Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-15 / 243. szám

R/idí& KOSSUTH 8.13 Mozart-művek. >.03 Előadás Eötvös Józsefről. 9.23 A népdal bele. 19.05 Iskolarádió. 10.40 Édes anyanyelvűnk. 10.45 Kórusművek. 11.00 Utazás Geológiában. 6. rész. 11.10 Bizet: Carmen. Részletek. 12.20 KI nyer mai 12.30 Tánczene. 13.15 Katonadalok. 13.45 Riport. 14.05 Mesélő Magyarország. Kőszeg. 14.25 Nyitnikék. 15.10 sosztakovics: I. szimfónia. 15.50 A népdal bete. 16.05 Falusi délután. 17.44 A Nyugat költői. 17.50 A népdal hete. 18.29 A közönség kérdez, a mu­zsikus válaszol. 18.30 A népdal hete. 19.40 Láttuk, hallottuk ... 20.00 Könnyűzene. 20.59 Dosztojevszkij: A Karama­zov testvérek. I. rész. 21.49 Könnyűzene. 22.20 Beethoven és Bartók zenei öröksége. 23.04 Versek. PETŐFI 8.05 Operettmuzsika. 8.50 Időszerű nemzetközi kérdések. 9.00 Ezeregy délelőtt. 11.44 Versek. 12.00 Verbunkosmuzsika. 12.20 Két versenymű. 13.03 Két vonósnégyes. Mindenki kedvére kettőtől hatig ... 19.00 Holnap közvetítjük. 19.20 Operettkettős. 19.35 Hangversenyközvetítés a Zeneakadémiáról. 21.40 A finn gazdaság és a KGST. 21.50 Nóták. 22.10 Hottentották Angliában. 22.30 Slágcrkoktél. MAGYAR 8.05 Iskola-tv. 17.18 Hírek. 17.25 Nyomok az Időben. Bolgár kisfilm. 17.40 A zeneművészeti szakközép- iskolák versenye. I. Közép­döntő. 18.33 Pillanatképek a világ egy- hatodáról. FllmösszeáUltás. 10.15 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 A tehén és a fogoly. Magyarul beszélő francia film. *1.30 Lehetőség és valóság. 2. Sínen. 22.15 Tv-hlradó. 22.25 Beszámoló a Petroszjan— Fischer sakkmérkőzésről. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és este 8 órakor A préri Cooper regénye, színes, szinkronizált román—francia —angol filmen EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07.) Fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Kongresszusi ifjúsági film­napok Sárika, drágám Magyar film GYÖNGYÖSI PUSKIN Hahó, öcsi! GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Baleset a tengerparton HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kapaszkodj a feliegekbe I—II. rész. (Dupla helyárak.) HATVANI KOSSUTH ■> Végre hétfő FÜZESABONY Eper és vér HEVES Darling Lili I—II. rész. (Dupla helyárak.) PÉTKRVASARA Éjszakai razzia XZINHJU- ­Egerben, este 7 órakor: HAWAI RÖZSAJA (Gárdonyi ifjúsági bérlet) IIHYiliT Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zslllnsz­ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek ré­szére is. Gyöngyösön: 19 órától szom­bat reggel 7 óráig ,a Jókat utca 4L szám alatti rendelőben. (Te­lesen; 17-27.) K. Jánosné, Eger, és több ol­vasónknak: Az olvasók többszöri kérését figyelembe véve, lapunk vasár­napi számaiban ismét meg­kezdjük keresztrejtvények köz­lését. A helyes megfejtést, be­küldők között minden héten könyvjutalmat sorsolunk ki. Ol­vasóinknak jó szórakozást kí­vánunk a keresztrejtvényekhez. „Egy olvasó*’ jeligére: őszintén sajnáljuk, hogy la­punk nem minden oldalát ol­vassa névtelenségbe burkolód- zó bírálónk. A reklamált cikk ugyanis