Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-23 / 250. szám
Fock Jenő mondott beszámolói a gazdasági aktívaértekezleten f (Folytatás az 1. oldalról) ' *6dott a koncentráció, s ez nem Ids eredmény. A statisztikai adatok szerint az elmúlt évhez képest több mint ötszázzal csökkent a megkezdett és több mint ezeregyszázzal nőtt az átadott létesítmények száma. Jelenleg mintegy 10 százalékkal kevesebb a folyamatban levő építkezés, de a költségvetési összegek 13 százalékkal magasabbak. Mindennek ellenére tarthatatlanul magas a befejezetlen beruházások állománya. Értékük egy egész év beruházási ősz- szegének mintegy 80 százaléka. Egyik legfontosabb feladatunk, hogy ez az arány az ötéves terv végrehajtása során évről évre javuljon, és 1975-re ez elfogadható, 60—70 százalékos szinte csökkenjen. — A beruházási problémák egyik eredője, hogy nem egyértelmű a felelősség a beruházási döntésekért. Nincs megfelelően meghatározva a funkcionális és ágazató irányító szervele felelőssége és feladata. Ez párostól a népgazdasági tervezés hiányosságaival. Nem kielégítő az építő- és a szerelőikapacitás, és emellett szervezetten a kivitelezői tevékenység. Találkozunk a népgazdaság erőforrásait meghaladó, és gyakran különleges építési igények szorgalmazásával is. Nem megfelelő a beruházások előkészítésé, a minisztériumok és a vállalatok pedig helytelenül nem képeznék beruházási tartalékot. A kormány elnöke hangsúlyozta a továbbiakban, hogy a helyi érdekeltnek megfelelő beruházásokat rendeljék alá az össznépgazda- sági érdekeket kifejező beruházási tevékenységnek. A kormány ennek megfelelően úgy határozott, hogy az Országos Tervhivatal teljes felelősséggel gondoskodjék a beruházási egyensúly megtervezéséről, a felhalmozási források mértékének és fő arányainak kialakításáról, valamint a központi fejlesztési célok ütemezéséről. Minden eszközzel biztosítanunk kell, hogy az állami költségvetés eszközeit a népgazdasági tea-veknek megfelelően használják fel. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériumnak összhangot kell teremtenie a tervben előirányzott építési igények és az építőipari vállalatok kapacitásfejlesztési tervei között. Tovább kell javítani az állami egyedi, nagy és a fejlesztési kölcsönből megvalósuló beruházások döntési rendszerét. A továbbiakban a kormány sokkal szigorúbban bírálja el a terven felüli pótigényeket. A tanácsi, a vállalati vezető szervek csakis anyagi lehetőségeiknek megfelelő fejlesztéseket tervezhetnek. A túllépés felelőtlenség, amely most már nem maradhat következmények nélkül. A jövő évi beruházási tervek — a tapasztalható túlzásokkal és sürgetésekkel szemben — csak erőforrásainkkal összhangban. áLló, reális ütemet irányozhatnak elő. A beruliázások tervszerű végrehajtása érdekében minden szinten kötelező a tartalékok képzése. Szigorúbban ikell ellenőrizni a műszaki éloínások betartását és meg kell akadályozni a fényűző, pazarló beruházásokat. A jóváhagyott beruházások devizaköltségei nem léphetők túL Korszerűsíteni kell a beruházások szervezését. Ennek érdekében nagyobb összhangot kell teremteni a beruházók, a tervezők és a kivitelezők tevékenységében és ösztönzésé^ ben. Az építési idő rövidítése érdekében meg kell gyorsítani a könnyűszerkezeti építési mód bevezetését. a kérdéssel népgazdaságunk érdekeinek megfelelően a párt- és a társadalmi vek folyamatosan és minden szinten határozottan foglalkozzanak. Következetes intézkedésekkel kell gátat vetni a munkafegyelem további lazulásának A gazdaságtalan termelés megszüntetése politikai feladat is A kormány elnöke ezután a termelés gazdaságosságával foglalkozott. A népgazdasági fejlődésnek alapvető követelménye — mondotta —, hogy állandóan javuljon a termelés gazdaságossága. Ezzel általában mindenki egyetért. A gyakorlatban azonban már számos vitatott kérdés merült fel. Egy-egy ágazat egészének a gazdaságosság szempontjából való áttekintése és a teendők megfogalmazása központi feladat. Felmértük, milyen intézkedések