Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-17 / 245. szám

A változó gyár és „védőbástyái Egy barátommal akadtam össze a minap a Parádsas- varra igyekvő autóbuszon. Hivatalos ügyben tartott az üveggyárba, s miközben er­ről beszélt, megjegyezte, hogy egyébként először jár erre, sohasem látta még az üzemet. Álmodozó ember, szívesen keresi az életben a romantikát. Efféle illúzió­kat táplált magában az ősi hutát, s kiegészítő műhe­lyeit illetően is — ennél­fogva ugyancsak meglepő­dött amikor a völgybe mu­tatván kizökkentettem rózsa­színű gondolataiból: íme, a mátrai ipartelep! Nem titkolta, hogy — csa­lódott. ... Valamiféle mese­beli, öreg kis épületcsopor­tot várt, s ehelyett nagyon is mai, szemre is modem gyárral találkozott. Benn. a kapun túl, nevet­ve említettem mindezt, s hal­latán a gyáriak még job­ban kacagtak. — Ugyan, hol vannak már a régiségek! — kiáltottak fel jókedvűen. — Emlékszem mondta az egyik üvegfúvó —, hogy amikor a hutát épí­tettük, az utolsó hajdani ke­mencénél lefényképeztük a legöregebb szakit. Hadd ma­radjon valami üzenet az utókornak... A képet ma is őrizzük, de a valamikori olvasztónak nyoma sincs, s jó ideje eltávozott az élők sorából régi munkatársunk is... utána mit sem kezdhettünk vele... A társadalmi tulaj­don fokozottabb védelme kö­vetelte tőlünk, hogy mielőbb véget vessünk az áldatlan állapotnak! Az épület előtt frissen tört csatorna, benne csőve­zeték. — Most kapcsoltuk be a távfűtésbe. S ezzel a gyár egészében megoldottuk a központi melegítést... — magyarázza. Szilágyi Lajos pártötfeár- ral járom a szüntelenül fia­talodó sasvári gyárat Ahogy megyünk, kedvesen dicsek­szik: — Nemrég épített»: ezt a f elkeszáru-raktárát is — int a szomszédos üzemrész­re —, hogy kevesebb legyen a veszteségünk. Mert tudja, amíg ez nem volt egysze­rűen a szabadban tároltuk termékeink jó részét. Kép­zelheti, hogy mit jelentett ez?! Kerül-fordul „kapott” „fogyott” az áru, vagy ha a helyen ■ maradt is, például télidőben, nagy hidegben, éppenséggel úgy eüvízkövese- dett az ólomkristály, hogy — Emitt meg, úgyszólván már az utolsó simításokat végzik a nógrádi építők az új szociális létesítménye­ken — beszél hirtelen más­ról. — Háromszintes az épü­let: lenn lesznek az üzemvite­li helyiségek, feljebb pedig külön a női és külön a férfi- fürdők, öltözők, s természe­tesein helyet szorítunk az ét­kezdének is... Sőt! Gondol­kozunk arról, hogy megke­ressük a módját végre egy üzemorvosi rendelő kialakí­tásának is, hiszen mind ez ideig úgyszólván a legele­mibb ellenőrzésre is Parád- fürdőre kellett járnunk. Igaz, hogy csak a község másik része, de mégis kilométerek választanak el tőle, s míg megjárjuk, sok értékes per- oet, órát vesztünk. Együttesen húszmillió fo­rintos beruházási program elkészült, vagy éppen befe­jezés előtti állomásait mu­togatja a párttitkár. Végül beinvitál az új munkásszál­lóba is, ahol — mint említi — húsz személy számara biztosítottak kényelmes át­meneti otthont. — Evvel egyelőre be is fejeztük az építkezést — mondja. Aztán kisvártatva huncutul elmosolyítja ma­gát: — Bár máris újabb elkép­zelések izgatnak bennün­ket. Amott a félkészáru-rak- tár folytatásában szeretnénk egy új tmk-üzemet létesíte­ni. hogy a jelenlegi helyén mással foglalkozhassunk. Egyes munkaterületek átcso­portosításával ugyanis a mostaninál lényegesem gaz­daságosabb technológiai vo­AUG EGY ÉVVEL ezelőtt ú.i' fogalom vált ismertté megyénk mezőgazdasági üze­meiben. Á N15GE, Növény­védelmi Egyszerű Gazdasági Egyesülés. Az olvasót ne té­vessze meg a fogalom. Az egyszerű nem a növényvé- d elemre, hanem a gazdasá­gi együttműködésre vonat­kozik. A Dél-Heves megyei Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének kezdemé­nyezésére, elsőként hazánk­ban a hevesi járás hét kö­zös gazdasága — öt terme­lőszövetkezet és két állami gazdaság — társult a kor­szerű nagyüzemi repülőgé­pes növényvédelem — per­metezés, porozás és műtrá­gyázás — megvalósítására. Ä közös gazdaságok ilyen irányú törekvését a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi Főosztálya és a Repülőgépes Növényvédő Állomás is tá­mogatta. Most egy év távlatában, az első eredmények alapján érdemes visszatekinteni a társulás munkájára. Két nagy teljesítményű repülő­gépet helyezték üzembe, amelyek csaknem 35 ezer holdas területet fejtrágyáz tok, permeteztek és poroztak az elmúlt hónapokban. Mind­ezt összesen hatszáz légi órában, amely országos vi­szonylatban is komoly ered­ménynek számít. Egy légi óra a műtrágyázásnál és permetezésnél négy-ötezer forintba került. OlMm 1971, Oktober VU vasáraa9 nalat tudnánk kialakítani, s ez nem lehet számunkra közömbös. Annál is inkább mert a IV. ötéves terv vé­gere már szeretnénk megkö­zelíteni a 100 millió forin­tos termelési értéket! Eh­hez pedig ugyancsak ipar­kodnunk kell! Szemlátomást fejlődik az Ü. M. Parádi Üveggyára, mind korszerűbbé válik a termelés, s ami szintén nem utolsó: egyre egészségeseb­bek, barátságosabbak a mun­kahelyek. Mint erről beszél­nek: olyannyira sikerült pél­dául felszámolniuk a régi, betegséget, hogy a legutóbbi tíz évben nem je­gyeztek fel egyetlen új szi- likózisos megbetegedést sem! A munkahely vonzásának tulajdonítható, hogy az éle­tet, a jövőt jelentő gyár kö­zelében gomba módra sza­porodnak az üzem dolgozói­nak vállalati segítséggel épí­tett házai. Csupán eddig huszonnyolcán éltek a lehe­tőséggel, vették fel a 100— 100 ezer forintos kamatmen­tes építési kölcsönt, s ígér­ték: „cserébe” természetesen itt maradnak továbbra is az ipartelepen. A huszonnyolc házból 13-ba már beköltöz­tek a tulajdonosok, de a töb­bi közül is sok tető alatt van. S a következő akcióba 30 újabb dolgozó jelentke­zett eddig. A gyár körül ezek a családi otthonok lesz­nek majd az újabb „védő­bástyák”. Amikre mindig számíthat a mátrai üzem... Gyónl Gyula A Bükk és a Mátra radrezervát umaiban már a télre gondolnak Véget ért a szarvasok ná­sza, elhallgattak a bőgő bi­kák, újra csendesek az őszi erdők. A MAVAD-dal kö­tött szerződés alapján 60 bi­ka elejtésére kaptak enge­délyt külföldi vadászvendé­gek a Bükk és a Mátra er­dőségeiben, ebből azonban csak 40 bikát sikerült terí­tékre hozni. Ez több okkal is magyarázható. A legfőbb ok, amit a legidősebb erdész- vadászok sem tapasztaltak eddig: egy héttel megkésett az üzekedés ideje. (Ennek a ..rejtélynek” a megfejtése, vizsgálata a vadbiológia szakembereire vár. (Az idő­járás sem kedvezett a sike­res szarvasbika-vadászatnak: nem volt eső. .kiszáradtak a vadak fürdőhelyei, a dago­nyák, s a . menetrendszerű­en” megindult lomibhullás mi­att annyira csörgött, ropo­gott az erdő. hogy nehezen lehetett a bikákat becser­készni. A Mátra-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vadá­szati szakemberei az ehnom- őóíttak ellenére is elégedet­tek a szezon mérlegével, mert a tavalyihoz képest nagyobb volt az elejtett bikák agait­csalnak átlagsúlya. Eberhard Höckle, stuttgarti vadászven­déig például 7,50 kg-os tró­feát zsákmányolt Cserépfa­lun, s ez volt az idén a me­gyei rekord. Azt is ered­ménynek könyvelik el az er­dőgazdaságnál, hogy az idei szezonban nem ejtettek el „mínufjzos” bikát. Az Orszá­gos Trófeabíráló Bizottság valamennyi terítékre hozott vad agancsát megfelelőnek, gólyóénettnek találta. Még messze vagyunk a meteorológiai téltől, a Bükk és a Mátra vadrezervátumai­ban azonban mér megkezd­ték a gondos előkészületeket a téli vadóvásra. Rendbe hoz­zák a különböző vadvédelmi berendezéseket, újabb vad­etetőket, sózókat, nyalató Iáit készítenek, s kijavítják mind a megrongálódott régiéket. Mar intenzíven végzik a kü­lönféle vadcsemegék (tölgy-, csermakk, vadgesztenye) és a vadtakarmányok gyűjtését, hogy legyen elegendő elede­le az erdő vadjainak akkor is, ha majd a zord és vi­szontagságos idő beköszönt. Novemberire már minden