Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-01 / 231. szám
^/saaaaaaaaaíVv/naaaaaaaawaAaaaaaaaaaaaA^aAaaaívsaAuvwsaaaa/vvvvw Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk Problematikus Aláírták a SALT-negbeszéléseket követő első egyezményeket MOSZKVÁBÓL hazatérve, nyilatkozott a Szovjetunióban tett hivatalos látogatásáról Indira Gandhi aszszony, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke. Rendkívüli elégedettséggel beszélt útjának eredményéről. E sikeres látogatást, mint ismeretes, a szovjet—indiai közös nyilatkozat is visszatükrözi — ebben a pontosan megfogalmazott, fontos dokumentumban leszögezik, hogy a főbb nemzetközi kérdésekben, teljesen megegyezik, vagy nagyon közel áll egymáshoz a Szovjetunió és India álláspontja. Első helyen foglalkozott a közös nyilatkozat a KeletPakisztánban kialakult helyzettel és az abból adódó problémákkal. Ez természetes, hiszen jelenleg ez a legsürgetőbb, s legdrámaibb problémája a térségnek, s az ebből fakadó tragikus események — gondolunk elsősorban a sok millió menekültre —, óriási terheket rónak Indiára. A KÉT ORSZÁG közös nyilatkozatában a Kelet- Pgkisztánban kialakult problémák politikai rendezése mellett foglal állást, hiszen ezt követelik meg a béke megőrzésének érdekei. A szovjet—indiai közös nyilatkozat általában az országok kapcsolataiban jelentkező vitás kérdések békás úton, politikai módszereikkel történő megoldását javasolja. S ez most fokozottan vonatkozik a hónapok óta olyan robbanékony pakisztáni problémára. Sajnálatos, hogy mér egy nappal a megfontolt hangú, békés természetű szovjet—indiai nyilatkozat után, csütörtökön ismét ross2 hírek érkeztek a térségből. A pakisztáni rádió állítása szerint „támadást intéztek” pakisztáni kormányegységek ellen, szerintük ebben „indiai határőrök és ügynökeik” is részt vettek (ügynököknek nevezik Jahja Khanék a Vbangla Desh szervezet harcosait), és a kormánycsapatok „megöltek száz támadót”. A pakisztáni rádió e jelentését semmiféle bizonyítékkal nem támasztotta alá. Részint ezért van okunk kételkedni a hír hitelességében, részint azért, mert bizonyítékként, azaz: ellenbizonyítékként előttünk áll a szovjet—indiai közös nyilatkozat, s általában India kormányának minden megnyilvánulása. Ezek mind békés gesztusok. Nyilvánvaló, hogy India nem óhajtja megtámadni Pakisztánt, amint azt bizonyos — és annál har- ciasabb —, pakisztáni körök terjesztik, s a helyzet békés megoldása mellett van nemcsak azért, mert a szovjet— indiai közös közlemény is ezt mondja, hanem azért is, mert Indiának csakugyan ez az érdeke. A MÜLTBAN nem egy példa volt már rá, hogy a Szovjetunió pozitív szerepet játszott a Pakisztán és India között újra meg újra felmerülő konfliktusok békés megoldásában. A mostani szovjet—indiai közös nyilatkozat és a Szovjetunió és India között nemrég megkötött, történelmi jelentőségű szerződés reményt nyújt arra, hogy a szovjetuniónak a térségben játszott pozitív, békéltető szerepe a jövőben is ér el sikereket. Gromiko szovjet külügyminisztert a Fehér Házban fogadta Nixon elnök, ahol kétórás eszmecserét folytattak világpolitikai kérdésekről. Képünkön: Gromiko (balról) és Nixon elnök. Jobbról Rogers külügyminiszter. Andrej Gromiko szovjet és William Rogers amerikai külügyminiszter csütörtökön wasttngtoni idő szerint délelőtt 11 órakor az amerikai külügyminisztérium tanácstermében ünnepélyes külsőségek között aláírta a SALT- megbeszélések első „mellék- termékeként” létrejött két egyezményt, amelyből az első részletes intézkedéseket tartalmaz a tévedés folytán keletkező nukleáris balesetekből származó háborús veszély csökkentésére, a máso- di pedig a Moszkvát Washingtonnal jelenleg összekötő „forró drót” távközlési műholdrendszer útján történő HÍRÜGYNÖKSÉGEK .......jelentik ......... MOSZKVA: Moszkvában megkezdőd tek a hivatalos tárgyaláséi Alekszej Koszígin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Ali Nasszer Hasz- szani, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, hadügyminiszter között, aki kormány- küldöttség élén, hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodik. Megalakult az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága (Folytatás az 1. öldalról) Az elnöklő Erdei László- né rekesztette be az ülést, miután kifejezést adott annak a meggyőződésnek, hogy a magyar nemzeti bizottság itthon és külföldön egyaránt ösztönzője lehet az európai béke biztosításának, s egyúttal felajánlotta a magyar nőtársadalom, a MNOT aktív részvételét a bizottság munkájában. (MTI) Felhívás a magyar néphez Felhívással fordulunk munkásosztályunkhoz, parasztságunkhoz, értelmiségünkhöz, egész dolgozó népünkhöz: tegyünk újabb és hatékonyabb erőfeszítéseket az európai biztonság, az alkotó béke és a gyümölcsöző együttműködés megteremtésére. Két világháború pusztító vihara után negyedszázada béke van Európában. Földrészünk népeinek hő óhaja és létérdeke, hogy a béke fennmaradjon, s Európa ne válhasson többé az egész világot lángba borító pusztítás kiindulópontjává. A békére azonban napjainkban még ezer veszély leselkedik, hiszen a világ helyi háborúktól és feszültségektől terhes. A kontinensen és azon kívül erős még az imperialista reakció, amely akadályozza az enyhülést, mérgezi az államközi kapcsolatokat. agresszív terveket, re- vansista vágyálmokat melenget. Ahhoz, hogv törekvésüket meghiúsítsuk, szükség van az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. A szocialista országok az európai biztonság és együttműködés legkövetkezetesebb hívei és leghatalmasabb erői. A Szovjetunió, hazánk és más szocialista orsz i?.ök kezdeményezték a különböző ■ ' --rű országok trtké* „-vitvW mellett évsének politikáiét, és az e politikán alapuló kol1r'1J|v európai biztonsági rendszer megteremtését. A kitartó harcnak olyan eredni i.i.v vannak, mint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársavetsécü Köztársasággal, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közvetlen tárgyalásai, a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás. A szerződések érvénybe lépése, az NDK nemzetközi jogi elismerése, valamint a fegyveres erők csökkentésére tett újabb szovjet javaslatok megvalósulása tovább javítaná az európai béke és biztonság megszilárdulásának feltételeit. Az európai biztonságért és együttműködésért folytatott közös harcban hazánk tevékenyen részt vesz, hiszen szocialista építőmunikánik elengedhetetlen feltétele a béke és a biztonság. A Magyar Népköztársaság nemzetközi törekvéseit, szocialista társadalmunk érdekeit híven fejezte ki a Varsói Szerződés tagállamainak fővárosunkban megfogalmazott felhívása: Legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinense. Földrészünk valóban tartós békéjéért, a népek nyugodt biztonságos és boldog jövőjéért vívott küzdelem nem lehet csupán a kormányok ügye. Ez a tn'nrléftki sorsát alapvetően érintő ügy a társadalom legszélesebb köreinek cselei*vő részvételét Igényli. Megköveteli, hogy az -európai népek ezé*. les körű, demokratikus tanácskozáson együttesen vitassák meg a biztonságot és az együttműködést érintő közös feladataikat, és segítsék elő, hogy mielőbb sor kerüljön az európai kormányok biztonsági értekezletére. Népünk akaratát kifejezve alakítottuk meg az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságját. Célunk: összefogni hazánk minden jóakaraté emberének békeakaratát és tettrekészsé- gét az európai biztonság és együttműködés megvalósítására. Egész társadalmunk erejével kívánjuk támogatni mindazoknak az erőfeszítését, akik a béke, a biztonság és az együttműködés megszilárdítását tartják szem előtt. Felhívjuk egész dolgozó