tudás terjesztése iránti mély alázattal, olyan egyszerű volt és olyan megrendezeUan, — hogy csak feszült izgalommal lehetett nézni a soha nem lá­tott világot. Ez a kitűnő so­rozat, amely kitűnően pél­dázza, hogyan lehet lebilin­cselő módon, felajzott vára­kozást keltve, tudományos is­meretterjesztést végezni, s progresszív világnézetet ter­jeszteni — minden elismerést megérdemel. A televízió jó­voltából megismertük — leg­alábbis megláttuk! — a Hold felszínét, s lám, most eljutot­tunk a vizek, pmber solta nem látta, végtelen mélysé­geibe is. Valahogy úgy érzem: a,vi­zek bolygója több izgalmat és rejtelmet rejteget szá­munkra, mint a porló kövek holdja, — a Hold. MŰVÉSZET. MESTERSÉG, ÉLET Ez volt az esti be­szélgetés címe és tartalma is. amelyet Tomkai Judit, a mű­vészportrék sorozat riportere folytatott Kállai Ferenccel. A beszélgetés, sőt e beszélgetés- sorozat hangja — sok és. em­A Hatvani Házi- és Kéz­műipari Szövetkezet október 27-én, áruminta-bemutabjj tart a Horváth Mihály úti bemutatóteremben. A bemu­tatón a szövetkezet készít­ményéiből bébi-, gyermek-, kézzel és géppel kötött di­vatárukat, különböző tex­T"» r* l m Erről xs, arról is. — röviden lékeze lesen szép pillanat el­lenére — eledelig sem tet­szett nekem. Gyakori volt benne az indokolatlanul ..tra­gikus" lelhang, az eröltetett- ésg és a modorosság — s ezt legtöbbször a riportok alap­hangját megadó Tomkai Ju­dit számlájára róttam lel. Mindazt azonban lehelelt lé­seimről a riportmüiajhoz va­ló hozzá nem értésem, rossz belső* akusztikám okául is felróni. Azt az állításomat azonban már aligha, hogy ne­hezen tartom riporteri böl­csességnek — megkérdezni azt egy 46 éves férfiszír. ész­től: felkészült-e az öregség­re? Az meg egyenesen meg­hökkentett, ahogyan és ami­lyen színpadias rézig,nádiéval sétált be ebbe a' sehová sem vezető utcába a riport alanya, Kállai Ferenc. Ügy vélem, hogy művészi ereje teljében levő színésztől, még ha férfi és még ha 80 éves is, nem a legtapintato- sabb megkérdezni, hogyan készült fel — az öregségre. De ugyanezt megkérdeznie egy riporternőnek egy 46 éves, nemcsak művészi, de szemmel látható, emberi ere­je teljében levő férfitől — már egyáltalán nem tapintat- ' lanság. Van erre ugyanis más ki­fejezés- is. tilruházati cikkeket állítanak ki. Az áruminta-bemutatóra meghívtak a velük kereske­delmi kapcsolatban álló bol­tok vezetőit is, hogy az áru­kínálat alpján a legújabb cikkekkel gazdagítsák a me­gye boltjainak cikklistáját. Gyurkó Géza Áruminta-bemutató Hatvanban... 32. Az egri érseki szentszéki bíróság 1831. június 30-án hozza meg, négy esztendő es kélhónapi eljárás nyomán, ítéletét a Buttler-házaspár válóperében. A terjedelmes ítéletlevél a fennálló érvényes törvé­nyek értelmében, gróf Batt­ler János és gróf Döry Ka­talin házasságát „ÖNKÉNT ES SZABADON MEGKÖ­TÖTTNEK. KEZDETTŐL FOGVA IS ÉRVÉNYESNEK ÉS TÖRVÉNYESNEK JE­LENTI KI.” A bíróság a hosszú eljárás során nem találta bebizonyítottnak a felperes gróf azon állítását, hogy a házasságkötésre erő­szakkal kényszerítették, vagy hogy benne olyan félelmet támasztottak volna. mely megbénította szabad akarata végrehajtásában. Kétségtelen lény. amelyet maga a férj sem tagad, hogy komolyan udvarolt a grófkisasszonynak, sőt Eöt­vös Ignáccal Égerből köz­vetlenül azért utazott Kas­sára. hogy ott a szülőktől megkérje a kezét! Majd a házassági szerződés megkö­tésében is szabad akarata szerint cselekedett. A bemu­tatott eredeti levelek min­den kétséget kizáróan azt bizonyítják, hogy éppen Já­nos gróf volt az, aki 1792. augusztusában egyre heve­sebben sürgette az egri püs­pöknél és gyámjánál házas­sága engedélyezését! Buttler nem tudott a hosszú eljá­rás során egyetlen olyan ira­tot, vagy tanúvallomást sem produkálni, mely késégtele­mül bizonyította volna, hogy házasságának megkötésére csak erőszak és félelem ha­tására került volna sor! A felvonultatott Buttler-tanúk szavahihetőségének élét vet­ték ellentmondásaik, ingado­zásaik s kivált' későbbi ön­kéntes és látványos hamis tanúzásuknak beismerése. A döntő dokumentumok né­hány példányának az ellopá­sa sem keltette a szentszék tagjaiban a férj igazát! A bíróság igazoltnak lát­ja azt a tényt, hogy az es- ketési szertartáson nemcsak: egy, hanem két tanú volt jelen, — de különben is az egész falu templomi néoe előtt adta össze a fiatalokat igazolást, hogy Buttler Já­nost valóban erőszakkal tar­tották volna fogva a girin- csi kastélyban! Ellenben a becsatolt iratok egy részéből világosan kitűnik, hogy on­nan két alkalommal is eltá­vozott! Egyszer hazament a gróffal, ezen utak egyi­kén módjában lett volna megszabadulnia az erősza- koskodók kezei közül. A házaspár az esküvő után 20 hónapig együtt élt, sőt amikor a fiatalasszony meggondolatlanul elhagyta férjét és otthonát, eppen ő volt az, aki emlékeztette há­zasságuk kezdetének bol­dogságára! Visszahívta hit­vesét és helyreállította vele a teljes értékű házaséletet. Figyelemre méltó az a kö­rülmény is, hogy Katalin asszony két alkalommal is teherbe esett férjétől. A bíróság abban a tény­ben, hogy Buttler a házas­ság megkötése után 35 esz­tendőn át sehol és senkinek egyetlen szóval, vagy betű­Dobó István síremléke, melyet Buttler János ajándékozott válópere döntő szakaszában Pyrker egri érseknek, aki azt az egri vár Set ét-kapujának boltívei alatt így állíttatta tel. Oktober 2b., kedd Olajossy plébános. Az es­küvő előtti háromszori ki­hirdetésben sem merült fel bizonyítható fogyatékosság, mulasztás. Semmiképpen sem nyert Erdőtelekre, egyszer pedig gyamja után járkált és ju­tott el Gesztelybe. Ha vi lo­béin erÓsaakossocrtaK vp.na vei sem tiltakozott az es- ketés ellen, noha azt éppen saját érdekében meglehette volna, Hiszen ezen taö alatt egész sor jelentékeny házas­sági per folyt a felek kö­zött, — a házasság létr •- jötte törvényes körülményei­nek egyik legdöntőbb bizo­nyítékát látja! Ennek alap­ján fizet Buttler immáron három és fél évtizede je­lentékeny tartásdíjat hitve­sének! Az ítélet, — mint a per tárgyához nem tartozót, — mellőzi Döry Gábor és Ka­talin erkölcsi magatartásá­nak és cselekedeteinek vizs­gálatát, mivel az nincs sem­milyen kapcsolatban a per­ben vitatott házasság meg­kötésének érvénytelenségé­vel. Az egri érseki szentszéki bíróság fenntartja a Butt- ler-házaspárnak ágytól és asztaltól való elválasztása tényét, .Tehát érvényben ma­rad az évi Ötezer forint tar- tásdij is. — A bíróság egyéb­ként mindkettőjüket meg­feddi a válóper során egy­más fejéhez vágott kisebb- nagyobb sértő és megalázó megjegyzések és kijelentések miatt. A gróf az ítélet kézhez­vétele után,' iprmár harma­dik ügyvédje útján, felleb­bezést terjeszt az esztergo- rpi primási szentszéki bíró­ság elé. Súlyosan kifogásol­ja. hogy Egerben teljesség­gel meilőzték, — mint pe­dig igen lényeges kérdést, — Döry Gábpr durva és Prei­sen agresszív magatartását s azt a fontos körülményt is. hogy Döry Katalin, aki alapjában mindig , Szinnay Józsefei szerette, csak apá­cakolostorba zárásával való fenyegetés hatása alatt ál­lott rá a vele erőszakosan megkötött házasságra. No, de a grófnő sem nyug­szik meg az ítéletben, mert a bíróság nem kötelezte fér­jét a mintegy 6500 forint­nyi horribilis üyyvéai és per­költség megfizetésére, noha öt m re be akarata ellenére vonták L* A hatalmasra duzzadt íratköteget Esztergomba szál­lítják, de ott még közelikét évig pihen békésen a poros polcokon. Közben ugyanis a hercegprímás meghal, s ki kell várni, míg a római szentszék kinevezi bírói ügyekben helyettesét. De a hosszúra nyúlt időt, az immár 58 éves Buttler J. .os nem tölti haszontala­nul. A nagyhatalmú és be­folyásos Pyrker egri érseket igyekszik mindenképen ügye pártfogójának megnyerni. Az itáliai Velencéből Eger, be került nagy műveltségű főpap az első, aki a híres egri várban becses nemzeti érteket lát, és útjára indítja Dobó vára kultuszát. Nagy tett érlelődik meg ennek nyomán Buttlerben. Egyik Ung megyei birtokának, Do- bóruszkának templomában alussza örök álmát Dobó István. Síremlékének dísze­sen faragott vörös márvány fedőlapja a kis templom fa­lát díszíti. 1833. nyarán, a falubeliek háta megett, a falból kifeszitett emlékmű­vet Egerbe szállíttatja, s Pyrkernek adományozza. A pátriárka érsek a kegyesen fogadott ajándékot az egri vár kazamatáinak bejáratá­ban helyezi el. Az erdőtelki gróf a leg­jobbkor időzíti megvesz­tegetési akcióját, mert hi­szen éppen ebben az idő­ben folynak Esztergomban perének fellebbviteli tárgya­lásai. De az érsek a törté­nelmi becsű ajándék elle­nére is, hajthatatlan marad, és nem engedi magát sem­mivel befolyásolni. 1833. júliusában azután az esztergomi primási szentszé­ki bíróság elutasítja Buttler János gróf fellebbezését és az első fokú egri ítéletet maradéktalanul helyben hagyja! L_z_i azonban a Buttler contra Dőry váló «mek még mindig nem szakad vége. Még nem telt be a pohé*. , {Folytuljuhi Az ítélet

Next

/
Thumbnails
Contents