vadetetőt feltöltenek takar­mánnyal. (pataky) Levél a pénzügy miniszterbe* Emeletráépítés = ráfizetés...?! A korábbi években rendelet tette lehetővé, hogy as olyan állami lakóházakra, amelyeknek alapjai, főfalai el­bírták, s a környezetben sem keltett zavaró városképi ha­tást a „megnőtt” épület, emeletet építtethettek azok az ál­lampolgárok, akik lukassal nem rendelkeztek. A lakóház továbbra is állami tulajdonban maradt — bár az emelet építtetői jelentős saját erővel járultak hozzá lakásuk kiala­kításához — viszont az így épült lakások egyszeri tovább­adásának (eladásának, vagy öröklésének) joga a lakást lét­rehozó bérlőt illette meg. Egerben 1960—65 között 138 lakás épült emeletráépítési akcióval. Például a Telekessy utca 8. számú házban tizein fizettek közel 25 ezer forint „beugrót”, s vettek fel több mint 45 ezer forint OTP-hitelt. Ebből, valamint 60 ezer fo­rint állami támogatásból épült egy-két szoba komfortos lakás. Az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalattal megkötött bérleti szerződés alapján a saját erőből közel 14 ezer fo­rintot a lakbérbe 1979-ig (havonkénti részletekben) beszá­mították. A lakóknak így alig 50 forint lakbért kellett fi­zetniük havonta a 370 forintos OTP-hitel törlesztésen hívül. A lakásban elhelyezett gázkészülékeket is saját maguk vá­sárolták — újabb tízezer forintos költséggel. Az érintett lakók mindezért nem panaszkodtak soha senkinek, hiszen — az említett feltételek mellett — önként vállalták ezt az áldozatot lakáshoz jutásuk érdekében. A probléma akkor keletkezett, amikor ez év júliusában életbe lépett az új lakástörvény, amelynek egyik rendelete az emeletráépítéssel létesített lakások bérleti díjait is fel­emelte, 308 forintra. így — az OTP-törlesztéssel együtt — ezeknek az állami lakásoknak a bérlői közel a dupláját fi­zetik annak az összegnek, amelyet a saját erő lefizetése nélkül kiutalt lakások bérlői fizetnek. Emellett az új ren­delet eltörölte az egyszeri, illetve első továbbadási jo­gukat is... Sok az egy hónapra jutó fizetnivaló és sok a lakbér­számításon felül maradó, részükre soha vissza nem térülő „saját erő” összege is. Ezek a bérlők ugyanis több mint 55 ezer forint egyéni hozzájárulással jutottak hozzá egy, lénye­gében ugyanolyan rendelkezési jogú állami lakáshoz, mint amilyet a jelenleg érvényes, erre vonatkozó lakásrendelet alapján, 21 ezer forint lakás-használatbavételi díjért utal ki a tanács. Az érintett lakók méltánytalannak, igazságtalannak tartják ezeket a megkülönböztetett terheket — és joggal. Ezt belátják a tanácsi lakásügyi hatóság vezetői is, de a méltányosabb rendelkezésnek nincsenek meg a jogi lehe­tőségei. A panaszosok ezért fordultak országgyűlési képvi­selőjükhöz, Pusztai Lászlónéhoz, aki az országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán — egyelőre csak a folyosón. — szóba hozta a problémát két miniszter előtt is, s a napokban pe­dig levélben tárta fel a pénzügyminiszternek. Az érintettek — bizonyára nemcsak Egerben, hanem szinte valamennyi városban — nehezen és reménykedve várják a választ... (faluéi) Pályázati felhívás a néphadsereg tiszthelyettes iskoláin történő jelentkezésre A Honvédelmi Miniscstéri- um pályázati felhívást bocsár tett ki tiszthelyettes iskolai Aki korán kösd — időt nyer Jól sikerüli a „gyakorló” év A repülőgépes növényvé- delem bevezetése teljesein új, differenciált munkaszerve­zést tett szükségessé. A re­pülőgépeik vegyszertartályait a felszállás előtt konténe­rekből töltik műtrágyával és peimetanyagokkai, a hagyo­mányos kézi töltés helyett Egy-egy konténer alkalma­zása mintegy háromszázezer forint pénzmegtakarítást je­lentett az üzemeknek. Bgy- egy konténeres töltés ugyan­is 25 másodpercet vett igénybe. Az igen drága és , hosszadalmas kézi töltést te­hát sikerült kiiktatni. Na­ponta átlagosan 35-ször szálltak fel a repülőgépek a növényvédelmi munkák el­végzésére. A REPÜLŐGÉPES nö­vényvédelem, mint korsze­rű technológia, figyelembe veszi a biológia törvénysze­rűségeit így a növények fejlődésének megfelelően táj­egységek szerint végzik a műtrágyázást, a permetezést és a porozást. Ennek meg­felelően január közepétől március elejéig fejtrágyáz- tak, március közepétől má­jus közepéig az őszi gabona­félék vegyszeres gyomirtását végeztek. Májustól augusz­tusig pedig a szólőtáblálcat porozták repülőgépekkel. Augusztusitól egészen novem­ber közepéig — az utolsó periódusként az őszi vetésű növények alá műtrágyáznak. Mit mutatnak az eredmé­nyek? A tavalyi rendkívüli gazdasági év után különösen a Tisza menti szövetkezetek­ben — Poroszlón. Sarudon. Tisaanánán a — repülőgépes növényvédelemmel igen jó eredményeket értek el kalá­szosokból. A társulásban KHit «evő hét fcxoös gaada­Munkában a növényvédő repülőgép. ság összesen, hárommillió fo­rintot költött erre a techno­lógiára, s ez többszörösen viiszatérült. Az is bebizo­nyosodott, hogy a nagyüze­mi növényvédelemnek ez a formája integrációt biztosít az üzemek között, a kölcsö­nös előnyök alapján. A szá­mítások szerint a repülőgé­pes növényvédelem üzemi költsége egy katasztrális holdra mindössze negyven forint, ami 12 kiló búza árá­nak felel meg. Egyedüli problémát az okozott, hogy a műtrágyázásnál az átlag­repülés több mint kilenc perc volt Eb sok ide, A *9-, vábbiakban egy perccel csökkenteni kívánják ezt. Ugyanis a repülési idő egy­perces csökkentése 300 ezer forint pénzmegtakarítást je­lentene a közös gazdaságok­nak. AZ ELSŐ, a „gyaíkorló” év tehát igen jól sikerült. A jö­vőben tovább folytatják a növényvédelemnek ezt a kor­szerű technológiáját a heve­si járásban. Sőt a Déi-He- ves megyei Termelőszövet­kezetek Területi Szövetségé­nek irányításával a járás más közös gazdaságaiban is kiterjesztik a repülőgépes v^yényvédeiaaat a* sav vo­natkozó szerződéseket már meg is kötötték, melyhez az RNA újabb két repülőgépet biztosít. Így lehetővé válik, hogy a jelenlegi 35 ezer hold helyett 100 ezer holdon vé­gezzenek légi növényvédel­met. Ezt bizonyítják azok az üzemi tapasztalatcserék is, melyeken Mohácstól Bé­késcsabáig több termelőszö­vetkezetből vették részt szakemberek, s az elismerés hangján szóltak a látottak­ról. Tehát áikn korán kezd, az időt nyer... Men túsz Karolj jelentkezésre. A Magyar Nép­hadsereg iskoláira azok az if­jak jelentkezhetnek, akik ön­ként vállalják a dolgozó nép fegyveres szolgálatát és hiva­tásos tiszthelyettesék akar­nak lenni, 17. életévüket már betöltötték, de 23 évnél ntm idősebbek. A jelentkezés további M* tételei: büntetlen és feddhe­tetlen előélet, erkölcsi-poli­tikai megbizhatóság, magyar áuampolgarsag, egészségi és fizikai alkalmasság hivatásos szolgálatra, általános iskolai végzettség, nőtlen családi álr> lapot. A tiszthelyettes iskoláira pályázók (sorkatonák is), je­lentkezési lapot a kiegészítő parancsnokságtól, a szakmun­kástanulók az iskola igazga­tójától kapnak. A jelentke­zési laphoz mellékelni kell a saját kezűleg írt részletes ön­életrajzot, az erkölcsi bizo­nyítványt, valamint a legma­gasabb iskolai végzettségiül szóló bizonyítványt. Az er­kölcsi bizonyítványhoz szük­séges nyomtatvány a kiegé­szítő parancsnokságinál sze­rezhető be. A pályázók a je­lentkezés! lapot és a mellék­leteket a kiegészítő parancs­nokságnak, a szakmunkásta­nulók az iskola igazgatójá­nak, a sorkatonai szolgálatot teljesítők pedig parancsno­kuknak adják óit. A jelentkezők gépkocsi’/» lövész, tüzér, légvedéltm tü­zér, műszaki, lokátoros, hír­adó, egészségügyi, hadtáft harckocsi- es gépjarmű-ted)- nikus, fegyverzeti technikus* vagy repülőműszaki szakra pályázhatnak. A technikus szakokra elsősorban azok je­lentkezhetnek, akiknek a vá­lasztott szaknak megfelelő, vagy ahhoz közel álló szak- képzettségük van. Pályázati határidő: 1972. mamiig ü, (Foto; Tóth Gizella)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents