Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-17 / 219. szám
«•**«***» A (Vagy Színház Budapesten A moszkvai Nagy Színház operatársulata rövidesen megkezdi budapesti szereplését. Repertoárjuk az orosz nemzeti opera fejlődésének főbb állomásait jelzi: Muszorgszkij „Borisz Godu- nov”-jálól Csajkovszikij „Pique Damé’-ján keresztül Prokofjev Magyarországon kevéssé ismert „Szemjon Kot- ko” c. operájáig. Jurij Muromcev profesz- saor, a színház igazgatója a következőket mondotta az APN tudósítójának: — A vendégszereplő színházak minden esetben országuk kulturális követei — együttesünk is igen komoly, ugyanakikor megtisztelő feladatnak tekinti az idegen nyelvű, más nemzeti zenei színházi kultúrán nevelkedett nézők előtti fellépést. Műsorpolitókánik töretlenül egy célt szolgál: minél több embert megismertetni az orosz kultúra gyöngyszemeivel. A Nagy Színház munkássága az ősi orosz zene- és balettkultúra legnemesebb hagyományainak folytatására épül. 1776-os alapítása óta vonzotta a legkiválóbb orosz művészeket: a világ művészetszerető közönsége a Bol- soj vendégszereplései alkalmából nem kisebb nevekkel ismerkedhetett meg, mint Saljapin vagy Galina Ulanova. A kilenc budapesti fellépes több, a magyar nézőknek izgalmas előadást kínál. Borisz Godunov szerepében például Alekszanár Ognyivcevet, a Szovjetunió kiváló művészét, hallhatják majd. Muszorgszkij sajátos művészetét olyan énekművészek idézik fél, mint Alek- szandr Vegyévnyikor), Alek- szandr Laptyev, Galina Bo- riszova, Georgij Andrjusen- ko, Vlagyimir Petrov, LaElhunyt Doktay Gyula9 a hatvani múzeum alapítója Ciciének 76. esztendejében elhunyt Doktay Gyula építészmérnök, a hatvani városi múzeum alapítója. Temetése ma délután három órakor lesz Hatvan temetőjében. Utolsó pillanatáig csupa tűz, alkotókedv, fiatalos lendület és kedély jellemezte. Szálas termete, hófehér hajjal és szakállal keretezett szép arca nélkül elképzelhetetlen volt a hatvani utca. Útépítéseknél, bontásoknál azonnal megjelent, és a földből előkerült, igen gyakran nagy értéket képviselő leleteket magához véve egyre gyarapította gazdag magángyűjteményét, amely az idők folyamán múzeumra valló méreteket öltött. E szenvedély nem önös érdekeket képviselt: gyűjteményét felajánlotta egy Hatvanban alapítandó múzeum számára. De nemcsak régi tárgyaik összegyűjtésével foglalkozott; írásos munkái — ez ideig még csak kézirat formájában — megörökítették neves épületek (mint a kastély) történetét, régmúlt idők nagy, érdekes hatvani eseményéit foglalta össze, és rendszerezte. Életének nagy álma néhány évvel ezelőtt végre teljesülhetett; megszületett a hatvani városi múzeum, melynek ő lett a vezetője, s e régóta várt esemény újabb, nagyobb teret adott lelkesen vállalt szép munkájának. Sajnos a halál pontot tett e gondokban, küzdelmekben, de eredményekben is tartalmas élet végére. Érdemes idézni szavait, amikor megvalósult álma, megnyílt a hatvani múzeum. Akkor mondta: „Igen, nem éltem hiába...” risza Avgyejeva, Irina Arhipova, Vitalij Vlaszov, Alek- szej Maszlennyikov, Veronika Boriszenko, és még sokan mások. Három estén át láthatják a budapesti nézőik Csajkovszkij „Pique Dame” c. operáját, amelyet a szí ző a nagy költő Puskin színművéből