Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-26 / 227. szám

V

I

)

Szeptemberi interjú

MIT KÉRDEZNE ÖN MOLNÁR GYÖRGY EZREDESTŐL, A HEVES MEGYEI KIEGÉSZÍTŐ PARANCSNOKSÁG PARANCSNOKÁTÓL CÍMŰ FELHÍVÁSUNKRA IS ÉRDEKLŐDÉSSEL REAGÁLTAK OLVASÓINK. A BEÉRKEZETT LEVELEK ALAPJÁN ÁLLÍTOTTUK ÖSSZE SZEPTEMBERI INTERJÚNK KÉRDÉSÉIT, S EZEKKEL KERESTÜK FEL A KIEGÉSZÍTŐ PARANCSNOKSÁG PARANCSNOKÁT. \

LAPUNKAT MÄRKUSZ LÁSZLÓ KÉPVISELTE.

a sorkatona hozzátartozóinak abban is, hogy a lehetőségekhez képest megoldják szociális problémáikat.

Itt szeretnék szólni röviden a családi segélyről, amelynek összege egy személyre 800 forint és minden további eltartottra személyenként 300 forint. Ha tehát a hadköteles fiatalember a bevonulás előtt feleségéről és egy gyermekének eltartásáról gondoskodott — és a felesége nem dolgozik —, akkor havonta 1100 forint a családi segély összege. Ezen felül a katona volt, munkahelyéről folyósítani kell a családi pótlékot is.

Ennél a kérdésnél meg kell jegyeznem, hogy kevés azoknak a fiatal katonáknak a száma, akiknek két, vagy érvnél, több gyermekük van. Elég magas viszont az, egygyermekes sorkatonák száma.

E témakörrel kapcsolatban még megjegyzem, hogy Egerben, a megyei kiegészítő pasorkatonai szolgálatot sem békében, sem háborúban semmilyen címen nem lehet megváltani.

A honvédelmi hozzájárulás fizetésének időtartama: 36 hónap.

36 hónapig kell fizetni például a honvédelmi hozzájárulást azoknak, akik valamilyen oknál fogva nem teljesítettek katonai szolgálatot, vagy tényleges katonai szolgálatban eltöltött idejük nem haladja meg a két hónapot.

Azok a hadkötelesek, akik két hónapnál hosszabb, de 11 hónapnál rövidebb ideig teljesítettek sorkatonai szolgálatot, 24 hónapig fizetik a honvédelmi hozzájárulást.

Meg kell itt jegyezni azt is, hogy a sorköteles koron túl, tehát a 23. év betöltése után a tartalékos képzés valamilyen formájában letöltött katonaidő nem számítható bele a sorkatonai szolgálati időbe.

A további előléptetést is a törvény szabályozza Két továbbképzés szükséges ahhoz, hogy egy alhadnagyot hadnaggyá léptessenek elő. Míg főhadnagyból százados csak három továbbképzés után lehet. Itt megjegyzem, hogy egy továbbképzés 60—90 napnak felel meg. A jó és kiváló minősítést szerzett tartalékos tiszteknél egy továbbképzés 60 nap, míg az ettől gyengébb minősítésű tiszteknél egy továbbképzéshez 90 nap szükséges. A Magyar Honvédelmi Szövetség keretében szervezett háromszor 20 órás kötelező és tájékoztató jellegű képzés 60—90 napos továbbképzésnek számit

Néhány szót a soron kívüli előléptetésről. A tartalékos tisztek ideiglenes szolgálatuk idején felmutatott kimagasló eredményeik alapján részesülhetnek soron kívüli előléptetésben. Ez vonatkozik a dicséretekre, jutalmazásokra és a kitüntetésekre is.

— Tudjuk, hogy néhány év óta több Irányú képzést biztosít a honvédség. Befejezésül ezzel összefüggésben kérdezzük: az utóbbi években milyen a fiatalok érdeklődése a katonai pálya, a tényleges katonai szolgálat iránt?

— Katonai főiskoláinkon valóban sokoldalú a képzés. így bizonyos területe hasznosítható a polgári életben is. A főiskolák által adott oklevelek — természetesen az egyes szakoktól függően —, a polgári életben, az áltaAz olvasó nevében kérdez: a Népújság Válaszol: Molnár György ezredes,

a Heves megyei Kiegészítő Parancsuokság parancsnoka

— Gyakran mondjuk: nagy nevelőiskola a honvédség. Ezért kérjük, bevezetőül foglalja össze, hogyan értelmezhető ez napjainkban?

— A fiatalok nevelésében fontos szerepet játszik a honvédség. A katonai kiképzés során a fiatalok olyan ismereteket szereznek, olyan erkölcsi, harci tulajdonságok alakulnak ki bennük, amelyek közvetlenül a fegyveres szolgálat ellátását segítik, de ugyanakkor eredményesen járulnak hozzá az életre való felkészítéshez is.

