Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-19 / 221. szám

Hz ngria Bútorgyár - valóban gyár lesz A napokban rendezett si­keres egri ki-állítás — a stíl­bútorok és, különféle .faszob- rásztermékek bemutatója,— vitathatatlanul az érdeklő­dés előterébe állította az Agría Bútorgyárat. Annál is inkább, mert a látnivalók mellett még a megnyitón is- szóba került, s később is utalás történt arra, hogy a meglehetősen nehéz körül­mények között született, s virágzásnak indult profil ,— a vállalat törekvéseinek kö­vetkeztében — a jövőben végre erőteljesebben is fej­lődhet. Gazdag termésnek számít már ez a — napokban látott — kollekció is, méltán kel­tett tehát kíváncsiságot « töbo ígérete, amiben volta­képpen hihetünk, hiszen 'az annak idején emlegetett ter­vek is megvalósultak. Fel­élesztették a városban — egyben a megyében. sőt messzi környéken egyedül­állóan — az ősi művészetet, s mind többet profitálnak a' hagyományokból. A tanácsi oégnél évek óta készülnek tudatosan az el­képzelések kibontakoztatásá­ra, a jobb hatásfokkal dol­gozó, s nem utolsósorban ideálisabb munkakörülmé­hoz közel álló, • s minőségi értékben alig alatta maradó egyéb gyártmányok, kisebb mértékben „modern” búto­rok termelése jelent. Ígére­tük szerint a negyedik öt­éves terv végére szerették volna elérni, hogy a terme­lés 30—33 százaléka export­ra — főleg a tőkés piacra, illetve a Szovjetunióba — kerüljön, ám szinte mármost ebben a helyzetben van­nak. A megyei tanács, az Or­szágos. Tervhivatal, az AR- TEX. Külkereskedelmi Vál­lalati’ a1 BŰTÖKÉRT, a Fa­ipari Minőségellenőrző Inté­zet, a Könnyűipart Miniszté­rium és a bank egyaránt tá­mogatta az elképzeléseket — így aztán a Kistályai úton megtehették az első kapavá­gást új telephelyük kialakí­tása, modem gyáruk felépí­tése érdekében. 52 millió forintos beruhá­zással épül az. új gyártelep a város szélén egyre gazda­godó ipamegyedben. A kivi­telezés jól látható, követhe­tő! végeztek már a telek előkészítésével, a közműve­sítéssel, utak épülnek, ké­szül a gázfogadó állomás, a kazán ház, a kompresszor- épület, több más kiszolgáló létesítmény. Sőt, hozzákezd­tek az 5400 négyzetméteres alapterületű nagycsarnokhoz is, ami egyébként könnyű- szerkezetes megoldású lesz. Nekiláttak a dunaújvárosi vasvázak szállításához is, s — amint Kormos Pál igaz­gatótól értesültünk — a tar­tóelemeket még az idén sze­retnék felállítani, addig akarnak előrehaladni, hogy a munkák folytatását külö­nösebben a tél se zavarja majd. A műszaki átadás-át­vételt a jövő év végére ter­vezik, 1973-tól — a közpon­ti irodákat leszámítva — már az új helyen akarnak dol­gozni. Azért is, mert a kór­ház terjeszkedése miatt út­ban van a mostani Knézich Károly utcai üzem, gátolja az egészségügyi intézmény fejlesztéséi, s ezért tulaj­donképpen még a jövő ősz­szel ki kellene költöznie. (gyómi) Fatörzsből faragott gabonatároló A miskolci Hermann Ottó Múzeum gyűjteményében több mint félezer olyan tár­gyat őriznek, amelyeket a korábbi századokban ter­mény, illetve bor tárolására használtak. A XVI. század­ban készült ón- és cinkku­pákon, a dél-borsOdi és to- kaj-hegyaljai borvidéken használt bor tároló edénye­ken, csebreken, gönci éssze- rednyei hordókon kívül meg­őrizték többek között a Bod­rogközben, valamint a dél- bükki községekben fából ké­szített terménytárolókat, így többek között a faragással díszített szuszikokat is. Most újabb, rendkívül ritka ter­ménytároló került a múze­um birtokába. A cserháti hegyvidékhez tartozó Szu- hogy községben a XVII. szá­zad végén készített egyet-, len hatalmas fatörzsből ki­faragott gabonatárolóval gya­rapodott a gyűjtemény. A szakemberek megálla­pítása szerint a hatalmas fa­törzset bárddal faragták ki és tették alkalmassá .mint­egy négymázsányi termény