formált. Rendezője Borisz Pokrovszkij, a karmester Borisz Hajkin. A szerepeket olyan híres «égek alakítják, mint Georgij Andrjusenko, a világsaer te ismert szopránénekesnő, Galina Visnyevszkája, Via gyimir Atlantov, Jurij Ma- zurok, Andrej Fedoszejev, Tamara Milaskina, Alek- szandr Laptyev, Andrev Szokolov, Jurij Koroljev, Jelene. Obrazcova, Gálina Borrí- szova. Külföldön kevéssé Ismerik Saergej Prokofjev operáját, a „Szemjon Kotko”-t. Budapesti vndégszereplésünk során a magyar operarajongók két estén hallgatják a szovjet zene kiemelkedő klasszikusának alkotását. Prokof- jev zenei nyelve és drámai- sága szülőföldje, a dél-ukrán népi dallamvilágból táplálkozik. Az opera szövegkönyve Valentyin Katajev: „A dolgozó nép fia vagyok” c. regénye nyomán készült. A szovjet hatalom első évedről, az új típusú ember, a merőben új társadalom születéséről szól. Az opera rendezője Borisz Pokrovszkij, a karmester Fteaf Monszu- tov. Az énekkart ugyanaz a két művész — Alekszandr Ribnov és Igor Agafonnyi- kov — tanította be, akik a „Borisz Godunov” hatalmas kórusait és a „Pique Dame” kórusnészletedt Bízunk benne, hogy budapesti előadásaink keretében teljes orosz-szovjet világképet adhatunk a magyar nézőknek, s mindaz, amit az orosz nép múltjáról és jelenéről, az egyes emberek és tömegek sorsáról a Nagy Színház tolmácsolásában kilenc estén keresztül átélnek, maradandó élményt jelent majd. Gyöngyösi siker az olasz tengerparton A goriziai folklórfesztiválon harmadik lett a Vidróczky Együttes Tizenkét nap az olasz tengerparton ... Utána bizony nehezen bújik vissza az ember a régi bőrébe, s keze se áll úgy a munkára, mint azelőtt. így vannak ezzel a gyöngyösi Vidróczy Együttesben most valamennyien. Elég kimondani előttük, hogy Gorizia, máris rajzanak az emlékek, élményék a sikeres útról, amelyet a kék Adria partján tetteik. Legszívesebben persze mindenki a háromnapos folklórfesztiváli szereplésre gondol, amelyen mind Zelt- ner Imre táncegyüttese, mind pedig a Schubert Henrik vezette népi zenekar harmadik dijat nyert az erős nemzetközi mezőnyben, megelőzve tíz francia, osztrák, svájci, olasz együttest Csak a ju- gaszlávok jutottak eléjük. Premier Palmanovában A 47 tagú együttes műsorának premierje Palmanovában volt augusztus 25-én. A rendezők a középkori város főterén emeltek színpadot a táncosok, énekesek, muzsikusok részére, s este 9 órára foglalt volt mind a másfél ezer szék, amit körötte elhelyezték. A nyitó számként szereplő Dobozi csárdásnál még feszengett a jobbára üdülőkből álló, választékosán öltözött közönség, jött azonban Matteo Pri- bolyszy — így hirdette a plakát kitűnő citerásunkat! — s egyszerre elnémult a tér, hogy a bravúrosan előadott szólót végezetül viharosan megtapsolja. Innen kezdve aztán ünneplés az egész műsor. Komoly gondba csak a Somogyi-szvit előtt került a gyöngyösi társaság. E műsorszámban mindenki a színen van, aki csak létezik. Az öltöző viszont 400 méterre a szereplés színhelyétől. Képzelheti az olvasó, micsoda villám-sztriptízre volt szükség az átöltözésre hagyott három perc alatt! Végül: volt, aki futtában kötötte fel >. ■ :• -'í'yo yv, x«/<Az „II Piccolo” című nagy olasz lap fényképes tudósítása a Vidróczky együttes sistiniai fellépéséről. 