Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-14 / 216. szám
I Termékcsokor a palackozott pálinkából. lekedési úttól nem messze. 1969-ben tízmillió forintos költséggel, kilencezer hektoliteres pince és feldolgozó építését kezdték meg. Ez a komplexum a közeli hetekben készül el. A szőlőfeldolgozó automaták magyar gyártmányú gépsorok, amelyeket a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár és a jászberényi MEZŐGÉP Vállalat készített. A géprendszer tízórás műszakban négyszáz mázsa szőlőt dolgoz majd fel. A pince úgy épült, hogy a tárolásra kerülő borfajtákat szükség esetén a helyszínen palackozhassák. A következő években ugyanis borpalackozót is építenek. A borkombinátot egy korszerű szeszfőzde egészíti ki, Tóbb gép es kémiai anyag a% agrotechnika tökéletesítésére A jövőben a szőlőtermő területet nem növelik Vison- tán. A holdanként! átlagterméseket viszont növelni kívánják a tavalyi negyven mázsánál többre, amit nagyobb adagú műtrágyázással és vegyszeres gyomirtással akarnak elérni. A szőlőtermesztésen kívül jelentős termelési ág a termelőszövetkezetben a kalászos növények — főként a kenyérgabona-termelés. Búsítésével jelentősen nőtt termelőszövetkezetben a munkatermelékenység. Az egy> dolgozóra jutó részesedés^ megközelíti a 27 ezer forintot. A jövőben a női munkaerő foglalkoztatására karton-? doboz gyártó üzemet létesí-> tenek. A kartonokba a kü-< lönböző méretű pálinkás és> borospalackokat csomagolják majd. Az új termelési viszonyoké kialakulásával, a termelőszö-s vetkezet megszilárdulásával < a tagság életmódja is változott. A közös gazdaság vezetősége arra törekszik, hogy? a tagság szakképzettségét és? általános műveltségét illan-< dóan növelje. A tagok közüli Épül a szőlőfeldolgozó A korszerű szeszfőzde. Lens — Moser telepítés 300 holdon Visonta azonban nem csak iparáról ismert, hanem évszázados múltra viszatekintő szőlő- é8 borkultúrájáról is. A felszabadulás előtt a község lakói a kedvező természeti adottságokkal rendelkező, vulkanikus lankáikon a szőlőművelésből éltek. Főként vincellérek dolgozlak ott, szinte az ország minden részéből, akik nagy szakértelemmel rendelkeztek a szőlőművelést és a borkészítést illetően. A nagymúltú szőlőkultúrát bizonyítja számtalan fennmaradt feljegyzés és történeti adat is: „A szőlők zöme vörösbort adó fajta volt. Nagy része kék kadarka — török szőlőnek is nevezték Fehérbort adó fajtának a Fehér Burgundit és a Juhfark szőlőt termesztették. Ezenkívül mintegy hatvan fajta szőlő volt telepítve ...A szőlő helyenként lugas módjára a fákra volt futtatva... A szőlőkben igen sok volt a présház, illetve a borház... Szüretkor a szőlőt itt dolgozták fel és csak télen hordták be a faluba a bort,... amelyet később Ausztriába, Németországba és Galíciába szállítottak. ..m A hagyományos szőlőművelést azután a több mint tíz érve alakult Reménység Termelőszövetkezet tagsága folytatta 2s folytatja tovább. A jó adottságokkal rendelkező, közös gazdaság sokat fejlődött az utóbbi tíz évben. A szőlőtermelés volt és marad a jövőben is a szövetkezet fő termelési ága. Ma több mint háromszáz holdon művelik a szőlőt a tagok. Ezen a területen mind a magas művelésű Lens— Moser rendszerű szőlő található. A telepített fajták változatosak, melyek közül a csahagyöngye és a saszla őrzi az évszázados múltat A többi fajtát: az olaszrizlin- get, a leánykát, a muskát- ottonelt vegyesen telepítették. A termelőszövetkezetben két holdon kísérleti szőlőt is telepítettek, ahol elsősorban az új fajták tulajdonságait vizsgálják. Jelenleg mintegy harminc szőlőfajta van megfigyelés alatt. Épülő bor- kombinát a mű út mentén A szőlő feldolgozására és a bor tárolására Gyöngyös határában, a 3. számú főközahol évente 2500 hektoliter pálinkát főznek rézüstökben. A szeszfőzde termékei — húszféle pálinka — palackozásra kerül, öt különböző méretű üvegben — 0,1 litertől—egy literig — töltik szág különböző részeibe szál- a pálinkát, amelyekre a szövetkezet címkéit ragasztják fel. A pálinkaféléket szerződés alapján, naponta az or- lítják. Többi között a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei FÜSZÉRT Vállalatnak, a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelem Vállalatnak és több általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek. A termelőszövetkezet nagyhírű borait az ország több részén árusítják: Békéscsabán, Budapesten, Nagykőrösöm, La- josmizsén és Lőrinciben. zából például az idén az utóbbi tíz év legjobb hozamát érték el, 15,2 mázsás átlaggal. őszi árpából 17,2 mázsa, tavaszi árpából pedig 15,2 mázsa volt a termés- eredmény. A termelőszövetkezet erőgépparkja ugyan nem nagy, de a kívánt köve. telményeknek megfelel. Viszont kevés a munkagép, ezért a közös gazdaság középtávú tervében jelentős helyet foglal el a munkagépek számszerű • növelése. Főként kukoricabetakarító gépeket és rakodógépeket vásárolnak majd. A korszerű agrotechnikai eljárásokkal, a gépek alkalmazásával, a jobb munka- és üzemszervezéssel, a vezetési módszerek tökéleteévente hatam-nyolcan vesznek részt bentlakásos iskolában, vagy tanfolyamon. Né-1 gyen-öten tanulnak esti vagy- levelezőtagozaton, 80-90-en < pedig téli tanfolyamon vesznek részt. Az elmúlt tíz év-5 ben sokat javult a tagok szó < ciális ellátása is. A társa-' dalombiztosítás minden szövetkezeti tagra kiterjed; a i szülési szabadság, gyermek- gondozási segély és a nyug-5 díjellátás megközelíti az< iparban dolgozókét. A termelőszövetkezet az 5 utóbbi tíz év alatt sok nehézséget leküzdve erősödött^ meg. Megteremtette a nagyüzemi gazdálkodás alapjait és? annak feltételeit, hogy a kö-| vetkező években, még "’•or sabb ütemben fejlődjön. (x) A közös gazdaság egyik szőlőtáblája. Előtérben a korszerűsítés Íz erőműn kívül — a szőlő- és a bortermelés továbbra is cégére marad Visontának A Mátra déli oldalán, a Sárhegytől keletre kis község húzódik: Visonta. Országosan is ismert hely, hiszen a falu központjától alig két kilométerre épül az ország egyik legnagyobb beruházása, a Gagarin Hőerőmű. A* erőműtől nem messze helyezkedik el a Thorez Külfejtéséé Bányaüzem, melynek gépei naponta nagy mennyiségű lignitet termelnek ki a föld alól, Kz a nyersanyag táplálja a Gagarin Hőerőművet.
