Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-16 / 218. szám

Hahó,, ntesßfilnt / | Öt perc Palásthy Györggyel Te lévnyifás ©lőtt g dolgozók iskolái Palásthy György mese- fii m je, a Hahó, Öcsi!, a moszkvai fesztiválon el­nyerte a kritikusok egyik kiilöndíját. Ez volt a film első sikere. A második si­ker Gyöngyösön simogatta körül í. rendezőt: a közön­ség lelkes elismeréssel fo­gadta Öcsi tanulságos ka­landjait. Mégis, amikor e röpke beszélgetésre került sor egy kis keserűséget éleztem szavai mögött,.. — Miért hiányzik u film- művészetben g »tose’ — E* sajnos világjelen­ség. Irodalmi feldolgozások­kal még találkozni olykor, Ue mai témájú mese-film nagyon kevés van. Pedig meggyőző­désem, hogy a közönség — a gyerekek és a felnőttek is — szeretik a mesét. BUsfi me­sefilmemet, A varázslót, 70 ország vásárolta meg. — Akkor miért a keserű­tea? — Azért. mert. szakmai körökben nincs kellő becsü­lete ennek a műfajnak. Nemcsak a mese, a vígjáték is lebecsült műfaj. & ha már a keserűségnél tartunk, meg kell emliteni azt is, hogy bár a rendezők különböző­képpen vélekednek a kriti­káról, abban azonban meg­egyeznek, hogy senkinek sem közömbös, mit írnak a la­pok. hogyan fogadják a be­mutatott filmeket. És a kriti­ka bizony elég fanyalogva kezeli a mesefilmeket és ál­talában a vígjátékot is. Ez is oka annak, hogy kevés a mesefilru — Mi adta a Hahó, öcsi! ötletét? — Ha jól meggondolom, maga öcsi. Ez a kisfiú, Ko­váé^ Krisztián, A varázsló­ban egy epizódszerepet ját­szott s a felvételek alatt fel­figyeltünk képességeire. Lát­tuk, hogy alkalmas ő egy fő­szerep eljátszására is. Ek­kor született meg az alap- gondolat. A filmet ismét Tö­rök Sándor írta. Azt szeret­BEDÖ SÁNDOR: Csányiak — Csányon. Egy dinnyés­családban megszakad a ha­gyomány. Csongrád megyei Hírlap. 1971. augusztus 13. A Heves megyei Csány község dinnyeteirmelőiről év­tizedek óta országszerte hí­res. Számos csányi dinnyés­család ma is járja az orszá­got. Bedő Sándor írásában a Csongrád megyei Csány köz­ség Szabad Május nevű ter­melőszövetkezetéhez szerző­dött három csányi család életéről ír. A Csányon ker­tészkedő csányiafcnak az idei ■nyáron jól jövedelmezett a dinnye. Érdemes tehát vele foglalkozni. Érdekes ellent­mondás mégis, hogy az egyik dinnyéscsalád fiúgyermeke nem folytatja az apai fog­lalkozást, hanem növényvé­delmi mérnöknek tanul. Gém GYÖRGY: Visontán, szüret előtt, Nép szabadság. 1971. au­gusztus 27. A Mátra alján országszer­te híres szőlőtermelés folyik. Gém György az egyik neve­zetes szőlőtermelő termelő- szövetkezetbe. a visontai Re­ménységbe kalauzolja el az olvasót. A termelőszövetke­zet főagronómusától szerzett adatokkal bizonyítja, hogy a visontaiaknak a szövetkezeti szőlőművelés nagy fejlődést hozott. Az első években a szőlő holdanként! bruttó be­vétele alig érte ei a kilenc­ezer forintot. Ma ennek több mint a háromszorosa. A sző­lőtermelés biztosította jólét lehetővé teszi, hogy a vison- taiak egyre kulturáltabban éljenek. C WjmsM t&ll. szeptember 16., csütörtök nőnk, hogy a gyerekeket el­sősorban a látvány, míg a felnőtteket a történet és a mondanivaló kötné le. — Társadalmi szempontból igaz problémát feszeget a film. — Arra törekedtünk, hogy a művészet eszközeivel fi­gyelmeztessünk: a rohanó világban is legyen időnk ar­ra, hogy törődjünk Öcsivel, egymással és önmagunkkal is. És nem is mindig sok idő­ről van szó. öcsi története lényegében öt perc alatt ját­szódik le. S öt percbe néha E. Á.: AZ EGRI KÖNYV­TÁR KINCSEI. Rodostóból irta Mikes Kelemen. 207 eredeti levél. Milliókat érő miniatűr kódex. Esti Hírlap. 1971. augusz­tus 25. Az egri tanárképző főis­kola épületében (régebben Lyeeumnak nevezték) foglal helyet áz Egri Főegyházme­gyei Könyvtár. Páratlan ér­tékű könyvritkaságokat őriz. Az Esti Hírlap cikkírója ezekből a ritkaságokból em­lít meg néhányat. Külön ki­emeli Mikes Kelemen török- országi leveleit, amelyek a múlt század második felé­ben Toldy Ferenc irodalom- történész révén kerültek a városba. A könyvtár nagy látogatottságnak örvend. A nyár folyamán a televízió is felkereste. Most készülő új műsorában a nagyközönség­nek is bemutatja. HEGEDŰS LÁSZLÓ: Kü­lönös kötőanyag. Magyar Ifjúság. 1971. au­gusztus 6. A kiskörei vízlépcső ha­talmas építkezései országos jelentőségűek. Ha megépül ez a vízlépcső, akkor 44 ki­lométeres duzzasztási terü­letén és környékén megszű­nik az árvízveszély. Az épít­kezésen nagyon sok fiatal dolgozik. A munfkálatok KISZ-védnöfcség alatt foly­nak. Hegedűs László az itte.- ni KISZ-élet eredményeit és -'roblémóit vizsgálja. Meg­alapítja. hogy a kiskörei KISZ-isták legnagyobb ered­ménye, hogy oroszlánrészt vádoltak az építkezésén áoi­sok minden belefér, az ópe- rencián innen és túl is — Hallottuk, hogy készül a harmadik mesefilm. — Igen, Öcsivel ismét for­gatunk. Harmadik filmünk­ben öcsi már iskolás, és ép­pen kis testvérkét vár. Nyil­vánvalóan ez új helyzetet te­remt a családban, s mi tu­lajdonképpen azt vizsgáljuk: osztható-e a szeretet? A film címe: Tengertánc. Még beszélgettünk volna tovább is, de kevés az idő. Rohanni kell... (márku sz) gozó sokarcú embertömeg er­kölcsi irányításából. Nagy részük van abban, hogy a dolgozók ide kötődtek. A be­csülettel végzett munka ve­rejtéke az a „különös kötő­anyag”, amely az embereket itt tartja. Az ifjúsági veze­tők becsülettel dolgoznak. Kár, Hogy egyes gazdasági vezetők néha nem megórtő- ek. ILLÉS TIBOR; Hogyan vizsgázik a korszerűsített MÉK? Magyar Mezőgazdaság. 1971. augusztus 11. A közélelmezésben rend­kívül fontos szerepet játszó zöldség- és gyümölcsterme­lés és -forgalmazás fontos szerve volt a MÉK, amely néhány hónap óta SZÖV- T ÉRMÉK néven dolgozik. Az átszervezés megyénkben is megtörtént. Az új szerv létrehozása óta megyénk la­kosságának zöldség- és gyü­mölcsellátása nem javult kellően. A hiba oka nem el­sősorban a SZÖVTERMÉK munkájában van — jegyzi meg a szerző — hanem hi­básak a felsőbb szervek is (Hung'arofruct. ZÖLDÉRT). Ezek korszerűsítése nélkül nem várható jelentős javu­lás. MUHA JÓZSEF: Hat év alatt harmadszor. Eger újra a várakozás jegyében. Népszabadság. 