Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-11 / 214. szám
Léon és ax afiawti -fat Francia—olasz film Ködfui? crony az üio*«g északi részében Hűvös marad az idő Nem túl biztatóak az időjárási előrejelzések: a prognózis szerint az őszies időjárás tovább tart — tájékoztatta az MTI-t péntek reggel a Meteorológiai Intézet ügyeletese. Csütörtökről péntekre virradó éjszaka is szokatlanul hideg volt az országban, Az égbolt befelhő- KÖdőtt, különösen az ország északi részén, ahol valóságos ködfüglgöny ereszkedett le. Itt 7—10 fok közötti hőmérsékletet mértek. A déli és a délnyugati területeken derültebb volt az égbolt, a hőmérő higanyszála Szent- gotthárdon, Szegeden és Pécsett mindössze 3 fokot mutatott. Talajmenti fagyokról éjszaka neon kapott jelentést az intézet. Gáspár Margit: Ha elmondod, letagadom 9 (Kedd, 20.20): Zenés tv-komédia. 1907. tavaszán került színre a szatirikus színmű. Címében rejlik tartalma is: a hivatali pletykák szlogén-mondata: „Ha elmondod, letagadom!”, Ahogy időben távolodunk a második világháború borzalmaitól, úgy változik-szí- neződik a róla alkotott képünk? Vagy annyira meguntuk már a borzalmakat, azok művészi ábrázolását, hogy ebben is a kedélyeset, a humort, az esendő emberit keressük? Legutóbb is a Darling Lili című filmben dalokat, jókedélyt, flörtöt, apró szerelmi szenvedélyeket és nagy-nagy békebeli férfiasságot kaptunk s csak úgy mellékesen, mintha félreértés történt volna, hátszíntérként megjelent a háború. Nem is borzalmas, inkább csak sötétebb folt egy sokszínű festményen... Erről a filmről is nyugodtan állíthatjuk, hogy a ren-, dezői elképzelés és szorgalom feldolgozta a háborút, mint témát — apróban. Normandia egyik kis városgozások közül, amely az „eredeti” helyszínen lett forgatva: Helsingörben. A főszerepet Christopher Blutn- mer kanadai származású, híres angol színész játssza, magyar hangja: Bicskey Tibor. A magyar szöveg Arany János fordítása felhasználásával, Vojnits Imre munkája. kajában Léon, ez az igazi kicsi emberke, az együttélésre törekszik a német katonákkal; itatja-eteti őket az üzlet és a relatív nyugalom érdekében. Sokszor borotvaélen táncol, mert ellenállók és feketézők között telik sorsa, míg egyszer az égből lepottyan Jeff, az angol hadnagy. A téma tovább már a kitaposott úton halad, porosz- kál és mégsem érdektelen. Léon, ez a viszonylag jámbor francia, nem nagy szellemi és erkölcsi képességek birtokában is megérzi a nagy lehetőséget, annak a csábító érzését, hogy az adott pillanatban saját maga fölé nőhet. Meg is teszi, mert az események sodorják, s ha azt mondjuk, hogy csak sodortatja magát, igazságtalanok vagyunk vele szemben. Marcel Camus nem véletlenül nagy hírű rendező. Minden képével ugyanazt a lelkiállapotot teremti meg és növeli szuggesztíwá bennünk, amit hősei élnek. Es ez nagy dolog a filmen, művészet és varázslat egyben. A kocs maros környezetét, lakásét, bútorait részletesen tálalja, csapzottnak és koszosnak is mondható kis vendéglőjét olyan hitelesen adja vissza képein, hogy szinte fojtogat az a kisszerű - ség és zsúfoltság, amit ez a kaparóan szorgalmas és rövidre néző ember összehord. Kitűnő érzékkel váltogatja a nagy tablókat, és az apró részleteket, hogy a néző mindig új és új inspirációt kapjon a formákból, a színeiéből ahhoz, aminek az átélésére a rendező őt hívja, kényszeríti. A film főcíme, mint képsor — külön remeklés! De mindez mégis kevés lenne a közönségsikerhez, ha ezt a szerepet, ezt a Léont nem egy ilyen igazán vérbeli színész játssza, mint Bourvil. Ez az utolsó filmje, s újabbat nem játszik már ez a nagy fülű, szabálytalan arcú, ferde orrú, csontos