népünket, munkásosztályunkat, parasztságunkat, értelmiségünket, a magyar nőket és férfiaikat, ifjúságunkat, minden békeszerető állampolgárunkat, hogy erősítse és gyarapítsa szocializmust épít tő hazánkat, vegye ki hatékonyan részét az európai biztonság és együttműködés megteremtéséért, földrészünk népeinek biztonságos és békés jövőjéért folyó küzdelméből. Meggyőződésünk, hogy törekvéseink kifejezik népünk akaratét, hazánk minden ál lamnolgárának javát szolgálják. Hozzájárulnak az európai béke és biztonság megteremtéséhez, az álla mok és népek közötti gyümölcsöző együttműködés kibontakozásához. Miniké'kod iunk együtt fö'dűnk. knutlria-nrnn,l^ é* h zénk Vrt’i^rtiek, biztonságé, nak javára! Az európai biztonság és együttműködés magya/r, nemzetl öúoítsriya. NEW YORK: Az Angela Davis és a többi politikai fogoly kiszabadításáért vívott harc az amerikai nép demokratikus jogaiért is folyik írja a Dayli World című lapban csütörtökön megjelent cikkében Henry Winston, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának elnöke. Winston nemrégiben felkereste börtönében a néger filozófusnőt és most aggodalommal ír arról, hogy Davis egészségi állapota — a magánzárkában eltöltött hosz- szú idő alatt — katasztrofális mértékben megromlott. A kaliforniai hatóságok ugyanakkor nem hajlandók őt óvadék fejében szabadon bicsátani. OSLO; * A norvég rendőrség őrizetbe vett két banktisztviselőt, akik valószínűleg az ország történetében a legnagyobb bankcsalást követték el. Pénzügyi szakértők szerint az egyik oslói takarékpénztárból a tettesek mintegy 700 000 dollár értékű pénzt sikkasztottak. ★ ROSENDAL: A Dél-Afrikai Köztársaságban összeütközött egy négereket szállító teherautó egy tartálykocsival. A balesetben 13-an életüket vesztették, mintegy ötvenen megsebesültek. ★ BANGKOK: Csütörtökön Bangkokban megkezdődött a SEATO katonai szakértőinek kétnapos konferenciája. A SEATO- tagországok magasrangú katonai parancsnokainak megbeszélésén nem vesz részt Pakisztán és Franciaország. ★ KUALA LUMPUR: Kolera sújtotta területnek nyilvánították Kuala Lum- púrt, a malaysiai fővárost. Szerdán este a három kórházba szállított kolerás beteg közül ketten meghaltak. ★ BONN: Az ENSZ kormánya továbbra is tartja magát ahhoz az európai biztonsági értekezlet előkészítésével kapcsolatos megállapodáshoz, amely Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Willy Brandt nyugatnémet kancellár megbeszélésén született — jelentette ki csü- trötökön Kőnrad Ahlers, bonni IwmányszóvivÓ. Mint 'tani! látott, a megállapodáson nem változtat a „londoni ügy”, vagyis a brit kormány által szított szovjet ellenes komp íny ténye sem. korszerűsítését Irányozza elő. Az aláírásnál megjelent Dobrinyín washingtoni szovjet nagykövet és Gerald Smith, a SALT-megbeszéléseken részt vevő amerikai delegáció vezetője. Jelen voltak a washingtoni diplomáciai képviseletek vezetői is, közöttük dr. Szabó Károly, a Magyar Népköztársaság nagykövete. Thieu személye tabu SAIGON A saigoni amerikai nagykövetség és az amerikai főparancsnokság körlevélben hívta fel a saigoni hadsereg parancsnokló tábornokainak figyelmét arra, hogy a Thieu jelenlegi elnök elleni bármiféle államcsíny az amerikai gazdasági és katonai segély azonnali beszüntetését vonja maga után — jelenti a délvietnami fővárosból a nyugatnémet DP A-hírügynökség tudósítója. Ugyanebből a körlevélből kitűnik az is, hogy Nixon amerikai elnök és tanácsadói „további intézkedésig” minden körülmények között ragaszkodnak Thieu személyéhez. •• „Old meg magadl" Egy csinos csomagban revolver és mellette az Usenet: „öld tneg magad!” — ezt kapta ajándékba Szato, japán miniszterelnök. Az üzenet az alábbi sorokkal indokolja a különös kívánságot: „Véget kell vetnie életének, mert felelős a na- ritai tüntetések során megölt három, rendőr haláláért és bűnös abban, hogy a császár