Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-16 / 244. szám
A PRÉRI Román—angol—francia film r Cooper tndiántörtóneteit mz idősebb nemzedék mohón falta könyvekből gyermekkorában. Megszerette azokat a hősöket, akik. a nagy amerikai honfoglalás és földvesztés idején — a fehéres vörösbőrűek között bizony a szó legszorosabb és néha legnemtelenebb értelmében — a puszta életükért és néha csak puszta ököllel vívták harcukat Annyi vadnyugati rém- és kalandhistória után most egy nemzetközi összefogás arra vállalkozott, hogy Cooper világát, ezt a valóban eposzi méretű eseménysort vigye celluloid-szalagra. Az a legtermészetesebb, hogy ebből a filmből sem hiányoznak a nagy verekedések, a nagy-nagy árulások, gonoszságok és napnál ra- gyogóbb jellemi nagyságok, mégis az émberi kitartás és a nemesebb erkölcs diadalmaskodik az önzés durva formája és a sunyiság fölött. j Az indiánok és a fehéreit (közötti harc kikerül hetet - , len. Az egyik saját hazáját | védi, a másik Európából átkelve a gyarmati földre, ha- i zát akar alapítani. A két világ, a két erkölcs, a két történelmi látás összecsapása mégis a jó és a rossz embereit küzdelmévé alakul. A két küzdő csoport között ott áll ez a bizonytalan származású Nat Bumpo meg a rézbőrű Csingacsguk, hogy ügyességgel, a fontos pillanatokban megnyilvánuló tettrekészségiikkel győzelemre vigyék a jó ügyet. Némi kis filozofálgató belems- gyarázással azt is mondhatnánk, hogy ez a két személy a sorsot jelenti, mert előbukkan egy olyan helyzetben. amikor c.sak ők menthetik meg a maroknyi telepes-csoportot a végső pusztulástól. Mint ahogyan nyilvánvaló, hogy nem egy Ilyen, mindenre elszánt kicsiny csapat rohant a biztos halálba a nagy amerikai kaland idején, az indiánok nyilainak veszélyét nem sejtve, vagy nem kellőképpen felmérve. A filmet Pierre Gaspard Hűit es Walter Ulbricht rendezte. A nézőt elsősorban a táj felvételek és a tömegmozgatás bűvölik el. A változó flórájú térségek úgy nyílnak ki a néző előtt, mint egy mesekönyv, ahonnan nagyszabású hősök léphetnek csak elő. Ez a mesélő nagyítás emeli ki Nat Bumpo és Csingacsguk mellett a tömegből, a folyton mozgó telepes-népségből Foreman-t, Ismael Bush-t és népes családját, Ellent, a szőke, szép fiatal lányt, Paul Hoovert és többieket, akik tetteikkel fogalmazzák meg ennek a vándorlásnak célját és belső feszültségét. A férfiak egymás közti test-test elleni küzdelméből nem a humort, a kinevethetőséget hangsúlyozzák a rendezők, hanem azt az elszántságot és brutalitást, amellyel ez a honfoglaló és honrabló háború lefolyt. A film érzékeltetni tudja, hogy ebben a küzdelemben mindenki az egész életét viszi vásárra as hogy e küzdelemben nincs visszaút. Andre Zárrá és George Cornea képei kitűnő terepeken, atmoszférát adó környezetet örökítenek meg. Robert Mellin és George Grigoriu zenéje az eposzok fenségességét idézik. Helmut Lange, Pietro Massimi, Catherine Jourdan, Robert Benoit, Helmut Schneider, Ion Dihiseanu és George Demetru egy színvonalas nemzetközi színészgárda élén nyújtanak jó alakításokat. Farkas András 200000 éves ősünk a Pireneusokban A neandervölgyi ősember maradványainak felfedezéséhez hasonlította jelentőségben Jean Piveteau francia professzor azt a rendkívüli leletét, amelyre a Pireneusokban bukkant. A neves antropológus Perpignan közelében teljesen ép koponyát talált és mellette néhány kezdetleges munkaeszközt. A * koponya korát 200 000 évesre becsüli és rámutatott, hogy e maradvány az ember fejlődésének egyik rendkívül fontos láncszemét világíthatja meg a 400 000 éves jávai előember és a 90 000 éves neandervölgyi ősember között. A koponya határozott anatómiai fejlődést mutat a jávai előember maradványaihoz képest, a közelében talált fegyverek és saemzámok szintén fejlettebbek az előbbitől. A gyilkos a házban van (Kedd, 20.00): Magyar film. 1971. jauár- jában mutatták be a Csizmarek Mátyás forgatókönyvéből Bán Róbert által rendezett bűnügyi filmet, amely elsősorban a főszereplő személye miatt érdemelt figyelmet: a Kloss kapitányként nagy népszerűséget szerzett Stanislaw Mikulski alakítja a krimiben a nyomozást irányító csendőszá- zadost. (Magyar hangja ezúttal is Bitskey Tibor.) A krimi nem tér el az úgynevezett klasszikus szabályoktól, a gyilkos nem az utolsó pillanatban lép színre, végig jelen van, sőt ugyanolyan gyanús, mint bárki más. A cselekmény egy belvárosi házban a lift földszintre érkezésével kezdődik, vasárnap délelőtt. Ebben a liftben egy fiatal lány holtteste hever. .. persze, ezt követően színre lépnek a lakók, akik közül majd mindegyiknek van valami diszkrét ügye. apró-cseprő titka, s ez persze alap a rendőrség, no és a nézők gyanújához. Megjelennek a „kétes elemek”: a lopakodó, kíváncsiskodó éltes hölgy, a sót még mindig megnyaló kotnyeles öregúr. A lakóbizottság elnöke, a bölcsesség határán járó nyugodt, és mindenkiről mindent tudó házmester, és még mások. A krimi szórakoztató, ám korántsem mestermű. Inkább mesterembermű, DELTA (Vasárnap. 17,45): Az orvostudományi és a biológiai kutatások új eredményeiről kapunk hírt az adásban. Jórészt a rákellenes küzdelemmel kapcsolatosak a bemutatásra kerülő újdonságok, így a rákellenes gyógyszerek kifejlesztésének új eredményeiről, majd egy elektronikus számítógépről tudósít a Delta. Ez a komputer optimálisan határozza meg a besugárzási dózist. Igen jelentős szovjet felismerés volt az, hogy vírusok útján is keletkezhet rákos elváltozás, persze ez a fertőzés nem olyan, mint például az influenzáé. Francia laboratóriumban foglalkoznak állatok vegyi és sugárártalmakkal való fertőzésével. hogy az ilyen módon létrehozott utódok —, amelyek e kezelés hatására szörnyszülöttek lesznek, milyen rákos jellegű elváltozást örökölnek. Végül két berendezést mutat be a Delta, egy agysebészeti lézert, amelynek tűhegyesre koncentrált fénynyaláb jávai pusztítják az agyban lévő kóros szöveteket, s egy a keringési betegségek gyógyításánál használható felfújható műanyagzsákot, amely- lyel különböző nyomáskür lönbségeket képeseit létre* hozni az emberi testen a gyógyulás érdekében. A. Gy. A kölcsön — Húgy vagytok? — Nagyszerűen. Most kivételesen minden gyerek egészséges. — Es Kálmánék? Válasz helyett csönd. Mélységes csönd. Végre Jóska érzi a helyzet kínosságát és kiböki a kurta mondatot: — Biztosan ők is jól... Kálmánék és Jóskáék szomszédok. Ha meglátogattuk őket, Jóska, vagy a felesége csak egyet kurjantott: — Kálmán! Gyertek gyorsan. Vendégek érkeztek. Borozgatunk, finom, illatos kávét iszogatunk. Szóba kerül ez is, amaz is, de a Jóska arcán látom a vibráló zavart. — Nézd! Előtted nem szoktunk titkolózni. Elvégre barát vagy és Kálmánékkal is gyakran találkoztál nálunk. Erzsi idegesen gyűrögeti a papírszalvétát. — Igenis. Mondd el! Mondj el mindent. Jóska tölt a poharakba, fenékig issza a bort, mély stukkót húz a Fecskéből. — Talán emlékszel, hogy meséltük a kocsit. Mármint azt, hogy kocsira spórolunk. Lakás, gyerekek, most már jöhet a kocsi. Ez volt a jelszó. Be is fizettük az első részletet a Wart- burgra. A többi pénzünk természetesen az OTP-ben. Erzsi ingerülten közbeszól. — Ugyan, Jóska! Ne ereszd olyan hosszú lére és ne kezd a világ végén. Jóska, mintha mit sem hallana, most már kerékvágásba érve, nyugodtan folytatja: Kálmánék össze ismerkedtek valami ügyvédékkel, ahol csodálatosan szép bútorokat láttak. Elhatározták, hogy ők is bútort vásárolnak, méghozzá azonnal. Egyik este beállítottak és kertelés nélkül megmondták: — Nektek van spórolt pénzetek. Adjatok kölcsön huszonötezer forintot! Egy másodpercre egymásra néztünk. Erzsivel, azután nyilatkoztunk. — Természetesen. Nagyon szívesen. Holnap Erzsi kiveszi a pénzt és már lehet is menni a bútorért. — Én megjegyeztem, hogy nekünk a pénz három hónap múlva elkerülhetetlenül szükséges, mivel körülbelül erre az időre várjuk a kocsit. Kálmán nyomban közölte, hogy ha a jövő héten kell a pénz, akkor a jelzett napra meglesz. Kálmánék bátorát együtt pakoltuk be a lakásba. Nagyszerűen mutat és titokban még egy kicsit mi is büszkék voltunk, hogy valamivel hozzájárultunk boldogságukhoz. A hiba akkor kezdődött, amikor alig három hónap múlva küldték az értesítést: jön'a Wartburg. — Baj van, Kálmán. Kell a pénz! — és mutatom barátomnak az írást. — Majd csinálunk valamit.., Másnap jön Kálmán felesége. — Gyerekek. Szerezzetek ti valahonnan pénzt. Tudjátok ez a Kálmán milyen gyámoltalan ... Meghűlt bennünk a vér. — De hiszen mi már akkor mondtuk ... A szomszédasszony sértődötten csapta be az ajtót. Még aznap Kálmán is felhívott az üzemben. — Ne hülyéskedjetek azzal a pénzzel, Jóska! Értsétek meg, hogy mi nem tudunk szerezni... Ezen a napon azután csonttá fagyott a mi hosszú, szép barátságunk. — Egyébként a Wartburg megvan és mi a huszonötezer forinttal azóta is tartozunk a feleségem nagybácsiké jónak.., bzalay István- - - .......... -r vw^wwin.wjj.-. Sugár István: Buttler gróf a 24. — „Pestrül elszöktem, féltem, hogy apám felvágat!'’ —■ kísérletezik Buttler a bíróság előtt a maga mentege- tésével. Azzal érvel, hogy a házassági szerződés aláírása után meggondolta magát. Elutazása előtt ezért kérte is Dérynét, hogy hazatértükben találkozzanak az Erdőtelekhez közel fekvő Kálban, hogy visszakérje az aláírt mór inglevelet. Kálban azonban Dőryné a fontos okmányt azzal az indokkal nem adta vissza, hogy azt a férje vitte magával. A válás kimondásának legsarkalatosabb érvét arra a körülményre építi Buttler, hogy a pesti eljegyzés, illetve a káli találkozó után határozottan kerülte mátkáját. Szilárdan ellenállt Katinka kisasszony minden csalogató csábos hívogatásának. Azt a levelét, mely ott hever a bíróság asztalán, s melyben ügyes-bajos dolgainak végeztével mégis megígéri jegyesének a girincsi viszontlátást. a gróf azzal próbálkozik kimagyarázni, hogy azt a levelet csak ürügyként írta meg és pusztán azért hivatkozott benne bécsi útjára, hogy e mondvacsinált QjywMi ■71. október 16 , szombat kelepcében ürüggyel, udvarias formák között, elodázza mátkája viszontlátását. Már komolyabb problémát jelent annak a megokolása, •hogy ha valóban ennyire megútálta jegyesét, akkor miként lehet, hogy Girmcsen mégis korábban megjelent a beígért időpontnál. Az események a vallomások tükrében egyre izgalmasabb fordulatot vesznek. János grófnak éppen azokban a napokban dolga akadt hegyaljai szőleiben, s útja ott vitt el véletlenül Girincs alatt. Éppen kapóra jött hát Döry Gábornak, amikor egv szolgálója késő délután azt újságolta, hogy az erdőtelki gróf titkon a körömi vendégfogadóban kíván éjjelezni. Sebesen átküldte feleségét és leányát Körömre, hová „még a kutyaugatás is áthallatszik", hogy csalogassák magukkal otthonukba a szökevény vőlegényt. A szépséges girincsi Dőry- kastélyban azután — mint Buttler meséli —, beteljesedett tragédiája: kemény fegyveres őrizet alatt fogva tartották s végül is pap elé kényszerít ették, aki megeskette Döry Katalin kontesz- szel. A per egyik írom f.iának szánja az okot. hogy miért tartotta távol magát jegyesétől. Nem nagyon szépítge- ti véleménvét... A cselédség egyik-másik tagjától bizalmasan értesült Katinlca grófkisasszony leánykori feslett életéről. Any- nylra jutott végül is János gróf. hogy valósággal megundorodott mátkájától, annak fertelmesen parázna üzelmei miatt. A kényes téma felvetésével kívánja bebizonyítani az elfordulás lelki motívumát. Egyébként Buttler jónak látja a részére kellemetlen és semmiképpen ki nem magyarázható szerelmes sá- lyi, egri és girincsi hónapokról nem beszélni, arról nem vallani. E néhány hónap őszinte szerelmet egyszerűen agyonhallgatja! • Régi házi cselédek, szobalányok, komornak, kocsi-. sok, udvarosok, jobbágyasz- szonyok és parasztok, de még Dőry-rokonok is nagy buzgón segítik a grófot Tm- ka kontesz ellenében. SzéV tében-hosszában bizonygatják, hogy Katalini már kora leányságában még tulajdon apja is „élte”! Kocsár Éva, az egykori girincsi szobalány szerint: — ,,A gróf a leányával, Katalinnal úgy élt, mint ágyasával, a bottyáni kastélyban sokszor együtt találtatván . .. Ennek utána teherbe esett Katalin kontesz. A koronázás alkalmatosságaival ... gyermekvesztö szert szerzett néki az attya. .. amelyet bevévén, a kontesz a terhét elveszte.” Apa és leánya vérfertőző viszonyát Julis komoma bizalmasan el is pletykálja Dőryné nagyasszonynak. aki azután az anya szigorúságával eltiltotta leányát az apjával való kettesben űzött kocsikázásoktól és „más ilyetén titkosabb öszvejövételeknek elöbbeni alkalma- tosságüul..." Egyes óvatosnak látszó, de annál veszedelmesebb tanúk úgy nyilatkoznak szentszéki vallomásaikban: nem tudható határozottan azért, hogy a gróf kisasszonynak kitől lett volna gyermeke, mivel ugyanebben az időben már Szirmay Jóska volt kapitány úrral is szerelmi viszonya volt... — „Szirmayt, akkori szeretőjét sokszor tapasztalták éjszakéinak idején lajtorján (létrán) feljönni a bottyáni kastély ablalcán a kontesz- hez” — meséli egy jobbágyasszony. — „A kontesz tüzes és szerelmes volt — mondja a gi- rincsi kántor mindentudó felesége —, mert szeretőt tartott leánykorában. Egyszer én magam a kertben, a szilvásban fajtalan cselekedetben láttam őket...” Súlyosain vádolja a szerencsétlen asszonyt tulajdon nagynénje, özvegy Bodóné Döry Julianna bárónő is. Ö még annak idején, titkon elolvasta Katinkának egy Szirmayhoz írott levelét. Ebben arra biztatja szeretőjét a leány, hogy kettejük boldogsága érdekében, a zempléni révnél lesből lője agyon az apját, azután pedig tűnjenek el kettesben Oroszországban. Bodóné ezt a levelet bosszúból megmutatta az öreg Dőry grófnak, aki ennek nyomán alaposan elverte a leányát. Katinka a heves szócsata során ezeket a tragédiába illő szavakat mondotta volna apjának: — „Aminő rossz, gonosz az atyám és aminő gonoszt attól tanultam, olyan vagyok én is!” Az eset következménye mégiscsak az lett, hogy a nagy botrány után elkerült Bottyánból a kisasszony — vallják a tanúk —, s a rokon Eötvös- família védőszárnyai alá telepedett. Buttler szerint jelentékenyen támogatták menyasz- saonyától való elfordulását az édesapja halálos ágyánál lezajlott események is. A haldokló öregnek zokogva vallotta be Dőry Katalinnal való eljegyzését és az aláírt házassági szerződést. — „Nékem semmi szándékom ez iránt a házasság iránt nincsen!” — mondogatta állítólag édesapjának — annak halála után 35 esztendős-él a bíróság előtt tett vallomása szerint. — „örülök rajta, hogy ezen személyiül idegensége- det tapasztalom — felelte a halál küszöbén vergődő atya —, folyamodjál az egri püspökhöz, kinek oltalmába én tégedet ajánlottalak, és kérd ötét, hogy légyen néked atyád és gyámod!” Apja temetése után fel is kereste Eszterházy Károlyt egri püspöki palotájában — mint meséli most a szentszék előtt. — „Oly ' kegyelmességgel lenne erántam és fogadna atyai gondoskodásába — kéri. — Akadályoztatná ezen házasságbéli lépésemet és tiltaná minden papokát a megeskettetéstül.” — „Ne félj fiam! Gyámo- lod és pártfogód leszek én. Oltalmazni • foglak minden erőszakos cselekedetei ellen Dőrynek!” Ezzel a kitalált mesével szándékozik hitelesíteni, hogy annak idején miért is ellenezte Eszterházy püspök házasságát!... János gróf előadja a bíróság előtt, hogy miután ő a girincsi kastélyban lépre ragadt, s az öreg Dőry vele szép szóval nem boldogult, az egyszeriben hangot változtatott és ellentmondást nem tűrő hangon ugrott neki: — „Elvetted a szüzességét a leányomnak, melyről soha nem is gondoltam. Azért innen el nem mégy. valameddig el nem veszed leányomat! Sőt, ha el nem akarod venni, vasra veretlek és a tömlöcre kiüdelek!” ... (/Folytatjuk.) A Dőry grófok girincsi kastélya. I