szükségesek ágazatonként a jelenlegi helyzet javításához, nemcsak a közeljövőben, hanem a negyedik ötéves terv egész időszakában. A helyzet megváltoztatását elsősorban műszaki fejlesztéssel, a technikai, technológiai színvonal emelésével, a termékösszetétel javításával kell elérni. Fock Jenő hangsúlyozta, hogy a gazdaságos termelési struktúra javítása érdekében következetesebben kell alkalmazni mind a közvetett, mind a közvetlen irányítás eszközeit. Következetesebbé tesz- sziik támogatási rendszerünket a tekintetben, — mondotta —hogy egyes vállalatokat ne részesítsünk előnyben csak azért, hogy elkerüljék, vagy elodázzák a termelés struktúrájának átalakítását, illetve az üzem esetleges megszüntetését. Gazdaságpolitikai céljaink ® ^Valósításiért vállalnunk kell, és meg kell birkóznunk az esetleges helyi politikai zökkenőkkel. Ezután példaként említette, hogy a kormány néhány nagyüzem problémájával többször is foglalkozott. Döntött a Ganz - MÁVAG, a Hajógyár, a Felvonó- és Hajtóműgyár gazdaságosabb tenmelésének biztosításáról. Hangsúlyozta a továbbiakban: a minisztériumoknak is sokkal határozottabban kell hozzáfogniuk a gazdaságtalan termelést folytató vállalatok ügyének rendezéséhez. Néhány vállalatnál máris elkezdték, vagy el is készítették az ötéves szanálási programokat. Ezek természetesen kemény, de elkerülhetetlen intézkedések. Vannak, akik attól félnek, hogy a szanálás nyomán politikai problémák keletkeznek. Az aggodalom a gazdaságirányítás refomjának bevezetésekor sem volt indokolt, ma sem kell munkanélküliségtől félni, hiszen egész népgazdaságunkra rendkívül nagy terheket ró éppen a munkaerőhiány. Nem szabad ilyen mondvacsinált, nem valós indokkal késleltetni a most már halaszthatatlan intézkedések végrehajtását, A gazdaságtalan termelés v isszaszorí tása, megszüntetése minden vállalatnál nemcsak gazdaisági, hanem alapvetően politikád feladat ás. Ezért saüJsaésss, hngr cz»eá A kormány elnöke részletesen elemezte a munkaerő- helyzetet, és bírálta azokat a túlzó nézeteket, amelyek képviselői általános munkaerőhiányt emlegetve és rá se hederítve a helyi megoldási lehetőségekre, arról panaszkodnak, hogy a termelőszövetkezetek melléküzem- ági vállalkozásai és az ipari szövetkezetek tömegével elszívják a munkaerőt. Ilyen esetek helyenként valóban előfordultak, de az „elcsábítottak” az üzemi munkásságnak csak elenyésző kis százalékát teszik ki. A munkaerőhiány helyenként, egyes üzemrészekben valóban súlyos problémát okoz. Vannak gyáraink, ahol a modern technikával — amelyre milliókat költöttünk —, elsősorban munkaerőhiány következtében egy műszakban termelnek, és gyakran ott sem teljes kapacitással. tes intézkedésekkel kell gátat vetni a munkafegyelem további lazulásának. Az adminisztratív intézkedéseken túl számítunk a szocialista brigádok, a törzsgárda és minden öntudatos dolgozó példamutató helytállására. Felhívta a figyelmet a munkaerő-tartalékok feltárására és hasznosítására, a termelés-előkészítés színvonalának növelésére, termékeink előállítási költségének csökkentésére, valamint, hogy túlzottan növekedett az adminisztratív létszám is. Az említett gondok ellenére is — mondotta — az iparban kedvezően alakult a munka termelékenysége. A termelés emelkedése az iparban teljes egészében, az építőiparban pedig1 kétharmad részben a munka terFook Jenő a beszámolóját tartja. A káros munkaerőmozgás rontja a munkafegyelmet, ugyanakkor a fellazult mun-x kamorál tovább növeli ■ a fluktuációt. A munkafegyelem lazasága jelentős részben azonban a munka szervezettségének alacsony szintjével indokolható. Ugyanakkor a laza munkafegyelem gátolja leginkább a korszerű termelésszervezési elvek gyakorlati érvényesítését. Ezért nagyon következemelékenységének növekedéséből származik, s ez lényegében megfelel a tervelőirányzatnak. Bár a lehetőségek még nincsenek kihasználva és az általános pozitív fejlődés az egyes vállalatok esetében nagy eltéréseket lakar. Figyelemre méltó továbbá — hangsúlyozta —, hogy helyreállt a termelékenység es a bérszínvonal közötti összhang is. és örvendetes, hogy milyen erőteljesen bontakozik ki a vidéki Ipar- telepítés és fejlesztés. Heg kell akadályozni, hogy a termelőszövetkezetek az állami szektortól vonják el a munkaerőt A kormány elnöke ezután a munkaerőgondok megoldását célzó kormányintézkedésekről beszélt. A munkaerőgondok enyhítése érdekében nyugdíjrendszerünket úgy kívánjuk továbbfejleszteni, hogy a nyugdíj- jogosultságot szerzett dolgozókat — elsősorban a fizikai munkásokat — a további munkában maradásra ösztönözze. Terveink szerint a nyugdíjasok — nyugdíjuk és keresetük korlátozása nélkül — évenként négy hónapig, illetve a népgazdaságilag különösen fontos területeken annál tovább is dolgozhatnak majd. Nem tűrjük tovább, hogy az iparból a termelőszövetkezetekbe átkerült dolgozók olyan tevékenységet folytassanak, ami semmilyen kapcsolatban sem áll a mezőgazdasággal, mint például a tsz- n.vomdában és az öntödében végzett munka. Azért, hogy égyes termelőszövetkezetekben ilyen ipari üzemeket létesítettek, az ágazatot irányító vezetők is felelősek, hasonlóképpen, mint a helyi vezetők. 1971. január 1-től az új termelési adó az azonos ipari és kereskedelmi tevékenységgel elért jövedelmet az állami vállalatokéval azonos mértékű adóval vonja el. Meg keil akadályozni, hogy a termelőszövetkezetek a helybeli munkaerő-tartalékok jobb kihasználása helyett továbbra is az állami szektorból vonjanak el munkaerőt. A szövetkezetek és a nagyipari vállalatok közötti indokolatlan jövedelemarány lalanságo- kat is meg kell szüntetni. Hangsúlyozta,' hogy továbbra sem korlátozzák a lakosság részére végzett szövetkezeti szolgáltatásokat, a helyi építőanyagok termelését, és az olyan kisipari jellegű termelést, amely a helyi igények jobb kielégítését szolgálja. De a termelőszövetkezetek ipari bedolgozást csak akkor végezhetnek, amikor a nagyipari kapacitások termelése nem elegendő a szükségletek kielégítéséhez. Ezenkívül olyan területeken is, ahol ezzel a kihasználatlan helyi kapacitásokat hasznosítani lehet. Jogszabályokban határozzák meg a szövetkezetek számára tiltott tevékenységeket. Pontosan körülhatárolják a vegyes profilú szövetkezetek jellegét, és azokra differeRciált termelési adót alkalmaznak majd. A mezőgazdaságban is fokozni kell a hatékonyságot Ezt követően a mezőgazdaság eredményeiről, feladatairól beszélt a kormány elnöke. Az eltelt néhány év alatt — mondotta — nagyot fejlődött a mezőgazdaság, megszilárdult a szocialista nagyüzemi gazdálkodás. Parasztságunk szereti a szövetkezetét, ragaszkodik hozzá. Az ez évi termést reálisan értékeljük. Kenyér- gabonából jók az eredmények, de kukoricából, takarmányból nem kedvező a termés. Utalt arra, hogy az elmúlt három-négy évben igen sokat tett a kormány a mező- gazdasági termelés biztonságának fokozására. Megtöbbszöröztük a növényvédő szerekkel és műtrágyával való ellátást, az állatállomány nevelése érdekében különböző kedvezményeket adtunk, beruházást biztosítottunk, takarmányt importáltunk. Most már jogos az az igény, hogy ezek az előzetes befektetések minél gyorsabban hozzák meg az eredményeket. Ennek érdekében a mezőgazdasági termelés területén is jelentősen fokoznunk kell a hatékonyságot. Mielőbb meg kell oldanunk a szarvasmarha-tenyésztés, a takarmánytermelés és a legelőgazdálkodás problémáit. Nagy erőfeszítéseket tesz a kormány, hogy megszüntesse a sertésciklust is. Külgazdasági kapcsolataink A kormány elnöke kifejtette. hogy a kibontakozó szocialista integráció mind kedvezőbb lehetőségeket kínál arra, hogy erőteljesebben fejlesszük külgazdasági kapcsolatainkat a szocialista országok közösségével, mindenekelőtt a Szovjetunióval, hiszen a nemzetközi munkamegosztás fejlődése is az erők integrálódásának kányába hat. A nem szocialista államokkal folytatott gazdasági együttműködés fejlesztéséhez objektíve kedvező lehetőségeket nyújtanak a tőkés országok részéről megtett kereskedelem-politikai lépések, amelyek célja a