Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-02 / 232. szám
Építsünk kevesebbet, de gyorsabban, jobban, nagyobb hatékonysággal Heves megye beruházási tevékenységének hatékonysága és a fejlesztés további feladatai a megyei pártbizottság napirendjén Mint arról lapunkban beszámoltunk, az MSZMP Heves megyei Bizottsága szeptember 30-án megtárgyalta megyénk beruházási tevékenységének hatékonyságát és a fejlesztés további feladatait. A megyei pártvégrehajtóbizottság jelentését Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára terjesztette az ülés elé, amelyen a megyei pártbizottság tagjain kívül részt vettek a beruházások tervezésében, szervezésében és bonyolításában érdekelt szervek, intézmények és vállalatok vezetői is. Az előterjesztést követő vitában tízen kértek szót, köztük Oláh György, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A vita összefoglalása után a megyei párt- bizottság egyhangú határozatot hozott a Heves megyében folyó beruházási tevékenység hatékonyságának növelésére. Gazdasági életünk, gazdaságpolitikánk egyik legtöbbet emlegetett területe ma a beruházási tevékenység. Mint ahogy a végrehajtó bizottság jelentésének bevezető sorai megállapították: napjainkban a beruházási helyzet feszültségei indokolttá teszik, hogy a beruházáspolitika kérdéseivel — a beruházások elhatározásától azok megvalósításáig — nagyobb felelősséggel, következetességgel foglalkozzunk, bemutatva az elért eredmények mellett a nehézségeket, azok okait, tényezőit, beruházáspolitikánk kihatását az életszínvonal politikai céljainak megvalósítására. Pártunk politikai bizottsága 1971. július 29-én határozatban rögzítette a párt- és állami szervek feladatait, a beruházási tevékenység hatékonyságának növelésére. E határozat nyomán vált szükségessé a megyei helyzet áttekintése és a legfontosabb tennivalók meghatározása. A beruházási politikai elvek érvényesülése a III. ötéves tervben A jelentés — amelynek előkészítésében a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság alapos munkát végzett — részletesen elemezte a beruházáspolitikai elvek érvényesülését a harmadik ötéves terv időszakában. Kétségtelen, hogy építőmunkánk, fejlődésünk számos eredménye e tervidőszakban is éppen a beruházásokhoz kapcsolódik, e tevékenységünk hatékonyságának színvonala azonban sem a lehetőségekhez, sem az elért eredményekhez képest nem kielégítő. Megyénkben a szocialista szektor beruházásai a harmadik ötéves terv időszakában meghaladták a 16 milliárd forintot. A teljesítés — folyó árra számítva — közel háromszor akkora, mint az előző ötéves tervben. Döntő részben a beruházási volumen gyors ütemű növekedése tetté lehetővé, hogy a megye Az eredmények ellenére az elmúlt években megyénkben sem valósultak meg maradéktalanul a beruházáspoli- kai elvek. Fokozódott a beruházási piac feszültsége, nem tudtuk az összhangot, az egyensúlyt a beruházások volumene és a beruházási kapacitás között biztosítani. Ezt követően a jelentés és a vitákban résztvevők is felsorolták azokat az okokat, tényezőket, lazaságokat, feszültségeket, amelyek céljaink megvalósítását nehezítik, összeegyeztethetetlennek a szocialista tervgazdálkodással. Igen hiányos, hézagos például a piackutatás, a megrendelők gyorsan változó igényeinek ismerete. A Qualitál Könnyűfémipari Feldolgozó Vállalat apai könnyűfémöntödei II. üzem fejlesztésénél például nem vették kellően figyelembe a várható keresletet, a felmérések pontatlanok voltak, s a fejlesztési döntés után kiderült, hogy kétezer tonna homok-öntvényre nincs szükség. A tarnamérai társulás előkészítése nélkülözte az elmélyedt közgazda- sági elemző mérlegelést. Az előkészítés hiányosságai végül is egyes tsz-ek gazdálkodásában pénzügyi nehézségekben, költségtúllépésben és határidőcsúszásban jelentkezett. Megyénkben is megtalálhatók azok a feszültségek, he®' a ^azdálkogazdasága az országos átlagnál gyorsabban fejlődjön. Jelentős strukturális változások következtek be, melynek során — nagyrészt új termelői kapacitások létrejöttének eredményeként — az ipar a megye vezető ágazatává vált. A szocialista ipar dinamikusan fejlődött, a termékszerkezet kedvezően változott, a tervezett ipartelepítés egy-két fejlesztendő terület. Jdvételév el.. megvalósult. A megye beruházásának 60 százalékát mint ismeretes, kiemelt beruházások képezik, az ipari fejlesztések jelentős részét a nehézipari beruházások tették ki. De ugyanakkor a mezőgazdasági beruházásokra is több mint hárommilliárd forintot fordítottunk. Ezzel szemben viszont a kommunális ágazat részesedése az össz- beruházásból — volumenének növekedése mellett — a korábbi 19 százalékról 11 százalékra csökkent. dó egységek erejüket meghaladó mértékben egyidőben sok beruházást indítanak, amely eladósodáshoz vezet. A pártbizottsági ülés felhívta a figyelmet: a megye valamennyi termelő ágazatában legyen politikai követelmény, hogy fejlesztési döntést csak akkor hozzanak, s annak megvalósításához csak akkor kezdjenek hozzá, ha a szükséges pénzügyi erőforrások biztosítva vannak. Sok helyen a beruházások átfutási ideje indokolatlanul hosszú, több helyen a beruházók a döntések meghozatalánál és a tervezői ajánlatok elkészítésekor nem számolnak az árváltozások költségnövelő hatásával, a beszerzési lehetőségekkel, a kivitelezők észrevételeivel, a költségek menet közbeni módosulásával. A Magyar Beruházási Bank Heves megyei Fiókjának becslése szerint az összes folyamatban levő beruházások többletköltsége a teljes előirányzat 10—15 százalékának felel meg és a beruházásoknak legalább 40 százaléka, többe kerül az eredeti előirányzatnál. A továbbiakban sok szó esett a pártbizottsági ülésen a hiteligények kielégítéséről, a beruházó vállalatok és a szövetkezetek szakemberei- látpttságáról is. A beruházásokat bonyolító vállalatokkal kapcsolatban megállapították, hogy ezeknek a válla-. latoknak az érdekeltsége és felelőssége jelenleg nem megoldott, nem biztosítják a beruházók megbízóik érdekeinek maradéktalan érvényesülését. Nem megfelelő a tervezők érdekeltsége sem, a jelenlegi érdekeltségi rendszer nem ösztönzi a tervezőket a beruházások erőforrásainak figyelembevételére, a korszérű, de luxuskivitelt mellőző célszerű létesítmények megvalósítására. Sokszor késnek a tervek, sok a tervmódosítás, a kiviteli tervdokumentációk nem mindig tartalmaznak biztonsággal realizálható előírásokat a beépítendő anyagokra, berendezésékre, műszaki megoldásokra és költségekre, s mindezek a kivitelezés során különböző nehézségeket okoznak, módosításokat tesznek szükségessé és növelik a beruházások átfutási idejét. Ugyancsak lassú és bonyolult a beruházások jóváhagyása, hatósági engedélyezési eljárása is. A beruházás tervezésében, bonyolításában helyesen és eredményesen tevékenykedett a Mátraalji Szénbányák Vállalat, de a beruházói, bonyolítói, tervezői és bizonyos értelemben a kivitelezői tevékenység helyes összekapcsolásának a jó példá jaként lehet említeni a Sedypi Az- besacement-nyomócsőüzem beruházását A negyedik ötéves tervünk célkitűzéseit vizsgálva a párt- bizottsági ülés megállapította, hogy a lebonyolító és tervező tevékenység — várhatóan —, teljes mértékben képes kielégíteni a beruházási szervek részéről jelentkező keresletet. A megyei székhelyű építőipari ■> kivitelező, szerelő szervezetek az elmúlt öt évben az országos átlagot meghaladóan mintegy 57 százalékkal növelték termelési értéküket. Az építőipari létesítmények jelentős növekedése ellenére is a kivitelezői kapacitás elmaradt a velük szemben támasztott igények mögött, évről-évre jelentős mértékű, mintegy 80—100 millió forint nagyságrendű volt az elutasított igények volumene. Az igény és a kapacitás közötti feszültséget nem csökkentette az a tény sem, hogy a megye több vállalatánál és termelőszövetkezeténél építési részlegek alakultak. melyek felhasználósa főként kisebb létesítmények kivi felezésénél tapasztalható. A megyei székhelyű építőipari szervezeteknél általános jelenség, hogy évről évre éves kapacitásukat lényegesen meghaladó mértékben fogadnak el igényeket, kapacitáson felül jelentős túlvállalásokat eszközölnek. A megyei pártbizottság ezt a gyakorlatot politikailag és e®*uant karosnak, elveinkkel össze nem egyeztethetőnek minősítette. Elmaradott technoló« gia, áthúzódó beruházások A kivitelezésiben tapasztalható problémákkal kapcsolatban a pártbizottság megállapította, hogy a gondok egyik tényezője az építő-szerelő szervezetek termelésszervezésében keresendő. A kivitelezők nagy részénél az elmaradott technológia, alacsony színvonalú termelés- szervezéssel párosul, a gépek, berendezések nincsenek megfelelően kihasználva, sokszor az anyagszállítás késedelme akadályozza a beruházást. A beruházási, kivitelezői tevékenység egyik kísérő jelensége a határidők csúszásában, a tervtől való lemaradásban, késésekben, az átfutási idő növekedésében jelentkezik. A Központi Statisztikai Hivatal Heves megyei Igazgatósága megfigyelése szerint az ez évben folyamatban levő 26 beruházásból — mélynek teljes költségelőirányzata 15 milliard forint —, a félév végéig sem készült el hét olyan beruházás, amelynek tervezett befejezési határideje a múlt évben lejárt. Szinte valamennyi építőipari kivitelező munkája“ nál volt kisebb-nagyobb mértékű lemaradás, részben az előkészítés elhúzódása miatt, részben a kivitelezési problémák következtében. Rámutatott a megyei pártbizottság ülése arra is: több esetben előfordult és napjainkban is megtalálható, hogy az építőipari szervezetek a szerződés megkötésénél nem veszik kellően figyelembe a beruházások optimális határidőre történő átadását nem törekednek arra hogy a beruházások befejezése, annak használatba vétele jobban szolgálja a beruházók érdekeit. Az elmúlt években többször előfordult, hogy iskolák, óvodák átadását október, december hónapokra ütemezték, holott nemcsak a beruházók, hanem a kivitelezők előtt is ismert, hogy az iskolai év hazánkban szeptember 1-ével kezdődik. A pártbizottsági ülés felhívta a figyelmet, törekedni kell arra, hogy a beruházók és a kivitelezők összehangolt felelősségteljes munkája eredményeként csökkenjen a beruházások átfutási ideje. A most átadott egri Lenin út beruházásának bonyolítása és kivitelezése jó példája annak, hogy gondos előkészítéssel a beruházók és kivitelezők ösz- szehangodt felelősségteljes munkája eredményeként csökkenhet, a beruházás átfutási ideje és költsége. A megalapozott, reális beruházási célokat támogatjuk A beruházási munka egyik kísérő jelenségeként sok szó esett a pártbizottsági ülésen a befejezetlen beruházások helyzetéről. 1970. december 31-én megyénkben 5,4 milliárd forint volt a beruházások befejezetlen állománya. Ha figyelembe vesszük, hogy ennek mintegy 71 százaléka a kiemelt beruházásokon, jelentkezik, akkor sem közömbös az. hogy enélkül a vállalati beruházásokon mintegy másfél milliárd forintra tehető az az állomány, amely hosszabb időn keresztül nem Feszültségek a beruházási piacokon V ISONT A mi: kerül üzemibe helyezésre, nem szolgálja a beruházók, illetve a népgazdaság érdekét. A felmérések azt bizonyítják, hogy a megye építőipari kapacitása hozzávetőlegesen fedezi a szükségleteket a negyedik ötéves