Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-23 / 250. szám

WHAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK 1 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXH. évfolyam, 250. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1971. október 23., szombat' További fejlődésünk feltétele, hegy éri a kedvező folyamatok kibontakozás a feszültségeket pedig közös össze szüntessük meg s [R® !»?f 0» iSík kU. f.r •- •• a «■«fci W ■%)& Fock Jenő, kormányunk elnöke mondott beszámolót a Parlamentben tartott gazdasági aktívaértekezleten Pénteken a Parlament kongresiszusi termében, gaz­dasági aiktívaértekezletiet tar­tottak, amelyet a kormány hívott össze a gazdasági élet időszerű kérdéseinek megvi­tatására. A tanácskozáson reszt vett Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, Nyers Rezső, az MtíZMP Központi Bizottsá­gának titkára, a Politikai Bizottság tagja, dr. Ajtai Miklós, dr. Tímár Mátyás és Vályi Péter, a Miniszterta­nács etoöfchélyettesei. Ott volt a kormány több tagja, és as MSZMP Központi Bi- aoMsáigánafe több osztályve­zetője, továbbá az államtit­károk!, az országos hatásikö- rű szervek vezetői, a megyei és a budapesti kerületi párt- bizottságok első titkárai, a fővárosi és a megyei taná­csok elnökei, a SZOT, a KISZ, a TOT, a SZÖVOSZ és az OKISZ vezetői, a KNEB elnöke, a miniszterek első helyettesed, a miniszté­riumok pártbizottságainak titkárai, az iparági szaksaer- veaebak vezetői, nagyvállala­tok igazgatód, párt- és szak­szervezeti titkárai, a köz­ponti lapok főszerkesztői, gazdasági életünk számos is­mert személyisége. A tanácskozáson Focfc Je­nő tartott beszámolót Egységes szemléletre ven szükség tartattunk gazdasági kérdésekről akti- vaértékealetet Ménként szükségéi és hasznos, ha ilyen körben is áttekintjük • népgazdaság helyzetet, megvizsgáljuk, bel mutat­koznak akadályok, terveink végrehajtásának útjában, mit kelü teamül*: azok elhárítá­sáért, illetve a kedvező ten­denciák erősítéséért. Az őszülte helyzetfelismeréssel, a tennivalók tisztázásával, a gazdasági folyamatok reális értelmezésévéi azt akarjuk elérni, hogy egységes szem­léletet alakítsunk ld. Fock Jenő hangsúlyozta: Az ilyen tanácskozásra — amikor a kormány nevében a gazda­sági élet valamennyi terü­letéről összehívják a szak­embereket — azért is szük­ség van, hogy az ágazatok egymás közötti kapcsolatá­ban is egységes gondolko­dásmód, egységes cselekvés alakuljon ki. Szükséges ez azért is, hogy időről-időre feltárjuk, elemezzük az adott időszak pozitív és negatív vonásait — kezdte beszámo­lóját a kormány elnöke. Beszéde további részé­ben kiemelte, hogy az utolsó három esztendő­ben a népgazdaság alap­jaiban egészségesen fej­lődött. Számos gazdasági folyamat kedvezően ala­kult. Javultak a tervek megvalósításának felté­telei. Kedvező irányúak a strukturális változások A gazdálkodás egészét mindinkább az jellemzi, hogy a vállalatok cs az irányító szervek dönté­sében a gazdasagosság, a jövedelmezőseg a koráb­binál jóval nagyobb sze­repet tölt be. Üzemeink, vállalataink többsége jól gazdálkodik. Emelkedett a termelékenység, meg­szilárdultak a szocialista mezőgazdasági nagyüze­mek, jelentősen emelke­dett a termékek egy ré­szének hozama. A lakos­ság áruellátása, mind aunnylségét, mind minő- säs&._ fekiafare. eres?* ütemben javait. Az Srt- s-zínvonal emelésére vo­natkozó terveinket túl­teljesítettük. E fcsedveaő folyamatok ä je­nére a népgazdaság fejlő­dése néhány területen je­lentős problémáikat vet fed, melyek leküzdéséhez ugyan­olyan egységes szemlélet és tettrékészség szükséges, mint ami az új gazdaságirányítá­si rendszer kidolgozását és bevezetését jellemezte. Az elmúlt években, is minden, időszak gazdálkodásának megvoltak a pozitív és ne­gatív jellemződ.. 