őfelségének Alaszkába kellett utaznia, hogy helyrehozza az ön által elrontott japán—amerikai kapcsolatokat.” Táviratok a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe aikalmábói CSOU EN-LAJ ELVTÄRSNAK, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének, PEKING Á Magyar Népköztársaság Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya, a magyar nép és a magam nevében üdvözletem és jó kívánságaimat küldöm Önnek, a Kínai Képköztársaság Államtanácsának és a kínai népnek, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 22. évfordulója alkalmából. Meggyőződésem, hogy a két ország kapcsolatainak a proletár nemzetköziség elvei alapján történő fejlesztése elősegítheti a szocializmus, a béke és haladás ügyét. FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányának elnöke. Budapest, 1971. szeptember 30. Az évforduló alkalmából Péter János külügyminiszter táviratban üdvözölte a Kínai Népköztársaság megbízott külügyminiszterét Csi Peng-fejt. A kínai forradalom évfordulóján 1949. október 1-én a Kínai Népköztársaság kikiáltása jelezte, hogy a világ legnépesebb országa felszabadult, kiszakadt az imperializmus befolyási övezetéből. A forradalom győzelme megnyitotta az utat a hatalmas ország társadalmi átlakulásá- hoz. A forradalom győzelme utáni első évtizedben olyan jelentős fejlődés történt Kínában, amelyre felfigyelt a világ. Siker siker után született a felszabadult nép munkája és a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió —, segítsége nyomán. Az internacionalista szellemben történő szovjet segítség lehetővé tette, högy felépüljön több mint száz ipari vállalat a népi Kínában. A Kínai Népköztársaság megszületéséhez vezető harcok, majd a győzelem, a nemzetközi osztályharc egyik legfontosabb sikerét is jelentette az imperializmus és a vele szövetkezett kínai reakció fölött. A kínai néphadsereg mindig maga mögött tudhatta a szocialista népek közösségének, elsősorban a Szovjetuniónak erkölcsi és anyagi támogatását. A világ szocialista erőinek összefogásával szemben a reakciós, imperialista erők képtelenek volnak ellenállni. A kínai forradalon győzelme viszont újabb lendületet adott a világ haladó, antiimperial ista, antikolonialista és szocialista erői harcának. Nem a I nai nép, hanem egyes kíné tői? voltak azok, akik erről megfeledkeztek. A megromlott kapcsa'a - tok legválságosabb sza'-aszá- ban is mindig reméltül hogy a sötét felhők csak ideiglenesen árnyékolhatják be népeink kapcsolatait. A Szovjetunió, a szocialista országok mindent megtettek azért, hogy helyreálljon a szocialista közösség, a nemzetközi kommunista mozgalom egysége. ‘ Bár az eddigi fáradozások még nem hozták meg a kívánt eredményt, mégis elmondhatjuk, hogy az erőfeszítések nem maradtak eredmény nglki/X- Egy idő óta valamit normalizálódott Kína és a szocialista országok, köztük hazánk, államközi kapcsolata. Kereskedelmi delegációk keresik fel egymást, es sikeresen megkezdődött az elsorvasztott gazdasági szálak újjáélesztése is. A kapcsolatok javításában elért eredmények örvendetesek, de egyáltalán vem ki- elégitőek. Sok még a tennivaló Kína és a szocialista országok kapcsolatainak teljes normalizálásáig, valamennyi szocialista ország összefogásáig, amely elengedhetetlen az antiimperialista harc eredményesebb folytatásához. Különösen fontos lenne az összefogás az amerikai agresszió megfékezésére Indokínában. Ehhez szükség van, valamennyi szocialista ország, valamennyi kommunista és munkásmozgalomhoz tartozó és békeszerető erő akcióegységének kialakítására. A kínai nép forradalmának győzelmére emlékeztető internacionalista ünnepen azt a reményünket fejezzük ki,, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom egysége, minden megpróbáltatás ellenére, helyreáll és a szocializmust. építő népek közös ügye győzedelmeskedik.