terv időszakában. A negyedik ötéves terv beruházása mintegy 20—22 milliard forint, ebből az építési igény mintegy 11 milliárd. Ezenkívül jelentkezik még bizonyos felújítási, karbantartási igény is, így a megye részére rendelkezésre álló építőipari kapacitás 12,5— -13 milliárd forintra tehető. Ezen belül a magasépítés jelent problémát, miután az építőipari szervezetek fejlesztése következtében előállott építőipari kapacitás nem fedezi a magasépítési igényeket. Ez is indokolja, hangsúlyozta a pártbizottsági ülés, hogy kiemelten foglalkozzunk egyrészt az építőipari kapacitás fejlesztésével, másrészt a negyedik ötéves terv fejlesztési célok felülvizsgálatával, hogy ténylegesen a megalapozott, reális beruházási célokat támogassuk, szerepeltessük célkitűzéseink között. A megyei pártbizottság részletesen foglalkozott a pártszervek és pártalapszer- vezetek tevékenységével a beruházások területén. Bár a megye pártszervei, szervezetei, kommunistái eddig is sokat tettek a beruházások hatékonyságáért, a párt- bizottsági ülés felhívta a figyelmet, hogy a jövőben még következetesebben és nagyobb határozottsággal kell fellépniük a beruházáspolitikai elvek érvényesítésében. A megyei pártbizottság felhívja a megye kommunistáinak figyelmét arra, hogy olyan szemléletet, közfelfogást kell kialakítani, amely a beruházási igényeket a reális lehetőségekhez szabja. Nem lehet egyetérteni az olyan gondolkodásmóddal és magatartással, amely a mindenáron való fejlesztést hangsúlyozza, amely . a beruházások szükségességét kizárólag az igények oldaláról, a szűk vállalati érdek oldaláról bírálja el és nem veszi figyelembe a népgazdaság teherbíró képességét, a népgazdaság érdekeit. Építsünk kevesebbet, de gyorsabban, jobban, nagyobb hatékonysággal, mielőbbi Szembe helyezéssel. Fel kell lépni azokkal, akik felelőtlenül. az előírásokat megszegve kezdenek beruházáKlossy Irén grafikája. sokhoz, holott annak pénzügyi fedezete nincs biztosítva. Helytelen az is, hogy többen új fejlesztésekre, beruházásokra gondolnak, miközben elhanyagolják a meglévő eszközök, gyártási kapacitások hatékonyabb kihasználását. Politikailag és gazdaságilag egyaránt káros, ellentétes tervgazdálkodásunkkal hogy a beruházók és kivitelezők kapcsolatában eluralkodott a liberalizmus, lazult a fegyelem. Többen békésen megvannak egymás mellett, elnéznek a lazaságok, a hibák felett, egymással szemben még a jogos kötbéreket se érvényesítik. A megyei pártbizottság hangsúlyozta: az alapvető feladat a beruházási egyensúly megteremtése, s ez a korábbinál nagyobb felelősséget, határozottságot, az elvek szigorúbb betartását igényli. A kommunisták, a pártszervek és pártszervezetek úgy formálják a közvéleményt, hogy a beruházási igények és lehetőségek megfeleljenek egymásnak, hogy változást érjünk el a gazdasági . vezetés szemléletében, magatartásában is. Kétségtelen, hogy a beruházási tevékenység — a gazdasági koncepciók kialakításától a termelésfelfutásig, illetve a teljesítmény rendeltetésszerű használatba vételéig — rendkívül szerteágazó, az élet minden területére kiható folyamat. Nemcsak fontos része ez a párt és kormány gazdaság- politikájának, hanem egyúttal a célok meg valósításának is fontos eszköze. Nem. egyszerűen gazdasági, hanem egyben politikai tevékenység is tehát, amelynek megvalósítása szüntelen figyelmet és igen nagy következetességet kíván, amelynek sikeréért a megyei politikai és gazdasági vezetés egyaránt felelősséggel tartozik. A feladat nagy, de egységes szemlélettel, egységes fellépéssel, az igények és a lehetősiégek reális felmérésével eredményesebbé, hatékonyabbá válhat beruházási tevékenységünk, s ez a munkánk kihat életünk más területére is. Mmmm £1 1971, október 2*