0VSA^),VWVAAA/VVVWVVWVWVWwVWVVVVVVVWWVA.r»'VVVVVNAAA»AA*A*A*MM»/V\AAA*Aft*AAAA^ A z irodalmi szalonok divatja bécsi közvetítéssel került Magyarországra. Ha a keszthelyi Helikon- ünnepségekiet még nem is tekinthetjük vérbeli irodalmi szalonéletnek, a kezdetet jelentették. Pest azonban nem volt Párizs, fővárosunk a XIX. század elején inkább egy nagy sváb faluhoz hasonlított. Mégis ekkor már kezdett kialakulni a mai belváros, akadt már egy-két mutatósabb főúri palota is, és az írók is mozgolódni kezdtek. 1810- böl már két irodalmi szalonról is tudunk; az egyiknek Vitkovits Mihály pesti ügyvéd háza adott otthont, a másiknak, Podmamiczky Annáé. Vitkovits Mihály, a görögkeleti esperes fia, már diákkorában nagy tisztelője volt Kazinczynaik és később Szemere Pál közvetítésével személyesen is megismerkedett vele. Ez adta az ötletet Vit- kovitsnak, hogy Kazinezyt és a többi magyar írót meghívja magához. Szemere Pállal és Horváth Istvánnal megalakította a „Kazinczy- triászt”, s ez teremtette meg az első magyar irodalmi szalont. F oly ó iratai api bis i kísérletük (Amalthea) nem sikerült ugyan, de csakhamar Ferenczy János, a geográfus is csatlakozott hozzájuk, és 1811-töl majdnem naponta összegyűltek . Vitkovitsnál. 1812-től, amikor Vitkovits a Kereszt utca (mai Szerb utca) 30. számú házba költöit&W***W* lUll Régi magyar irodalmi szalonok szeptember itefc zött, az évi 20 000 forint jövedelemmel rendelkező ügyvéd szalonja egyre több írót, tudóst fogadott; gyakran megfordultak a vendégszerető házban Virág Benedek, Döbrentei Gábor, Jánkovics Miklós, Fáy András, Hetaie- czy Mihály, a nyelvújító, és még sokan mások. De nemegyszer vendége volt a Vit- kovits-háanak Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály, Toldy Ferenc is. Kazinczy, ha Pesten járt, sosem kerülte el a vendégszerető házat. Vitkovits a rászoruló írókat anyagilag is támogatta; a kisebb-nagyobb pénzösszegeket Horváth István lopva csempészte be hozzájuk. A házigazda bájos, szellemes felesége tartotta össze a társaságot, s nem volt olyan irodalmi probléma; a Verseghy és Kazinczy közötti nyelvújítási vitától Berzsenyi költeményeinek kiadásáig, ami ne került volna terítékre. Kölcsey, Helmeczy olvasták fel legújabb írásaikat, de ha kellett, egy-egy munka megjelenése érdekében még a cenzornál is közbenjártak. Kisfaludy Károly itt találkozott Kazánczyvak de az is Kisfaludy volt, aki az összejövetelek kedélyességének véget vetett. A régi és az új irodalom összecsaptak. Néha. Mihály-nap- kor, még egybegyűltek ugyan, de csakhamar ez is megszűnt. Mégis, amikor Vitkovits 52 éves korában meghalt, koporsóját Fáy András és Vörösmarty te kikísérték a temetőbe» Kisfaludy Károly s az Auróra kör tagijai Bártfay László lakásában találtak második otthonra. 1820 táján Bártfay László körül alakult ki a második magyar irodalmi szalon. Az új magyar irodalom képviselői találkoztak itt a Vitfkovits- ház íróival, akük a régi irodalom hívei voltak. A régiek közül Kultsár Mihály, Fáy András, Kölcsey Ferenc is csatlakoztak az Auróra körhöz, Kazinczy vezéri szerepét Kisfaludy Károly vette át, s a Hébe, az Auróra riválisa egyre jobban lemaradt a versenyben, T oldy ezt írta Bártfay- ról: „Kevés férfiút ismertem, aki nála több általános műveltséggel bírt volna, alaposabb ismeretekkel a szépirodalomban, a történelemben, a jogban, emellett oly józan, biztos ítélettel, szemmel és ízléssel. Bártfay felesége te minden szépért, jóért hevült, így lakásuk a Károlyi palotában gyakran lett népes írói ösz- szejövetelek színhelye. Vörösmarty, Szemere, Kölcsey, Kisfaludy, Bajza, Szontagh, Wesselényi Miklós fordultak meg itt gyakran; a költők itt olvasták fel legújabb alkotásaikat; itt foglalkoztak először az írói tulajdonjog kérdésével is. A szalon életét a vetélytársaik gyakori összecsapása sem tudta megzavarni, s működésének csak a szabadságharcot követő terror-légkör vetett véget. . * A pesti társasélet 1830 körül élénkült meg. Egyre több főúri család költözött ide, vagy tartott fenn itt is házat. A főúri szalonokban azonban a magyar érzés idegen volt; Mocsáry Lajos le is szedte a keresztvizet emiatt a magyar arisztokráciáról. Vörösmarty „Űri hölgyhöz” című költeménye is erre céloz. Fáy András Kalap ; utcai háza azonban magyaros szeretettel adott otthont az íróknak. Gyakori vendégei voltak Széchenyi István mellett Kossuth, Wesselényi, Czuczor, Deák Ferenc, Vö- ; rösmariy, Bajza, Ferenczy : István, a szobrász, s a pesti egyetem neves orvosprofesz- s.zárai. A hangulat patriar- ' chális és fesztelen volt; a ' vendégek a napi politika eseményei mellett elsősorban irodalmi kérdésekről vitatkoztak. Schodelné gyakran énekéit, Egressy gyakran szavalt, Fáy Gusztáv pedig zongorajátékával gyönyörködtette a közönséget. A vendégek megfordultak a házigazda ferencvárosi kertjében és fóti szőlőjében is, ahol Vörösmarty Bordala született. Ez az irodalmi szalon is a szabadságharc bukása utón oszlott fel. A z elnyomatás évei alatt | amikor az államvédelmi szervek jóvoltából még a falnak te füle volt, a társasélet összezsugorodott. Az irodalmi szalonok felett; egyébként is eljárt az idő, s ; szerepüket utóbb az irodai-; mi társaságok (Kisfaludy; Társaság. Petőfi Társaság; stb.) vették át, a kötetle-; nebb találkozásoknak pedig! az irodalmi kávéházak ad-! tak helyet. Irodalmi szalon-! jaink azonban így is bevo-! nultak a kultúrhistóriába. _... Galambos Ferenc gatyáját, másik papucsát hagyta ott félúton, de másodpercre a színpadon volt minden táncos, amikor a prímás hegedűjén felcsendültek a szvit kísérőzenéjének dallamai. Tábla a herceg nyakában Sistinia mellett van a dui- nói herceg 600 éves palotája teli sok régi bútorral, szőnyeggel, műkinccsel. Gyönyörű a kastély udvara, parkja is, ahol ezernyi színes lámpácska alatt ácsoltak színpadot a Vidróczky Együttesnek. A műsoron, Sistinia város tanácsának vezetőivel együtt, részt vett az idős Reimondo di Torre herceg is. Mi több: táblát akasztott a nyakába, s egy tálcával a kezében lecövekelt a kastélykert bejáratánál,' hogy az előadásra érkező előkelőségeket ő maga. vámolja meg Velence megmentésére szánt jó summákért. Szívós József élen ak nem árulta el a rendező bizottság, hány líra jött össze Vidróczkyék révén a nemes célra. A herceg azonban hálából végigvezette kastélyában az érdeklődőket, műsor után fehér asztalnál látta vendégül a csoportot, s egyetértésben a turné szervezőivel, a goriziai fesztivál rendező bizottságával, meghívta a gyöngyösi népi együttest a jövő évi ünnepségekre is. Orvosprofesszor mint műsorközlő Együttesünk főhadiszállása különben egy harmadik festői szépségű tengerparti üdülőhelyen, Gradóban volt. Kora este busszal innen indult a Vidróczky, Együttes a közeli, vagy távolabbi fellépési helyekre, s éjfél után ide tért meg, a fáradhatatlan tapoglianói kórusvezető, Giovanni Famea kalauzolásával. Ez a derék tanárember nagyon a fiatalok szívéhez nőtt El te halmozták jövő évre szóló meghívásokkal. Egyesek tudni vélik a csoportból, hogy pfaff Feri és Buborék Pista, a két kitűnő szólótáncos a Famea-lámyok szívébe is „betáncodta magát” az olasz úton, s ilyenformán egészen biztosra vehető a népszerű família gyöngyösi vendégeskedése. Gradóban gyógyászati világkongresszus is zajlott a Vidróczkyak szereplése idején, s tulajdonképpen a rendezők a kongresszus kétezer külföldi résztvevőjének adták el a műsor jegyeit szeptember 2-án. Olasz a legkevesebb, francia, angol, német nyelv járja közöttük. Mi lesz ezen az estén a műsorközlővel? Giovanni Famea leleménye oldotta meg a problémát Addig sündörgött a kongresszus titkára, egy németül s angolul remekül beszélő olasz orvosprofesszor körül, mígnem az a gyöngyösiek segítségére sietett, s előbb kissé tartózkodóan, de a program fokozódó sikerének hatása nyomán végül lendülettel, s humorral fűszerezve, végigkonferálta németül az egész előadást. A beugrás nagyon tetszett a közönségnek, s a beugró orvosnál csak Holló Erzsébet kapott nagyobb tapsot ezen az estén, kedvesen előadott vi rágénekei vél. Tízezer néző Elérkezett azonban a hazatérés ideje. A gyöngyösieknek fájó szívvel búcsút kellett venniük a tengertől, az ősi olasz városkáktól, a barátoktól és ismerősöktől. A tizenkét napos út mérlegét pedig már Budapestig elkészítették az együttes vezetői. Eszerint: kilenc városban lépett fel műsorával a Vidróczky Együttes, s tízezren tapsolták meg produkcióikat Elhozták egy ezüstserleget, két bronzérmet, nyolc műves ötvösremeket, s egy kazalnyi olasz újságot, amelyek szereplésükkel foglalkoznak. S ha mindehhez számítjuk a jövő évre szóló meghívást: csak elismeréssel tartozunk helyt, állásukért. Moldvay Győző Tízmillió forint bélyegért A Budapest ’71 nemzetközi bélyegkiállítás alkalmából a magyar fővárosban találkoztak a világ bélyegkereskedői, egyrészt az IFSDA, a Bélyegkereskedők Nemzet- köri Szövetsége kongresszusán, másrészt a hazánkban első ízben megrendezett nemzetközi bélyegbörzén. Az IFSDA elnöke a Magyar Filatélia Vállalatot a nemzetközi szervezet aranyérmével — 32 grammos 18 karátos, a világ első bélyegét ábrázoló éremmel — tüntette ki. Egyöntetű volt a kereskedők véleménye: az ő"ri nemzetközi bélyegszezon megnyitását jelentő budapesti böi’ze mind rendezésében, mind a résztvevők számát tekintve felülmúlta a nagy nyugat-európai börzéket. Egy időben, egy helyen, ennyi neves kereskedő még nem találkozott. A Magyar Filatélia Vállalat a helyszínen mintegy 10,2 millió forint értékű bélyeget adott el készpénzért, devizáért és csaknem 15 millió forint értékű közvetlen cserét bonyol’toti le külföldi partnereivel Ezen’ívül ugyancsak 10 millió forintra tehető annak a bélyegtömegnek az értéke, amelyet később meghatározott időbe» kell szállítás.