tárolására. A cukorbetegek segítésére nyékét biztosító nagyüzem megteremtésére. Jelenlegi zsúfolt, már életveszélyesnek is emlegetett szükségműhe- lyeikben 1966-tól álmodoz­nak egy korszerű gyárról, ami munkájukban és életük­ben egyaránt pozitív válto­zásokat jelenthetne. A vál­lalat dolgozói a biztosabb, a gyorsabb eredmények remé­nyében gondoltak még a másik gyárral való egyesü­lésre is, de abban az idő­ben nem történhetett megál­lapodás a mérlegbeolvasztá- sos fúzióra, a közös fejlesz­tés elkezdésére — így ma­guk próbáltak sorsukon for­dítani. Megváltoztatták, megfele­lőbbé tették' a gyártmány­összetételt, gépeket, berende­zéseket vásároltak, új szak­mára toboroztak tanulókat, s így viszonylag hamar még külföldön is keresetté tették gyártmányaikat. Nyolcvan százalékban a termelékeny­ség javításából meghárom­szorozták termelésüket, s napjainkig ötszörösére nö­velték nyereségüket. > Mindezekkel mások előtt is elismerten alátámasztot­ták későbbi terveiket, s a hazai bútoripar rekonstruk­ciójának idejére alkalmassá tették az egri vállalatot is a nagyobb támogatásra. Tet­szett a programjuk újszerű­sége, az általában ismert el­képzelésektől való különbö­zősége — amit a stílbútorok készítése mellett a stílbútor­— Érettségi után jöttem ide, s mint segédmunkás kezdtem dolgozni négy év­vel ezelőtt. Becsülöm ezt a szakmát, s nekünk, nőiknek, kényelmes is az állandó egy műszák. ' Szakmunkásvizsgát akarok tenni, de egyelőre eléggé bonyolult a dolog: vagy nincs könyv, vágj’ ké­sőn tudjuk meg, mikor van lehetőség a vizsgára. Persze, az is kérdés most már, hogy őrdtemes-e? Hiszen betanított munkásként, megfelelő gya­korlattal helytállók az üzem­ben, s a bérem sem lenne több... — Én hét éve dolgozom betanított munkásként. Amit itt csinálunk, szerintem ki­fejezetten nőknek való munka. Elektromos berende­zések szerelését végezzük, most például egy olajégő sza­bályozó automatikáét. Min­denki egy-egy komplett ■munkadarabot készít el, azért felelős. Ez jobb, mint az egyhangú, ugyanazokat a mozdulatokat ísmételtető sza­lagmunka. Hamar megtanul­juk, mit kell tennünk, ru­tinból dolgozunk. Én, hogy őszinte legyek, nem szere­tem az irodai melót Osztafin Györgyné és An­tal Istvánná, akik mindeze­ket elmondták, a Villamos Automatikai intézet egri gyárában dolgoznak. Mun­kahelyükön, az üzemcsar- • nótában nagy a nyüzsgés mindenfelé: hatalmas kap­csolószerkezeték, állványok, kész munkadarabokkal telör Diétás kenyeret és tartósított élelmiszereket árusítanak Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban Május végén a Heves me­gyei Tanács egészségnevelé­si csoportjának kezdeménye­zésére az egészségügyi vi­lághónap részeként a Felső­magyarországi Üzemi Ven­déglátóipari Vállalat érde­kes ételbemutatót rendezett Egerben, a Platán Étterem­ben. Ezen a bemutatón töb­bi között olyan ételfélesé­gekkel, sütőipari és cukrász­ipari termékekkel ismerked­hetett meg a közönség, amelyek speciális összetéte­lükkel elsősorban a cukor­betegek . változatosabb étke­zését segítik elő. A speciális étlap szerint összeállított diétás készít­mények — különféle kon- zervek, befőttek, vegyes hi­degtálak — elismerést vál ­tottak ki a jelenlevők részé­ről és a megjelent szakem­berek is kedvezően njdlat- koztak a látattakról. A be­mutató eredményéként fel­merült az igény, hogy Bu­dapest és Dunaújváros után Heves megyében is készítse­nek ezekből a speciális élel­miszeripari termékekből, hogy a megyénkben élő cu­korbetegek mielőbb hozzá­juthassanak ezekhez. Néhány héttel a bemutató után dr. Novak Pálné or­szággyűlési képviselő levél­ben fordult a megyei tanács elnökéhez, hogy tegye lehe­tővé ennek a felmerült igény­nek a teljesítését. A levél nyomán a megyei tanács . végrehajtó bizottsága hatá­rozatot hozott, hogy 