arcú jellemszínész, akinek olyan riadtan ültek a szemei abban a nagy és kopár gödörben. Ügy nevettet — nevettetett —, hogy maga soha nem is nevetett talán, felszabadultan, szivből és harsogóan. Jellegzetes kép a filmből: a nagyapai rangot felháborodottan veszi tudomásul," Jeff, Juliette és még sok minden miatt, de amikor elmondják neki, hogy a kicsit miatta Léonnak hívják, az arca fagyossága, szíjassá- ga oldódik és félrehúzott szája szögletében megjelenik az esett és mindig is fáradt embernek a mosolya. Ez a folytonosan változó és mégis mindig ugyanaz az arc marad meg a nézőben ebből a filmből is, mint Bourvil annyi más alakításából. Mert a kis ember mindig ezzel a bizonytalan tekintettel mered a világba. A nagy színész mellett kitűnő gárda vonul fel. Peter Mc Enery. Sophie Desma- rets, Therry Thomas, Sara Franchetti és Jean Poiret pontosan eljátsszák azt a kis háborús kört, ahová az emberek mindenünnen összeverődtek. Claude Bolling zenéje fontos eleme ennek a filmnek. (farkas) A táska Szokásos reggeli kép: Megyünk a sétányon. Ismerős is félig ismerős emberek köszönnek, biccentenek, vagy csupán ránk tekintenek. Itt megy a szőke asszony a férjével, néhány lépéssel előbb az öreg ügynök a szomszéd házból. — A, jó reggelt kívánok! Hogy szolgál a kedves egészsége? — Köszönöm, kitűnően, — válaszolom tizenkét év óta minden reggel, függetlenül attól, hogy fájnak-e a csigolyáim vagy sem. Többet nem kérdez, ezt is csak megszokásból, hiszen valójában neki teljesen mindegy és közömbös, hogy éppen ma, mi van az én kedves egészségemmel. Két gimnazista lány megy előttem. Formasodott a lábuk, rövidült a szoknyájuk. — Hányadikosok is ezek? — Mindjárt csak. Tavalyelőtt még elfordultak a sétány előtt, tehát általánosba jártak. Igen. A harmadik szeptembert kezdik a gimnáziumban. — Tanultál valamit? — Ev elején? Na, ne hülyéskedj, Különben is megyünk egy hétig szüretelni... Csacsognak, csiripelnek, akár a verebek a fű között. Mióta erre járnak, ők a leghangosabbak. Nevetésüket néha messze viszi a szeptemberi szél. Máskor összebújnak, suttognak, mintha valami nagy-nagy titkot kellene itt megbeszélniük. De lám csak! Egy új színfolt a sétányon. Vele eddig még nem találkoztam. Egy jópofa kisfiú. A hátán iskolatáska. Ügy érzem, illik üdvözölni őt. — Mi újság, kispajtás? — Iskolába megyek. Ezt a táskát Pestről hozta az apukám. Háton is, meg kézben is lehet vinni. — Hogy ízlik az iskola? — Jól. Ott van a Peti, meg a Gabika is. — Szereted a tanító nénit? A gyerek megáll, idecsodálkozik. — Mandi néninek hívják a mi tanító néninket. Es Mandi néni azt is mondta, hogy én ügyes fiú vagyok. Lassítanom kell a lépést, mert a csöppség szinte liheg a táska alatt. — Bácsi! Tessék nekem gesztenyét szerezni. Azt mondta Mandi néni, holnapra vigyünk pár darab gesztenyét. — Biztosan számolni fogunk. Engem apukám már óvodás koromban megtanított tízig számolni. De azt mondta, ezzel nem kell dicsekedni. — Nehéz a táskád? A kisfiú bólint, azután a sétány végén kereket old. Utána figyelek és azt gondolom, hogy ez a gyerek most a hátán cipeli az egész világot.,, Szalay István Jelenet a „Ha elmondod, letagadom” című szatirikus tv- játékból. A török kortól az első vadásztársaságig Dobó István és a vadászok az tehát, hogy a pletyka továbbterjedéséből adódó felelősséget még időben el tudjuk hárítani. A cselekmény egy vidéki kutatóintézetben játszódik, ahol a hipokrita, karrierista igazgató mindenkit félelemben, kiszolgáltatott helyzetben tart, de senki sem meri felvenni ellene a harcot. Mígnem az intézethez kerül egy fiatal pszichológusnő, aki megoldja a kérdést, noha az életben efféle megoldások alig képzelhetők el. A főszerepeket: Básti Lajos, Ajtay Andor. Páger Antal és Almás- sy Éva alakítják. Hamlet (Csütörtök, 20.00): Shakespeare drámájának magyarul beszélő angol filmváltozata. Az 1964-ben — Shakespeare születése 400. évfordulója tiszteletére — készült filmet a BBC a dán televízióval együtt készítette, s ez az első a filmfeldolPlL szeptember 11., szombat Sakk-matt (Szombat, 20.05): A kétrészes verses-zenés komédia közvetítése a Madách Színház előadásában, felvételről. 