Hogy ez mennyire igaz, elmondom: gyakori az olyan eset, amikor a közvetlen hozzátartozók kérik gyermekük mielőbbi behívás sát, mert magatartása ellen sok a kifogás és a szülők a katonai szolgálattól várják, hogy gyermekük helyes útra térjen.

A bevonult fiatal katona életét ugyanis szá- mos olyan összetevő irányítja, amelyek nevelik, alakítják jellemvonásait. Ilyenek például a különböző katonai szabályok, a kollektív szellem, a katonatársak segítő és példamutató hatása, a KISZ-szervezetek mozgósító és nevelő tevékenysége és nem utolsósorban a rendszeres, egész napot kitöltő, a napirend szerint szabályozott életmód.

A katonai szolgálat tehát jó irányba fejleszti a fiatalok jellembeli tulajdonságait Leszerelés után érezhetően pozitívabb magatartásuk a családi környezetben, a munkahelyeken, 6 általában jobban és helyesebben sikerül beilleszkedniük a társadalomba. Nem beszélve arról, hogy ezek a fiatalok szellemileg és fizikailag egyaránt megerősödve és átformálva kerülnék a polgári életbe.

*—■ Szellemileg és fizikailag felkészültek-e a mai 18 évesek a katonai szolgálatra?

— A törvény elfogadását megelőzően, orvosok, tanárok pszichológusok vizsgálták, hogy a. 18 éves fiatalok élettani sajátosságai xneg- féleinek-e a katonai szolgálat követelményei- nek. A fiatal katonák bevonulása után szerzett tapasztalataink igazolták a honvédelmi törvény rendelkezésének időszerűségét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a 18 éves korosztály gyorsan alkalmazkodik az új környezethez és sikeresen sajátítja ed a katonai ismereteket

Meg kell itt említeni azt is, hogy a hadse- lreg ellátása, elsősorban a fizikai és a szellemi igénybevételnek megfelelő kalóriaértékű élelmezés, a rendszeres életmód és nem utol- sósorban a különböző sporttevékenységek jó irányban hatnak a fiatalok fejlődésére, s így képesek megoldani a katonai szolgálattal járó feladatokat

— Tudjuk, katonának lenni kötelesség. Mégis sokan vannak olyanok, akik nem szívesen veszik magukra az egyenruhát. Ennek elsősorban anyagi okai vannak, hiszen a fiú, vagy a férj keresetének hiányát bizony megérzi a család. Ezzel összefüggésben kérdezzük: hogyan képviseli a parancsnokság a bevonutak és a család érdekeit?

— A honvédelmi törvény egészséges összhangot teremtett a honvédelmi érdek, vagyis a hadkötelezettség és a családi érdekvédelem között. A kiegészítő parancsnokság a törvényes intézkedések figyelembevételével igyekszik megoldani a családos sorkötelesek problémáit.

Az egy, vagy többgyermekes, vagy az idős szőlőkkel közös háztartásban élő fiatalokat igyekszünk a lakóhelyükhöz közel eső alakulathoz küldeni. így eltávozás, vagy szabadság esetén Tövid idő alatt hazaérhetnek családjukhoz, nem beszélve arról, hogy maga az átázás is kevesebb pénzbe kerüL Ugyanakkor természetesen igyekszünk segítséget nyújtani

rancsnokság, járási székhelyeken a járási tisztek, községekben pedig a kiegészítő parancsnokság megbízottai, valamint a tanács illetékesei mindenkor szívesen adnak részletes felvilágosítást.

— Olvasóink levelei arra figyelmeztetnek, hogy a lakosság kevésbé ismeri a honvédelemmel kapcsolatos törvényeket, rendeleteket. így például többen is felteszik a kérdést, egyszerre, egy családból hány fiút lehet behívni katonának?

A honvédelemmel kapcsolatos alaptörvény, nem szabályozza, hogy egy családból egyszerre hány fiú hívható be katonai szolgálatra. A honvédelmi törvényben kapott felhatalmazás alapján az arra illetékes honvédelmi szervek azonban — bizonyos eseteket kizárva —, szabályozták, hogy'egy családból egyszerre csak egy fiút lehet behívni katonának. Vannak viszont olyan tényleges, éppen a fiatalok érdekeit képviselő okok, amikor a családban két sorköteles korú fiatal van és egy időben kérik a behívásukat. Többségük ezt azzal a szándékkal teszik, hogy -a fiuk egy alakulathoz kerülve, együtt töltsék le.katonaidejüket. Az ilyen kéréseket természetesen teljesíteni szoktuk.

