Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-08 / 211. szám
^^^^^^^AAAAAAAÄAAAAAAA^AA^AAAAAA^AAAAAA/WyWAAA^AAAAA/VSi!» Kedd esti külpolitikai kommentárunk \ Két út — egy politika HAZÁNK KÖZVÉLEMÉNYÉNEK érdeklődése most leginkább két utazásra irányul. Egyszerre két miniszter- elnökünk is külföldön tartózkodik. Dr. Ajtai Miklós magyar tudományos—műszaki küldöttséget vezetett Moszkvába, Tímár Mátyás pedig latin-amerikai kőrútjának első állomásán, Argentínában tartózkodik. (Chile, Peru és Ekuador következik majd soron.) Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettest Vlagyimir Kirillin, szovjet miniszterelnök-helyettes, a technikai állami bizottság elnöke fogadta. (Ez a szerv a szovjet megfelelője a mi Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságunknak, amelynek Ajtai dr. az elnöke.) Már most, a tanácskozások kezdetén is bizonyosra vehető, hogy az Ajtai Miklós vezette delegáció útja ismét jelentősen bővíti majd a magyar—szovjet tudományos és műszaki kapcsolatokat, mindkét ország népgazdaságának és kulturális életéinek hasznára. A szovjet—magyar barátság, a két nép közötti együttműködés szellemében a két ország közötti kapcsolatok töretlenül fejlődnek, mindkét ország, mindkét nemzet hasznára. MÁSIK miniszterelnök-helyettesünk, Tímár Mátyás, javarészt kapitalista országokba vezeti ezekben a napokban gazdasági és műszaki szakemberekből álló delegációját. Ez a másik út azonban ugyanannak a következetes politikának a megnyilvánulása. A békés egymás mellett élés politikájáról van szó, amelyet a Szovjetunió kezdeményezése nyomán mi is vallunk és a magunkévá tettük. Ebben a szellemben fejlesztjük gazdasági, kereskedelmi, műszaki, tudományos, kulturális és sportkapcso- lataihkat a kapitalista, vagy a nem kapitalista útra lépett, de még nem szocialista harmadik világbeli országokkal is. Mindig: a kölcsönös előnyök alapján, világnézeti alapállásunkból, eszmeiségünkből jottányit sem engedve. ÍGY VALIK e két út egyazon politika részévé. És éppen ezért bizonyos, hogy nemcsak Magyarország és a Szovjetunió, illetőleg hazánk és a meglátogatásra kerülő négy latin-amerikai állam közti gazdasági, műszaki és egyéb kapcsolatok további elmélyüléséhez járulnak hozzá ezek az utak. hanem az egyetemes béke ügyéhez is. IIVtlWuV>lVlViAiA^Ai^*nVlA^VVA*AAAA*AAAAAAlVAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAI Brandt „belátható időn belül' a Szovjetunióba látogat NYUGAT-BERUN: A nyugat-berlini szenátus szóvivője kedden megerősítette, hogy Günter Kohrt, az NDK külügyi államtitkára és Ulrich Müller, a nyugat-berlini szenátusd iroda vezetője csütörtökön és péntd en folytatja tárgyalásait a vugat- berlini négyhatalmi megállapodás végrehajtását célzó részletkérdésekről. A csütörtöki tárgyalás színhelye Berlin, az NDK minisztertanácsának épülete lesz. BONN: Manlio Brosio, a NATO távozó főtitkára, akinek hivatalát ez év őszén Joseph Luns holland külügyminiszter veszi át, kedden reggel Bonnba érkezett, s azonnal megkezdte tárgyalásait a nyugatnémet kormány vezetőivel. A főtitkárt fogadta Willy Brandt kancellár, Walter Scheel külügyminiszter és Helmut Schmidt hadügyminiszter. Brosio bonni tárgyalásainak homlokterében a nyugat-berlini négyhatalmi meg. állapodás, a tervezett európai biztonsági konferencia és a NATO keretében az NSZK- ban állomásozó szövetséges csapatok” kérdése áll. Brosio kedden délután fingela Gallagher temetése Az észak-írországi Belfastban hatalmas részvét mellett temették el a legutóbbi fegyveres összecsapás áldozatát, a 18 hónapos Angela Gallaghert. Kép: A kislány édesapja karján viszi a koporsót a temetőbe. (Telefoto — AP—MTI—KS) Lynehnyilatkozat Patak Károly, az MTI londoni tudósítója jelenti: Chequersből visszatérve, Jack Lynch az Ír Köztársaság miniszterelnöke hazája londoni nagykövetségén nyilatkozott Edward Heath-szel folytatott tárgyalásairól. Lynch szinte semmit sem árult el. Kijelentette, hogy voltak bizonyo> kezdeményezései. amelyekkel Edward Heath nem értett egyet, de nem árulta él, hogy mik voltak ezek. Megismételte azt a dublini alapelvet, hogy a helyzet megoldása csak Írország újraegyesítése lehet. Indira Gandhi Franciaországba látogat A francia külügyminisztérium kedden közleményben jelentette be, hogy Indira Gandhi miniszterelnök-asz- szony a francia kormány meghívásának eleget téve. november 7-től 9-ig hivatalos látogatást tesz Francia- országban. Aliová a magyar deSegáció ellátogat: Cili!© Amikor a spanyolok Peru meghódítása után újabb „aranyország” után kutatva, azt kérdezték a vidék lakóitól, mi van a hegyeken túl, az indiánok e szóval válaszoltak: csili, ami nyelvükön hideget jelent. E jellemzés azonban nem állja meg a helyét. Aligha van még egy olyan ország, amely annyi természeti változatosságot mutatna, mint Chile. A térképre pillantva hosz- szú, keskeny szalag: 4235 kilométer hosszan nyúlik el észak-déli irányban, a trópusoktól a déli Jeges-tengerig. Felszíne csaknem csupa felföld, az Andoknak a Csendes-óceán felé eső lejtőjén. A múlt század nyolcvanas éveitől az első világháborúig az ország északi részén lévő salétromsivatag jelentette Chilének a „fehér aranyat”, ennek kiviteli vámja fedezte az állami kiadásoknak körülbelül 50 százalékát. Ez az ipar hozta létre a bérmunkások tömegét. A következő korszakban rézbányáA KÁPOLNÁI ÁFÉSZ FELDEBRÖI SÜTŐÜZEMÉBE azonnali belépéssel SÜTŐIPARI SZAK- ÉS BETANÍTOTT inn a! n lel Te’entkezni lehet1 ■» -tőjénél. FFT D'EBRŐN, az üzem szata válik világgazdasági jelentőségűvé ’ s ma Is szolgáltatja Chile exportjá- nak 80 százalékát. Az ország gazdag ásványi kin cselnek kitermelése a külföldi tőke, s főleg az amerikai monopóliumok kezébe került. Területének alig 10 százaléka van mezőgazdasági művelés alatt, szinte napjainkig a feudális nagybirtok jellemezte az állapotokat. A megművelt föld 52,4 százaléka 625 nagybirtokosé volt. s parasztcsaládok százezrei éltek jobbágyi sorban. Az ország kilenc és fél milliónyi lakossága most harcol azért, hogy visszaszerezze az ország természeti kincseit, és hogy biztosítsa a gazdasági függetlenségét a Népi Egységfront programja .alapján. Chilében már az 1930-as évek végén létrejött az első népfront-kormány La- tin-Amerikában, amely felvázolta az ország legfontosabb gazdasági problémái megoldásának tervét. Gonzales Videla elnök azonban egy 50 millió dolláros amerikai kölcsön feltételeként kizárta a kommunistákat a kormányból, és illegalitásba kényszerítette a pártot. 1956-ban hét politikai párt, közöttük a Chilei Kommunista Párt és az Egyesült Szocialista Párt létrehozta a Népi Egységfrontot, amelynek jelöltje Salvador Allen- de, győztesként került ki az elnökválasztásokból. Háromnegyedéves működése alatt az új kormány hozzálátott a földreform megvalósításához, és az amerikaiak által ellenőrzött rézipar birtokbavételéhez. Ez év július 15- én irta alá az elnök azt a törvényt, amely a természeti kincseket állami tulajdonnak nyilvánítja. A külföldi társaságokat 30 év év alatt kártalanítják. A Chilei Köztársaság és hazánk kormánya 1965. februárjában újította fel pagv- követségj szinten diplomáciái kapcsolatait 10ö7-b°n egy magyar kormányküldöttség látogatása - oán keresi: le'-.ii m '»ár 'ást, műszakj egviiltműk»: s', valamint kulturális é- <’ido- mányos együttműködési megállapodást írtak alá. Az idén júliusban magyar —chilei kereskedelmi megállapodás jött létre. A tárgyalásokon a chilei delegáció aziránt érdeklődött, hogy Magyarország bekapcsolódhatna-e néhány chilei iparág — a gyógyszer-, alumíniumipar, a bányászat, a gördülőanyag- és élelmiszer- ipar — fejlesztési terveinek valóra váltásában. Akkor megállapodtak, hogy megvizsgálják az együttműködés lehetőségeit és formáit. A két ország közötti együttműködés kiszélesítése érdekében egyetértettek abban, hogy létrehozzák a két ország kormányközi vegyes bizottságát. A Clodomiro Almeyda Medina külügyminiszter budapesti látogatása után kiadott közös közlemény hangsúlyozza: kedvezőek a lehetőségek országaink gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak a szocialista elveken alapuló testvéri b rák- ágra és a Lilcsünö. . nyokre építet jelentős növelésére. ISdté Sándor Bőimből továbbutazik Brüsz- szelbe. Willy Brandt nyugatnémet kancellár „belátható időn belül" a Szovjetunióba látogat —, közölte kedden a bonni külügyminisztérium szóvivője. A legfrissebb hír- ügynökségi jelentések szerint a látogatásra már szeptember hónapban sor kerül. A szovjet kormány meghívását Valentyin Falin, a Szovjetunió bonni nagykövete adta át a nyugatnémet kormánynak. Feltételezik, hogy a soron következő szovjet—nyugatnémet tárgyalások homlokterében az európai biztonsági konferencia kérdése áll majd. Klxon a gazdasági helyzetről Nixon elnök csütörtökön beszédet mond a kongresz- szus két házának együttes ülésén — közölte kedden a washingtoni Fehér Ház szóvivője. Ronald Ziegler szóvivő hozzáfűzte még, hogy a rádió és a televízió várhatóan egyenes adásban közvetíti a beszédet, amelyet az elnök csütörtökön, köziép-eu- rópai idő szerint 17 óra 30 perckor tart. Kongresszusa körökben feltételezik, hogy Nixon beszédének középpontjában a gazdasági helyzet fog állni. Japán~ 26 év után Szeptember 8-án huszonhat esztendeje, hogy a Missouri nevű amerikai hadihajó fedélzetén Japán képviselői aláírták a feltétlen megadásról szóló okmányt. Ma, több mint negyedszázaddal a megadási aktus után, Japán a tőkés világ második legnagyobb gazdasági hatalma. Japán rendkívül látványos és nagyszabású gazdasági fejlődése politikai értelemben abszolút konzervatív keretek között ment végbe. Ennek a biztosítéka és egyben feltétele az volt, hogy Japánt a második világháború után az amerikai haderő egyedül szállta meg. Az 1945-ben tartott moszkvai értekezlet módot nyújtott volna egy más jellegű, kiegyensúlyozottabb megszállási apparátus kiépítésére is. Ez az értekezlet ugyanis a megszállás legfőbb szervének a Washingtonban ülésező Távol-keleti Bizottságot nevezte meg. E bizottság tagjai közül az USA, a Szovjetunió, Kína ésNagy- Britannia vétójoggal rendelkezett. Ezen túlmenően a japánt Szövetséges Ellenőrző Tanács (amely ugyancsak a fenti négy nagyhatalom kép- viselőiből állott), szintén jogot kapott arra, hogy ellenőrizze a szövetséges főparancsnok, McArthur amerikai tábornok intézkedéseit. A nemzetközi határozatok azonban nem kerültek megvalósításra. Az amerikai politika már a második világháború befejezése előtt jól látta, hogy nagyhatalmi érdekei szükségszerűen megkövetelik a szilárd japán—amerikai szövetség létrehozását. Ennek társadalmi feltétele az volt, hogy a kapitalizmus pozícióit, a régi japán monopol- rendszer módosított formában történő újjáalakítását ne veszélyeztesse semmi. E társadalmi feltétel stratégiai oldala az amerikai megszállási monopólium megteremtése volt! Ez volt a „küldetése" a Hirosimára és Nagaszakira ledobott két atombombának. Ezeket — mint közismert —•, annak ellenére (sőt éppen azért) dobták le, mert az amerikai hadvezetés jól tudta: at európai háború befejezése után három hónappal, augusztus 8-án a Szovjetunió hadat üzen Japánnak. Az Egyesült Államoknak tehát olyan gyors kapitulációra volt szüksége. amely még a szovjet katonai akciók hatásának teljes kibontakozása előtt kényszeríti térdre Japánt. Ezt a célt szolgálták az atombombák. A kapituláció óta természetesen számos változás történt Japánban és a Távol- Keleten. Mindmáig meghatározó erejű azonban az, hogy Japán az Egyesült Államok első számú ázsiai szövetségese. A két országot rltozatlanul érvényes kétol- ,'.:'.ú katonai és politikai szerződés kapcsolja össze. Katonai-stratégiai szempontooi Japan továbbra is az amerikai „atomernyö’’ alá húzódik. A legutóbbi évek eseményeit is ilyen történelmi háttér előtt kell szemlélni. Ilyen esemény mindenekelőtt a Kínai Népköztársaság és Japán viszonyának meglehetősen sokrétű alakulása. Noha a felszínen a két ország politikai kapcsolata hűvös, sőt rossz —, Japán és Kína között az utóbbi években nagyszabású gazdasági kapcsolatok bontakoztak ki. Japán a Kínai Népköztársaság első számú gazdasági partnere és végső elemzésképpen a kínai iparosítás legfontosabb külső tényezője. E gazdasági kapcsolatok politikai következményeinek levonását mindeddig a kínai-amerikai konfrontáció gátolta. Ez szükségszerűen korlátozta Japánnak, mint az Egyesült Államok legfontosabb távol-keleti szövetségesének mozgási lehetőségét. Ameny- nyiben az előirányzott. Ni- xon-látogatás és annak következményei megváltbzlat- ják a kínai-amerikai kapcsolatok jellegét —, Japán számára szintén mód nyílik arra, hogy a normalizálást hiterjessze Kínával fenntartott politikai kapcsolataira is. Nyílt kérdés természetesen, hogy ez miképpen érinti majd a szovjet—japán viszony alakulását. A japán külpolitika és gazdaságpolitika egyik pozitív eleme volt a szovjet—japán kapcsolatok javulása és a gazdasági szálak tudatos, határozott erősítése. Japánnak elsőrendű nemzeti érdeke, hogy kínai kapcsolatainak elkerülhetetlen normalizálása ne veszélyeztesse a japán— szovjet viszonyban eddig már elért eredményeket. Az eddigiekből is látható, hogy Japánnak — negyedszázaddal a kapituláció után —, rendkívül bonyolult helyzetben, és meglehetősen késve kell hozzálátnia alapvető külpolitikai problémáinak reális megközelítéséhez! A japán—amerikai viszony a legutóbbi hónapokban bizonyos válságperióduson megy keresztül. E krízis elsősorban gazdasági jellegű és a két ország világpiaci, pénzügyi és külkereskedelmi ellentéteire vezethető vissza. Sem a Kína — és esetleg a Szovjetunió —, vonatkozásában bekövetkező külpolitikai döntések fontossága, sem pedig a Tokió—Washington ellentét nem homá- lyosíthatja el azonban negyed évszázad alapvető. tanulságát. Japán az amerikai hatalmi szférában nőtt gazdasági világhatalommá, társadalmi szerkezete alapján pedig a világ egyik legkonzervatívabb és legszilárdabb monopoltökés állam. A belátható jövőben — bármilyen bonyolulttá váljék is a gyakorlati politikai helyzet —. ezek a stratégiai és társadalmi alaptényezők fogják meghatározni Japán cselekedeteinek fő irányát. . -------------------