1970. tavaszán mutatták be az Eugene Seribe Egy pohár víz-óből készült verses-zenés komédiát, amelyet a prózai vígjátékból Mészöly Dezső írt (zenéjét Fényes Szabolcs szerezte). A fordulatos cselekmény során megtudjuk, hogy a fiatal Anna királynő helyett Marl- bourg hercegnő uralkodik, aki esküdt ellenfele lord Bo- lingbroke-nak. Anna királynő, a hercegné és egy fiatal udvarhölgy, Abigail egyaránt szerelmes a daliás Masham testőrtisztbe, s ezt használja ki a lord: csak a hercegné viszonyát leplezi le, s így értelemszerűen őt nevezik ki az új kormány fejéül. A főszerepeket Dómján Edit, Tolnay Klára, Szil- vássy Annamária, Gábor Miklós és Bálázsovits Lajos alakítják. A darab filmváltozata néhány éve hazánkban is műsoron volt A XVI. század végvári katonáinak élete nemcsaik harcokból állott. Szabad idejükben hódolhattak testedző szórakozásaiknak is. Ezek közé tartozott az ősidők óta űzött vadászat. Ez továbbra is a szabadban és a vadas- kertekben folyt. Nagy vadaskertek voltak Egerben és Tárkányban is. Az egri és a felsőtárkányi vadaskerteiket a nehéz viszonyok között is igyekeztek fenntartani és kezelni, valószínűleg úgy, ahogyan erre Apáczai Csere János is útmutatást ad enciklopédiájában. A vadászat emlékei korabeli költőink alkotásaiban is felvillannak. A vadkertekben kényelmes a vadászat, de az igazi mégiscsak a szabadban folytatott. Erre utal Balassi Bálint: „Köly immár énnekem csak jó ló, hamar agár, Ifjalc társasága, ékes szablya, jó madár, Szép sólymok, vad rárók, kiket madarászok tanítanak, tűseinek Bánással, tartással, szóval, kiáltással szelíden kézre jönnek.’’ Hasonlataiban Is sokszor önkéntelenül is felbukkannak a vadászat képei. A vadászat mélyen beivódik az emberek mindennapi életébe. Ismerünk vitézt Egerben Vadlövö Bálint néven. A Heves megyei címerekben is megjelennek a vadászat képei. A vadászemlé- lcek hatására a vadászat tárgykörének neveit kapják emberek, falvak, utcák, sőt az ágyúk is. Dobó korában az 1552-es ostrom idején a vár leltárában egy Sólyom nevű ágyút is nyilvántartanak. Dobó István háztartását a vadászok természetbeni szolgáltatásaiból látják el vadhússal A kápolnai vadászok ebben az időben még szarvast isi szállítottak a vaprbk Az egri vár ostroma — 12 sólyom miatt? A vadászat nemcsak a magyaroknak, hanem a törököknek is szenvedélyük volt. A nagykőrösiek a török Szolnokon vásárolnak agarat a fejedelem számára. A miskolciak kedveskedésből egy pár madarat küldenek Egerbe Cseszónak, amelyért jelentős összeget kellett fizetnie. Egy szlovák történet egyenesen azzal indokolja a nevezetes 1552-es egri ostromot, hogy Haszi basa követelte Dobó Istvántól, hogy küldje el neki adóját, méghozzá a 12 legszebb paripáját, 12 vadászsólymát és a 12 legszebb lányt, hat kék és hat fekete szeműt. Mivel Dobó óhaját nem teljesítette, a törökök ostrom alá vették a várat. A vadászat fontosságát mutatja töröknél, magyarnál egyaránt az, hogy az ostromok indítékáról paripák, vadászsólymok, kívánatos széplányok meg nem adását tüntetik fél. 1674 körül Alih hatvani miralaj Ali spáhihoz írt levele, Ahmed bülük-bani fiához Egerbe, amelyben arra kéri, hogy a neki