Egy másik példa: azt a fiatalt, aki valamelyik felsőoktatási intézmény nappali tagozatára előfelvételi nyert, akkor is behívjuk 11 hónapos katonai szolgálatra, ha egy testvére már katonai szolgálatot teljesít. Be kell hívni, mert tanulmányait mindaddig nem kezdheti meg, amíg nem tölti le katonaidejét. Hasonlóképpen járunk él azoknál is, akik katonai főiskolára, tiszthelyettesi iskolára jelentkeznek, vagy egyéb okból behívásukat kérik. Más körülmények között egy családból csak az egyik sorkötelest, lehetőleg az idősebbet hívjuk be katonai szolgálatra.

— Szeretnék tudni olvasóink azt is, hogy kik kaphatnak felmentést a katonai szolgálat alól?

— A katonai szolgálat elhalasztásának több oka lehet. El lehet halasztani a katonai szolgálatot egészségügyi okokból, különböző tanulmányok folytatása miatt és el lehet halasztani egyéb fontos körülmények miatt, többek között akkor is, ha a fiatalemberre, mint családfenntartóra, odahaza feltétlenül szükség van. A katonai szolgálat elhalasztásának feltételeit és rendjét egyébként a honvédelmi törvény részletesen szabályozz^.

— Kinek és mikor jár a bevonulási segély? — kérdezik olvasóink.

— Bevonulási segély mindazoknak jár, akik valahol munkaviszonyban vannak, s akiket tényleges katonai szolgálatra behíVnak. A segély összege: a havi átlagkereset 50 százaléka. De ha a bevonuló katonának gyermeke is van, akkor a havi átlagkereset 100 százaléka. Ezt az összeget kapják a kisipari szövetkezetek tagjai is. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 450 forintot, ha gyerek is van, akkor 900 forint bevonulási segélyt fizetnek. Megjegyzem ennél a kérdésnél még azt is, hogy a munkáltatóknak, illetve a termelőszövetkezeteknek a bevonulás előtt a bevonulási parancs bemutatása alapján kell kifizetni a szóban forgó segélyt. Ide tartozik még az is, hogy ebből a segélyből semmiféle tartozás nem vonható le.

— Többen panaszolják, hogy voltak katonák és mégis fizetniük kell a honvédelmi hozzájárulást? Miért?

/

—• Ennél a kérdésnél előre kell bocsáta- nom, hogy a honvédelmi hozzájárulás néma sorkatonai szolgálat megváltását jelenti. A

Érdemes ennél a kérdésnél megemlíteni azt is, hogy a koruvédelmi hozzájárulás címén befizetett összeget annak a had kötelesnek visz- szatéritik, akit a fizetési kötelezettség megkezdése után hívtak be sorkatonai szolgálatra és 11 hónapot meghaladó időt töltött le.

— Jár-e szabadság a katonáknak? S milyen rendeletek szabályozzák ezt?

— Természetesen a katonáknak is jár a szabadság, a katonáknak is lehetőségük Van arra, hogy kipihenjék a kiképzéssel együtt járó fáradalmakat. Az évi szabadság a rendfokozattól és a szolgálati időtől függ. A honvédek például a kétéves katonai szolgálat alatt 18 nap, míg a sortisztesek 22 nap szabadságot kaphatnak. A sorkatonák szabadságára természetesen csak akkor kerülhet sor, ha arra magatartásukkal és fegyelmezettségükkel rászolgálnak.

Az évi meghatározott szabadságon kívül rendkívüli — egészségügyi —, és jutalomszabadság is engedélyezhető. Jutalomszabadság például a katonai szolgálatban elért példamutató magatartásért és eredményekért adható. Azok a sorkatonák, akik, elnyerték a „Néphadsereg kiváló katonája” címet, külön kedvezményben részesülnek és évenként több szabadságot is kapnak.

Rendkívüli szabadság különböző esetekben engedélyezhető. Többek között, ha a katona közeli hozzátartozója súlyos beteg, meghal, ha elemi csapás, vagy más szerencsétlenség éri a családot. Rendkívüli szabadságot kap a sorkatona akkor is, ha féleségének gyermeke születik, esküvő, vagy egyéb rendkívüli esemény van a családban.

— Milyen a kapcsolat a parancsnokság és a tartalékos tisztek között?

— A tartalékos tisztek néphadseregünk tartalékállományban levő káderei, s így nyilvánvaló, hogy parancsnokságunk rendszeres, személyes kapcsolatot tart velük. Parancsnokságunk szakfőtisztjei, a polgári szervek vezetőivel együttműködve, figyelemmel kísérik a tartalékos tisztek munkáját, magatartását, előmenetelét. Foglalkozunk természetesen a tartalékos tisztek érdekvédelmével, valamint szociális ügyeinek intézésével is. Az alakulatok parancsnokaival együttműködve pedig, megtervezzük rendszeres továbbképzésüket.

Az eddig elmondottakból világosan kitűnik, hogy a kapcsolat tartalmának lényege figyelemmel kísérni a tartalékos tisztek katonai és szakmai fejlődését, rátermettségüket, hogy szükség esetén megfelelő formában segítséget tudjanak nyújtani.

— Olvasóink azt is kérdezik: milyen lehetőség van a tartalékos tisztek előléptetésére?

— A honvédelmi törvény kétféle módon ad lehetőséget a tartalékos tisztek előléptetésére:

soron és soron kívül.

Soron levő előléptetésről beszélünk az első tartalékos tiszti kinevezés alkalmával, amikor a középiskolai érettségivel rendelkező sorköteles a kétéves tartalékos tiszti iskolát eredményesen elvégezte, vagy az egyetemet, főiskolát végzett fiatal rövidített tartalékos tiszti kiképzésben részesül. Soron levő előléptetésről beszélünk akkor is> ha valaki a polgári szakképzettsége alapján tartalékos tiszti kinevezést kap.

lános iskolai (kollégiumi) nevelőtanári és felsőfokú szaktechnikusi munkakörök betöltésére is jogosítanak.

Ilyen körülmények között igazán nem panaszkodhatunk, hiszen megnövekedett a fiatalok érdeklődése a katonai pálya iránt, s ez megmutatkozik a túl jelentkezések számában, arányaiban is. Elősegítette az érdeklődést az is, hogy azutóbbi időben megjelent különböző rendelkezések a korábbiaktól eltérően több vonatkozásban szabályozzák a hivatásos állomány kötelességeit és jogait. Ugyanakkor tartalmazzák ezek a rendelkezések a szolgálati, a munka- és az életkörülmények további javításával összefüggő elveket és szabályokat is. Ezek az új rendelkezések egyértelműen kifejezik pártunk, kormányunk, egész dolgozó népünk gondoskodását, a hivatásos állomány megbecsülését. Meg kell itt jegyeznem azt is, hogy eredményeinkben jelentősen közrejátszik az a körülmény is, hogy parancsnokságunk a honvédelmi nevelőmunka területén jó együttműködést, s egészséges munkakapcsolatot alakított ki a megye területén levő párt-, állami és társadalmi szervekkel.

Ehhez a kérdéshez tartozik, ezért befejezésül hadd szóljak néhány szóit a napokban megjelent pályázati felhívásról. Ez a pályázati felhívás is bizonyítja, hogy néphadseregünkben milyen sok irányú a képzés. A fiatalok jelentkezhetnek többek között katonai főiskolára, tiszthelyettesi iskolára, valamint tartalékos tisztképzésre is. Ez utóbbi alapot- ad például a tiszti továbbszolgálat vállalásához is. Megjegyzem, hogy ez a módszer új dolog, ezt csupán az utóbbi időben vezettük be.

A katonai főiskolák, között is válogathatnak az érdeklődők. A fiatalok jelentkezhetnek a Kosssuth Lajos Katonai Főiskolára, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára, valaminta Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára. A jelentkezőknek 1972. márciusában több oldalú felvételi vizsgát kell tenniük, s ez a vizsga dönti el többek között azt is, hogy az egyes főiskolákon belül milyen, szakra veszik föl a pályázókat Hadd említsem meg itt azt is, hogy a főiskolai hallgatók teljes ellátásban, havonta illetményben, a második évfolyamtól kezdődően — elért tanulmányi eredményeiktől függően —, tanulmányi pótlékban részesülnek. A tanulmányokhoz szükséges tanszereket, könyveket, segédeszközöket a főiskola parancsnoksága biztosítja, és gondoskodik a hallgatok kulturális és spartigényeinek kielégítéséről is. Nem közömbös az sem, hogy azok a hallgatók, akik a tanulmányi évet. eredményesen befejezik, 24 nap szabadságot kapnak. A tanulmányi idő négy év. A harmadik évet eredményesen befejezett hallgatók zászlósi rendfokozatot kapnak. A főiskolát sikeresen elvégzett és felavatott hallgatók á Magyar Néphadsereg, illetve a Belügyminisztérium határőrsége hivatásos tisztjei- lesznek.

Megemlítem még, a tisztképzésnek egy másik formáját is: a néphadseregnek is vannak ösztöndíjasai. Ezek a fiatalok különböző 'egyetemeken tanulnak, a honvédség fizeti á költségeket. s ha befejezték tanulmányaikat, tényleges tisztek lesznek. Tapasztalataink szerint ez a módszer is növeli a fiatalok érdeklődését a honvédség, a katonai pálya.iránt.

*» Köszönjük as interjút.