gazdasági kapcsolatok kibontakozását korábban gátló akadályok elhárítása. A kölcsönös előnyök mellett és szerény lehetőségeinkhez képest bővítjük a fejlődő országokhoz fűződő kapcsolatokat. és segítjük gazdasági önállóságuk megszilárdítá- tasát. Határozottan le kell szögezni, hogy ki miért felelős Ezután gazdasági helyzetünk főbb jellemzőit, tendenciáit elemezte a kormány elnöke. A gazdasági fejlődés üteme — mondotta — 1971- ben várhatóan meghaladja a tervezettet, tehát gyorsul az előző két évhez képest A nemzetközi jövedelem várhatóan meghaladja a tervezettet. A növekedési ütem jelenlegi gyorsulása azonban nem csupán öröm. mivel nem enyhíti, hanem bizonyos mértékben fokozza nehézségeinket. Egészségtelenül felgyorsult a felhalmozási folyamat. A költségvetési kiadások túlzottan növekedtek, részben a fokozott felhalmozás, részben a kialakult termelési és fogyasztási támogatások miatt és amiatt is, hogy az importált áruk árának emelkedését nem hárítottuk át a belföldi fogyasztókra. A kormány elnöke kifejtette, hogy helyes lépésnek bizonyult a közgazdasági feltételek megszigorítása, amely 1971. január 1-től lépett életbe. A kialakult körülményeknek megfelelően határozott gazdasági intézkedéseket terveznek a jövő évre is mindenütt, ahol csak szükséges. Határozottan le kell szögezni, hogy ki miért felelős. Már a tervezés időszakában fel kell tárni a jelentkező ellentmondásokat. Az ágazati irányító szervek fő felelőssége a konkrét fejlesztések meghatározásában áll. A vállalatok felelősségének egy része abban áll, hogy biztosítsák a termelés maximális gazdaságosságát. Ennek megfelelő terveket és fejlesztési elképzeléseket dolgoznak ki. Gondoskodniuk kell a pénzügyi fegyelem betartásáról, a pazarló és gondatlan gazdálkodás megakadályozásáról, a korszerű és gazdaságos szervezeti formák alkalmazásáról. Fock Jenő emlékeztetett azokra az intézkedésekre, amelyeket az idén tett a m kormány a gazdasági élet problémáinak felszámolása és a fejlődés gyorsítása érdekében. Egyebek között tárgyalt a kormány a fogyasztói és termelői árak alakulásáról, határozatokat hozott a lakásépítés fejlesztéséről. a fővárosi autóbusz- közlekedes megjavításának több munkaügyi kérdéséről. Ezután a kormány elnöke röviden ismertette aaokat a feladatokat, amelyeket az év hátralevő részében kivan megoldani a kormány. Rövidesen napirendre kerül az 1972-es népgazdasági terv és költségvetés. Elemzésre kerül még a vállalati szervezési tevékenység fejlesztése, , rendezik a kisiparral kapcsolatos problémákat. Ez utóbbi főleg .a szolgáltatások javítását célozza. Megvizsgálják a mezőgazdaság szocialista fejlesztésével kapcsolatos feladatokat is. Fontosak a vízgazdálkodás távlati fejlesztési koncepciójáról és a vízgazdálkodási társulások fejlesztéséről kormány elé kerülő anyagok. Dolgoznak a tervszerű devizagazdálkodással kapcsolatos szabályok módosításán és megvitatnak számos jelentést a lakosság helyzetét közvetlenül érintő kérdésekről. Ilyen például a Munka • törvényiköny végrehajts - sának tapasztalatairól, valamint a lakásépítés fejlesztéséről. a lakáselosztásról és a lakbérek új rendszeréről hozott határozatok végrehajtásáról szóló jelentés. A miniszterelnök ezután a vállalatok ötéves terveit értékelté, majd szólt a pártós tömegszervezetek gazdasági jellegű feladatairól, az új kollektív szerződésekről, a sajtó, a rádió, a televízió tömegpoUtikai tájékoztató munkájáról és az 1972-es óv legfontosabb gazdasági feladatairól. ★ Fock Jenő beszámolója után dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettesének elnökletével megkezdődött a vita gazdasági életünk időszerű kérdéseiről, a vitában 22-en — vállalati igazgatók, tsz-clnökök, párt- és szak- szervezeti vezetők, valamint gazdasági szakemberek — szólaltak fel. A vitát követően Fock Jenő, a kormány elnöke válaszolt a felvetett kérdésekre és összefoglalta az aktíva munkájának tanulságait. A gazdasági aktívaértekez- letct dr. Ajtai Miklós zárta be. (MTI) 1971. október 23., szombat
