Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-16 / 244. szám

m N O flő ■ s c­N 3 Sí í ce ».• © SS ■3 s % < s © s ifi ao s O «a s >/) s « N ifi (fi S O BS 3 N ifi «* •fi N © « N 05 ' ■ © £ 3 «a N ifi © es N QD * g © as 23 •a N CG g o K­« N CC is © 1 W N Ifi c* (fi •« ifi N © a j «3 N Szélrózsa.:; szélrózsa;;; szélrózsa;;: szélrózsa.;: szélrózsa;:: szélrózsa.:: szélrózsa..; szélrózsa;:; szélrózsa. szélrózsa ; Mit tudunk a kesztyűről ? A kesztyű már régóta olyan megszokott ruhadarabunk lett, hogy bizonyára keve­sen gondolkoznak el azon, mikor és miért kezdték el viselni. Pedig a kesztyűnek érdekes a története. Ä leg­régibb kesztyűket minden va­lószínűség szerint Tutenká- men egyiptomi fáraó sírkam­rájában találták. A fáraó idő­számításunk előtt 1350-ben halt meg. Ez a kesztyű len- vászonból készült és csak az ujjakat védelmezte, ami azt bizonyította, hogy túlnyomó- részt ünnepségeken, szertar­tásokon volt hasznos. Igaz, ugyanitt olyan kesztyűt is ta­láltak, amelyet nyíllövészet­nél használtak tulajdonosa­ik, és amely a tenyeret is el­fedte. Hogy milyen jelentőséget tulajdonítottak abban az idő­ben az etikettnek, ezt a köz­ismert történetnek az alapján is megítélhetjük: az egyik Történet men edssereknek Legalább tízszer olyan ne­héz megállítani valamit. mint megindítani. 1803-ban az angolok új állást létesí­tettek: egy embert megbíz­tak azzal, hogy messzelátó- val felfegyverkezve állan­dóan tartózkodjon a doveri sziklák tetején. Innen ké­nyelmesen megfigyelhette a partvidéket, és Napoleon esetleges partraszállítási kí­sérlete esetén leadhatta a riadójelzést. Ezt a megfi­gyelői állást 1945-ben szün­tették meg. Vízbe fulladhat-e a hal ? Ne csodálkozzanak a vála­szon: igen! Az Indiai-óceán keleti részében a tudósok légköri levegővel lélegző ha­lat találtak. A hal levegőt „tartalékol” a testében, s ha a készletet nem tudja feltöl­teni, megfullad, mint bár­melyik szárazföldi élőlény! Kitömött madarak ó perzsa király parancsba adta, hogy minden rokonát ki kell végezni, amiért bá­torkodnak csupasz kémei megjelenni színe előtt és nem viseltek kesztyűt, minit ahogy ez akkoriban szokásos volt. A görögök kizárólag védő funkciót tulajdonítottak a kesztyűnek: Odüsszeusz hazá­jába visszatérve a kertben bukkant rá atyjára. Az apa kesztyűbe bújtatott kézzel tépdeste ki a tüskés gyomo­kat, A rómaiaknál más funk­ciója is volt a kesztyűnek: étkezés közben is használták, mivel akkor még nem is­merték a villát. A „kesztyű” szó égy VIII. századbeli angolszáz epikai költeményben is előfordul. A kesztyűnek itt kizárólag gya­korlati a rendeltetése: az is­tállóban végzett munkánál megvédi az ember kezét. A kesztyűviselés csak a XVI. században terjedt el széles körben, amikor meg­jelentek a bőr cserzésének új módszerei. Azóta a kesztyű nem változott különösebben. Füllentok Az Egyesült Államokban évente megrendezésre kerülő hazugságversenyt idén egy Wisconsin államból való szerzetes nyerte, aki az aláb­bi történettel kápráztatta el a zsűri tagjait: „Tavasszal a Mississippi olyan erősen megáradt, hogy a teknősbékák kimásztak páncéljaikból és azokat hasz­nálták csónaknak.” A máso­dik helyezett története imi­gyen hangzott: „A mi fa­lunkban olyan lassan ván­szorog előre az idő, hogy két évig egyfolytában ugyan­azt a naptárt használjuk.’’ ELEFÁNTKISASSZONY KERÉKPÁROZIK Elloptak egy krokodilt A Kalifornia állambeli San Diego állatkertjéből ellop­tak .., egy krokodilt. Két fiatal látogatónak sikerült ki­húznia a rácsok közül és zsákba dugni a furcsa „zsák­mányt”. Már kimentek a kapun, amikor az egyik őr észre- vete, hogy valami nincs rendben. Üldözőbe vette a fiúkat, akik szabadon engedték foglyukat. A krokodil nyomtalanul eltűnt, és napokon át nem sikerült felderíteni, hogy hóvá lett a veszélyes ragadozó. Egyik nap aztán egy idős pár az állatketben sétálgatva az egyik bokorban megpillantott egy heverésző krokodilt. A két ember elég bátor volt ahhoz, hogy nem menekült A drága whiskyt olcsón öcsik — a libák A. skotok számára a whisky ugyanolyan értékes, mint az amerikaiaknak a Fort Knoxban őrzött arany. Ezért éppoly éberen vigyáznak rá. Aki valaha is meglátogatott egy skóciai whiskyfözdét és végigtornázta magát a fapal­lókon, amelyek alatt a folyékony arany zúgó patakokban tovaömlik, az tudja, hogy még egy titokban megtöltött gyűszűvel sem lehet az árgusszemű őrszemek mellett él­osonni. Az óriási raktárcsarnok hatékony őrzése nagy költ­séggel jár. A skótok azonban skótok maradnak. így senki sem lepődött meg azon, a/mikor a világhírű Ballantine whiskyfőzde beismerte, hogy már hosszú idő óta egy való­cÁ tiiláq körül BÖLÉNYEK BAJORORSZÁGBAN Nemrég arról olvashat­tunk, hogy bölényeket tele­pítettek a Kaukázus és a Tiensan hegyei közé. Egy másik hír arról tudósít, hogy bölényrezervátumot létesítettek az NSZK-ban a Bajor-erdóben. Ettől nyu­gatra már sehol sem talá­lunk bölényrezervátumot. A bölényeket Nyugat-Euró- pában ugyanis már a kora középkorban teljesen ki­pusztították. AZ NDK LEGMAGASABB SZÁLLODÁJA Berlin központjában nemrég nyitották meg a Stadt Be rím nevű új szál­lodát, amely a berlini tele­víziós torony után a fővá­ros legmagasabb épülete, ugyanakkor Európa egyik legnagyobb szállodája. A 38 emeletes szálloda 1000 szo­bájában összesen 2000 ven­déget tudnak elhelyezni. A szálloda' alatt négyszintes föld alatti garázs található. 180 gépkocsi számára. A szállodának több étterme, bál’ja, kávéháza van. Ezek egy része a 37. emeleten ta­lálható, ahonnan gyönyörű, kilátás nyílik a városra. KÍSÉRTETMOZI PÁRIZSBAN Párizsban megnyitották a Styx mozit, amely az úgy­nevezett horrorfilmekre specializálja magát. A mo­zi dolgozói is kísértetnek és szellemnek öltöznek, a íötocellás elv alapján mű­ködő toilette-ajtót „csont­váz” nyitja. A zsollyék vil­lamosszékre emlékeztetnek, a büfében pedig a cukorkái: és limonádésüvegek mellett ott látható a fenyegető fel­irat: „méreg”. KAMCSATKA GYÖNGYEI Kamcsatka part menti vi­zeiben gyöngyöt tartalmazó gazdag kagylóréteget talál­tak. Az utóbbi három év­ben ezen a területen már másodszor bukkannak ilyen Az ausztráliai Adelaide vá­ros parkjainak fáin kitömött madarakat helyeztek cl, mi­vel az élő madár itt már ritkaságszámba megy. Ha valaki madárfüttyöt akar hallgatni, csak