megjelent, lapunk ok­tóber 6-i számának 2, oldalán, „Tüntetés a Batthyány-öröktűz- nél” címmel. A jogos bírálatot mindenkor megköszönjük, a jog­talant nem! Hajdú Lászlónó, Eger: Panaszukat kivizsgáljuk, illet­ve továbbítjuk az illetékes vál­lalatnak. Válaszukról tájékoz­tatjuk szerkesztői üzeneteink­ben. Kérjük, szíveskedjék figye­lemmel kísérni lapunkat. „F. Dezső, Eger: Véleményével teljes mértékben egyetértünk, levelét közöljük is a legközelebb megjelenő „Pos­tánk” cimü rovatunkban. Kér­jük, kisérje figyelemmel rova­tunkat. P, Miklós, Eger: A csökkent munkaképességű­ek alkalmazásával kapcsolatos rendelet az üzemekre vonatko­zik. A munkaképesség csökke­nését baleset, vagy bizonyos be­tegségek után orvosi bizottság állapítja meg. A felülvizsgálatot önnek is jogában áll kezdemé­nyeznie. Diapozitívek javítása. Fordítós eljárás A normális negatívokról másolandó diapoeitívok elő­hívó oldatát ismentettük. Előfordul azonban, hogy ne- gatívunk a nominálisnál lá­gyaiba, vagy keményebb. Eb­ben az esetiben sem kell le­mondanunk a jó diapozitív készítésének lehetőségéről, mert különleges hívókkal nagyban, befolyásolhatjuk a másolandó diapozitív gradá- ciójál Ha negatívunk története­sen kemény fokozatú, akkor lágyan dolgozó előhívót hasz­nálunk a róla készítendő dia­pozitív előhívásához. Erre a célra bármilyen lágyan, dol­gozó papírhívó megfelel. Ajánlható a RODINAL hí­vó is, mert ennek lágyító- haitását hígítással erősen fo­kozhatjuk. Lágy negatív esetében ke­ményen dolgozó előhívót használjunk, hogy diapozití- vunk kellő gradációval bír­jon. Ajánlható erre a célra a Neutol papírhívó. Vagy az ORWO gyár B 104 jelű pa­pír-, esetleg az E 102 jelzésű univerzális hívója is. Utób­bi 1:7 arányú hígítással. A diapozitívek átlátszósá­gát a kellő ideig tartó fixá­láson kívül derítéssel is fo­kozhatjuk. Ezzel az eljárás­sal a film világos nászéin viszsiamaradó ezüstöt kiold­juk. Ilyen derítőfürdőt úgy készítünk, hogy a film gyen­gítésénél használt Farmer- tele 'gyengítőt egyenlő tér­fogatú víz hozzáadásával hí­gítjuk. Addig fürdetjük eb­ben a fürdőben a kész dia- filmet, amíg a világos részele megtisztulnak. (Fehér zo­máncé» edényben ennek me­nete jól látható.) Jó szolgálatot tesz az ilyen derítőíürdő a pozitív képek brittan c iá jónak fokozására, sőt a reprodukciós képek tisztítására tó. Derítés után ismételten jól mossuk ki a filmet, ment kü­lönben idővel el halvány ÜL Ha máir megszólított diát alka­runk deríteni, akkor először áztassuk vízbe, hogy a derí- tőfürdő egyenletes hatását biztosítsuk, A szárítás min­den esetben pormentes hű­vös helyen történjék. A fordítós anyagok kidol­gozásához többféle fürdő szükséges. Döntő a fürdők hőmérséklete tó. Kezdők bíz­zák ezt a munkáit szakem­berekre. Annál tó inkább, mert az előhívás menete 4 részből áll. Az első résziben, az ún. el­ső hívásnál a megvilágított szemcséket redukáljuk, vagy­is fémezüstté alakítjuk át. A második részben kioldjuk ezt a férnezüstöt, hogy az emul­zióban csak a meg ne m vi­lágított ezüstbromid szem­csék maradjanak vissza. Har­madik