felajánlott agarat a levelet vivő küldönccel küldje el neki. Egy szegény egri rabot is nyúlászás közben fognak el az egri vár törökjei Önöd felé menekülése közben, A papok szenvedélyes vadászok Ä tőrök 1687 után kivonul a megye területéről. Megindult az újjáépítés munkája: a vadászat és a vadtartás szervezeti kereteinek kialakítása. A középkor egfi vadaskert romjain az egri püspökök új vadaskerteket hoztak létre. Az 1718-as év augusztusában írja a püspök Károlyi Sándornak „A szarvasok dajkája megjött, s a hat szép szarvasfiat meghozta és a két nagy szarvast Egerbe vitetjük. 45 öreg és apró szarvas lesz most már a vadaskertemben. A nagy va- daskert készül már.” Vadaskert azonban nemcsak Egerben van, hanem Tárkányban is, ahová a püspök vendégei járnak ki vadászni. A kerecsendl fácánost pedig Mária Lujza így dicsérte: kirándultunk Kere- csendre, ahol az érseknek szép fácánosa van. A vadászat fejlődését az állami rendelkezések is jelzik. II. József már megengedi a birtokosoknak, hogy területüket bérbe adják, de a 8. §. ebből kizárja a paraszti és polgári egyént. Az 1818. évi utasítás js földesúri jogként kezeli a vadászati jogot, csupán az 1848. évi átalakulás tett kísérletet arra, hogy a vadászat jogát függetlenítse az előjogoktól. E korban nemcsak a nemesség, hanem a papság soraiból is verbuválódnak a legszenvedélyesebb vadászok. Thar András, rédei plébánosnak például 1763- ban jegyezték fel egy szerencsétlen vadászkalandját. Megalakul a Gyöngyösi Vadásztársulat Idézet egy XIX. századi feljegyzésből: ..A vadászata polgárosult nemzeteknél ma már nem csupán időtöltés, hanem a népgazdászatunk egy jelentékeny ága." Emiatt á vadászatot a XIX. század második felében az eddigieknél is jobban szabályozzák, hiszen államérdek a vadállomány zavartalan és egyenletes fejlődése. Ezért a vadászni kívánó földbirtokosokat vadásztársulatokba tömörítik. Ezek közül első a „Gyöngyösi Va- dásztárkulat”, amely 1868- ban alakult meg. Alapszabálya kimondja: a társulat vadászati területet bérel, pénz- erszényéhez képest kerülőket és kutyákat Is tart. vadászatokat rendez. Tagjai oly egyének, kik a társulat által elfogadtatnak.” Ez a meghatározás persze kizárólag azt jelentette, hogy tagjai csak földbirtokosok és gazdagabb polgárok lehettek. A tagok jogai közt szerepel a vadászati jog, amely azt jelenti, hogy a bérelt területen a társulat tagja egyedül és tagtársaival együtt gyakorolhatja a vadászatot. Kötelessége volt viszont a kopókkal és hajtókkal szervezett vadászat bejelentése. Eltiltották számukra a „vadászatot kenyérkeresetként, vagyis oly módon űzni, hogy a vadásztársulat tagjai az elejtett bárminemű vadat elárusíthassák”. Időrendben ezután alakul meg a tiszafüredi földbirtokosak vadásztársulata 1875. november 25-én rendes és pártoló tagokból. Rendes tagoknak azok számítottak, akik viselték a társulat költségeit, mig a pártoló tagok „birtoktesteiken azonban a vadászat gyakorlását ezen társulat rendes tagjainak díjmentesen megengedik”. A sajtó és a vadászat 1890-ben egy apátfalvi vadásztársaságot a korabeli sajtó így jellemez: „Megyénk legelőkelőbb sporl- man-eiből alakult vadásztársaság .., Közelebbről 14 tagú zárt körré alakult egybe azon célból, hogy megyénk vadászatkedvelő, előkelő tagjait e nemes sport kultiválása által is közelebbi érintkezésbe hozza egymással, mivégből kimondotta, hogy ezen túl rendezendő vadászataira vendégeket is szíves, barátsággal meghív, s fogad kebelében.” Elnöke dr. Kállay Zoltán főispán lett. A sport és a vod-íszat i?en szoros kapcsolatát érezték, fedezték fel ebben a korban, s ennek a sajtó folyvást hangot Is adott. Varga MiO ,
