Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-10 / 213. szám

ftádi& KOSSUTH 8.20 9.00 9.20 10.05 10.40 10.45 11.00 11.10 12.20 12.30 13.15 13.45 14.00 14.25 15.10 15.23 15.45 16.05 17.20 17.55 18.14 19.40 20.41 21.10 22.20 22.50 23.00 0.10 8.05 9.00 12.00 12.25 12.45 13.03 14.00 18.10 19.10 Csajkovszkij: n. szvit József Attila költészete. III. rész Népdalok Iskolarádió Édes anyanyelvűnk Fúvószene Utazás Geológiában. IV. rész Operák Shakespeare művei nyomán Ki nyer ma? Tánczene Népi zene Riport Róka Móka Bábszínháza Nyitnikék Kóruspódium Haydn: e-moll szimfónia A bolgár kultúra hete Vallomás a művészetről Lemezmúzeum Láttuk, hallottuk Táncdalest Mesterházi: Hobby. Hangjáték Operettrészletek A Gagliarda Népi zene Meditáció Szimfonikus zene Filmzene PETŐFI Zenés játékokból Ezeregy délelőtt Katonadalok Kamarazene A bolgár kultúra hete Zenekari muzsika Mindenki kedvére — kettőtől — hatig ... Rozov: Vacsora előtt. Rádióváltozat Anton Dikov zongoraestje Nóták Pullach... I. rés» Operarészletek Könnyűzene MAGYAR 8.05 Matematika. (8. o. Ism. 13.10) 8,39 Angol nyedv (k.-lsk. I—II. o.) 11.55 Német nyelv, (k.-isk. II. o.) 17.38 Híreit: 17.45 Versek gyermekeknek 18.09 Klauzál tér ... Kisfllm 18.15 Kompozíció ’71. 18.45 Birkózó V3 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradő 20.00 Az édener. innen és túl... Tv-film 20.55 Az Állami Budapest Tánc- együttes dél-amerikai vendégszereplése 21.35 Riport Szécsi Margittal 22.00 Tv-híradó — S. kiadás POZSONYI 9.25 őrtorony. Szlovák film 17.15 Vörös hegymászók. NDK tv-sorozat. 6. rész 19.00 és 22.15 Tv-híradó 21.20 Midikabaré 22.25 Férjvadászat. Francia filmvíg játék EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és este 8 órakor Leou és az atlanti fal Színes, szinkronizált farancia —olasz filmvígjáték EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 5 és este fél 8 órakor Bolondok hajója Szinkronizált amerikai film EGRI KERT Este 7 órakor Az idő ablakai Színes magyar tudományos fantasztikus film GYÖNGYÖSI PUSKIN Zöld rakéták GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Özvegy aranyban GYÖNGYÖSI KERT Vihar délen HATVANI VÖRÖS CSILLAG Darling Lili I—II. (Dapla helyárak.) HATVANI KOSSUTH Kísért a múlt HEVES Petulia FÜZESABONY A medveember PÉTERVASÁRA Az élethez túl sok FELNEMET Célpont a híd OBygi-ET Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Tele- íon: 11-15). Rendelés gyerme­kek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. *»6m alatti rendelőben. (Tele­tel 17-27). Rír^a«*rCmljat hétszáz éves Ezüst mezőben nyitott szár­nyú sas... Még 1592-ből va­ló az ősi Rimaszombat cí­mere, a városka azonban ennél jóval idősebb. Régi levéltári papirokon már 1271-ben Zumbath néven szerepel, s legrégibb jogai közé tartozik a vásártartás, amely valamikor kereske­delmi központtá avatta. Számtalan sorstragédiát szen­vedett át a most 700 éves szlovákiai település, amely­nek lélekszáma idők múl­tán 15 ezerre emelkedett, s a napokban ünnepli alapí­tásának jubileumát. Tatár pusztítja, dögvész tizedeli, tűz emészti nemegyszer. De mindig talpra áll, s dolgos polgárai jóvoltából újra csak előre lendül a fejlődés, ipa­rosodás útján. A török hódoltság idején 141 évig nyögi a budai pasa sarcoló kedvét, s különösen súlyossá válik helyzete, ami­kor Fülek vára is az ozmán hódítók kezére kerül. In­nen számítva száz éven át Egernek fizeti az adót és sarcot Rimaszombat, s ezek­ből a nehéz időkből renge­teg okmány található a vá­ros levéltárában. A pusztítások, háborúk közötti békés időszakokban főleg a tímárok, csizmadiák, kötélverők, fazekasok, csu- torásofc és nyeregkészítők céhe virágzik fel, s válik messze földön híressé. Eze­ket az iparokat a felszaba­dulás után a nagyüzemi ter­melés váltja