1968—1969- ben például jól alaitoult kül­kereskedelmi mérlegünk, de problémák voltak a termelé­kenységgel. 1970—71-ben külkereskedelmi mérlegünk alakulása különböző okok folytán kevésbé pozitív, vi­szont a termelékenység ala­kul jól. További fejlődésünk fel­tétele, hogy erősítsük a kedvező folyamatok ki­bontakozását, a néhány ponton tapasztalható fe­szültségeket pedig közös összefogással mielőbb megszüntessük. Bizonytalanság, megtorpanás, hamis nézetek Fock Jenő ezután arról szólt, hogy az utóbbi időben az egységes értelmezések­ben bizonyos bizonytalanko­dás, és az azonos elveken alapuló cselekvésekben, meg­torpanás tapasztalható. Hamis nézetele alakultait ki a gazdasági szabályozók mindenhatóságáról. Mintha a szabályozókkal, mint vala­mi varázspálcával, mindent meg lehetne oldani. Eiz nai­vitás, de néha. ennél is rosz- szabb, a gazdasági élet bo­nyolult folyamatainak fel nem ismerése. " A problémákat nem lc- - het csak a szabályozok- _ ka! megoMaiá. nem je­liét minden nehézséget, az emberi tehetetlenséget a szabályozók rovására írni. A tervtörvénybffl eredően a szabályozók betartása köte­lező, s az adott tervidőszak­ban nem lehet rajtuk vál­toztatni, de a jövőt illetően lehet és kell is vitatkozni róluk. A lelkiismeretes, gon­dos munka, a felelősségtu­dat, a népgazdasági érdekék szem előtt tartása, a célratö­rő. Ugyanakkor a rugalmas vezetés minden kötelező elő­írásnál fontosabb. Célszerű, szocialista el­veinken alapuló intézke­désekre van szükség* amelyek - a kollektívák erejére. összefogására, véleményére épülnek. Az ország gazdasági erőivel sáfárkodó, felelős embe­rek ne csak azt nézzék, károsodik-e. és milyen mértékben ágazatuk, vál­lalatok az irányítás hi­bái miatt, hanem azt is mit veszít mulasztásaik következtében az egész népgazdaság. A mmiszteretook aláhúzta, hogy a hatáskörök leadásá­val a vállalati önállóság nö­vekedésével nem szűnt meg, inkább fokozódott a vezető szervek felelőssége, mert a munka, a vezetés, minden szántén bonyolultabb lett. Csökkent a népgazdasági bűntettek száma — A Legfőbb Ügyészség nemrégiben készített egy alapos felmérést, amely a2t bizonyítja: a gazdaságirá­nyítás reformja óta mind a társadalmi tulajdont káro­sító, mind a népgazdasági bűntettek száma csökkent. A gazdasági bűnözés területén egyedül a devizagazdálko­dás érdekeit veszélyeztető bűntettek szaporodtak. Sokat hallunk és olvasunk az önzésről, kapzsiságról, a báró csalásról. Ügy tűnik, mintha ezek a káros jelen­ségek szaporodnának. Ez összefügg azzal, hogy egye­sek igényei a növekvő le­hetőségekhez mérten eny­hén szólva túlzottak és gát­lástalanul törnek azok ki­elégítésére. Erről pártunk X. kong­resszusán is szó esett.. A fel- világosító, nevelömunka minden eszközével és termé­szetesen törvényeink követ­kezetesebb érvényesítésével is harcolunk az össztársadal­mi érdeket háttérbe helyező mindenfajta megnyilvánu­lás ellen. Azt azonban nem fogadhatjuk el, hogy a kapzsiság, harácsolás oka a gazdaságirányítás reform­ja. Az önállóságnak, a he­lyesebb anyagi, ösztön­zésnek, a .jobb ellátás­nak, a közgazdasági szemlélet megjavulásá- nak semmi köze sincs az eléggé el nem ítélhető anyagi kisiklásokhoz. Ezek ellen ma a koráb­binál is kíméletlenebb harcot. nyílt fellépést hirdetünk. Ez az oka annak is, hogy nagyobb nyilvánosságot adunk az ilyen ügyeknek, és törekszünk olyan közhangu­lat kialakítására, amely le­hetetlenné teszi a visszaélé­seket. Ezt követeli tőlünk a becsületesen gondokodó és dolgozó többség, a közösség- ellenes magatartást elítélő közvélemény. E törekvésünk jó példái a telekspekuláció ellen hozott intézkedéseink. Előbb a progresszív adózás beveze­tésével próbáltunk gátat vetni az indokolatlanul és rohamosan növekvő telek­áraiknak. Miikor iáttuik, hogy ennek a rendelkezésnek az eredménye nem kielégítő, akikor a kormány olyan in­tézkedést hozott, amely már drákói szigorral gátat vet a spekulációknak és az árak letörését célozza. Tarthatatlanul magas a befejezetlen beruházások állománya A kormány elnöke ezután részletesebben elemezte gaz­dasági életünk néliány prob­lémáját. Elsősorban a be­ruházási politika és gyakor­lati kérdéseiről szólott. — Legkényesebb poblé- mánknak a beruházási szfé­ra jelenségeit tekintem — mondotta. A beruházásokra fordított összegek tavaly is, az idén is kétszer olyan gyorsan nőttek, mint a nem­zeti jövedelem, pedig öt­éves tervünk előírásai szerint a nemzeti jövedelemmel azo­nos mértékben kell emel­kednie a felhalmozásnjik. Az ebből származó nehézsé­gek a költségvetésben és a fizetési mérlegben csapódnak le. Elsősorban a beruházá­súiknál kell rendet teremte­ni, mert valamennyi nega­tiv jelenség elsősorban abból származik, hogy az utolsó két évben a beruházásoknál jelentős elcsúszások követ­keztek be. — A legutóbbi esztendők­ben — mondotta —, a kor­mány többször foglalkozott a beruházási tevékenység­gel. Jelentős javulásról azon­ban még nem beszélhetünk, bár az w folyamán foko­(VolytaMs cc 3, oldatott)* A hatékonyság növeléséért Befejeződött Egerben a közúti közlekedési konferencia Jobb szervezéssel, új sza­bályozókkal a , termelékeny­ség javítása, az önköltség csökkentése érdekében; ösz- szefoglalva így lehetne jel­lemezni az T. közúti közle­kedési konferencia szekció­üléseinek vitáját. Az Eger­ben rendezett országos ta­nácskozás második napján őt csoportra oszlottak u rész­vevők. s a személyi közle­kedés, áruszállítás, munka­erő-gazdálkodás, gépjármű- fenntartás, valamint közúti (Folytatás a 2. oldalon) A KJSZ-érlekesletekról jelent Hifi „Jobb niunkakörüfstiénjekei a mezőgazdaságban dolgozó fiataloknak!” Csütörtökön délelőtt a me­gyei pártszékház tanácskozó termében ült össze Eger já­rás KISZ-szervezetetnek kül­döttgyűlése, hogy értékelje az utolsó évek munkájának eredményeit, s személyi kér­désekben hozzon döntést a VII. kongresszus küszöbén. A konferencia elnökségében foglalt helyet Sólyom Ernő, a járási pártbizottság titká­ra, Fodor Istvánná ország- gyűlési képviselő, Balázs Éva, (Folytatás a 2. oldalon) Uíést tartott Heves megye Tanácsa Pénteken délelőtt Egerben ülést tartott Heves megye Tanácsa. Az ülést, amelyen megjelent dr. Kasza Béla, a MÉM főosztályvezető he­lyettese is, Szalay István, a megyei tanács elnökhelyet­tese nyitotta meg. Első napirendi pontként a tanács a megye mezőgazda­ságának helyzetéről szóló je­lentést tárgyalták meg. A jelentés ismertette a mező- gazdaság eredményeit. a harmadik ötéves terv folya­mán elért sikereket, vala­mint foglalkozott a jelen gondjaival, a jövőre vonat­kozó elképzelésekkel. Ezután dr. Szabó Ferenc, a megyei tanács osztályve­zetője a szocialista gondos­kodás helyzetéről szólt, dr. Szalmás Lajos, a megyei ta­nács ügyrendi bizottságának elnöke a megyei tanács és szervei szervezeti és műkö­dési szabályzatának terve­zetét ismertette. Ezután pe­dig dr Hortobágyi István osztályvezető adott összefog­laló tájékoztatást a helyi tanácsok IV. ötéves tersé­ről, megteszi, van aki nem Az egyik Legújabb magi; rul beszélő angol filmv.g játékról szól a 4. oldatot közölt kritikánk. B különös házasság igaz Itislár áfa „ttenleó doktor a beké an­gyal'' címmel ól:: shatják Sugár István v tszerű so­rozatának mai folytatását olvasóink a 4. o'f ilon. í utasok A leningrádi közlekedésről és utasokról szól számos érdekes statisztikai adattal tillusztrált írásunk az 5. oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents