Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-22 / 249. szám

foádid KOSSUTH 8.ti Bach-művek 9.05 Előadás Eötvös JóMefrőI 8.9$ Népdaljáték 10.0$ LassiLS-kórusmüvek 11.00 Hol történt? 11.10 Francia muzsika 12.20 KI nyer ma? 12.30 Tánczene 13.15 Nóták 13.45 Fülemülék holdfényben. Hangjáték 14.00 Tudod-e? 14.25 Nyitnikék 15.10 Dalok 15.19 latin-amerikai dalok 15.34 Riport 16.05 így élünk..« 11.20 Lemezmúzetns 17.34 Láttuk, hallottuk.« ; 17.54 Ax ifjúsági Bádlószfnpad bemutatója 11.40 O. C. Smith estje a brassói fesztiválon 20.20 Népi zene 20.49 latin-Amerikáról 21.22 Zenekart hangverseny 23.08 Paul Valéry müveiből 23.38 Operettrészletek PETŐFI UK Könnyűzene (.0* Ezeregy délelőtt 11.45 Könyvismertetés 12.00 Népművészek a mikrofonnál 12.20 Porgy éa Beás Készletek 13.01 Hétköznapi demokrácia 13.23 Kamarazene 14.00 Mindenki kedvére — kettőtől — hatig.», 18.18 Áriák H-45 Pullach Brutus munkabér. lát 12.00 Könnyűzene 12.12 Brahms: IV. aMMh 20.28 Bádlószfnház 21.34 Népdalcsokor 22.20 Tánczene 23.15 Két vonósnégyasi MAGYAR ; • I »M taerrv «7J3 Híre* ____ 0 .20 RúdtavtitegrikL «S3® friicHIm 47.32 Rólad van azöt 18.00 MagUl* gorlUa-sonna UZS Lehetőség áa valósáé. 3. Példák: *2.13 Esti mese 19.30 Tv-hlnadó 30.00 Szófiai seta. 25e*v ----­38. 50 saikadl Imre: A gyáva. Tv-fUm. (15 ásna felülieknek!! 23.16 Tv-híradó 22.25 Beszámoló a Pettoazjaa—i Fischer sakkmérkőzésrSl EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4. fél « és este • órakot Van. akt megteszi, j van, aki nem színes, szinkronizált angel filmvigjétéfc EGRI BRODY (Telefon: I4-9T.) Fél 4. fa 0 és fűi * órakor Kongresszusi ifjúsági fUmnapok Kitörés Sztnes magyar fönt GYÖNGYÖSI PUSKIN A medve és a baba GYÖNGYÖSI SZABADSÁG a hét mesterlövész (Felemelt helyárak) HATVANI VÖRÖS CSILLAG Sárika, drágám (Kongresszusi ifjúsági film napok) HATVANI KOSSUTH Ben Wade és a farmer FÜZESABONY Sodrásban (Kongresszusi ifjúsági filmnapok) HEVES Özvegy aranyban PÉTERVÁSÁRA En vagyok Jeromos Egerben, este 7 órakor: HAWAI RÖZSAJA (Shalcespeare-bérlet) UHYELET Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi­Unszkv utcai rendelőben. (Tele­fon: il-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szombat reígel ? óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­lőn: 17-77), Az angol főváros új színfolttal gazdagodott: megjelent az utcákon a Viktória királynő korának vasúti kocsijaira emlé­keztető stílusú emeletes turistabusz. (Foto: UPI—MTI—KS) Fodor László, Gyöngyös: A valóban sok bosszúságot okozó hiányról a Vas és Mű­szaki Nagykereskedelmi Válla­lattól kérünk tájékoztatást. Vá­laszukat lapunkban is közöljük, kérjük, kísérje figyelemmel cik­keinket. V. Péter, Egert A dkk a 30A979. (Vm. IS.) PM. rendeletre hívta fel a fi­gyelmet. A megjelent rendelet a csökkent munkaképességűe­ket foglalkoztató vállalatok és üzemek részére Járó kedvez­ményről szólt, és nem a csők- kent munkaképességűeket érin­tette közveUenül. így az On esetére ez • rendelet nem vo­natkozik. „Egészségügyi dolgozó“ jeOgó- •21 Diapozitív film — diafilm Munkája során azt a munkát köteles elvégezni, ami a mun­kaköri kötelezettségeiben sze­repel. A munkaköri kötelezett­ségeit e vállalatnak írásban la kellett rögzítenie. Amennyiben a követelmények ettől eltérnek, jogában áll a munkaügyi dön­tőbizottsághoz fordulni. Hogy ml tartozik az ön munkaterületén a kötelezettségek közé, ez vál­lalatonként eltérő lehet, B. Jánosné, Atány: Panaszát kivizsgáljuk, a a ki­vizsgálás eredményéről levélben értesítjük. Hudák Zsuzsa, Hatvant A tájékoztatás sajnos kissé későn érkezett. Kérünk, máskor az esemény napján add postára leveled, bogy azt közölni s tudjuk. Jába fűzte azt az «tső fűmet ás ez okozta a félreértést. Tanulságként jegyezzük meg, hogy vetítésre kész pozitív dia­filmet magyar „diapozitív film­re" csak kész negatívról való átmásolással kaphatunk. Ná­lunk fordítós filmet csak 2x8 mm-es méretű mozifilm alakjá­ban hoznak forgalomba. ORWO- filmben létezik fordítós film, kapható is Magyarországon. Vá­sároljunk ilyen „diafllmet”, ha egyből kész diakockákat 3ka- rank. Körmendi Károly Tyumeny fekete aranya KEVÉS TERMÉSZETI szépség van «sen a vidéken — mesélik a geológusok — annál több a sivár és mo­gorva táj. Az igaz, hogy az emberek itt nem szenved­nek sem maláriától, sem vér hastól, az agyvelőgyulla- dást terjesztő kullancs csí­pése viszont örökre kigyó­gyíthat a náthából... Fagy idején a földben kétméte­res repedések keletkeznek, de ez semmiség a nyáron felengedő mocsarakhoz és az éhes szúnyoghadakhoz ké­pes. Ilyenkor az ember lába alatt szó szerint úszik a föld, egy-egy csodával hatá­ros módon épen marad szi­lárd darab. — Hogyan dolgoznak hát? Elnéző mosoly ül ki a geo­lógusok arcára: — Dolgo­zunk. — Teljesítjük a tervet és még prémiumot is ka­punk. Ami pedig a lakást és az életkörülményeket illeti — példaképünk Dioge- aé«L Beszélgetés Waben a város széléhez érünk. A tágas me- aőkön traktorok nyomai lát­hatók, majd alacsony, ko­pott építmények következ­nék — hajdani kupecbódék. Később feltűnik a komor kunyhók és kisebb gyárak szegélyezte utca is. A há­zak tekintélyesebbé válnak; kirakatok, motzireklámok és kávéházak fénye csillog. Csak a vállalatok és intéz­mények névtáblái jelzik, hogy a tyűmén yi kőolajbi- rodakm fővárosában vagyok. Nemrég 41 kőolaj-, 34 földgáz- és 4 kombinált le­lőhelyet tártak fel itt Becs­lések szerint több milliárd tonna olaj és majdnem 12 trillió köbméter földgáz van a föld mélyén. A fáradságos kutatóm®*- ka eredményeként az első gázoszlop 1953-ban tört fel Bereaovóban. A kút zúgását tíz kilométeres körzetben hallották. 1960-ban pedig Salm településen a hatos számú kút kis kéntartalmú olajat lövellt a felszínre. Ez már a győzelmet jelentette. A szibériai kőolaj és föld­gáz realitássá lett. Emberek tízezrei indultak harcba. Mocsarak és ingoványok kö­zött épült fel a Saim—Tyu­meny és az Uszty—Bálik— Omszk fővezeték, az elha­gyott északi területeket vil­lamos távvezetékek szelték keresztül. Az Ob partjai mentén fürtszerúen nőnek ki a városok — Igrim, Nyeftyejuganszk, Nyizsnye- vartovszk, Megion, Szurgut. Újabb és újabb lelőhelyek jelennek meg Tyumeny tér­képén. A Szamotlor tónál feltárt olajréteg több olajat ígér, mint egész Tatárföld kitermelése. A SZAMOTLOR közelében fekvő faházas település, Nyizsnyevartovszk még aludt, amikor elindultunk. Nehéz a harc a tajgával és a mocsarakkal, derül ki Va- lentyin Csugunov fúrásve­zető főmérnök szavaiból. Alighogy egy keskeny sá­von kiirtják az erdőt és másik irtásba kezdenek, az elsőt hamarosan benövik a fák. A Szamotlor első látásra csalódást okoz. A tóparton nehány lakókocsi, ebédlő, kultúrszoba és vegyeskeres­kedés rendezkedett be, a ritkás erdőben pedig vagy másfél tucat fúrótorony. Nyáron itt is ingovány van. Ha nem szilárdítják meg idejében a talajt és nem biztosítják a lakókocsikat és a fúrótornyokat, mindez a telhetetlen mocsár martalé­kává válik. A biztosítás mesterséges szigetek építését jelenti: munka- és pihenőhely ez, sőt szükség esetén táncpar­kett Egy réteg föld, egy réteg gerenda^ és így to­vább ... Így alakiul ki a mo­csártól elhódított élettér. Alacsonyan fekvő vidék ez, áradáskor hatalmas területek kerülnek viz alá. Csak kis foltok maradnak szárazon, és a mesterséges szigetek, ahonnan, a kutakat is fúrják. Tyumenyben szép szám­mal élnek jósok. Az olaj- és földgázkitörések zaja nem­csak a tajgát és a tundrát ébresztette fel, hanem az olajjal közvetlen kapcsolat­ban nem állók fantáziáját is. Minden szibériai, váro­si, vagy messzi települések lakója, iskolásgyerek vagy nyugdíjas — igyekszik képet rajzolni magának Szibéria tíz-, húsz-, ötvenéves jö­vőjéről. Érdekes levelet kaptam Varga Gyula Kál, Akácos út 12. sz. alatti olvasónktól. Közérdeklő­désre számot tartó soraiban elő­adja, hogy vett egy csomag fe­hér-fekete diapozitív filmet. A dobozra csak az volt ráírva, hogy 5 méter hosszú triacetát filmet tartalmaz. Három részre vágta a doboz tartalmát, befűzte három kazet­tába és az első leexponált fil­met beadta az OFOTERT egri fiókjához kidolgozásra. Átvétel­kor meglepve tapasztalta, hogy az előhívott film teljesen átlát­szó, azon a feketedésnek nyo­mai 6em láthatók. Szólni sem mert, csak kifizette a 7,50 Ft kidolgozási díjat és munkába vette a másik két filmet is. Mikor végigfényképezte e két íilmszalagot, beadta azokat is ugyanoda kidolgozásra, de ezek­ért csak 3,— Ft-ot fizetett, dara­bonként. És csodák csodája: Jók is lettek! Szépen diakeretezte a film­kockákat és nézegette azokat, — írja levele további részében. Mikor azonban arra határozta magát, hogy papírképet készít a filmkockákról, meglepve ta­pasztalta, hogy pozitív képet kapott. Nem értette a dolgot és hozzám fordult magyarázatért. Kétségeire a következőkben válaszolhatok. Magyar diapozitív filmről van szó, de ez nem fordítós film. Triacetát anyaga vetítésre al­kalmas, mert tűzbiztos, de er­re a filmre csak egy kész nega­tívról lehet diapozitív filmet át­másolni. Ha erre készítjük fel­vételeinket, akkor egy normális előhívással negatív film lesz az eredmény. Varga Gyula is Ilyen filmet kapott vissza az OFOTERT-től a második eset­ben, de észre sem vette, hogy negatív filmmel áll szemben. Erre csak akkor döbbent rá, amikor papírképet készíttetett a filmkockákról. Az első filmet az OFOTÉRT- nál fordítós filmként hívták elő, aminek eredményeképpen arról minden brómcztist leoldó­dott és átlátszó film lett az eredmény. Ügy adhatta be az OFOT2RT-be. hogy ..tfleiilm”. s ott a dia alatt fordítós filmet értenek. Az is lehet, hogy for­dítós ORWO-filmnek a to.zetiá­Idegenvezetők Ha végigmegy az ember a pesti utcán, vagy vidéki vá­rosaink főterén, mérget vehet rá, hogy mire a sarokhoz ér. legalább két külföldi is meg­állítja. Merre van az IBUSZ- központ, hol van az a bizo­nyos műemlék templom, hogy juthat el a legközelebbi ven­déglőbe? Hiába, növekszik az idegenforgalom! Villogó sze­mű leányok, hátizsákos fia­talemberek, öregek és fiata­lok járják keresztül-kasvl az országot. Mindenre kíváncsi­ak és mindenkitől választ, el­igazítást kémek. Valameny- nyien pót-idegenvezetők és póttolmácsok vagyunk. Holott magunknak is éppen elég észben tartani, megjegyezni mi. hol található. Hát még amikor a német, orosz, an­gol nyelvkeverékből kell ki­hámozni, mit is akar tudni az ideszakadt idegen! Ha egyik nyelven sem értünk szót, marad a nemzetközi jelmagyarázat, a gesztikulá- lás, a mutogatás. Ebből sok­szor mulatságos, fonák dol­gok sülnek ki. Egyik bajba jutott utcai pót-idegenveze­tő barátomtól megkérdezték: kit ábrázol Vörösmarty szob­ra? Az érdeklődök flaman- dók voltak, ö nem tudott ezen a nyelven válaszolni. Jött a mutogatás. Költő, köl­tő, ismételgette, majd hirte­len ötlettel teátrális pózba vágta magát a tér közepén. Es szavalni kezdte a Szóza­tot. A frappáns idegenveze­tő módszer nagy tetszést ara­tóit ?s azóta a flamandokníl úgy tudják, hogy a Vörös­marty téren egyik legna­gyobb színművészünk szobra áll... Tegnap hasonló érdekes eseménynek voltam szemta­núja. Búzakalász-szőke, nyur­ga svéd fiatalember topogott az utca sarkán, kezében tér­rögtön tanakodni kezdenek, hogyan is jutnak el oda? El­mondják, hogy az Erkel Operaházat szeretnék meg­nézni. — Erkel... Erkel... — szólal meg hátunk mögött egy termetes asszonyság. — Az Erkel utca Újpesten van, mindjárt elmagyarázom, ho­gyan jutnak oda. Szánjanak fel egy trolira. — Trolibusz­ra?! Szól közbe egy fehér köpenyes fodrász. — Miért képpel. Mellette szemüveges, fényképezőgépes, nyúlánk hölgy mormolta a járókelők felé a kimondhatatlanul ne­héz magyar szót: „Köztársa­ság tér..." Szinte beletört a nyelve, Ah, mily nehéz sza­vak ezek az ilyen átutazók számára! Hogy könnyítsék a sorsukon, illendően kérdem németül: Oda kívánnalc-e .M-;Int:., örvendezlek és bolonditja el a szerencsétle­neket? Ha Újpestre akarnak menni, ott a villamos! — Es mutogatja a megállóhelyet a két derék északinak. Egy mo­torkerékpáros nagyon élvezd az ingyencirkuszt, hiszen már többen hajbalcaptak. — Újpestre akarnák menni? — kérdezi. — Biztos a Dózsát akarják látni! En is Dózsa- szurkoio v&gyoK, zvzji éa AZ ÚJSÁGOSNÁL meg­vettem a tyuményi terület nagyméretű, még 1884-ben készült térképet, majd ily módon felszerelve B. Szavel- jevhez, a Tyuményi terület Lenin-díjas főgeológusához indultam. Szaveljev nyomban közöl­te velem, hogy ezzel az erővel akár a Nagy Péter előtti Oroszország térképét is elhozhattam volna, hiszen ez a terület tíz év alatt annyit változott, mint egy egész ország egy évszázad alatt. Ennek ellenére kite­rítettem az asztalra az ..ós­di” térképét, majd Szavel­jev útmutatása nyomán je­lölni kezdtem a lelőhelyeket — kékkel a földgázt, az ola­jat pedig pirossal. És az érdekes helyzetkép megérte a fáradságot. Míg korábban a szibériai geológusok fő működési te­rülete az Ob folyó középső vidéke volt, most új, talán még a mocsarak és tajgák meghódításánál is nehezebb korszak kezdődött. A geoló­giai kutatások súlypontja Tyumeny északi része felé tolódik. Szaveljev mutatóujja a Pur folyó mellett, Urengoj településen állapodott meg. Itt halad át az északi sark­kör. Hatalmas földgázkész­letek húzódnak errefelé, hoz­zájuk fogható nincs is a vi­lágon. A szeizmikusok már évek óta dolgoznak és több mint 100 kilométeres körzet­ben folytattak talajszerke- z«t-vizsgálatokat, de még mindig nem tudták megha­tározni az óriási lelőhely határait... Innen jobbra látható Nyigyinszkoje és Medvezsje. Kisebbek ugyan az Urengojinál, de közelebb vannak az ország központi részéhez. A Taz folyó alsó folyásánál a kutatók egész földgáz „tűzmadár” rajra bukkantak. A GEOLÓGUSOK szívó­san haladnak észak felé A sarkkörön túl mesés gazdag­ság hever még érintetlenül. A dühöngő szelek és az észa­ki fény birodalmában eső­vezetékfektető gépek és fú­rótornyok vájják arcélkar- maíkat a fagyott földbe, lüktetve szökken felszínre a gáz és az olaj... Oleg Larin t t tt « t , t megmagyarázom nekik, hogy jutnak el oda. — Hogy ma­gyarázza meg azt maga, hi­szen nem tud bolgárul? —• szól közbe egy postás. — Majd én elmondom! Es mondja a magáét a svédek­nek — lengyelül. Közben or­dítás, lárma, egymás szavát sem értik az alkalmi és ké­retlen idegenvezetők. A ja­vaslatok tucatszám röppen­nek fel: metró, autóbusz, ta­xi. Mindenki szid mindenkit. A tömeg egyre gyűlik, már egy rendőr is előkerül. Min­denki mondja a magáét. A két külföldi közben ke­reket oldott. Nyilván egyik tanácsot sem fogadták meg. A térkép segítségével eliga­zodtak és már oda is talál­tak. Csodálják, csodálják a híres Erkel Operaházat, per­sze szomorúak, hogy csak kívülről. De miért? Előadás nincs, azt megértik, de az se­hogy sem megy a fejükbe, miért nem tekinthetik meg belülről? Szívesen fizetné­nek is érte, úgy mint más vi­lágvárosokban. De ha nem, hát nem. Ezt is elkönyvelik, mint Budapest egyik kedves furcsaságát... Furcsa, von­zóan kiszámíthatatlan, olykor megmagyarázhatatlan város. Talán ezért nehéz megválni tőle, mint egy szép és szeszé­lyes nőtől. Abai Pál fNWiiSM 1971. október 22., pénfcfe l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents