Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-23 / 224. szám

Sportvezetők fóruma:

Gondolatok megyénk versenysportjának utánpótlás-neveléséről

H

[ eves megye versenysportja mindig az országos élvonalhoz tartozott, különösen az évtizedes hagyományokkal rendelkező úszás és vízilabda sportja révén, amelyben olimpiai, európai, főiskolai világbajnokokkal is büszkélkedhet. A megye egész versenysportját átfogóan értékelő, az Utóbbi éveikben bevezetett országos pontversenyben is

— a 19 megyét rangsorolva

— az első és második helyen szerepelt Heves megye. Jelentős színvonalat képviselnek a minősített sportolók. A különböző sportágakban leigazolt több mint 12 ezer sportolóból közel ezer fő az érvényben lévő minősítési szintkövetelmények valamelyik fokozatának a birtokosa. Közülük első osztályú sportoló 36, ifjúsági aranyjelvényes 60 fő.

Heves megye sporttánsa- dalmának —, hogy e néhány tényadattal jellemzett versenysport színvonalát évről évre „hozni” tudja, s az országos élvonalhoz tartozva minden évben legyenek országos, sőt nemzetközi szántén eredményesen versenyző sportolói és csapatai — tervszerű, előrelátó és következetes munkát kell végeznie. E tervszerű munka állandó feladatát a verseny- sport utánpótlásának a nevelése kell, hogy jellemezze! P portvezetőinket, ed. w zőinket, sőt ma már a szurkolókat is egyaránt érdeklő téma a versenysport utánpótlás-nevelése. Hogyan néz ez ki Heves megyéberf? Milyen szervezeti keretek között folyt, illetve folyik jelenleg is az utánpótlási- nevelése?

Megyénkben 1963-ig szervezett, az egesz megyét átfogó utánpótlás-nevelésről beszélni nem lehetett. Eddig az időszakig tulajdonképpen csak az ifjúság sportolásáról beszélhettünk, melynek kereteit az iskolák (általános és közép) és a sportegyesületek biztosították. A sportegyesületekben a pillanatnyi gyors eredmények elérésére törekedtek, miközben a folyamatos utánpótlás-nevelésről általában megfeledkeztek.

Természetesen abban az időszakban akadt kivétel is megyénkben.

S

portegyesületeinkben általában az utánpótlásnevelése továbbra is a hagyományos, ma már korszerűtlen, több korosztályos rendszerben folyik. Az utánpótlás-nevelés egységes rendszerének hatására viszont reflektor fénybe került a saját utánpótlás-nevelésre való törekvés. Ez jelentős anyagi ráfordítást jelent, amit egyre inkább igyekeznek megteremteni egyesületeink. Jelenleg 10—15-re tehető azoknak a sportegyesületeknek a száma, ahol válóban a szorosan vett utánpótlásról, a felnőtt szakosztályok alá épülő utánpótlás-nevelésről van szó. Ezek az egyesületek erős gazdasági bázison működnek, melyek saját erőből is tudnak biztosítani anyagiakat a különböző feltételekhez (edző, versenyeztetés, eszköz és felszerelés stb.) A további jobb feltételek biztosítása érdekében meg kell vizsgálni, hogy ezek közül az egyesületek közül hol szükséges és hol van lehetőség további edzők beállítására az évfolyamrendszer teljes kiépítése érdekében, s ott szorgalmazni és központilag segíteni kell annak megvalósítását. Az utánpótlás-neveléssel foglalkozó edzők, munkáját ugyanakkor úgy kell ösztönözni (bér és jutalom), hogy ez a terület vonzó legyen számukra.

Mind a szakemberek, mind a közvélemény körében a sportiskolái utánpótlás nyert

fäMwsM

1971. szeptember 23., csütörtök

E

polgárjogot. Jelenleg ez a

felkészítési forma tekinthető olyan utánpótlás-nevelő bázisnak, amely folyamatos és tervszerű kiválasztó, felkészítő tevékenységével csökkentheti a sportegyesületekben jelentkező káros színvonal-hullámzást Egerben az Egri Dózsa SC keretei között működő sportiskolával szemben is ezek az elvárások. A sportiskola jelenleg működő négy szakosztályában — atlétika, labdarúgás, úszás, vízilabda — a 356 sportiskolással 17 edző foglalkozik, közülük öten fő- foglalkozásban. Sajnos az egri sportiskola működésére, az eddigi eredményeire nagyban rányomta a bélyegét a sok átszervezés, a helyi útkeresés. A tájékozatlanság és a türelmetlenség miatt sokan csak bíráltak, s nem segítették megfelelő kibontakozását, működését. Jelen pillanatban reálisan még azt kell megállapítanunk, hogy a fejlődés ellenére a többi sportiskolához viszonyítva legalább 2—3 éves lemaradást kell behoznia az évfolyam-rendszerben, a tartalmi munkában, a pedagógiai munkában és a szervezettségben.

gerben nagy jelentőségű és a jövő utánpótlás-nevelése szempontjából alapvető az egri X-es számú és IIT-as számú általános iskolákban működő testnevelés tagozatú osztályok létrehozása. A X-es számú általános iskolában a I—II—III—IV. osztályban, a

III-as számú általános iskolában pedig az I—III—V. osztályokban folyik emelt óraszámmal testnevelési és sportfoglalkozás. E tagozatos iskolák szoros együttműködést valósítanak meg az Egri Dózsa SC sportiskolájával. A tagozatos iskolák az emelt számú testnevelési órákon a tanulók általános fizikai felkészítését, míg a sportiskola a sportág mikénti felkészítését végzik. A tagozatos osztályok tanulói a sportiskolának tagjai is. s ezzel az egész egyesületnek az iskolai rendszerű szervezett utánpótlását biztosítják.

1969-től újabb formák is életbe léptek: a sportági

sportiskolák. Megyénkben jelenleg a Bervai Vasas SC (Eger) birkózó és a Zalka HSE ökölvívó szakosztálynál működnek. Céljuk az, hogy a két sporegyesületben az illető sportágban sportiskolái rendszerű utánpótlás-nevelés folyjék. Mindkét egyesületben a sportági sportiskola működését a minősített és a válogatott sportolók számának a növekedésével óhajtják bizonyítani.

Jelentős utánpótlás-nevelési feladatokat old meg a minden évben megrendezésre kerülő serdülő korúak nyári sporttábora. Az. ez évben 9. alkalommal megrendezett sporttáborokban 11 sportágban, 720 fiút és 428 leányt, összesen 1448 főt tá- boroztattak. A tábor kezdettől fogva népszerű volt az egyesületek és az edzők között. A tapasztalatok és a felmérések szerint megállapítható, hogy a táborozott sportolók mintegy 50—80 százaléka sokáig a sportágban maradt, versenyzőkké váltak, s közülük nagyon sokan magas minősítéssel, országosan is jó eredményeket elérő sportolókká fejlődtek.

A nyári sportnapközik csak részben segítik; ugyan a versenysportot, de; az iskolai tanulók nyári szünidejének szervezett fel- ügyeleté, a testnevelés és J sport sajátos eszközeivel a < foglalkoztatásuk biztosítása, ‘ a szülök segítése, jelentős j szempont a sportmozgalom; számára is. Egerben és Gyöngyösön már igénnyé vált a ; sportnapközi mind a gyere-< kék, a szülők, mind a műve- ; lődésügyi szervek részéről.

A két iskolatípus, az általános és középfokú iskolák: testnevelési sportjánál azt állapíthatjuk meg, hogy a feladatokat biztosító személyi, J táxjgjti és aoxagi fettételek J

— bár fejlődésük megvan

— mégis hiányosak, ezért az utápótlás-nevelés szem' pontjából tömegbázis jellegük domborodik ki és nem mint minőségi nevelőközpontok. Mindkét iskolatípustól azt várjuk, hogy a tehetséges, kiemelkedő képességű versenyzőket irányítsák a terület azon vezető egyesületeibe, ahol azoknak foglalkoztatását és versenyeztetését biztosítani tudják.

n tervek szerint Heves megye utánpótlás-nevelésében az elkövetkezendő időszakban az alábbi fő célkitűzések megvalósítását kell követnünk.

a) Az utánpótlás-nevelés személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek megteremtése elsősorban az olimpiai játékokon szereplő sportágakban.

b) A fejlett utánpótlás érdekében a fiatalok korszerű kiválasztására továbbá korszerű felkészítésük elméleti és gyakorlati módszereinek elterjesztésére kell törekedni.

c) A megye versenysportjának utánpótlás-nevelő korszerű bázisává a sportegyesületi és a sportági sportiskolákat — együtt a sporttagozatos általános iskolákkal — valamint a középfokú tanintézeti sportköröket kell fejleszteni.

d) A sportegyesületek hagyományos szakosztályi utánpótlás-nevelésének hiányosságain a szakember ellátottsággal, az évjárati képzéssel és versenyzéssel kell javítani. I

Csáki Balázs az MTS megyei j munkatársa

I

Úszás

Szovjet versenyzők Egerben

A SZOT sportosztályának vendégeként több napon át Egerben tartózkodott a szovjet szakszervezeti úszódelegáció, akik között több is mert élvonalbeli úszó is volt. A vendégeket az SZMT székhazában Szabó István megyei titkár tájékoztatta Heves megye szervezett dolgozóinak életéről, helyzetéről, majd később a szovjet úszók az egri uszodában összemérték tudásukat az Egri Dózsa versenyzőivel.

Eredmények; férfiak, 100 m gyors: 1. Nyikolajev Ju- rij 58.4, 2. Scsebnyikov Ge- nagyij 58.5. 3. Kovács Bertalan 58.7. 100 m mell: 1. Panov Igor i:13.5, 2. Varga

Zoltán 1:15,9, 3. Simkó Zoltán 1:28.9. 100 m pillangó:

1. Konov Szergej 1:01,9, 2.

NyikóLájev Jurij 1:04,4, 3.

Kovács Bertalan 1:07,7. 200 m vegyes úszás: 1. Nyikolá- jev Jurij 2:24, 2. Scsebnyikov Genagyij 2:26,8, 3. Ga- ragyin Szergej 2:29.2. 4x100 m gyorsváltó: 1. Szovjetunió 3:57,8, 2. Eger 3:57,9.

Nők: 100 m gyors: 1. Tyi- mosenkó Lena 1:04,4, 2. Vis- nyakova Natasa 1:07,1, 3.

Gromova Irina 1:07,5. 100 m mell: 1. Prucz Éva 1:27,5, 2. Bede Erzsébet 1:29,5, 3.

Afanaszjeva Tanyja 1:30,8. 100 m hát: 1. Pók Edina 1:19. 2. Objetkova Tanja

1:19,7, 3. Afajesznava Tanja 1:22,6. 100 m pillangó: 1.

Leonova Marina 1:15,2, 2.

Haiankó Natasa 1:17,3, 3.

Prucz Éva 1:25,2. 200 m vegyes úszás: 1. Leonova Marina 2:46,5, 2. Objedkova

Tanja 2:46,8, 3. Halinkó Natasa 2:48,8. 4x100 m gyorsváltó: 1. Szovjetunió 4:31,8,

2. Eger 5:13,2.

Kevés induló volt a Mátra Kupa ökölvívóversestyen

Nagy csatát YÍvnak a gyöngyösi sakkmesterverseny részvevői

Az Építők Szálló ebédlőtermében Dobroviczky Ferenc megyei sakkszövetségi elnök bevezetője, Ali István VTS-elnök megnyitó beszéde, majd Bujdosó Lajosnak, a GYESE elnökének üdvözlő szavai után hivatalosan megnyitották az október 3- ig tartó nagyszabású gyöngyösi sakkmesterversenyt Az utolsó pillanatban — főleg betegségek miatt — változott az indulók névsora, de így is rangos, a tavalyinál erősebb mezőny állt rajthoz. Lukács Péter mester országos döntős, de Var- nusz, Káposztás, Grács, Radnóti. Koszorús, Hradeczky országos mesterek, és Tipa- ry Lajos címzetes mester is ott van a legjobbak között. A 13 főre csökkent mezőny tagjai már az első fordulóban nagy csatát vívtak. A Grács—Fábián találkozó

függőben maradt, Tipary szabadnapos volt. Gyors győzelmet hozott a Lukács—Dobos összecsapás, melyen Lukács mester imponáló fölénnyé) nyert. Varga legyőzte az időzavarba került Demetert. A Gáti—Radnóti ösz- szecsapás döntetlenül végződött. Vamusz hétórás küzde. lem után győzött Káposztás

Klsváltósúlyban Kerékgyártó szerezte meg a bajnoki címet. Képünkön az újpesti Szironnyal vív kemény csatát.

(Foto: Szendrővári.)

A hagyományos Mátra Kupa ökölvívó-bajnokság résztvevőinek száma Gyöngyösön és egyben színvonala is elmaradt a korábbiaktól. Bár a hét végén több helyen is rendeztek ökolvivó- mérkőzésket, ez nem lehet elfogadható magyarázat a résztvevők kis létszámára. Feltűnő, és sajnálatos, hogy a Budapesti Honvéd egyetlen ökölvívóját sem nevezte annak ellenére, hogy a gyöngyösiek mindig részt veszmester ellen, míg a Hradeczky—Koszorús találkozó

eredménye döntetlen. A második fordulóban a következő eredmények születtek: Radnóti—Vamusz 1:0, Lukács—Fábián 0,5—0,5, Káposztás—Tipary 1:0, Grács— Varga 1:0, Hradeczky—Dobos 1:0, Demeter—Gáti 0,5— 0,5. Az első fordulóban függőben maradt játszmák eredményei: Tipary—Koszorús

0,5—0,5, Fábián—Grács 0:1. A mestereik kérésére a kezdési időpont megváltozott, a fordulókat 16 órakor, a függő játszmákat pedig 9 órától kezdve játsszák.

A játékvezető

A szeptember 25-én, Budapesten lejátszásra kerülő Magyarország—Bulgária Eu- rópa-bajnoki visszavágó mérkőzést, az UEFA jelölése alapján skót játékvezetői hármas irányítja — élén Robert Holley DavidsomuU.

— Miután én is irok egy könyvet pályafutásomról és egyébként is foglalkozom sportirodalommal, ne vegye tőlem rossznéven, ha nem áll módomban minden kérdésére részletesen válaszolni. De bízom abban, hogy közölt adataim is segíthetnek önnek pályafutásomról szóló cikkének megírásában! —írja levelében mr. Robert Holley Davidson skót FIFA-já- tékvezető— 1928-ban születtem. 1949-ben tettem játékvezetői vizsgát. 1954 óta vagyok FI- FA-bíró. Az utóbbi években mintegy tíz rangos nemzetközi találkozót vezettem Európában. Meghívás alapján hét mérkőzésen működtem az észak-amerikai „soccer- football” ligában és ugyancsak hét alkalommal Kanadában.

A fentebb közölt adatokat a sportkrónikák feljegyzései alapján módunkban áll még a következőkkel kiegészíteni:

Mr. Davidson a FIFA megtisztelő jelölése alapján részt vett az 1962-es chilei VB-n, amelyen a csoportdöntők során előbb az NSZK—Olaszország (0:0), majd a negyeddöntőbe jutásért a Santiagööan lejátszott NSZK—Chile (2:0) találkozókat vezette.

Az 1970-es mexikói VB-n Davidson mindössze egy — az Uruguay—Izrael (2:0) mérkőzésen működött.

Mr. John Martinnak, a neves skóciai sportszakírónak egy interjú során Davidson elmondta, hogy miből áll fizikai felkészülése.

— A mind jobban felgyorsuló játék miatt is rendkívül fontos a játékvezető minél tökéletesebb fizikai felkészülése. Ma már nem engedhető meg, hogy a játékvezető 30—40 yard távolságból ítélje meg az eseményeket. Én — játékvezető társaimmal — városom, az airdrie-i Broomfield Parkban végzem heti, rendszeres edzéseimet. A minél alaposabb gyakorlati felkészülés céljából több alkalommal is vállalom hétközbeni. iskolák közötti mérkőzések levezetését. Minden jelentősebb mérkőzésem előtt (világbajnokság, UEFA-torna), alapos orvosi kivizsgálás alá vetem magam, hogy késöbo ne legyenek egészségügyi problémáim.”

Davidson még nem járt Magyarországon. Magyar csapatok mérkőzésein is mindössze két alkalommal: az

1965-ben Reykjavikban (Izlandi lejátszott Keflavik— FTC (1:4) BEK; — valamint iLgyanezen évben a Tottenham Hotspur—Budapest válogatott 4:3 barátságos találkozóin bíráskodott.

(Somos)

r.ek s testvéregyesület emlék- versenyein. A tízfős hazai gárdán kívül a PVSK 5, a Tatabánya 4, az Óbudai Tsz 3, az MGM Debrecen és az MTK 2, az Újpesti Dózsa pedig egy ökölvívót indított. A kevés induló miatt a versenybíróság körmérkőzéssel bonyolította le a bajnokságot. Az igyekezettel nem volt baj a mérkőzéseken, de technikailag keveset nyújtottak a résztvevők. Bár néhány jó egyéni teljesítmény akadt, a színvonalas mérkőzések hiányoztak a háromnapos viadalról, örvendetes hagyomány, hogy a Pécsi Vasutas és a Tatabanyai Bányász öklözöl 1966- tól minden évben réátt" vesznek a Mail'd Kupa küzdelmeiben. A vasárnapi döntőn Fodor Kálmán, a Zalka SE elnöke köszöntötte a' résztvevőket. Gyöngyös város üzemei értékes tiszteletdíjakat ajánlottak fel, s ezeket az ünnepélyes eredményhirdetéskor adták át a versnyzöknek.

A bajnokság eredményei. Papír súly: 1. Fischer (Zalka SE), 2. Horváth (MTK), A hazai versenyzőnek öt perc elég volt a bajnokság megnyeréséhez. A 2. menetben rákapcsolt, s Horváth- ra kétszer is rászámoltak, ezért edzője feladta a kilátástalan mérkőzést. Légsúly: 1. Magyar (PVSK). Ebben a' súlycsoportban csak egy induló volt. Harmatsúly: 1. Rátkai (MGM Debrecen). 2. Volozin (Óbudai Tsz). 3. Szakka (PVSK). A hazaiakat Zvara képviselte, aki első mérkőzésén döntetlent ért el Volozin ellen, majd a kitűnően öklöző Rácsai döntő fölénnyel győzte le. Pehelysúly: 1. Pupor- ka (Zalka SE). 2. Jávor (PVSK). Puporka mindhárom menetben jobb volt ellenfelénél. Könnyű- súly: i. Láng (Tatabánya), 2. Csötönyl/ (Zalka SE), 3. Sardt (PVSK). Csötönyi nagy iramú mérkőzésen jől öklözött és pontozással nyert Sard! ellen, de kézsérülése miatt a döntőben az orvos nem engedte indulni. Kis- vcltósúly: 1. Kerékgyártó (Zalka SE), 2. Juhász J. (Zalka SE).

3. Szirony (Újpesti Dózsa). Kerékgyártó első mérkőzésén rossz felfogásban öklözött, Gál (MTK) ellen. Szironnyal szemben már pontozással nyert. A döntőben Juhász sérülés miait nem indulhatott, egyébként mindkét napon nagy akarással küzdött és pontozással győzte le Szironyt, illetve Gált. Váltósúly: 1. Harcsa (Tatabánya), 2. Gazdag (Óbudai Tsz), 3. Tóth (PVSK). Nagyvál- . tósúly: 1. Horváth (Óbudai Tsz),

•t 2. (Tatabánya), 3. Barcza (Zalka SE). Barcza az első napon ragyogón öklözött, betartotta edzője utasításait és Tóth elleni mérkőzésén a Mátra Kupa legjobb teljesítményét nyújtotta. A második napon rá sem lehetett ismerni. Dulakodott, verekedett és megérdemelten szenvedett vereséget Horváthlól. Középsúly: 1. Kézi (Tatabánya), 2, Molnár (MGM Debrecen). Félnehézsúly: 1. Tóth (Zalka SE.) Nehézsúly: 1, Juhász Lajos (Zalka SE).

A pontversenyben a Zalka SE lett az első 32, 2. a Tatabánya 18, 3. Óbuda 11 ponttal. A legeredményesebb edző tiszteletdiját Szakács Béla, a legtechnikásabb ökölvívó tiszteletdíját Gazdag (Óbudai Tsz), a legküzdőké- pesebb öklöző tiszteletdíját pedig Szirony (Újpesti Dózsa) kapu. <•*——------------- «J