lépésként erős lám­pával megvilágítjuk a filmet, míg negyedik lépésiként a vi­lágítás hatására keletkezett látensképet egy másodszori előhívással láthatóvá tesz- szílk. Ez tó redukálásd folya­mat, de pozitív képet ered­ményez. Körmendi Károly AZIJRÖRSZÁGBAN JÁRTAM Nizzában, szállodám köz­vetlen szomszédságában, a PastorelU utcában egy szűr. késfehér épület falán kissé megfakult falragaszra let­tem figyelmes. Szövege után ítélve a tavasz folyamán le­zajlott községi tanácsi vá­lasztások idején kerülhetett a falra, hogy a baloldal kép­viselőinek támogatására buz­dítson. Nem is eredményte­lenül. Nizzában a kommu­nisták szép sikereket értek el a választáson. A városi tanácsba több kommunista is került, a megyében pedig van város — pl Valiauris — ahol a polgármesteri tiszt­ségre Is a párt egyik tag­ját választották. A falragasz nyomra vezet. Az épület ajtaján felírás: Patriote — Cote d’Azur. A félig nyitott ajtón besétálok, a lépcsőfeljárónál újabb fel­írás egy kis nyíllal: Re­daction, azaz szerkesztőség balra az emeleten. Tömören és röviden: a kommunisták regionális hetilapjának szer­kesztőségébe jutottam. Aki­vel először találkozom, Jo- sette Guigo, a szerkesztőség fiatal, 30 év körüli munka­társnője. Amikor megtudja, hogy magyar vágyóik, felra­gyog az arca. Ebben a ra­gyogásban van valami, ér­zem, ami nem csupán ne­kem szól, hanem személyem­ben amnák a népnek is, amely szocializmust épít Ké­résemre elém rakja a PCA legutóbbi számait (A PCA az újság betűszavas címe.) Ezt az újságot az utcán nem árusítják, hiába is keres­tem volna, — igazít el Jo- sette. Előfizetéses úton ter­jesztik, és csak egyes he­lyeken kapható. Lássuk, mit ír a PCA? Részletesen beszámol — csaknem két oldalon —, hogy a megyében a monopóliu­mok kegyetlen szorításában1 egyre több kézműves, iparos és kereskedő adja fel a ki­látástalan küzdelmet. 1970- ben példáid 1027-err szüntet­ték meg iparukat és már 1971. első negyedévében 488 azoknak a száma, akik bezárták műhelyüket bolt­jukat. Néhány oldallal odább képes beszámolói a vasuta­sok heves harcáról. A vasút dolgozói azért mentek az irt. cára, mert sérelmesnek tar­tották azt a 3 százalékos béremelést, amelyet valójá­ban az árak emelkedése el is nyelt. Majd egy érdekes köz­lemény, kisebb írás egy dal- estről, amelyet provencal nyelven, a nizzai Városi Színházban tartottak. A pro­vencal a délfnanciák las­san kiható nyelve, Néhány nizzai gimnáziumban is ta­nítják, de már csak egy-egy eldugottabb faluban lehet hallani ezen a nyelven be­szélni. Végül egy vastag be­tűvel szedett hirdetésen álcád meg a tekintetem: Virgil délután 5 órakor a szerkesz­tőségben. Barél kommunis­ta képviselő a nemzetgyű­lésben, — világosít fel a szerkesztőség munkatársnő­je. Hónaim alatt egy köteg Patriote-tal elhagyom a szerkesztőséget, de már kész tervvel a holnapra: Barel fo­gadóóráján én tó ott leszek. Virgil Barel a nemzetgyű­lésben a 33 tagú kommunis. ta képviselőcsoport egyik legtevékenyebb tagja. Fogadóóráján, amikor be­szélgetünk, lelkesen szól megbízatásáról. Részletesen beszámol a megye turiz­mussal kapcsolatos fejlődé­séről és az ezzel összefüg­gő problémákról. Olyan in­tézkedéseket sürget, amelyek — saját szavaival — meg- könnyíteniék, hogy minden dolgozó ember vakációra me­hessen. Űjabb üdülöfalvak kellenének, ahol a kispén­zű családok is üdülhetnének. Másik kérdésre tér át: áok gondot okoz az idősek hély- zete, a magánkézben lévő nyugdíjas otthonokban sok a visszaélés. Mikor a par­lamentben szóvá tette, ala­pos vihart kavart. Sokan keresik meg. Egy külvárosi kerület dolgozói bölcsőde és óvoda építéséhez kémek tőle segítséget. Az egyik kollégiumban tanár­szervezésében, a CGT-vel karöltve. (A CGT a legna­gyobb és a leghaladóbb francia szakszervezet.) Igaz, nem nyár közepén, vakáció idején zajlanak a sztrájkok, de például májusban 146 vállalat harmincezer munká­sa vonult az utcára a megyé­ben, hogy a nyugdíjak ren­dezése ügyében hallassa sza­vát. Rendkívül alacsony a szál­lodai alkalmazottak fizetése, pedig ők itt az Azúr-parton igen nagy számban, vannak. Ezekről a kérdésekről és sok más egyébről, ha eljön a jövő hét végén rendezendő szabadtéri ünnepségünkre, sokat hallhat, — jegyzi meg egy közben érkezeli szer­kesztőségi dolgozó. A kérdéses ünnepre (Féte du Chateau) a hívás ellené­re sem juthattam el, csak a programját láthattam, amely­ben szabadtéri játékok, ka­baré-műsor, daléneklés, tré­fás jelenetek szerepelnek és — a szokásokhoz híven — a nagy záróbál. Mint. mond­ták, az egész megyéből ér­keznek kommunisták és ro­konszenvezek erre a vidám ünnepségre. Talán a mi ma­jálisainkhoz hasonlítható, az­zal a többlettel, hogy itt sok­kal nagyobb szerepet kap a politika. Ez az ünnep is fon­tos • szerepet tölt be a párt tömegek között . végzendő propagandájában. Grasse, a parfümváros. Ugrókötél — Tessék mondani, meny-, ny-ibe kerül egy ugrókötél? ' — Tizennégy-hatvan. A kislány szó nélkül sar­kon fordul és kimegy az üz­letből. Lehet tizenkét éves. Ez hamar elintéződött. Lépést akart tartani a testedzés egyik kulturált eszközével, bejött, érdeklődött, de en­nél tovább nem jutott. Kint a hirdetőoszlopnál egy hajlott hátú öregember várja: — Na, mi az? — Tizennégy-hatvan. — Nem értem a Nádházit. Azt mondta, hogy nyolc­negyvenért vette. Hazudott volna? Vénségére már ez is megkomolyodhatna egyszer. A kislány hallgat, az öreg­ember tovább morfondíroz: — Itt vehette valahol a hü­lye. De lehet, leértékelve, azért volt olyan olcsó. Megindulnak a kirakatok mentén. A következő üzlet­be megint a kislány megy be és kisvártatva hozza a hírt: — Kilenc-nyolcvan. De nem piros, csak fehér kötelű. — A szín nem számít. Lá­tod, Lili, nem megmondtam, hogy van olcsóbb is! Megáll­nak, tanakodnak. — Tudod mit? Vedd meg magadnak, Lüikém. Vedd meg! — Ö, nagypapa. A kislány bemegy és kiro­han az ugrókötéllel. Csillo­gó szemekkel megcsókolja a nagypapát. — Add ide! — mondja a nagypapa és visszacsókolja erélyesen, az ugrókötelet pe­dig zsebre vágja. — Ki lett ez próbálva? — kérdezi. — Nem! kapumélyedésben, és iszo­nyú tehetségtelenül csinálja. Direkt rossz nézi. Már kiven­ném a kezéből, amikor oda­lép hozzá egy orvoskülsejű ember, aranykeretes szem­üveggel, acélkék szemekkel, olyan, akire nyugodtan rá­bízza az ember az életét, ha beteg, de nem az ugróköte­— Nagy könnyelműség ígtf hazavinni. Várj csak. A nagypapa bemegy egy kapu alá és nem jön ki. öt perc. Tíz perc. Nem jön ki. Utánanézek a nagypapá­nak, kezdek nyugtalankodni. Még utóbb pofon üti valaki és elveszi tőle az ugrókötelet. Hát a nagypapa ott áU a lét, ha egészséges. MegáU a nagypapa előtt: — Nem szégyellt magát? Hogyan tartja azt a kötelet? A két fafogójának, nem a közepét kell szorítani, ha- nem lejjebb, ahol a kötél ki­jön belőle. Már ahogy neki­üli, nem jó. — De kérem, ez nem ta enyém. A iÁíi... — Tudom. — A Nádházi.;; — Adja ide. Mögöttük megszólal egy harmadik: — Ez semmi. Hagyja lógi maga előtt, ne lépje át, i hátrafelé hajtsa hosszú íi ben, majd minden bátraiét dítéskor érzékkel ugorja á Meg mindenféle figurák var nak. A fej fölött átfordítvi kifordult lábbal befelé, me befordult lábbal kifelé. He jaj, ez nem gyerekjáték. — Nem-nem! — mondja őszintén nagypapa és kezet fog vele. Az orvos közben szorgal­masan ugrál. — Figyeli, hogyan csiná­lom? — mondja. — Fogja csak a szemüvegemet. — Mutassak maguknak egy érdekes figurát? — mondja egy kövér nyugdíjas. — Szi- ráki nyugalmazott MÁV-tiszt vagyok. — És már nyúl is az ugrókötélért. Rém ideges. Bejön Lili is. A szája pi­tyergőire áll: — Na és? Velem mi lesz? A nagypapa gyorsan félre­húzza Lilit, benyúl a zsebé­be, átad neki egy vadonatúj csengő tízforintost és azt mondja: — Nesze, vegyél magadnak egy másik ugrókötelet és az­tán nekem pucolj hazafelé. 9 Léna» Géza És most — befejezésül — álljon itt egy másik Azúr- parti képviselő, a nizzai pol­gármester egyik utóbbi, par­lamentben elhangzott felszó­lalásának részlete. Jacques Médecin a minisz. teretoökhöz címezve a követ­kezőket hangoztatta: A rádió programja vállalkozás a nemzet demoralizálására; az egyetemeken vissza kell ál­lítani az előzetes szelektá- tást; ki kell űzni a „felfor­gatás ügynökeit”, egészen az állam legmagasabb szféráiig; megtámadta a 1 társadalmi biztosítás rendszerét és saj­nálatát fejezte ki, hogy az amerikai leányvállalatok franciaországi jövedelmi ré­szesedése csak 6,8 százalék. A polgármester hangja — a jobboldali kritika hangja volt. A kommunista és a jobboldali képviselő két pó­lusa között természetesen egyéb állásfoglalások tó van­nak a társadalom életéről. E kissé sarkos szembeállí­tás mégis jól tükrözi Azúr- part erőinek ellentétes moz­gásét, és azt a harcot egyben, amelyet naponta vívnak a munkások és a dolgozó era. berek Alpes-Marttim-es me­gyében jövőjük érdekében. Valkó Mihály i- VÉGE — 1Ö7L október lő* gmlste 3. Hi a dolga egy kommunista képviselőnek ? hiány miatt heti öt óra he­lyett csak két órát tudnak megtartani. Az Azúr-parton gyakoriak a sztrájkok. Barel humorosan jegyzi meg: csak­nem oly gyakoriak, mint a fesztiválok. A párt tevéke­nyen vesz részt a dolgozók érdekeli szr.k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents