Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-26 / 252. szám
fi ádat emelek Ladányi Mihály költő ellen..” A hatvani irodalmi törvényszék tárgyalásáról jelentjük r A könyvtári olvasóból tárgyalóteremmé alakított helyiség zsúfolt. Ilyenkor mondják, hogy „még a csilláron is lógnak”. A tárgyalást vezető bíró szavai hűvösen, szenvtelenül peregnek, miközben egyezteti a személyi adatokat. — Neve? — Ladányi Mihály. * — Foglalkozása? — Állatgondozó a Pegazus nevű lónál. — Azt tudja, hogy ön ellen vádat emelt az ügyészség. Az írásos vádiratot megkapta. Bűnösnek érzi magát? — Legfeljebb annyiban, hogy korábbi éveim során itt-ott kölcsönöztem néhány ötletet Shakespeare Vilmos nevű kollegától. .. — Rendben van, kérem. A vádat képviselő ügyész úr következik! A pulpituson ülő dr. Pálos Oszvaldtól ekkor másik hatvani jogász, dr. Halmos Béla veszi át a szót, hasonló szigorral idomulva az „irodalmi törvényszék” légköréhez. — Meseország nevében, Rege város bírósága előtt vádat emelek Ladányi Mihály költő ellen. Nevezett verseskönyvei, mint a bűncselekmények tárgyi bizonyítékai, káros irányban befolyásolják az ifjúság fejlődését. egyértelműen szeméremsértők. Nem elégedett meg a vádlott azzal sem, hogy egyes személyekre becsmérlő kifejezéseket alkalmazott. hanem még nemzeti himnuszunkat is célba vette kíméletlen tollával. S nem lehet eléggé elítélő módon nyilatkozni azon megállapításairól, amikor „Felemelt-fejű országról” ír, ahol Nemalkuszom a vezető, Törődömök a szárnysegédek, s ha reggel becsukják a kaput, belül éjszaka van... Az ügyész szavait a vád tanúinak kihallgatása követi. A Vörösmarty Művelődési Ház irodalmi színpadának tagjai citálnak Ladányitól szépen. hatásosan. Egyik vers követi a másikat, s a feszülten figyelő hallgatóság most már arra kíváncsi: mit tud a védelem? ★ Kristó Nagy István, a Magvető Könyvkiadó főszerkesztője alaposan felkészült a tárgyalásra. Átrágta magát Ladányi valahány kötetén. s kapásból visszavág nemcsak az ügyésznek, hanem a vád tanúinak is. Hallgassuk csak! — Tisztelt bíróság! Kevés olyan költői életműve van a mai magyar irodalomnak, amely annyira ellentétes érzelmeket kavart, mint Ladányi Mihályé. Versei sokak szerint primitívek, túlságosan közalapiak és nem eléggé emelkedettek, márpedig valamiféle „emelkedettség” a költészet lényegéhez tartozik. Semmi sem szent előtte. Irodalmi álláspontja lényegileg anarchisztikus. Gondolkodása antidialekti- kus. Mindenképpen kihívó, megbotránkoztató, csúnya, amit csinál... El kell ismernünk, mindebben sok igazság van. Ladányi versei korántsem ünnepélyesek. Ám kérdés: valóban szükségszerű-e a költészetben az emelkedettség? Hiszen a művészet a valóság visszatükröző je akar lenni. Akkor pedig a valóság kevéssé tetszetős jelenségeit is meg kell. hogy mutassa. Az ünnepélyes vagy modernke- dően elvont költészet sokszor üres, formalista módon szépelgő, arisztokratikus, emellett pedig még kiváló költőknél is az egyes ember magányát, magánügyét. az önnön személyes problémákban való megragadást fejezi ki. Az a hétköznapi, hetyke stílus, az a parlando hangvétel viszont, amely Ladányi verseinek sajátja, az a kamaszos szókimondás, polgárbotránkoztatás nagyon is közel áll a munkásosztály, a munkásfiatalok szemléletéhez. s ilyen értelemben határozott, becsülendő osztály- bázisa van... Ugyanezért rokonszenves költészetének tematikája, tartalma. Mert bár sok esetben megkérdőjelezi a szocialista fejlődés több jelenségét, de mindig van is ok erre. Amiket kipé- céz, mindannyiszor egyértelműen polgári csökevények, kispolgári magatartásformák. S ha meglétüket, előretörésüket Ladányi mozgási tendenciájukban ábrázolja, az nem a párt politikájának, vagy a gazdaság- irányítás új rendszerének a bírálata... Mindezek alapján védencemnek nemcsak fölmentését, de művészként való elismerését, és szocialista szentté avatását kérem! Taps a széksorokban. Az ügyész az iratai közt matat mérgesen. ★ A vádlott ezután az utolsó szó jogán két új versét olvassa fel, majd ítélethozatalra vonul vissza a bíróság. Az ítélet pedig kimondja: — Bűnös a vádlott, mert felismerte a szavak hatalmát. Felismerte, hogy minden szónak helye és súlya van. Bűnös, mert olyan élat- útra lépett, aminek még nemieket felmérni az értelmét és eredményét. Felhívta magára az emberek érdeklődését, felidézte a kritika viharát. egyéni megnyilvánulásain keresztül az emberi közösség gondolatait, érzelmeit, vágyait kívánja kifejezni. S bűnös, mert olyan felelősséget vett magára, ami már- mrír meghaladja az emberi lehetőségek határát... Éppen ezért a bíróság úgy találja, nem hozhat súlyosabb büntetési, minthogy arra a sorsra ítéli Ladányi Mihályt, amit maga választott... Megnyugszik az ítéletben? Fejbólintás. Az őrök a vádlottat elvezetik. A költő marad ! -k Az irodalmi ismeretterjesztés új. ötletes formájával találkoztunk a részleteiben fent ismertetett irodalmi bírósági tárgyaláson Hatvanban. A Magvető Ifjúsági Klub. az Ady Endre Könyvtár és a művelődési ház érdeme a sikeres vállalkozás, amelyet bátran ajánlunk követendő forma és példa gyanánt megyénk irodalmi színpadainak. (moldvay) A GYÁVA Torday Ten mgyón szép színésznő. S ha egy színésznő produkcióját illetően arról esik szó, hogy milyen szép, s nem arról, hogy milyen színész, — legalábbis kétséges alakításának sikere. Torday Teri csak külsőségekben tudott ,,A gyáva” hősnője lenni. Mindazzal adós maradt, ami egy ember lelkében, jellemében játszódik le, mindazzal, amitől egy hideg, .unatkozó szépség bukott, séjrimi emberré, de emberré válik. Torday Teri játékából éppen ezek az emberi, ha úgy tetszik asszonyemberi színek hiányozlak. A televízió kultúrmissziója, kultúrpolitikai kötelessége, hogy eljuttassa nézőihez a klasszikus alkotásokat — a régiek mellett az újakat is. Ma már aligha férhet, kétség ahhoz, hogy a fiatalon elhunyt Sarkad! Imié nagy író volt, s az sem kétséges, hogy „A gyáva” az egyik legjobb ha nem éppen a legjobb alkotása. S ezért helyes volt, hogy az író e tán legjobb alkotását a képernyőre vigyék. Legjobb alkotás! De nem a televíziós filmváltozatban, ahol egy szerelmi háromszögre, a harmincas évek álmo- ralizálása szintjén rendezte rá a rendező a „társadalmi konfliktust”. A felszín maradt meg, az „ürügy”, amelynek kapcsán annak idején Sarkad! Imre többek között az anyagiasság bűvöletébe süllyedt szobrászművészen, az emberré válás lehetőségeitől gyáván megfutamodó asz- szony sorsában égy reális valóságot, egy élő és szellemében, magatartásformájában, sajnos ma is elevenen ható társadalmi re leget vett vizsgálat alá. És ítélt el! Mihály- fi Ernő rendezése és Lukács László operatőri munkája ezt a lehetőséget mulasztotta el. A TENGER TITKAI, ha nem is tárultak fel teljesen és szó szerinti mélységükben is. de a dokumentumsorozat keretében mégis izgalmas és tanulságos bepillantást kaptunk a „vizek bolygója” legnagyobb életszférájába. Philippe Cousteau kapitány útja, az erről készült film mindenféle tudományos szenzációhajhászás és fontoskodás nélkül, éppen, a tudomány és a tudás terjesztése iránti mély alázattal, olyan egyszerű volt és olyan megrendezeUan, — hogy csak feszült izgalommal lehetett nézni a soha nem látott világot. Ez a kitűnő sorozat, amely kitűnően példázza, hogyan lehet lebilincselő módon, felajzott várakozást keltve, tudományos ismeretterjesztést végezni, s progresszív világnézetet terjeszteni — minden elismerést megérdemel. A televízió jóvoltából megismertük — legalábbis megláttuk! — a Hold felszínét, s lám, most eljutottunk a vizek, pmber solta nem látta, végtelen mélységeibe is. Valahogy úgy érzem: a,vizek bolygója több izgalmat és rejtelmet rejteget számunkra, mint a porló kövek holdja, — a Hold. MŰVÉSZET. MESTERSÉG, ÉLET Ez volt az esti beszélgetés címe és tartalma is. amelyet Tomkai Judit, a művészportrék sorozat riportere folytatott Kállai Ferenccel. A beszélgetés, sőt e beszélgetés- sorozat hangja — sok és. emA Hatvani Házi- és Kézműipari Szövetkezet október 27-én, áruminta-bemutabjj tart a Horváth Mihály úti bemutatóteremben. A bemutatón a szövetkezet készítményéiből bébi-, gyermek-, kézzel és géppel kötött divatárukat, különböző texT"» r* l m Erről xs, arról is. — röviden lékeze lesen szép pillanat ellenére — eledelig sem tetszett nekem. Gyakori volt benne az indokolatlanul ..tragikus" lelhang, az eröltetett- ésg és a modorosság — s ezt legtöbbször a riportok alaphangját megadó Tomkai Judit számlájára róttam lel. Mindazt azonban lehelelt léseimről a riportmüiajhoz való hozzá nem értésem, rossz belső* akusztikám okául is felróni. Azt az állításomat azonban már aligha, hogy nehezen tartom riporteri bölcsességnek — megkérdezni azt egy 46 éves férfiszír. észtől: felkészült-e az öregségre? Az meg egyenesen meghökkentett, ahogyan és amilyen színpadias rézig,nádiéval sétált be ebbe a' sehová sem vezető utcába a riport alanya, Kállai Ferenc. Ügy vélem, hogy művészi ereje teljében levő színésztől, még ha férfi és még ha 80 éves is, nem a legtapintato- sabb megkérdezni, hogyan készült fel — az öregségre. De ugyanezt megkérdeznie egy riporternőnek egy 46 éves, nemcsak művészi, de szemmel látható, emberi ereje teljében levő férfitől — már egyáltalán nem tapintat- ' lanság. Van erre ugyanis más kifejezés- is. tilruházati cikkeket állítanak ki. Az áruminta-bemutatóra meghívtak a velük kereskedelmi kapcsolatban álló boltok vezetőit is, hogy az árukínálat alpján a legújabb cikkekkel gazdagítsák a megye boltjainak cikklistáját. Gyurkó Géza Áruminta-bemutató Hatvanban... 32. Az egri érseki szentszéki bíróság 1831. június 30-án hozza meg, négy esztendő es kélhónapi eljárás nyomán, ítéletét a Buttler-házaspár válóperében. A terjedelmes ítéletlevél a fennálló érvényes törvények értelmében, gróf Battler János és gróf Döry Katalin házasságát „ÖNKÉNT ES SZABADON MEGKÖTÖTTNEK. KEZDETTŐL FOGVA IS ÉRVÉNYESNEK ÉS TÖRVÉNYESNEK JELENTI KI.” A bíróság a hosszú eljárás során nem találta bebizonyítottnak a felperes gróf azon állítását, hogy a házasságkötésre erőszakkal kényszerítették, vagy hogy benne olyan félelmet támasztottak volna. mely megbénította szabad akarata végrehajtásában. Kétségtelen lény. amelyet maga a férj sem tagad, hogy komolyan udvarolt a grófkisasszonynak, sőt Eötvös Ignáccal Égerből közvetlenül azért utazott Kassára. hogy ott a szülőktől megkérje a kezét! Majd a házassági szerződés megkötésében is szabad akarata szerint cselekedett. A bemutatott eredeti levelek minden kétséget kizáróan azt bizonyítják, hogy éppen János gróf volt az, aki 1792. augusztusában egyre hevesebben sürgette az egri püspöknél és gyámjánál házassága engedélyezését! Buttler nem tudott a hosszú eljárás során egyetlen olyan iratot, vagy tanúvallomást sem produkálni, mely késégtelemül bizonyította volna, hogy házasságának megkötésére csak erőszak és félelem hatására került volna sor! A felvonultatott Buttler-tanúk szavahihetőségének élét vették ellentmondásaik, ingadozásaik s kivált' későbbi önkéntes és látványos hamis tanúzásuknak beismerése. A döntő dokumentumok néhány példányának az ellopása sem keltette a szentszék tagjaiban a férj igazát! A bíróság igazoltnak látja azt a tényt, hogy az es- ketési szertartáson nemcsak: egy, hanem két tanú volt jelen, — de különben is az egész falu templomi néoe előtt adta össze a fiatalokat igazolást, hogy Buttler Jánost valóban erőszakkal tartották volna fogva a girin- csi kastélyban! Ellenben a becsatolt iratok egy részéből világosan kitűnik, hogy onnan két alkalommal is eltávozott! Egyszer hazament a gróffal, ezen utak egyikén módjában lett volna megszabadulnia az erősza- koskodók kezei közül. A házaspár az esküvő után 20 hónapig együtt élt, sőt amikor a fiatalasszony meggondolatlanul elhagyta férjét és otthonát, eppen ő volt az, aki emlékeztette házasságuk kezdetének boldogságára! Visszahívta hitvesét és helyreállította vele a teljes értékű házaséletet. Figyelemre méltó az a körülmény is, hogy Katalin asszony két alkalommal is teherbe esett férjétől. A bíróság abban a tényben, hogy Buttler a házasság megkötése után 35 esztendőn át sehol és senkinek egyetlen szóval, vagy betűDobó István síremléke, melyet Buttler János ajándékozott válópere döntő szakaszában Pyrker egri érseknek, aki azt az egri vár Set ét-kapujának boltívei alatt így állíttatta tel. Oktober 2b., kedd Olajossy plébános. Az esküvő előtti háromszori kihirdetésben sem merült fel bizonyítható fogyatékosság, mulasztás. Semmiképpen sem nyert Erdőtelekre, egyszer pedig gyamja után járkált és jutott el Gesztelybe. Ha vi lobéin erÓsaakossocrtaK vp.na vei sem tiltakozott az es- ketés ellen, noha azt éppen saját érdekében meglehette volna, Hiszen ezen taö alatt egész sor jelentékeny házassági per folyt a felek között, — a házasság létr •- jötte törvényes körülményeinek egyik legdöntőbb bizonyítékát látja! Ennek alapján fizet Buttler immáron három és fél évtizede jelentékeny tartásdíjat hitvesének! Az ítélet, — mint a per tárgyához nem tartozót, — mellőzi Döry Gábor és Katalin erkölcsi magatartásának és cselekedeteinek vizsgálatát, mivel az nincs semmilyen kapcsolatban a perben vitatott házasság megkötésének érvénytelenségével. Az egri érseki szentszéki bíróság fenntartja a Butt- ler-házaspárnak ágytól és asztaltól való elválasztása tényét, .Tehát érvényben marad az évi Ötezer forint tar- tásdij is. — A bíróság egyébként mindkettőjüket megfeddi a válóper során egymás fejéhez vágott kisebb- nagyobb sértő és megalázó megjegyzések és kijelentések miatt. A gróf az ítélet kézhezvétele után,' iprmár harmadik ügyvédje útján, fellebbezést terjeszt az esztergo- rpi primási szentszéki bíróság elé. Súlyosan kifogásolja. hogy Egerben teljességgel meilőzték, — mint pedig igen lényeges kérdést, — Döry Gábpr durva és Preisen agresszív magatartását s azt a fontos körülményt is. hogy Döry Katalin, aki alapjában mindig , Szinnay Józsefei szerette, csak apácakolostorba zárásával való fenyegetés hatása alatt állott rá a vele erőszakosan megkötött házasságra. No, de a grófnő sem nyugszik meg az ítéletben, mert a bíróság nem kötelezte férjét a mintegy 6500 forintnyi horribilis üyyvéai és perköltség megfizetésére, noha öt m re be akarata ellenére vonták L* A hatalmasra duzzadt íratköteget Esztergomba szállítják, de ott még közelikét évig pihen békésen a poros polcokon. Közben ugyanis a hercegprímás meghal, s ki kell várni, míg a római szentszék kinevezi bírói ügyekben helyettesét. De a hosszúra nyúlt időt, az immár 58 éves Buttler J. .os nem tölti haszontalanul. A nagyhatalmú és befolyásos Pyrker egri érseket igyekszik mindenképen ügye pártfogójának megnyerni. Az itáliai Velencéből Eger, be került nagy műveltségű főpap az első, aki a híres egri várban becses nemzeti érteket lát, és útjára indítja Dobó vára kultuszát. Nagy tett érlelődik meg ennek nyomán Buttlerben. Egyik Ung megyei birtokának, Do- bóruszkának templomában alussza örök álmát Dobó István. Síremlékének díszesen faragott vörös márvány fedőlapja a kis templom falát díszíti. 1833. nyarán, a falubeliek háta megett, a falból kifeszitett emlékművet Egerbe szállíttatja, s Pyrkernek adományozza. A pátriárka érsek a kegyesen fogadott ajándékot az egri vár kazamatáinak bejáratában helyezi el. Az erdőtelki gróf a legjobbkor időzíti megvesztegetési akcióját, mert hiszen éppen ebben az időben folynak Esztergomban perének fellebbviteli tárgyalásai. De az érsek a történelmi becsű ajándék ellenére is, hajthatatlan marad, és nem engedi magát semmivel befolyásolni. 1833. júliusában azután az esztergomi primási szentszéki bíróság elutasítja Buttler János gróf fellebbezését és az első fokú egri ítéletet maradéktalanul helyben hagyja! L_z_i azonban a Buttler contra Dőry váló «mek még mindig nem szakad vége. Még nem telt be a pohé*. , {Folytuljuhi Az ítélet