fel, főleg a cu­korgyártás és söripar fejlő­dése révén, mégpedig oly­annyira, hogy Rimaszombat termékeiből exportra is jut­tat a kereskedelem. Ezekben a napokban nagy a készülődés északi szom­szédainknál, Rimaszombat­ban, ahol szeptember 11—12- én kétnapos ünnepi prog­rammal emlékeznek a 700 év előtti alapítókra, s ad­nak számot arról a fejlődés­ről, melyet különösen az utóbbi évtizedekben elért ez a város. A jelentős évfordu­lóra a körmöcbányai pénz­verde díszplakettet ad ki, egyik oldalán a város cí­merével, másikon néhány jelentősebb épület körvona­lával. S a Gömöri Honis­mereti Társulat folyóirata, a Gömöri Szemle egész szep­temberi számát a város tör­ténetének szenteli. A helyi üzemek sem maradnak ki a 700 éves múlt népszerűsí­téséből. Ezt dokumentáló címke kerül szeptember fo­lyamán minden üzem gyárt­mányára, cukroszacskótól az üvegessörig. A városka kul­turális intézményei pedig kiállításokat, műsorokat szer­veznek az ősi múlt gondo­latának jegyében, s ezeken magyarországi előadókat, művészeti csoportokat Is vendégül látnak. A szocialista együvé tar­tozás elvének, szellemiségé­nek szolgálunk, amikor kö­szöntjük az emlékezetes év­fordulón a jubiláló várost és polgárait. fm. fflt) F. Miklósné, Pétervására: Kérdésére kedvező választ ad­hatunk. Az érvényben levő jog­szabályok szerint, amennyiben munkaviszonya a nyugdíjkorha­tár elérése előtti 5 éven belül szűnik meg, nem veszti el nyugdíjra való jogosultságát. Amikor az 55. életévet betöl- töltötte, kérnie kell a nyugdíj folyósítását. Népújságolvasónak, Gyöngyös: Miután továbbra is a névte­lenség homályába burkolózott, Igazán nehéz dolgunk lenne megnevezni azokat, akik a köz­úti balesetnél Kerecsenden a pórul járt utasok segítségére si­ettek. Amennyiben nevét kö­zölte volna, szívesen tettünk volna eleget kérésének, így azonban sajnos nem áU mó­dunkban. Balázs János, Eger: Kérdését továbbítottuk a vá­rosi tanács vb adóügyi csoport­jának Kérjük, közölje köze­lebbi pontos címét, hogy a vá­laszról levélben értesíthessük. B. J., Nagyréde: A KISZ-esküvőről szóló leve­lét lapunk szeptember 8-1 szá­mának Postánk című rovatában közöltük. Kérjük, keresse fel szerkesztőségünket leveleivel máskor is. A diakészítés alapmunkái Csak a fehér-fekete diák ké­szítésére térünk ki, mint aho­gyan azt legutóbb említettük. A dia elkészítésének alapja a jó felvétel és a helyes negatív eljárás. Mindezekkel már fog­lalkoztunk, s így most csak annyiban érintjük e kérdéseket, amennyiben módosításra szo­rulnak a diakészítés érdeké­ben. ♦ Első és legfontosabb szem- 0 pont, amire feltétlenül ügyel- f nünk kell, hogy a felvétel al-9 kalmábói csak az kerüljön a / filmre, amire szükség van. Itt ’ nincs mód a felesleges részek lehagyására, mint a nagyítási munkánál, legfeljebb lefedhet­jük a filmkocka egy részét a keretezésnél Ezzel azonban ki- j sebbitjük a film, s vele együtt S a kivitelezett kép nagyságát Ennek ellensúlyozására távo­labb kellene vinnünk a vetítő­gépet a vetítővászontól. Erre egyrészt a legtöbb esetben nincs mód .másrészt nagyon lelassí­taná a vetítési munkát, ha. ál­landóan változtatnunk kelle ne a vetítési távolságot. Menjünk tehát mindig olyan közel a témához, hogy csak a lényeges részek kerüljenek a nézőkébe, s ezzel együtt a ne­gatívra. Röviden szólva: a kép­kivágást a felvétel alkalmából mindenképpen el keli végez­nünk. Nagyon vigyázzunk a _ téma egyenletes megvilágítására is. mert a negatívon jelentkező megvilágításbeli hibákat itt nem áll módunkban utólag ja­vítani. Sem különböző kemény­séggel dolgozó diafilmek nincse­nek, mint ahogyan vannak pa­pírfajták, sem takarással nem dolgozhatunk a negatív filmnek egy másik filmre való átmáso lásánál. Alapszabály az Is, hogy jó diapozitívot csak finomszemcsés negatívról lehet készíteni. Ka nem taxijuk be est a eiahályt. akkor a vetítésnél Igen komoly szemcseproblémákkal kell szembenéznünk. Elveszítjük a kép finomságát és vele együtt szépségét is. Mind a negatív­anyagot, mind a negatív elő­hívóját és az előhívást eljárást úgy kell tehát megválasztanunk, hogy az előhívott negatív op­timális mértékben finomszem­csés legyen. Ha túl fedett és túl kemény, s ami ezzel együtt jár, durva- szemcsés a negatívunk, akkor utólag is finomíthatjuk annak szemcsézetét. Körmendi Károly Ferihegytől a libereci vápái ig in. Skodáék nemcsak gépkocsit gyártanak Lakásgondok — Az ország legnagyobb nehézipari üzemében — A sör íorrásánál A CSEHSZLOVÁK nép­gazdaság ötéves tervét a párt kongresszusa vitatta meg és hagyta jóvá, A tel­jességre törekvés nélkül, csupán egyetlen témát ki­ragadva érdeklődtem dr. Jozef Herboltnál, a pilzeni pártbizottság gazdasági tit­káránál, a lakásépítkezések üteméről. Náluk is, nálunk is különös figyelmet fordí­tanak az építőipar fejlesz­tésére, a gondok is hason­lóak. — A részletes ötéves ter­vet az év végéig állítják össze, tehát azokat a szá­mokat, amelyeket hall tő­lem, ne tekintse végleges­nek. Csehszlovákiában félmillió lakást építünk fel az öt év alatt. Pilzenben és környé­kén huszonháromezer a ter­vezett mennyiség, ebből kö­rülbelül kétezret a lakosság saját erőből — társasház és családi ház formájában — valósít meg. A terület leg­nagyobb építőipari vállalata Karlovy Varyban dolgozik, évi kapacitásuk 9500 lakás. Ebből hatezer-ötszázat Pil­zenben kívánunk átadni. A lakásigénylők száma azon­ban ennél lényegesen több. — Mibe kerül egy lakás? — Korábban hatvan négy­zetméterben szabtuk meg az átlagos lakásszükségletet, s ötvenezer koronás árral szá­moltunk. A mai lakások hetvenöt négyzetméteresek, s 120—140 ezer koronába kerülnek. Ha olyan terüle­ten épül a . ház, ahol nem­csak a lakásban, hanem a házon kívül is teljes a kom­fort (iskola, óvoda, keres­kedelmi egységek, orvosi rendelő stb.). kétszázezer koronát számítunk lakáson­ként. — A kívül-belül komfor­tos lakásnak mi a havi bé­re? — Kétszánegyven korona. A duplája lenne gazdasá­gos, de a lakbérek rende­zésének még nem jött el az ideje. AZ ORSZÄG legnagyobb nehézipari üzeme a Skoda­A Fővárosi Kézműipari Vállalat szeptember 7-én a vadá­szati világkiállításon sajtótájékoztató keretében bemutatta finomkonfekció-részlegének őszi és téli modelljeit. Képün­kön: magyaros rátéttel díszített szőrmés kabát és forró nad- rágos összeállítás. (MTI-foto — Balassa Ferenc felvétele.) Paja Kanixsay*: Csoda Ha végigolvassák ezt a tör­ténetet, meggyőződhetnek. ró­la, hogy nem mese, holott úgy is lehetne kezdeni, mint egy mesét: „Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy igazgató...” Ám, valóban voU egy igaz­gató És tökéletesen normá­lis körülmények között élt mindaddig, amíg egyszer tit­kárnő nélkül nem maradt. Ekkor pályázatot hirdetett az állás betöltésére. Hiszen ért­hető: az igazgató nem érez­heti magát teljes értékű ve­zetőnek, ha nincs titkárnő­je... Nem telt bele egy óra sem, és az irodába két jelentkező lépett. Elsőnek egy — eny­hén szólva — korosabb hölgy érkezett. Ami a külsejét il­leti, a maradványok alapján ítélve, ifjúságának rég tova­tűnt napjaiban sem fordul­tak meg utána még az ab­szolút rövidlátók sem... Esélyei még jó néhány fok­kal a nulla alá zuhantak, amikor megérkezett a máso­dik pályázó. Kifejezetten gyönyörű nő volt mintha csak a Fűm, Színház, Muzsi­ka címlapjáról lépett volna le!... Nem szólt egy árva szót sem, csak elbűvölően mosolygott. — Nagyszerű — mondta az igazgató, amikor bemutatták neki a jelentkezőket. — Rög­tön megnézzük, hogyan tud­nak gépelni. Elsőként az éltes, csú­nyácska nő ült le az írógép­hez. A hallgatódzó kollégák fülét az igazgató dolgozószo­bájából szapora géppuskaro­pogás ütötte meg. — Csúfos kudarcot val­lott! — fogalmazta meg az általános véleményt a válla­lat jogtanácsosa. — Ez a nő azt hiszi, hogy a diri képes ilyen gyorsan gondolkozni és diktálni?! — Magán a sor! — mond­ta vibráló hangon az igazga­tó. A címlapfotó lány kecses kis ujjaival, amelyeken hosz- szú, gyöngyházfényű körmök ékeskedtek, vidáman kaca- rászva kezdte nyomogatni a billentyűket. A szomszédban gondosan számolták: tíz le­ütés percenkénti Egy óta. múlva más. tini függött az új titkárnő kine- vezését tudtul adó közle- j mény. Elsejétől a csúnyács­ka matróna tölti be az ál- j lást... ...Azt mondják, mese? Í9V gondolták először a vál­lalat dolgozói is. Értetlensé- j gük csak elseje után fosz­lott szét. Kiderült, hogy az új titkárnő az igazgató fe­leségének a nénikéje. A mesében, kedves olva­sóim, az egész história for­dítva történt volna!. . I Fordította: | Zahemszky László 0 'Jugoszláviái szerb rtsíSi ­........... . ____ * m űvek. Hatalmas irodaháza nincs messze a pártbizott­ság székházától. Az 1859- ben Waldstein gróf által alapított üzem tiz évre rá került E. Skoda mérnök tu­lajdonába. A kiváló szak­ember. 1871-ben öntődével, 1882-ben pedig kovácsmű­hellyel bővítette üzemét, s lassan kezdett kialakulni egy nagy gyár körvonala. Az első világháború alatt fegyvergyártása röpítette szét kétes értékű hírét a világ harcterein. Ezután kezdte meg a nehézipar bé­kés célokat szolgáló beren­dezéseinek gyártását, moz­donyokat, autókat, hajókat és repülőgépeket állítottak elő egészen addig, amíg a müncheni egyezmény követ­keztében föl nem számolták a Schneider-Creuzot kon­szernt, s a Skoda . irányítá­sa szépen átcsúszott a Her­mann Göring Művek vezér­karának kezébe. 1945. április 25-én iszo­nyatos bombatámadás érte Pilzent. A gyáróriás láng­ba borult, romokban hevert minden. A pusztítás ellené­re még az év december 22- én elhagyta az első kész mozdony a gyárat, s ezt azóta több ezer követte. A negyvenötezer munkást foglalkoztató mammutgyár évi termelési értéke hat- milliárd korona. Az előállí­tott termékek huszonnyolc százalékát exportálják, en­nek háromnegyedét a szo­cialista országokba, így ha­zánkba is. Gépeik, beren­dezéseik megtalálhatók ce­mentgyárainkban és Tiszapal- konyán, valamint Tatabá­nyán, hogy az országuta­kon futó Skoda személyko­csik tízezreiről ne is beszél­jünk. A MUTATÓS és beszédes számok után a gondokról is szó került. Annak ellenére, hogy minden pilzeni csa­ládból legalább egy személy a Skodánál dolgozik, kevés a munkaerő. Négyezer szak­munkástanulójuk közül két­ezren vettek búcsút a gyár­tól. Gondot okoz továbbá, hogy sok a műszaki közép­káder, s mind szeretne to­vábblépni és továbbtanul­ni, ám odaállni a gépek mellé már rangon alulinak tartja... A másik világhírű pilze­ni üzemben, a sörgyárban nincsenek ilyen gondok; an-, nál inkább az, hogyan tud­nának még többet termelni a világos és barna nedűk­ből. Az évi kétmillió hek­tolitert nyolcvan országba exportálják, de a hazai fo­gyasztók is derekasan kive­szik részüket a hordók tar­talmának apasztásából. Az 1295-ben alapított sörfőzde történetének egyik érdekes és jellemző eseményét én is szívesen adom közre. A második világháború alatt bombatalálat érte a városi vízvezetéket, s hogy ne szomjazzanak az emberek, egy napig sör folyt a csa­pokból. Vendéglátóim megkínáltak világhírű termékükkel, de csak a világos sört ízlelhet­tem meg, a barnából ugyan­is még a reprezentációra sincs elég... — Ha jót akar inni — ugrattak —, kóstolja meg a karlsbadi vizet. MEGFOGADTAM taná­csukat, s több órás zötykö- lődés után ott álltam a Karlovy Vary-i vasútállo­máson. Saly Géza (Folytatjuk) 1371 szeptember 10.,

Next

/
Thumbnails
Contents