Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-17 / 245. szám

TOÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES n> MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXII. évfolyam, 245. szám ÄRA: 1,— FORINT 1971. október 17., vasárnap Kinek tanul az öreg diák? A felnőttoktatás mai hely­zetét elemző riportsoroza­tunk befejező részét lapunk 3. oldalán közöljük. II nyugdíjas parancsnok Csecs István tizenöt éve munkásőr, hosszú évek óta kiválóan dolgozó parancs■» nők. Róla szól írásunk a lap 4. oldalán. I Számadás és f iránymutatás A z ország a szocializmus építésében számod a szö­vetkezeti mozgalommal és támaszkodik rá — ez a gondolat lehet a mottója az ipari szövetkezetek most zárult VI. kongresszusának. Az ipari szövetkezetek szükségességét az editált húsz : esztendő eredményei önmaguk igazolják, s — hosszú i évek munkája nyomán — két esztendeje a párt korsze­rű, a lenini iránymutatáson alapuló szövetkezetpoliti­kai elved is megszülettek Kimondták, hogy a szövetke- kezetek hosszú távon is létjogosultaik, tulajdonuk a szó- ; cialista tulajdon egy formája, a tagok önkéntes társulá­sán alapuló vállalatszerű gazdálkodásukat tekintve pedig ■ az állami vállalatokkal egyenrangúak. E korszerű elveket a parlament őszi ülésszakán el­fogadott egységes szövetkezeti törvény — és a jóváha­gyás előtt álló, az ipari szövetkezetekről szólő kormány- ; rendelet — világos, hosszú távra irányt mutató jogsza­bályokba foglalta. Ilyen körülmények között ®t össze az 1100 ipari szövetkezet 320 ezer tagjának csaknem hatszáz küldőt- ; he. Rogy számot adjon az eflműlt öt esztendő eredmé­nyeiről, elemezze a gondokat és kijelölje a további utat;: illetve megválassza országos érdekképviseleti szarvét elfogadja annak alapszabályát, végül pedig véleményt 1 alkosson az ipari szövetkezetekről szák» kérvényérejű : rerKJetettervezetérőL Dyess, alkalommal temsésaetessE, etísadssefeelőK eredményekről esik szó — de nincs ás oka a hallgatás- I nak, hiszm az elmúlt öt évbe» az ipari szőve«kezetek : termelése az országos átlagnál gyorsabban nőtt (az ipar- i bem TI, az építőiparban 73 százalékkal), g 1970-ben meg­haladta a 27 milliárd forintot. A lakossági javítás-szolgáltstásoteat iüetöe» a aao>- cáaKsta szektorban £ szövetkezeteké a vezető szerep: ré­szesedésük: megközelíti a ffl százalékot Ma csaknem 12 : ezer szövetkezeti felvevőhely„ fiók működik m ország­ban, Az ellátást illetőé» tehát a szolgáltatás a szövetke­zetek tó feladata, ám érdemes említést tenni arról is, hogy az ipari szövetkezetekre — mint kis- és középüze­mekre — hárul az állami nagyiparral való kooperáció ; feladata is, illetve az állami ipar termelésének kiegesza- [ tése olya» termékekkel, amelyek előállítása nagyüzemi ; .módon nem lenne elég gazdaságos, va®r esetleg jóval, hosszabb időt igényelne. Az eredmények maLSett természetesen Btapirendre: kerültek a gondok is: a szolgáltatások öt év alatti 11 százalékos emelkedése nem, megnyugtató, ugyanez mond- , ható eít a lakásépítésről és ■ -karbantartásról, amelyet — : nyereségesebb voltuk miatt — a közületi megrendelések : háttérbe szorítanak. A szövetkezeteikre a IV. ötéves terv­ben felépítendő 400 ezer lakásból 50 ezer megépítésre vár, ám — 0 kongresszusra készülve — a szövetkezetek ! még tízezer lakás felépítését vállalták. A IV. ötéves tervben a szolgáltatások gyorsabb fej­lesztése is szerepel, s a kongresszuson elfogadott határo­zat felhívja a szövetkezeti dolgozókat, hogy — egyebeik között e oélok teljesítése érdekében —- javítsák a mun- ka szervezettségét, a vezetés színvonalát, azaz mozgó­sítsanak minden tartalékot E feladatok megoldása ugyanis éppúgy hozzájárul ahhoz, hogy a szövetkezetek mindinkább megfeleljenek a szocialista vállalat követel­ményeinek, mint az, hogy mielőbb korszerű kis- és kö­zépüzemekké váljanak. Sajnos, éppen ez a szövetkezetek másik gyobb gondja, hiszen műszáki színvonaluk mélyen' az; ipari átlag alatt van, sok szövetkezet elmaradott körül- : mények között, szétforgácsoltán, pinceműhelyekbert, bon- ! tásra váró épületekben működik. E gond megoldására tízéves fejlesztési tervet dolgoztak ki, összesen mintegy 20 milliárd forint értékű beruházássá! — főleg rekonst­rukcióval — számolva A végső cél az, hogy 1980-ra az ipari szövetkezetek valóban korszerű kis- és középüze­mekké, a lakosság kulturált kiszolgálóivá és a nagyipar - értékes partnereivé váljanak. S. G. ^aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa^wwvs^vvw^aa^vvvwvvvvv^v^ Koszigin szovjet miniszterelnök kanadai látogatása MOSZKVA Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök ma hivatalos látogatásra Kanadába utazik: A szovjet kormányfő Tru­deau kanadai miniszterelnök májusi sz»vjetunióbeQi útját viszonozza. Ekkor írtak alá a két ország közötti rendsze­res politikád konzultációkról intézkedő jegyzőkönyvet, amely moszkvai és kanadai értékelések szerint minőségi­leg új szintre emelte a két­oldalú viszonyt Ezt igazolja az a körülmény is, hogy a látogatás és a vtezontlátoga- tás körött ezúttal összese» öt hónap telt eL Koszágirs eSőréhttbatSksg nyolc napot tölt Kanadában, s ez idő alatt Ottawán kívül Montrealba, Vancouvert» és más kanadai városokba is el­látogat. Természetesem prog­ramjának legfontosabb részét az ottawai hivatalos eszme­cserék jelentik. Nyilvánvaló, hogy ezeken az eszmecseréken a világipoli­tikai problémák közül a szov­jet fél az olyan közös érde­keltségű problémákra helye­zi majd a hangsúlyt, minta kanadai részvételiéi tervezett európai biztonsági értekezlet, az európai fegyveres erők Mtszámesökkemtése. A kana­dai fél mondanivalóját pedig az határozza meg, hogy — Az ifjúság becsülettel teljesíti társadalmi kötelezettségeit járási KlSZ-küldottértekezíet Hevese« Ä KlSZ-aSapsasveasetók vezetőségválasztó gyűlései­nek befejezése után szom­batom délelőtt Hevesen, a megyében elsőnek tartották meg a járasd küldöttértekez­letet. A járási pártbizottság üléstermében közel száz kül­dött és megóvott vendég ta­nácskozott a járás ifjúságát érintő legfontosabb tenni­valókról. Részt vett a tanácskozá­son Snanikó László, a já­rass pártbizottság első titká­ra, dr. Haveliant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke, Szabó Győ­ző, a KISZ kb munkatársa, Kiss Sándor, a megyei KISZ- bizottság titkára, valamint a megyei és járási pártbizott­ság, a társadalma szervek képviselőn A vitaindítót Juhász La­jos, a hevesi járási KISZ- bizottság megbízott titkára tartotta, aká számot adott az elmúlt két évben végzett munkáról, a KISZ VIII. kongresszusára való felké­szülésről, elért eredmények­ről. Elmondotta többek között, hogy a járás 42 alapszerve- zeíének több mint 1500 tag­ja van és az elmúlt évek­ben jelentős fejlődést értek el a tagszervezésben, a szer­vezeti élet fejlesztésében. A járásban ma is meghatáro­zz küldöttértekezlet elnöksége. Juhász Lajos beszámolóját tartja tó