megnyomja a fan elhelyezett gombot és a magnetofonfelvétel máris el, hanem udvariasan megérdeklődte az igazgatóságon: le­het-e az ilyen állatoknak szabadon élniük az állókért te­rületén? A krokodil most már ismét rács mögött van cs nyil­ván bánja, hogy. lusta volt és nem■ rejtőzött el jobban a bokrok mögött. sággal nevetségesen olcsó módszert használ, amely a taka­rékos skótokról szóló viccek sorába tartozik: szabadon bo­csátják a Indákat. Mint azt hajdanában a rómaiak tették. A libák békésen körbejárják az épületek előtti nagy gyep­területet és őrzik a több mint 2 millió hordó whiskyt. A legfrisebb rendbontásra is éktelen lármát csapnak. rétegekre. A második gyöngykagyló-réteg kiterje­dése több minit 20 ezer négyzetméter. A próbagyűj­tések kimutatták, hogy minden tizedik—tizenkette­dik kagylóban van drága­gyöngy. Némelyik gyöngy segítségre siet. Kit szeretnek a szúnyogok A San Francisco-i egyetem szakemberei tudományos kí­sérleteket végeztek annak megállapítására, vajon a szúnyogok egyformán .sze­retnek-e” minden embert. A kísérletben összesen 838 sze­mély vett részt. Az önkén­tes jelentkezők karjain 3 percre kiéhezett szúnyogo- gokat helyeztek el. 17 sze­mélyt a szúnyogok nem csíp­tek meg. További 3 perc múlva csak egy szerencsés személy maradt szúnyogcsí­pés nélkül. Kiderült, hogy az illető egyáltalán nem iz­zad. Amikor karját vízzel benedvesítették, a szúnyogok azonnal lakmározni kezdtek rajta. A vizsgálat során meg­állapítottak, hogy a szúnyo­gok az 50 évnél idősebb em­bereket ritkábban csípik meg. mint a fiatalabbakat. Ha a levegő páratartalma százszá­zalékos, akkor a szúnyogok elveszítik aktivitásukat,. 25 fokos hőmérsékletnél viszont még a biliárdgolyó ellen is rohamot intéznek. Kopaszok — vigyázat! Az alábbiakban felsorol­juk bolygónk „legforróbb” pontjait. Európában a legmagasabb hőmérsékletet (47°C-ot) Spa­nyolországban (Ciudal Keal) és Cipruson (Nicosia) mér­ték. Ázsiában az indiai Tar sivatagban van a legmele­gebb, ahol a hőmérséklet el­éri az 53° C-ot. Ausztráliá­ban a hőmérsékleti, maxi­mum ugyanolyan, mint In­diában. Dél-Amerikában szintén mértek 47° C-ot (a Parana folyó völgyében). Észak-Amerikában a Halál­völgyben mértek rekordme­leget (56,7° C). A völgy azért kapta ezt a nevet, mert itt pusztultak el az első aranyásók, akik 1848-ban érkeztek erre a vidékre. A közelmúlt időkig a Halál-völgyet tartották a föld legmelegebb vidékének. 1922-ben azonban megálla­pítást nyert, hogy a líbiai sivatagban, 40 kilométerre Tripolitól délre, el-Azizia térségében a hőmérséklet még a szeptemberi napok­ban is elérheti az 57,8 fokot. Mindkét térség klímája ti­pikusan sivatagi. Ez már önmagában véve is elegen­dő ahhoz, hogy a levegő hő­mérséklete magas legyen. A rekordhoz hozzájárul a Si­vatag levegőjének pora is: minden porszemecske, ame­lyet felhevített a napsütés, a levegő molekuláival érint­Melegrekordok kezve leadja az elnyelt nap­energia egy részét. A rekord legfontosabb előfeltételét azonban a vidék domborza­tának alakulásában kell ke­resni (mindkét térség érint­kezik), azonkívül az itt ural­kodó atmoszféra-áramlatok­ban. Köztudomású, hogy a lég­nyomás a magassággal együtt csökken. A hegyekről a völgybe áramló levegő ösz- szesűrüsödik. A sűrűsödés energiaveszteség nélkül megy végbe, s a termodinamika törvényeinek -értelmében a gáz hőmérsékletének eköz­ben emelkednie kell. Nem nehéz megmagyaráz­ni, hogy a hőmérsékleti ér­tékek összehasonlításánál a Halál-völgy miért marad el némileg a líbiai sivatag mö­gött. Líbiában intenzívebb — a Szahara központi terü­leteiről. — egy sor nem túl magas hegyláncon keresztül érkező felhevült trópusi le­vegő áramlása. Ráadásul ei- Azizia közelebb fekszik az egyenlítőhöz, mint a Halál- völgy. A Szovjetunióban a leg­magasabb hőmérsékleti ér­téket a közép-ázsiai köztár­saságokban regisztrálták. Egyes településeken 501 C- ot is mértek. sarga vagy rózsaszín ámya- llatú. Egy négyzetméter te­rületen mintegy 150 kagyló található. BOLGÁR FRESKÓK A bulgáriai Rodope hegy­ségben Godiasevo sajátos nyelvi „rezervátum”. Ma is azon a nyelven, beszélnek itt, melyet a IX. században Cirill és 'Metód használtak. Ez a vidék egyébként régi freskókban páratlanul gaz­dag: 200 gyönyörű freskót tartanak itt nyilván. HALLÁMPA El egy halféle a Csendes­óceánban, Dél-Amerika partjainál, amelyet az in­diánok nem étkezés cél­jából halásznak, hanem azért, hogy segítségével vi­lágítsanak a lakásban. A hal ugyanis igen zsíros. Elő­ször kiszárítják, majd ka­nócot húznak bele úgy, hogy a vége kilógjon a hal fejéből. Máris kész a „lám­pa'’. SZÉLRÓZSÁ D SZÉLRÓZSA.:-, SZÉLRÓZSA,^ SZÉLRÚZSA SZÉLRÓZSA \ pz Él.RÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA ..; SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA M ivel a Föld felszíne alap­jában elnyei a Napból érke­ző hőt, ezért a déli szeles­ségeken a talaj hőmérsékle­te jóval meghaladja a földet borító levegőréteg hőmérsék­letét. A Szovjetunióban a legmagasabb talajhőmérsék­letet a turkméniai Repetek- ben mérték, ahol a homok 77° C-ra is felhevül, ezenkí­vül Üzbegisztánban Surcsi településen, ahol már 79° C talajhőmérsékletet is mértek. A vízfelület legmagasabb hőmérsékletét a Mexikói- öbölben és a Vörös-tenger déli részén észlelték. Mind­két helyen egyformán 33° C-t mérték, csakhogy ezek az ér­tékek némileg különböző körülmények hatására ala­kultak ki. Nyaranta az Atlanti-óceán déli részié felett erős anti­ciklon uralkodik (így neve­zik a meteorológusok az at­moszféra fokozottan magas légnyomású területeit). Az anticiklonra a légtömegek leszálló mozgása jellemző, ez pedig a hőmérséklet emel­kedéséhez vezet. Anticiklo- nos időjárás esetén a Mexi­kói-öböl felett felhőtlen az égbolt. A nap jól átmelegí­ti mind a levegőt, mind a vizet. Az öbölben gyengék az áramlások, a víz felszíni rétege nem adja át hőjét a hidegebb alsó rétegeknek. A Vörös-tenger abban kü­lönbözik a Mexikói-öböltől, hogy kevésbé mély. S minél kisebb a mélység, a környe­zet klímája nyilván annál erősebben befolyásolja a víz hőmérsékletét A világ legnagyobb tavá­ban, a Kaszpi-tengerben a víz hőmérséklete egyes he­lyeken eléri a 37,2° C-t. Az Amu Dar ja egyik mellékfo­lyóján már 15,2° C-t is. mér­tek.

Next

/
Thumbnails
Contents