1971. au­gusztus 5. Az Egri Dózsa Sportegye- súlet nagy népszerűségnek örvend *teerben. Különösen népszerű labdarug6-s7Aknftt­Ol vas óink tették szóvá: Angyali türelemből sem futná Ángyaléknál Angyal András vállalata Gyöngyösre költözött. Többi társaival együtt ő is lakást kapott az Erőmű utca 12. számú ház második emele­tén. Nagyon örültek az új lakásnak, hiszen szebb mint a régi volt. van meleg vísjés központi fűtés. Szóval, az Angyal család igen elége­dett volt a cserével. Alig egy hete laktak az új lakásban, amikor a für­dőszoba és a konyha közöt­ti falba épített vízvezeték hibás lett. A víz szép las­san szivárogni kezdett, áz~ tatgatva a falakat. Termé­szetesen Angyal András azonnal jelentette a fölöt­tébb kényelmetlen hibát az Ingatlankezelő Vállalatnál, s ott megnyugtatták, intéz­kednek, s a kivitelező vál­lalat majd kijavítja a hi­bát. Angyalék eleinte nevük­höz méltó türelemmel vár­iák az ígé-zt teljesítését. De lassan csak kifogytak a tü­relemből, s egy éven (!) ke­resztül reklamáltak. Elkö­vetkezett a garanciális ja­vítások ideje, s mivel a szó elrepül, — ahogy tapasztal­ták — írásban kérték a hi­bák megjavításét. A kivitele z5 vállalat ki is jött, meg javították az ajtót, az abla kot, ám a hibás cső maradt, mert nem volt vízvezeték - szerelő. . Űjabb kérés az In­gatlankezelőhöz, és újra nem történt semmi. A víz pedig szivárog, most már nemcsak Angyalék fa­lát áztatjat, hanem szépen terjed az alattuk lévő la­kás felé is. Vajon milyen angyali tü­relemre van szükségük Am- gyuláknak, hogv kivárják.. a hiba kijavítását? Vagy egész Gyöngyösön nem talál az Ingatlankezelő vízvezeték­szerelőt? És mennyi időre van még szükség ahhoz, hogy a nagy örömmel fogadott la­kást rendbe hozzák? tálya. A szakosztály életét, amely tízéves múltra tekint vissza, eddig az időszakos fellendülések jellemezték, melyeket visszaesések követ­tek. Az elmúlt labdarúgó- évadban az Egri Dózsa lab­darúgói ismét bejutottak az NB I-be. A Népszabadság cikkírója a csapat jelenlegi helyzetét és további esélyeit elemzi. Cél a kivívott he­lyezés megtartása, amely igen nehéz lesz. PATAKY DEZSŐ: Amikor Jókait jelölték Egerben. Déli Hírlap. 1971. augusz­tus 12. A cikk adalék Jókai élet­rajzához. Megtudjuk belőle, hogy a nagy író 1877-ben a Szabadelvű Párt képviselő­jelöltjeként Egerben -lépett fel, az ellenzéki Független­ségi Párt jelöltjével, Szeder­kényi Nándorral szemben. A választáson Szederkényi győ­zött. Ezért a „bukásért” ké­sőbb elégtételt nyert Jókai, amikor 59 éves írói jubileu­ma alkalmából Eger város díszpolgárává választották és utcát neveztek el róla. SZABÓ LAJOS: Cigány aranylakodalom Tarnaiele- szen. Szövetkezeti Hírlap. 1971. augusztus 4. Egy nem mindennapi ese­ményről ír Szabó Lajos a Szövetkezeti Hírlapban. Dá­né Ernő és felesége, tarna- leleszi cigánylakosak július 12-én tartották aranylako­dalmukat. Újból megpecsé­telték már 50. éve tartó há­zasságukat. Az érdekes ese­ményen szinte az egész falu lakossága ott tolongott. A házasságkötő teremből az ÁFÉSZ kisvendéglőjébe vitt a násznép útja, ahol regge­lig tartó vigalommal ünne­pelték az idős házaspárt. Kiíróig A következő napokban a városi, ipari településeken megkezdődik az 1971/72-es tanév a dolgozók általános és középiskoláiban. A mező­gazdasági területeken a dol­gozok általános iskolái csak egy hónappal később kezdik meg működésüket. Mint a Művelődésügyi Minisztériumban elmondot­ták, a felnőtök számára szer­vezett esti, illetve levelező tagozatok munkarendje az 1971—72-es oktatási ’ évben is az előző évek gyaKorlatá- nax mogíekűoen alakul. Az esti tagozat hallgatóinak az általános iskolákban heten­ként kétszer, a középiskolák­ban háromszor van tanítás. A levelező tagozatosok mind az általános, mind a közép­iskolákban hetenként egy alkalommal vesznek részt az iskolai oktatáson Az elöa>«m> j«bvon*t szerint a doigwőfc. fcAux»" a b < l<m-1 ur\ ! - V' A televízió szeptember Iá­én kezdte meg a „Három srác a hadseregben” című ifjúsági filmsorozat sugárzá­sát. A hat részből álló, egyenként 30—40 perces so­rozatot hat, egymást követő héten át — egy alkalom ki­vételével — keddi napokon láthatják a nézők. A kezdeményező a tv if­júsági és gyermekosztálya volt, attól a gondolattól ve­zetve, hogy ma, a korszerű technika korában a fogé­kony fiatal korosztály szá­mára érdekes, hasznos infor­mációkat nyújtson. A hon­védelmi nevelés ügyét jól szolgaija a sorozat, de bizo­nyos, hogy hérhesak az if­jak, hanem a felnőttek is szívesen megnézik a Magyar Néphadsereg korszerű fegy­vereit. haditechnikai eszkö­zeit es meggyőződnek arról, hogy az értékes fegyvereik milyen jól sízolgálják hozzá­értő katonáink kezében a haza védelmét. A filmek a haditechniká­ról szólnak, mégis az ember a főszereplő, aki fizikai erő­vel. vagy komoly szellemi kvalitással mozgásba hozza, rendeltetésüknek megfelelő­en alkalmazza a fegyvere­sú növekedése tovább tart. Ezzel szemben a dolgozók általános iskoláiban változat­lanul gond hí. alacsony hall­gatói létszám. (Ez az utób­bi hat esztendő alatt 120 ezerről alig 2i! ezerre csök­kent) A minisztérium Ille­tékesei hangsúlyozták: az alacsony hallgatói létszám egyik fő oka, hogy a dolgo­zókat. sok munkahelyen nem Ösztönzik a továbbtanulásra. Közölték még, hogy a dol­gozók általános iskoláinak minden osztályában a re­form tan tervek és -tanköny­vek vannak élményben. A dolgozók középiskoláiban az idei oktatási évben folyta­tódik a reform a tantervek, illetve tankönyvek beveze­tése. Az utóbbi iskolatípus­ban tanuló felnőttek né­hány tankönyvet előrelátha­tólag valamivel az oktatási év megkezdése után kapnak csak kézhez. két, a bonyolult berendezé­seket, gépeiket. Amint a sorozat címe is jelzi, az ismeretterjesztő filmsorozat nem száraz is­mereteket nyújt. Három kí­váncsi fiú engedélyt kap Oláh István vezérőrnagytól, a honvédelmi miniszter he­lyettesétől hadsereg béli ka­landozásra. Helikopteren, páncélozott szállító jármű­veken bejárják a hadsereget; a meglátogatott alakulatok­nál tapasztalt tisztek, szak­emberek vezetik őket a lát­nivalók között és figyelmü­ket a technikai érdekessé­geikre irányítják. A gépkocsi zó lövészek, harckocsizok, műszakiak, esa- patlégvédelem, tüzérek és honi légvédelem — ez a fil­mek sorrendje is — fegy­vereinek és technikájának bemutatása a Magyar Nép­hadsereg részéről jelentős anyagi áldozatot jelent. A film elkészítésekor ala­kulatok, parancsnokok és sorkatonák ákázai álltak a filmeseik rendelkezésére for­gatás alatt, csaknem 50 na­pon át. Sok-sok szakember dolgozott a sorozat elkészí­tésén, amely 1939-ben kez­dődött és most fejeződik be. M. L. Játéknak sem lenne rossz. A sorozat gyermekszereplői a for­gatás s: inétében megrohamozzák a hídvelö harckocsit, ■ . ; •é Tanácskozás felvétel előtt: Gábor Pál rendező, mellette jobb­tól Abonyi Antal g»etatőr. öcsi a nézőtéren. (Foto: Tóth Gizella) Megyénk a hazai sajtóban 1971/5. (MTI) Háiom srác a hadseregben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents