Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-23 / 250. szám
fUDOMANY ÉS TECHNIKA;.: TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA . .. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA. T UDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; ÍY BS TECHNIK Szabadtéri iskola Mexiko Cityben Vasárnaponként Mexikt Cityben, a Chapultepec-parl szabadtéri iskolává válik több mint ötezer ember ta nul, elsősorban írni—olvasni de tanulhat magasabb ma tematikát is. 33 tanfolyan működik elméleti és gyakor lati tárgyakból, beleértve i főzést, fodrászatot, de az iro dálmat, vagy világtörténelmet is. Ez a közoktatási intézmény egy szerény kezdeményezésből nőtt ki. „November 20.” nevet viseli — c mexikói forradalom 1910. november 20-án tört ki — i egy tanító házaspár kezdte el, hogy az analfabétákat oktassa. Ma már a mexikói közoktatásügyi minisztérium is támogatja a szabadtéri iskolát, s 120 pedagógusi alkalmaz. A pedagógusok ellenszolgáltatás nélkül oktatják a többnyire igen szegény embereket. A tandíj egy tanfolyamra 3 peso (25 amerikai cent). A Chapulta- pec-parkról joggal el lehet mondani, hogy talán a világ legszebb tanterme. Növekszik az átlagéletkor A Szovjetunió fontos célkitűzésé, hogy meghosszabbítsa az emberi életkort és a munkaképességet. Az elért eredmények igen biztatóak: a huszadik század elején az Orosz Birodalomban az átlag emberi életkor 32 esztendő volt. Ma átlagosan hetven évig élnek az emberek. Ez a munkaviszony javulásának, a jobb életmódnak és táplálkozásnak, s nem utolsósorban az orvos- tudomány gyors fejlődésének, az egészségvédelem számos nagy vívmányának az eredménye. Ma a Szovjetunióban ezer újszülöttből 787-en érik el a hatvanéves életkort, ezerből 634-en érik meg a hetvenéves kort és 380-an a nyolcvanéves kort. Valamennyi korosztálynál növekszik az átlagéletkor, bár nem egyformán. A mutatószámok csak akkor mondanak igazat. ha a nemzedékek további elete során az alapul vett időpont szintén marad a tudomány, a technika, az egészségvédelem szintje. t A demográfia határozottan összefonódik a politikával. A legtöbb fejlődő országban a szóban forgó mutatószám az elmúlt három évtized alatt legalábbis megkétszereződött. Indiában például 1931-ben az átlagélet- kin- alig érte el a 33 évet 19tíl-ben pedig már 47 volt. Légpárnás asztal A pontos mérésekhez, nme lyeket például lézersugárral végeznek, tökéletesei mozdulatlan asztalokra var szükség, amelyeket rendsze rint több tonnás betonalap- zatra szerelnek. A varsói politechnikai fő iskola szakemberei eredet konstrukciójú, könnyen mozgatható asztalt terveznek t pontos mérésekhez. Az asz tál gyakorlatilag teljes moz dulatlanságat ' sűrített leve gövel létrehozott különlege „párna” segítségével érik el amely a konstrukció felső é alsó lapja között kap helyet TUDOMÁNY ÉS TECHNIK ' Közvetítés az agybői A világon első alkalommal hozott létre közvetlen érintkezést az agy és egy számítógép között a Yale-egyetemen Delgado professzor. Elektródákat helyezett el egy majom agyában. Az agy és a számítógép közötti információcsere kétirányú. volt. A számítógép felismert bizonyos agyhullámokat, ilyenkor jelt adott ki, mely megállította ezeknek a hullámoknak a keletkezését. Ezzel a módszer- rel később kezelhetők lesznek bizonyos elmebetegségek is. * tüj J- -r a«.».« o v ■» a-W ••• v .. A fáradt gépkocsivezető rosszul lát A gépkocsivezetői igazolvány megszerzésének egyik lényeges feltétele, hogy a vizsgázó látása normális legyen. Kedvező feltételek mellett a vezetés a látás kissé csökkent élessége mellett is biztonságos lehet. De már például az országúton való előzés igen jó látóképességet követel, mert csak így lehet a szembe jövő járművek sebességét helyesen megítélni. Kedvezőtlen légköri és világítási viszonyok között, vagy piszkos, sérült szélvédő üvegen keresztül a látás élessége erősen korlátozott. De fáradtság vagy betegség utáni állapot is okozhat látáscsökkenést. Víz alatti ércmező az északi sarkvidéken Űj felderítő kísérleti állomást hoztak létre Jakutszt- ban a tengerfenék ónkincsének hasznosítására. A víz alatti lelőhelyek kiaknázásához nem szükséges költséges feltárási munkát végezni, meddőhányókat létesíteni és szükségtelen több kilométeres bekötő utak és vízvezetékek építése is. Az új rakodó fövenyszivattyú 40 méter mélységig alkalmazható. Az így kiemelt iszapot hajóra rakják és menet közbén dúsítják. Az utóbbi munkát a most átalakítás alatt álló „Gór- nyák” nevű, 2 ezer tonnás rakodóderegíye végzi majd. A jövő évben, a sarkvidéki hajóforgalom megindultával meg akarják kezdeni az egyik sekélyvízi lelőhely kiaknázását a Vanykin-öböl- ben. A hal szerepe a táplálkozásban ján keresztül is hallhat». Ha a kocsi áll és a villanó 30 másodpercnél tovább világit, a csengő nem szólal meg. A készülék nem nagyobb egy gyufásdoboznál, és laikus is könnyen beszerelheti a kocsiba, „Alkohol sár«, Lehetetlenné válik, hx>gy alkoholos állapotban bárki kocsit vezethessen, ha a General Motors legújabb találmánya beválik. A gépkocsi- vezetőnek a kocsi beindítása előtt egy billentyűt kell lenyomnia, aminek következtében egy táblán másfél másodpercnyi időtartamra öt számjegy jelenik meg. A motor csak abban az esetben gyújtható be, ha a vezető meghatározott időn belül lenyomja a számoknak megfelelő billentyűket. Csatorna — néhány óra alatt Sikeresen véget ért egy új esigatárcsás szovjet exkavátor ipari prototípusának próbaüzemelése. A gépet az Asztra- hányi Terület szikes sztyeppéin. az Ivanovszk mellett létrehozandó öntözőrendszer építkezésein próbálták ki. Az új csatomaásó gép egy speciális hernyótalpas vontató és egy pneumatikus meghajtású exkavátor összekapcsolásával készült. Három méter mély, s a padka szélénél 13 méter széles csatornák kiásására konstruálták. Az exkavátor nagy teljesítményű tárcsája 16 kassal dolgozik — a csatorna középső részén. A csatorna két partja mentén speciális szállítószalagok szórják le a kiásott földet. A gépet a há- romfőnyi személyzet a kezelőfülkéből irányítja. Itt helyezték el az ellenőrző műszereket is. Az új esigatárcsás exkavátor 6—7 egykasú exkavátort helyettesit, óránkénti telje- sitménye eléri az ezer köbmétert. Műszaki adatait és a kiásott csatornák paramétereit tekintve az új exkavátor fe lülmúlja az összes eddig i mert szovjet és külföldi ec gépet. «TOOMÄNV £S TECHNIKA,;; TUDOMÁNY m YttGBNIKA;!; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA TUDOMÁNY ÉP TECHNIKA TUDOMÁNY ES TECHNIKA az ősz aicaiaban a szüret, a betakarítás időszaka. A mezőgazdaságnak van azonban egy különös ágazata, amelynél szokatlan szüretről beszelni, mégis itt ás az ősz jeleníti i betakarítást: ekkor dől el, milyen sikert hozott az egész svi gazdálkodás.. A tógazdasági haltanyészetről van szó. \ hazánkban mintegy 32 ezer kh. vízfelületű halastavak érmését gyűjtik össze az őszi lehalászáskor., hogy az ott jtemmett” mintegy 15 ezer tonna halhús bekerüljön a lakosság állatífehévje-táplalékai közé. Sokat leedvélik nálunk is az ízletes halételeket, bár ter- nészetesen nem olyan népszerű a halihús, mint a tengerparti népeknél, ahol mindenapi tápláléknak számít. De jgyamakkor — különböző okok miatt — hazánkban sokan degenkednek a halak fogyasztásától, pedig a halhús táptól- sozásbiológiai értéke igen nagy. i Értékes fehérjék Értékét annak köszönheti, hogy a halhús igen gazdag fehérjében, 'a legfontosabb energiahordozókban (szénhidrátokban, zsíróikban), azonkívül ásványi anyagokban. és vitaminokban. De egy táplálék akkor számít nagy tápértéknek, ha nemcsak sok, hanem minőségileg kiváló tápanyagot tartalmaz. Á halfehérje tartalmazza az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen valamennyi fehérjeépítőkövet, iminosavat, mégpedig igen kedvező mennyiségi arányban. A nem túl kövér ponty húsának 100 grammjában — amelynek víztartalma 77,9 gramm — 19,8 gramm a fehérje, a süllő húsában ez 18,9 gramm. Más halak húsának is hasonlóan nagy a fehérjetartalma, összetétele kedvezőbb, minit az emlős- és madárhúsban. Minőségi szempontból a halhús még a tejnél is értékesebb tápláléknak számít. A halhús természetes vitaminforrás A halhús zsírtartalma halfajomként változó, sőt ez függ a hal tápláltságától és takarmányának a minőségéitől is. A sovány ponty 100 gramm húsában 1,9, a hizlalt kövér pontyéban 8,7 gramm, yagy még ennél is főbb a zsír. A fogassüllő kimondottan sovány húsú hal, az angolna, a he- rimgfélék, a makréla zsírosak; ezek zsírjában, sole értékes zsírban oldott vagy egyéb zsirszerü anyag (lipoid, foszfatid, lecitin, koleszterin stb.) van. A halak húsának ásványiamyag-tartalma még nagyobb, mint a melegvérű állatok húsáé. Főleg foszfort, vasat, kalciumot tartalmaz, sőt szervesen kötött jódot is. A tengeri halak húsának a jód tartalma sokszorosa a vágóállatok húsáénak. Esért a tengeri halhús fogyasztását golyva ellen, illetve anak megelőzésére is ajánlják. Vitaminokban is gazdagabb a halhús a vágóállatok húsánál. A zsírban oldódó vitaminok közül a hámvédő A- és az angolkórgátló D-vitamin különösen a tengeri halak májában fordul elő. A tőkehal májából előállított csukamájolaj ezért az angolkór régi gyógyszere. De a halak egyéb testrészeiben, így az izmok közötti zsírszövetekben is jelentős mennyiségben található A- és D-vitamin. A víziben oldódó vitaminok közül a peűagragátíló B- és a skorbutedlenes C-vitamiim található a halhúsban. 100 gramm süUő’núsban 1 mg C-vitemán fordul elő, az angolnában 1,7 mg, de a tengeri halak ikrája a leggazdagabb C-vitamintoan. A halhúst tehát természetes vitamin-tápszernek tekinthetjük. Diabetikus étel A halhús másik nagy értéke könnyű emészthetősége. A sovány halat gyorsabban és könnyebben emészthetjük meg, jobban kihasználjuk, mint az emlősök rostosabb, inasabb és zsírosabb húsát. Ennek oka, hogy a halhús szegényebb az ún. kivonat-anyagokban, különösen a húsbázi- sötkban. A sovány halakat — könnyű emészthetőségük miatt — diabetikus értéküknél fogva a gyógyászat is alkalmazza. A halak húsa tehát nagy értékű tápszer, méllyel bőségesen fedezhető az ember fehérjeszükságlete, s jelentős zsírfoszfor-, mész-, vas és jód-, valamint A, D, B és C vitamintartalma is. Jóllakottság — tápérték Felmerül a kérdés, hogy ennyi előnyös értékes tulajdonsága eBenére sokan miért nem szeretik a halhúst? A fogyasztóközönség egy része összehasonlítva a halhúst a me- legvérűek húsával, kevésbé tartja laktatónak. A sovány halak zsírszegény, puha, omlós húsa ugyanis több vizet tartalmaz, mint az emlősöké és emiatt a telítő, vagy az ún. laktató értéke valóban kisebb. Ha azonban a tápértékét hasonlítjuk össze: 100 gramm nyers halhúsnak ugyanolyan a táp- értéke, mint 70 gramm nyers marhahúsnak. Főzés-sütés alkalmával azonban a melegvérűek húsának térfogata és súlya 30—40 százalékot veszít. Az előbb említett 70 gramm nyers marhahúsból tehát 50 gramm marad meg fogyasztásra kész állapotban. A halhús viszont, mivel vizmegkötő anyagokban gazdagabb és hamarabb készül el, a főzéskor csak 10—12 százalékot veszít súlyából. Tehát 90—100 g főzött, vagy 80 gramm sült halhús tápértéke megközelítőleg egyenlő 50 gramm elkészített marhahússal. A könnyen emészthető halhús rendszeres fogyasztása megkíméli gyomrunkat, és megakadályozza az egészségtelen elhízást: hozzájárul tehát életünk meghosszabbításához! (K Sí) §án'lfoltÍm S Autóutak, repülőtéri betohkifutők jegesedésé3 Y*, ,nl »«»»Cl nél és jégtelenítésével kapcsolatos küzdelem világszerte folyik a hideg éghajlatú országokban. Vegyszerekkel, meleg levegő ráfú. vasával, úttestek fűtésével próbálkoznak megolvasztani a jégtakarói) amely komoly baleseti forrásokat rejt magában. Az utóbbi évtizedben tértek rá ezekre a módszerekre, mert addig inkább hókaparókkal igyekeztek megszabadulni a jégtakarótól. A képünkön látható egyszerű kivitelezésű berendezés segítségével könnyen ét gyorsan lehet betonburkolatról eltávolítani a jégtakarót. A készülék két leeréken mozgó fémkeret, amelyre kézi szivattyúval és nyomásmérővel ellátott ballont erősítenek A ballonból, amelybe petróleumot vagy benzint töltenek, egy elmetszett gúlára emlékeztető védőlemezzel fedett porlasztócső vezet ki. A szivattyúval létrehozott túlnyomás hatására egy szelepen keresztül üzemanyag jut a porlasztóba ahol az lángra lobban. A lángokat a felmelegítendő felülethez szorosan illeszkedő védőlemez irányítja. A berendezést egy ember kezeli. Segítségével 12—14 kg üzemanyag fogyaszám Hladárrejtély az Északi-sarkon Ornitológusok az Északi-sark övezetében egy eddig ; nem észlelt és a maga nemében példátlan érdekességre lettek figyelmesek a madárvilágban. Észrevették, hogy : igen szoros barátság áll fenn egy libafaj és egy ragadozó < madár között. A vörösbegyű liba, amelynek rendkívül : szép fehér-fekete tollazata, piros melle és különleges ■ hangja van, az év legnagyobb részét délem tölti, Iránban, vagy a Kaukázuson túli térségben, de csak a sarki övezetben kelti ki tojásait, A fiókáknak sok „ellensége” van, de megvédi őket a sólyom. Ez a különben rendkívül támadó * madár, amelytől még a farkasok is óvakodnak, úgy neveli j a libafiókákat, mint a sajátját, < „ViUanóhancT Mint ismeretes, gépkocsiknál előzésikor, irányváltoztatáskor, sáwáítoztatáskor kötelező a villanófény használata. Néha azonban a kormányt csak olyan kis mértékben kell elfordítani, hogy a villanófény nem ikapcsol ki automatikusan. A fölösleges viliózó fény pedig veszélyes lehet. Egy nyugatnémet eég találmánya: éles hangú csengő szólal meg, ha a villanó 30 másodpercnél továbbműködik. A hang nem kelleTTVPit'lí^n o 'Irrvzl «Uvirizúc rm _