tényező a mezőgazdaság de egyre fejlődik az ipari tevékenység is, amely maga után vonja a munkásifjú aág fokozatos növekedését. A felmérések szerint a já­rás 45 ezer lakosának 12 százaléka KISZ-korú fiatal, ezért az alapsaerveaetékre jelentős feladat hárul az ifjúság nevelésében. Ezt se­gíti elő a járásban működő 17 klub, amely rendszeres programjával biztosítja a szórakozást és a szabad idő hasznos eltöltését Az igé­nyeli: azonban ettől sokkal több klub létrehozását sür­getik, amely egyben meg­határozza a közeljövő egyik feladatát is. A politikai nevelőrmm- kéban is szép eredménye­ket értek el. Emelkedett a fiatalok társadalmi, politi- íkai kérdések .iránti érdek­lődése. Ezt az évenként meg­rendezésre kerülő különbö­ző oktatások nagymértékben segítik, mivel 1000—1200 fia­tal vesz részt az előadáso­kon. A tanácskozáson foglal­koztak a VII. kongresszus határozatai végrehajtásának eredményeivel, majd a KISZ járási bizottságának megbí­zott titkára beterjesztette a módosított szervezeti sza­bályzat és a KISZ KB leve­lével kapcsolatos állásfogla­lásokat. A pénzügyi ellenőrző bi­zottság jelentését Vadász Jolán terjesztette elő, majd a beszámolók feletti vitára került sor. A felszólalók azo­kat a problémákat elemez­ték. amelyek az álapszerve- zeték jobb munkájának ki­bontakozását akadályozzak A vitában felszólalt Sramkó László, a járási pártbizott­ság első titkára is, aki el­ismeréssel beszélt a járás fiataljainak munkájáról. A küldöttgyűlésen 31 ta­gú KISZ-bizottságot, 9 tagú végrehajtó bizottságot és 9 tagú pénzügyi ellenőrző bi­zottságot választottak. A já­rási KISZ-bizottság titkárá­vá Juhász Lajost választotta meg. A megyei küldöttértekez­letre 15 küldöttet válasz­tottak. *möó mint ismeretes —, a két hó­nappal ezelőtti amerikai „dallármeintő intézkedések’ következtében ez az ország valóságos gazdasági háború­ba keveredett legnagyobb ke­reskedelmi partnerével, az Egyesült Államokkal, s a dé­li szomszéd magatartása to­vább táplálja Kanada kor­mányának és népének régi óhaját a független politizá­lásra. Szovjet értékelések szerint Trudeau hatalomra jutása óta egyébként is lényeges változás következett be Észak-Amerikában, ameny­myiben Kanada politikai „ár­folyama” alaposan felszö­kött. Az ország impozáns gazdasági fejlődési üteme, a NATO-ban való részvételé­nek csökkenése, a diplomá­ciai kapcsolatok felvétele a Kínai Népköztársasággal, a szocialista országokhoz való közeledés, lehetővé tette Ka­nada számára, hogy meg­kezdje a világban elfoglalt helyének átértékelését. II viz nyomában; a Mátrában A Mátrában is a viz az.élet feltétele. Ennek biztosítót sán dolgoznak évekig meg; olvashatjuk az 5. oldalon levő cikkben. B változó gyár ­ba -védőbástyái Parádsasvárra látogatott a napokban munkatársunk aki riportjában a szüntele­nül gazdagodó üveggyárról, és a szolgálatába szegődött dolgozók egyre szépülő éle­téről számol be lapunk. 6. oldalán. Bki korán kezd- időt nyer A NEGE egyéves munkáját értékeli írásunk a 6. olda­lon. B szemelt rizling hírneve kötelez Hogyan lesz egy szőlős ter­melőszövetkezetből újra szőlős termelőszövetkezet — erről szól írásunk la­punk 7. oldalán. Párhuzamos kapcsolás novemberben As építésben, a szerelésben, az üzemeltetésben részt vev oaXlálatok szervezett munkája nyomán, határidő előtt ke rvl sor a visontai Gagarin Hőerőmű IV-es számú blokkja nak párhuzamos kapcsolására. Űrről szol írásunk, lapvsi

Next

/
Thumbnails
Contents