Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-20 / 247. szám

Ne9fegyen Dobó Katica ? ' A3 EGRI NYÄR ’71 műso­ra lezajlott, s a sajtó és kö­zönség egyhangúlag állapí­totta meg, hogy a múlthoz képest sokat fejlődött, ám nem ártana, ha a jövőben színesebb volna egy kicsit. Valamiféle várjáték kíván­sága kezd kibontakozni, de ez a kívánság egyelőre név­telen, bár felvetődött a gon­dolat, nem lehetne-e min­den évben előadni a püspö­ki palota előtt az Egri csil­lagok Szinetár-féle színpadi feldolgozását. Mindenesetre szép feladat volna az Egri Irodalmi Színpad számára egri jellegű, Egerhez kötődő drámai mű előadása. Az egri vár ostromának megjelenítése nem új gon­dolat. Ismeretes, hogy első ízben az öreg Telékesy Ist­ván püspök dramatizálta a hajdani jezsuita gimnázi­umban történő előadásra az lakóiad rámák sorozatában, s felhasználta az ostrom szín­padi-keretéül azt a dombot, amely a gimnázium nagy udvarán emelkedik a mai Heves megyei Nyomda Vál­lalattal szemközt húzódó ré­gi városfalig. Azután sokáig hallgatott a d ráírta múzsája, mígnem Szigligeti Ede 1851-ben meg­írta az Egri nő című ötfel- vonásos drámát. Ebben a női főszereplőt Ágotának hívják, s a hosszadalmas szerelmi történetnek csupán aláfestése az egri vár népé­nek hősi küzdelme. De öt felvonás? Túl sok egy egri nyár számára, s különben a maga idejében nem volt nagy sikere. De kutassunk tovább. 1861- ben a Nemzeti Színház be­mutatja Tóth Kálmán „Do­bó Katica” című színművét. Tóth Kálmán vérbeli nép- színműíró volt, s így ez a darab is meg van cukrozva dal. és tán ebe tétekkel. De óriási jelentősége és végze­tes hibája, hogy megterem­tett egy női alakot, akit mindmáig nem sikerült a köztudatból teljesen kiradí­rozni, s ez: Dobó Katica. EGY PILLANATRA kép­zeljük el a kort színpadi iro­dalmával együtt. Negyven­nyolc nagy vívmánya a job­bágyfelszabadítás a színpa­don a népszínműben csapó­dik le. Megjelenik a magyar paraszt a színpadon, de ügy, ahogy Pesten elképzelték, a valóságtól messzi mesékkel és alakokkal. A rimaszom­bati születésű Reindl Lujza, akit virágkorában feleségül vesz Blaha János szabadkai színházi karmester, s német énekes színésznővé akarja képezni; Blaháné pontosan ellenkező irányban hat: kü­lönleges színjátszó képessé­geivel, hangjával megked­velted a népszínművet. Hiá­ba kéri olykor számon a kritika a reális, valóságos ábrázolást, Lujza mindig ün­neplő ruhában játszik, habo­sam dagadó ingvállban, cifra rokolyában. Akkoriban a bí­rálat szavai „kedves, elbá­joló, behízelgő, fülbemászó”,, ezenkívül: „belopta magát a közönség szívébe”. Így lesz Klaháné a „nemzet csalogá­nya”, s így lesz a népszínmű tömegcikk, kasszasiker, sőt tömegigény, csillapíthatatlan fokon; bizonyos vonatkozá­sában a ma oly sokszor em­legetett kerti törpe színpadi elődje. Közben több mint kétmillió magyar vándorol ki kopott gúnyában a nagy­világba, több, mint ameny- nyi elpusztult a Dózsa-láza- dás felszámolásakor és a negyvennyolcas harc kézi tu­saiban. Az egyetlen, s nem lebecsülendő eredmény az, hogy a magyar színészet győz a budai német szín­játszás fölött. A DOBÓ KATICÄT Eger­ben is bemutatta Krecsányik Ignác színtársulata, s az imént vázolt szellemtörténe­ti környezetben érthető, hogy Maczky Valér dr. eg­ri irodalomtanár, s a század- forduló neves egri műbíráló­ja így lelkesedett érte 1894- ben: „A forradalom utáni fia­tal költői nemzedék egyik legkiválóbbjának, a jeles Tóth Kálmánnak, kinek szü­lővárosa, Baja szobrot emel, b ki a híres Bolond Miska politikai élclapjával tette nevét halhatatlanná politi­kai irodalmunk történetében, neki jutott osztályrészül a drámaköltészet terén egé- szítni W Eger dicsőítését. Úszó fúrótornyok a tengeren Húsz évvel ezelőtt a világ még nem ismert tengeri kő­olajkitermelő létesítménye­ket. Akkoriban még nem rendelkeztek az építéshez szükséges mechanizmusok­kal és szerkezetekkel. Ma már egy hatalmas szovjet város „áll” a tengeren, ez a város a világ eddig egyet­len tengerre épült létesítmé­nye. A kutatások során jelen­tős kőolaj-készleteket derí­tettek fej a Kaspi-tenger alatt A Gipromomyeft ne­vű bakul kutató- és tervező­intézet elkészítette a tengeri fúrásokhoz és a víz alatti kőolaj-kitermeléshez szüksé­ges terveket és hidrotechni­kai építményeket, ezeknek alapján folytatják a külön­féle tinger alatti bázisok, cölöputak és cölöpökre épült munkaterek tervezését és szerelését 6000 méter mélység A tengeri kőolajkutatók számára több sorozat úszó­fúró berendezést dolgoz­tak ki. Az első a 600 méte­res mélységben végzendő fúrások kivitelezésére ké­szült; egy másik fúróberen- dezéssel szerkezetelemző munkát végeznek 1800 mé­teres víz mélységben. A leg­nagyobb berendezés, amely több vállalat együttműködé­sével jött létre, olyan úszó­fúró készülék, amely 6000 méter mélységben is hasz­nálható. A tengeri cölöp­építmények tervezése és fel­építése során a tenger épí­tészed egyre gyakraban al­kalmaznak vasbetont, amely csökkenti az építési határ­időket. A korrózióálló vas­beton élettartama is sokkal hosszabb az eddig használt anyagokénál. Egy torony hat hónap A partmenti vizekben és • nyílt tengeren létesített kőolajipari berendezések ho­mokból és kavicsból kikép­zett alapra épülnek. Az el­ső ilyen kitermelő hely Ba­ku mellett kezdte meg mű­ködését. A tengerfenék kiaknázá­sa Azerbajdzsánban is fo­lyik: a tengeri olajbányá­szok összesen mintegy 2 mil­lió méternyi fúrást végez­nek el. A fúrótornyok már a tengerfenék mélyebb ré­tegeibe hatoltak be és ezért itt különleges űszó-fúróbe- rendezéseket kellett szer­keszteni. Az első berendezé­sek, a Hazar és az Apseron már több mint 20 kutat fúr­tak. A Kaspi-tengeren víz­mélység! rekordot értek el, 50 méteres fenékréteg alól hozták felszínre az olajat Az úszó-fúróberendezések igen gazdaságosak. Az elő­készítő munka — az alapok felépítése a tengeren és a fúrótornyok felszerelése — hat hónapig tart A fúróbe­rendezés a helyszínre érke­zés után néhány nappal már munkára kész. Cölöpökre épült olaj város A tervezők már dolgoz­nak a Kaspi-tengerről elne­vezett új és az eddiginél is nagyobb úszó-fúróberendezé­seken. Ezek a tengerfenék talajának 60 méter mélysé­gére tudnak lehatolni. Az első fúróberendezés 1973-ra készül el. Ezeután olyan új típusú, félig merülő alapo­zású úszó-fúróberendezése­ket gyártanak, amelyekkel a tervek szerint a víz alatti fenékréteg 200 méteres mély­ségéből hozhatják fel az olajat. A vízréleg alatti lelőhe­lyek kiaknázása nem az egyetlen mód az olajterme­lés fokozására a Káspi-ten- geren. A tengeri olajbányá­szatban újabban elterjedt a kutak egyenkénti üzemelte­tése, ami lehetővé teszi az eddiginél mélyebb rétegek feltárását is. Nyevtjanije Kamnyiban a cölöpökre épült Kaspi-tengeri olajvá­rosban például 100 fúrókút- tal tértek át erre a mód­szerre és az eredmény még a várt termelést is megha­ladta: egy harmadd al több olajat hoztak felszínre, mint az új rendszer bevezetése előtt. A megtakarítás 10 millió rubel. Az egyenkén­ti üzemeltetés lehetővé le­szi például két olajréteg egyidejű kiaknázását és ez­zel másfélszeresen csökken­tik a tengeri olaj lelőhelyek kitermelésének időtartamát. í fő építészmérnököt, vagy felsőfokú technikust és 1 fő gépészmérnököt, több éves szakmai gyakor­lattal felveszünk Jelentkezés: írásban vagy személyesen, a tsz-elnöknél. i • f Lenin Mg Tsz, Besenyő­telek hogy a költészet egyetlen nemének se hiányoméi.: fénysugara azon dicskörból, melyet a magyar irodalom Eger fölött kiárasztott. (Ak­kor már közismert volt Vö­rösmarty Egier című nagy­szerű eposza.)Egy. szép és ■ sikerült történeti népszín­művet írt „Dobó Katica” címmel, mely Dobó István idejében az egri várban ját­szik épp a török ostrom alatt. Sajnos, hogy Eger vá­rosában oly • ritkán élvezhet­jük a müvet, mely egy egé­szen sajátos műfaj a szín­művek terén. Én, mint Eger lelkes fia ezennel azt me­rem indítványozni, hogy gyűjtést rendezzünk oly ösz- szeg erejéig, melynek ka­mata legalább 100 frt-ra rúg­jon s a kamatot minden év­ben az Egerben megforduló színtársulatnak kellene adni oly kikötéssel, hogy egyszer játssza el a társulat Tóth Kálmán Dobó Katicáját in­gyen az egri nép számára. Ha elolvassa az ember ezt a néhány sort, s a lelkes fel­ajánlást, amelynek nem soli , követője lehetett, önkéntele­nül arra gondol, nem vál­lalná-e az egri irodalmi Színpad a darab bemutatá­sát, ha nem is minden nyá­ron, de legalább egyszer, stúdlószínpad-szerűen, a ma­gyar színpadtörténelem egy korszakának megszólaltatá­saként, hogy lássuk, minek tapsolt a magyar közönség száz évvel ezelőtt, milyen volt a közízlés abban az időszakban. (Persze, rendes színházi hélyárakkal, mivel azóta sincs alapítvány az in­gyen-előadásra.) Mert egyébként az fró tel­jes történelmi időzavarban írta meg a darabot — hogy tájékozatlanságból, vagy á költői szabadság menlevelé­vel, nem tudjuk. A színmű Dobó István „lányának”, Dobó Katicának és Balassa Bálintnak szerelméről szól a vár ostromának idején, s tudnivaló, hogy Dobó az őst- ■ rom előtt két évvel nősült, s' egy év • múlva itt, Egerben született Ferenc nevű kis­fia, Balassa Bálint pedig — az újabb kutatás szerint — az ostrom, után .két évvel Ju­tott napvilágot a zólyomi várban. Tény, hogy Dobó­nak később született egy lá­nya Krisztina, akit Balassa Bálint megszöktetett a sá­rospataki várból, de akkor Dobó már nem is élt. MÉG EGY EGRI szabad­téri előadás tervéről érde­mes megemlékeznünk. A harmincas évek elején mű­ködött Egerben egy amatőr színjátszó együttes Thália Egri Színjátszó Társaság névvel. Tervük közt szere­pelt a nagytemplom előtti téren rendezendő játék, Hoffmannstahl Akárki című darabjának bemutatója. Eger akkori érseke azonban csak a Nemzeti Színház színészei számára volt hajlandó elő­adást engedélyezni ezen a helyen. A sors nemsokára csattanó választ adott avisz- szautasításra. A Társaság tagjai közül nemsokára hár­man lettek színészek, közü­lük kettő — éppen a Nem­zeti Színházban, így a terv csak terv maradt. Dr. Kapor Elemér Felveszünk KONFEKCIÓ ÜZEMÜNKBE SZALAGVEZETÖKET, VARRÖGÉPMÜSZERESZT. Jelentkezés személyesen: Konfekció Szövetkezet, Mezőkeresztes, Május 1. tér 1. Szombati napo­kon 9 órától 16 óráig, vagy írásban: Budapest, XIII., Lehel u. 14. APRÓHIRDETÉS ALLAS FIATAL, jól képzett lakatoso­kat, hegesztőket, autószerelőket és segédmunkást felveszünk. KÖZGÉP, Eger, Lenin út 263. FÉLNAPOS munkára töltőnőt vagy nyugdíjas férfit letöltőnek felveszek. Érdeklődni: Eger, Lu­kács szódásnál. INGATLAN EGERBEN, a Hajdú-hegyen 1*1 négyszögöles, beépíthető házhely eladó. Ugyanott ssáraz tulakő is eladó. Érdeklődni lehet hét­köznap, délután 5 óra után, a 24-44-es telefonszámon. CSALÁDI HÁZ, 400 négyszögöl gyümölcsössel eladó. Ahasár, Kossuth u. 37. BELVÁROSI. 1 szobás össz­komfortos lakásomat elcserélném 2—3 szobás összkomfortosra. „Megegyezés 91” jeligére az eg­ri hirdetőbe. KÉT garázs a Dobó tér köze­lében közületnek, vagy vállalat­nak kiadó. Személygépkocsi, kis busz, vagy kis teherkocsi ré­szére. (Kocsimosás lehetséges). „Vár” jeligére egri Magyar Hir­detőbe. 1965-BEN épült 3 szobás, össz­komfortos, kertes családi ház sürgősen eladó. Azonnal beköl­tözhető. Hatvan, Csapájev u. 2/b. fARMÜ MÁJUSBAN műszaki vizsgá­zott, jó állapotban levő IG írsz. Volga személygépkocsi eladó. Az „ÁFOR” Miskolci Karbantartó Műhely füzesabonyi részlege gt. yez. jogosítvánnyal rendelkező villanyszerelő­feivéteit hirdet Jelentkezés: „ÁFOR” el­osztótelep. Füzesabony, műhely-részlegvezetőnél. * Lőrinci Fonó 15 éven lelüli láovoSt részére (elvételt hirdet 15—16 év közötti lányok ré­szére,- 1200 Ft havi kerese­tet biztosítunk. 16 éven fe­lüli lányok részére: a beta­nulási Idő I hónap, a kere­set 1200 Ft 4 betanulási idő után 1500-2000 Ft a kereset \ vidékieket korszerű leány­otthonunkban helyezzük el. havi 100 Ft térítésért A leányotthon közvetlen a gyár mellett van. üzemi ebéd napi 4 Ft Cím: Lőrinci Fonó Budapest XVlii. Gyömről út 85—91 Kérésre részle­tes tájékoztatót küldünk Érdeklődni lehet Párád. AFÍSZ«' irodán. Telefon: 23, _____________ W ARTBURG 900-as. üzemké­pes, vizsgával — olcsón eladó. Eger, Árpád u. 64, VEGYES KÉT EVES pejcsikó eladó. Keséd, Akácfa u. 104. ö. Maksa Mihalyné. OLAJTÜZELÉSŰ fürdőszoba ■ boyler garanciálisán eladó. Eger, Leányka u. l/b. 30 W-OS Selmer eladó. Eger, Puky u. is. Az AndomaJctályai „Búza­kalász” Mg, Tsz 1 db, üzemképes álla­potban levő DT 34-es erőgépet, 1 db. GAZ 69-e® személygépkocsit. Az Eger IL számú Tégla­gyár lakatos szakmunkásokat keres felvételre Jelentkezés: személyesen a Vécsey-völgyi Téglagyár vezetőjénél. I A Budapesti Közlekedési Vállalat felvételre keres VILLAMOS KOCSIVEZETÖKET ÉS AUTÓBUSZ­VEZETŐKET Jelentkezhetnek: 8 általá­nos iskolai végzettségű. 20. életévet betöltött szakkép­zettség nélküli férfi és női dolgozók, mert vállalaton belül kiképezzük VILLAMOS KOCSI VEZETŐNEK! 21. életévet betöltött férfi gépkocsivezetők, akik 1 éves — 3,5 tonnás — te­hergépjármű vezetői gya- iorlattal rendelkeznek — is vállalaton belül kiké­pezzük AUTÓBUSZ­VEZETŐNEK! Jelentkezés: Bp. VII., Ker­tész u. 16., és a vállalat zalamennyi telephelyén. Október 23-től BUTORKRALLÍTC&S - őrueitóssal Egerben i Uj bűtorkiállitási csarnok megnyitása város

Next

/
Thumbnails
Contents