'me- gj’énk három városában, Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban, a sütőipari vál­lalatok kezdjék meg a dié­tás kenyér és néhány pék­sütemény gyártását. Ezt az­után meg is kezdték. A prob­léma azonban az, hogy még kévésén ismerik ezeket a termékeket. Elsősorban a Graham-kenyeret, amely korpával összeőrölt lisztből készül, sok vitamint és ás­ványi anyagot tartalmaz. Ezenkívül a három város sütőipari szak-üzleteiben többféle csomagolt, tartósí­tott gyógykészítmény is kap­ható, mint például a rizspe- hely, tarhonya, duzzasztott rizs és kétszer sült. Az eddi­gi tapasztalatok szerint azon­ban a nagyobb kínálat elle­nére kisebb a kereslet, amit az is bizonyít, hogy napon­ta mindössze hatván -hetven diétás kenyeret és egyéb csomagolt diétás terméket adnak el. Mint dr. Péteri Lajostól, a megyei tanács egészség- ügyi osztályának csoportve­zetőjétől megtudtuk, a kö­zelmúltban tájékoztató pro- pagandaanyagot, röplapokat juttattak el a megye szinte minden helyére, a városalt­tól egészen a járások leg­kisebb községeibe, ahol fel­hívják a lakosság figyel­mét, hogy minél többen ve­gyék igénkbe ezt a jelentős szolgáltatást. A megyénk­ben forgalomba hozott dié­tás kenyér és a cukorbete­gek számára készített más termékek olcsó fogyasztói árakon vásárolhatók meg, mivel az állam ezeknek a termékeknek az előállításá­ra 43 százalékos állami tá­mogatást biztosít. Ha a jövőben még ismer­tebbé válnak a diétás gyógy- termékek, akkor a megye több más üzletében is kap­hatók lesznek. Ezt természe­tesen az igények határozzák majd meg.. (mentusz) Az MSZMP Egri Városi Bizottsága nevében kedves ün­nepség keretében köszöntötte' Trezsenyik Sándor, a pártbi­zottság titkára, s dr. Nagy Sándor osztályvezető Vargóczky Gyula elvtársat 70 éves születésnapja alkalmából. Az idős pártmunkás, a munkásmozgalom veterán harcosa, tulajdo­nosa a Szosialista Hazáért Érdemrendnek, a Munkás—Pa­raszt Hatalomért Emlékéremnek és a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatának. A jubileum alkalmából ked­ves ajándékkal lepték meg az ünnepeltet, aki még ma is több évtizedes gazdag tapasztalataival eredményesen segíti a párt és társadalmi életünk fejlődését. (Foto; Kiss Béla) Kongresszus - gyerekj átékokról A közelmúltban, két olyan nemzetközi tanácskozáson is . reszt vettek magyar küldöt­tek, ahol a nevelés kérdései­vel, a gyermekekről való gondoskodás állami és társa­dalmi feladataival foglalkoz­tak. Bonnban az iskoláskor előtti nevelés világszerveze­te (OMEP) 51. ország 1100 küldöttének részvételével ér­dekes témáról: a gyermek- játékokról, a játékkal kap­csolatos nevelési kérdések pszichológiai, pedagógiai és szociológiai vonatkozásairól tárgyalt. Földesi Klára, a ma­gyar delegáció vezetője el­mondta: — Természetesen, tanács­koztunk arról is, hogy mi­lyenek legyenek napjaink Nők a munkapad Mellett rákott asztalok közt- fürgén v jámak-kelnek az emberek, akikről első látásra észre­venni, hogy csaknem vala­mennyien nagyon fiatalok. A műszerészek munkáját igyelem, akikkel megjsmer- ;edtem. Ilyenkor önkéntele- lül is megkérdezi az ember, logyan működik, mire jó az, mit szerelnek? Meglep a >álasz: legalább olyan lai­kus, mint a kérdés. Talál­atnak, nem tudják, nem is- nerik. — Egyszer volt itt egy de­Bgáció és ők is megikérdez- ék tőlem, hogy mát csáná- ofc? A nevét tudtam, de íogy mire jó, azt már nem. Jondtam, kérdezze meg a wigádvezetőt, az jobban tud- a. Hát már csak ezért is jp enne, ha valami kis tájé­koztatást kapnánk. — Az biztos, hogy mi ízeknek a műszereknek az Ivét, elméletét nem ismer­ők, de ez inkább mérnöki 'eladat. A kapcsolási rajzok >lvasását, amely a szerelés- íez nélkülözhetetlen, aszak- nuhlcások, művezető eliga- atásával megtanuljuk. Amit nőst készítünk, ez is rend- dvül bonyolult automatika, legalább harmincféle veze­téket kell kötnünk, kapcsol-! „...kezünk vakon is megcsinálja” (Foto; Kiss B.) nunk, eüeriállásoíkat, kom denzátorokat forrasztunk. Megtanuljuk, a kezünk va­kon is megcsinálja. Hogy miért éppen oda kötjük a drótot? Mert így írták elő. — Azt kérdezte, kifejlő­dik-e valamilyen műszaki érdeklődés a munka során. Sajnos, nehezen. Hallottam, tervet a SS>jx tanfolyamait, valamilyen módon segíteni akar, hogy közelebb kerül­jünk ahhoz, amit nap mint nap csinálnunk leéli. Bizto­san sok hasznosat tanulha­tunk ott, elmagyarázzák majd a gyártmányaink lé­nyegét, a mi szerepünket a korszerű termelésben. — S mindenkit érdekelne ez? — Nem, de az érdeklődést fel lehetne tel leni* művelni.-tanítaná tudnák a dolgozó­kat Az már kindulasi alap, hogy valaki nem szívesen mondja, hogy nem tudja mit csinál, csak dolgozik. Elő­ször úgy indultunk a mun­kának: hajrá, menjünk túl a száz százalékon! De aztán kezdtük észrevenni, hogy milyen érdekes dolgok ké­szülnek itt... Bekapcsolódik Berzeviczi Sándor, a brigád egyik fér­fitagja is: — Néha több ezret össze kell szerelni egy-egy mun­kadarabból, de mégis gya­kori a változtatás. Nem na­gyon van idő arra, hogy so­kat rnagyarázgiassiink. Beta­nítjuk a munkát és dolgo­zunk. Teljesítményre. A fej­törés a műszáki gárda dol­ga. Ez a £Ls szakmai beszél­getés a fiatal nők között alakult ki, nemrég végzett munkások, s a szaikmát a jobb teljesítményért való „hajtásban” elsajátító beta­nított segédmunkások rész­vételével. Olyanok között, akik azért jöttek ed otthon­ról dolgozni, hogy gyarapít­sák a család jövedelmét, Nőit: azt mondják, sokszor tőlük hangos az egész üveg- csarnok, olyan vidámak. Talán egyszer az 8 fejtö­résük is hasznot noz a szak­mában. Hekeli Sándor gyerekjátékai: gombnyo­másra működő, mindentudó aúíók, bábák - es- egyéb ma­sinák ;— vagy olyanok. ame­lyekkel a kicsinyeknek ma­guknak kell „dolgozniuk”? Nos, a szakemberek szinte teljes egyöntetűséggel ez utóbbiak mellett foglaltak ál­lást. Fontos követelmény te­hát minden játékkal szem­ben, hogy a gyermekek önál-«» ló tevékenységét, alkotó ak­tivitását, gondolkodásúk fej­lesztését. képzeletviláguk gaz­dagítását segítsél;. Bemutat­tak például a kongresszuson különböző, könnyű műanyag­ból készült, nagyméretű já­tékokat —, úgynevezett mo­dulokat is. A tanácskozáson ajánlották ezek gyártásának előtérbe helyezését, minde­nekelőtt az óvodáit számára, ahol a gyerekeit építő jellegű munkát végezhetnek ezekkel a nagyméretű játéikoíkikal, ami érdekesebbé, változatosabbá teszi az óvodai foglalkozá­sokat. Egybehangzó vélemény volt az is, hogy a népi hagyo­mányokat őrző, azokat fel­elevenítő játékszereknek .is feltétlenül helyet kell kan­náik a gyermekintézmények „felszerelései” között. A Gyermekvédelmi ‘Nem­zetközi Szövetség (UIPE) Zágrábban rendezett konfe­renciáján — mint az Orszá­gos Nőtanács küldöttei be- ( számoltak róla —, a helyi 1 közösségeknek a gyermekvé­delemben betöltött szerepé­ről zajlott le tanácskozás. Itt elsősorban az a felismerés kapott/ nagy hangsúlyt, hogy az iskola egyre bővülő funk­ciójának sikeres ellátása, a családi nevelés eredményes­sége nagyrészt attól függ, hogy a társadalom aktívan részt vesz-e a fiatal generá­ció formálásában, az iskola és a különféle helyi szervéit között élettel telített, haté­kony együttműködés alakul-e ki. A nevelés közüggyé válá­sának folyamata — világje­lenség. A tanácskozásán el­hangzott beszámolók, a kü­lönböző országokban elért eredményekről szóló referá­tumok értékes tapasztalato­kat adtak a magyar küldöt­teknek, de azt is bizonyítot­ták, hogy a nevelést segítő társadalmi aktivitást illetően hazánk joggal sorolható a nemzetközi élvonalba, A 70. SZÜLETÉSNAP

Next

/
Thumbnails
Contents