Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-12 / 189. szám

R/iUí& KOSSUTH 8.?0 Népi zene s.4!) Magyar panteonok 9.14 Boito: Mefistofele. 3 felvoná&os opera 11.13 Mesélő Magyarország 11.42 Rameau — szvit 12.2Ü Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél 13.40 Válaszolunk hallgatóinknak: 14.00 Fúvószene 14.20 Cigánydalok 14.43 Kamarazene 15.10 Riportmüsor 10.05 Kóruspódium 16.26 Húszezer óra. — Riport 16.48 Népdalok 17.15 Operacsillagok — op'eraslágerek 17.45 A 04, 05, 07 jelenti 18.10 Slágerturmix 19.25 Jelentés a vizilabdatornáról 19.30 Kritikusok fóruma 19.40 Beehoven: V. szimfónia 20.16 Megjelenés előtt 21.00 'Népi zene 22.20 énekesekkel — énekesekről 23.14 Szimfonikus könnyűzene 0.10 N. Zabaleta hárfázik PETŐFI 8.03 E. Ansermet vezényel 9.25 Nóták 9.50 Magánvélemény közügyekben 12.00 Könnyűzenei híradó 12.30 Kórusművek 12.45 Nyíregyházi stúdió 13.03 Kamarazene 14.uu Ifjúsági randevú — kettőtől — hatig . .. 18.3 0 Éneklő nyár 18.24 Fiatalök stúdiója 18.54 Hangverseny 19.39 Jegyzet 23.25 Jelentés a vízilabdatornáról 20.33 Operettest J. Strauss műveiből 3'..07 Muzsikáról — fiataloknak .' .40 Riport : * 00 Olasz madrigálok 22.20 Riport 22.70 A stúdió 11 játszik 23.15 Vivaldi-művek MAGYAR 15.53 Közvetítés az atlétikai EB-ről Hírek •S.2J Kompozíció ’71 " 35 Miről ír a világsajtót 0.13 Esti mese O.t 0 Tv-híradó 0.00 Salto mortale... T. Athén 21.05 Az Állami Hangversen; zenekar koncertje 2! .55 Színházi album 22.40 Tv-híradó POZSONYI 15.55 Atlétikai EB 19.00 és 21.55 Tv-híradó 19.30 Rosa Luxemburg. NDK tv-íilm 20.05 Big-óeat-esküvő. Tv-film •21.21) Dzsesszpódium 1 VÖRÖS CSILLAG 11’elelon: 22-33.) , él 4-kor 4 üld rakéták t Kalandos krimi szinkronizált« ;uv|et Ilimen % "21 6 és este 8 órakor vcgy aranyban ♦ ■ .tries, szinkronizált francia* ílasz—NSZK bűnügyi Ilim- J 3 játék | ...I ORÖDY • .: lefon: 14-07) $ ; i 6 és fél 8 órakor ;és milliók t ea NDK bűnügyi Ilim í t.,. ; KB RT 4 Este tél 8 órakor f A sz jp dragonyos hálójában . Színes csehszlovák film- ♦ vígjáték í GYÖNGYÖSI PUSKIN Hé barátom, itt van Sabata 1 f (Felemelt hely árak) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az Inkák kincse J HATVANI VÖRÖS CSILLAG . Jött m, láttam, lőttem ♦ FüZTS BONY í A lovag végakarata sYilET | •ien ■ 19 érától péntek» : óráig, a Báje»y-Zsl- ♦ vitai rendélőben. (Tele-J Rendelés gyermekek! is. , •(yósön: 19 órától pén- k :gg’el 7 óráig, a Jókai utca 41 -iám előtti rendelőben. (Te-J lelOh: 17-27), _______ I F üzesabonyból Kora tavasztól késő őszig folyamatosan halad a külön­féle gyógynövények begyűj­tése, szárítása és feldolgozá­sa a Herbária Vállalat füzes­abonyi feldolgozó üzemében, amely megyénk határain túl is számtalan tsz-szel, gazda­sággal tart kapcsolatot. Kollár Lajos, az üzem igazgatója elmondotta, hogy közel hetvenféle gyógynö­vény felvásárlásával és fel­dolgozásával foglalkoznak, s több ezer hold mákgubó, fe­hér mustár, koríander, kö­ménymag, anyarozs és más értékes növény szállítására kötöttek szerződést Heves és Borsod megye szövetkezetei­vel. Ebben az évben is a szokásos kamillafeldolgozás­sal kezdték a szezont, s ma már ez a gyógyfű szárítva, csomagolva várja az elszál­lítást. Az üzem jelenlegi munkáját a mákgubó felvá­sárlása adja, s ezzel párhu­zamosan folyik a hagyma szárítása is. Ezt főleg nyu­gati exportra dolgozzák fel. Az ezzel kapcsolatos munka­folyamatok előreláthatólag jövő év márciusáig tartanak majd. A tervek szerint 250 vagon szárított hagymát szál­lítanak innen a különböző országokba, Japántól egészen Nyugat-Németországig. A kis üzem az ősszel újabb termék feldolgozásához kezd: Heves és a szomszédos me­gyék erdős területeiről mint­egy 60 vagon csipkebogyót várnak feldolgozásra. Császár István Halból Az utóbbi években egyre több szó esett a községek áruellátásának javításáról. Kálban ezt a fontos feladatot a kereskedelmi hálózat bőví­tésévé oldották meg a Ká- JHilna és Vidéke Körzeti At'ÉST vezetői. A volt ke­reskedelmi egységek ugyanis már nem voltak képesek el­látni a község lakosságát. 1588-ban elkészült a megfe­lelő raktárakkal, korszerű hűtőgépekké, ellátott szövet­kezeti ABC-árahá-z, amely az induláskor 400 ezer forintos árukészlettel rendelkezett. Az áruk folyamatos biztosításá­ról, a szükséges technikai, személyi feltételek megte­remtéséről a fenntartó szerv azóta is szervezetten gondos­kodik. Az üzlet dolgozói az előírt forgalmi tervüket min­den esetben teljesítették, s megérdemelten kapták meg az elismerő díjakat, okleve­leket. Vállalták, hogy a szo­cialista brigádmozgalom ke­retén belül versenyre kelnek a többi üzlet dolgozóival a jobb, a lakosság igényeit ki­elégítő áruellátásért, mert bizony egy-két cikkből — pl. töltelékáruból —, a válasz­ték még javításra szorul. Varga Gyula ßecsbröl Örömmel vették tudomásul a recskiek, hogy megkezdő­dött az új ABC-üzlet építé­se, s az alapozással rövide­sen készen is lesznek. A ter­vek szerint az ősz folyamán adj át át a rendeltetésének a község legmodernebb üzle­tét. Bár, amint az építkezé­sen elmondották, sok prob­léma van az anyagellátással, s a szállítással. Eddig mind­össze az alsózsolcai épület­elemgyár által készített 16 darab 12 méteres panel ér­kezett meg pontosan. A felépítendő épületben kap helyet az üzlet helyisé­gein kívül az OTP helyi fi­ókja, s GELKA-szerviz is. így a központban egy helyein találhatnak meg majd jófor­mán mindent a recskiek, akiknek ezáltal tovább csök­kennek majd a vásárlási és szolgáltatással kapcsolatos gondjaik. Tóth Kálmán Ipcrü A Qualitál Vállalat dolgo­zói ■ is részt vállaltak abban a nemes akcióban, amely ma már átfogja az egész orszá­got, s célja, hogy minél több meleg takarót juttassanak el a vietnami gyerekeknek. Mint Nagy Gábor, a vállalat szakszervezeti bizottságának elnöke, valamint Gyetvai Istvánná, a nőbizottság ve­zetője elmondotta, aktíva­ülésen beszélték meg a vál­lalással kapcsolatos helyi te­endőket, s kiosztották a meg­felelő munkafeladatot. Rövid időn belül jelentős összeg gyűlt össze, amelyet a szo­cialista brigádok, valamint a KISZ-alapszervezetek tagjai adtak az akció támogatására. Szűcs Ferenc Nyelvszakos egyetemisták féléves külföldi részképzése A magyar egyetemek nyelvszakos hallgatóinak 1967. óta van lehetőségük ar­ra, hogy tanulmányaikat bi­zonyos ideig idegen nyelvte­rületen végezhessék. A kül­földi egyetemeken folyó kép­zés a hazai oktatás szerves része: a kint szerzett érdem­jegyek bekerülnek az index­be. A hallgatók a nyelvta­nulás mellett különböző kur­zusokon vehetr^k részt. Az ősszel kezdődő tanévtől az eddig jelentkezés alapján engedélyezett részképzés az orosz és a német szakosok számára egységesen féléves­sé válik, és kötelező lesz. A leningrádi és a moszkvai egyetemek, illetve főiskolák oktatóiból időközben olyan törzsgárdát alakítottak ki, akik idejük jelentős részét kizárólag magyar diákok ta­nításával töltik. Az NDK képviselőivel is tárgyalások folytak, amelyeken kidol­gozták a német szakosok részképzésének új program­ját. A lengyel egyetemekkel történt megállapodás alapján nemcsak nyelvszakos, hanem minden lengyelül tudó ma­gyar egyetemista végezhet ■tanulmányokat az országban. De utazhatnak bolgár szakos diákok is Bulgáriába és Olaszországgal is folynak ha­sonló tárgyalások. VINCENT STARRETT: — Biztos vagyok benne, hogy ez a professzor kéz­írása — mondta Jimmie Lvendar magándetektív. — Egyébként a felesége is ezt állítja. — Dodds főfelügyelő vé­leménye szerint nem más, mint ügyes hamisítvány — szólt közbe Mack nyomozó. — A professzor nagyszerű humorérzékének gyenge má­solata. — Jó másolata — javítot­ta ki Jimmie. — Márcsak azért is, mert a professzor­nak valószínűleg nem volt nevethetnékje. Természete­sen kényszerítették arra, hogy megírja ezt a levelet. Jimmie kényelmesebben elhelyezkedett a kórházi ágyon és még egyszer elol­vasta a levelet. Valóban igen furcsa volt, de mégis érezte, hogy van valami üze­net benne. — Valamit közölni sze­retne a sorok között — el­mélkedett hangosan. — Ter­mészetesen nem mondhatta nyíltan, hogy ebben és eb­ben az utcában, az ilyen számú háziján őriznek, sies­setek, mentsetek meg, mert egyébként meg fognak öl­ni. Egy-két éles eszű fickó valószínűleg elolvasta a le­velet, mielőtt elküldték vol- OM. Okosabbaknak kell len­nünk náluk s megfejteni, mit üzent Bruckner pro­fesszor. — Jimmie mérge­sen felnyögött: — S éppen most kellett nekem is vak- béimütéten átesnem! Mack nyomozó részvéttel nézett rá. — Dodds szerint ön ha­marabb megérti a levelet, mint bárki más. Igen jól is­merte a professzort, ugye? — Annyira jól ismertem, hogy nyugodtan állíthatom, nem azért írta ezt a levelet, hogy tréfát űzzön velünk. Valószínűleg tudta, hogy a kezembe kerül a levél. Ol­vassa el hangosan Mack, hátha akkor jobban megtu­dom figyelni! „Drágám — kezdte a nyo­mozó az Olvasást — tuda­tom veled, hogy jól vagyok. De nem tudom, mi fog tör­ténni, ha nem követed pon­tosan az utasításaimat. Ne mutasd meg a levelet a rend­őrségnek, mert akkor nem látsz többet. Az egyetlen, amit tenned kell, hogy. az irattáromból vedd ki ahosz- szú kék borítékot (tudod már, .hol van), és küld el a lenti címre. Ne félj! Emlé­kezz arra, amit Bessie néni mondott: Ha Kolumbusz kockáztathatott, én is kockáztathatok! Azért em­lékeztettelek Bessie néni kedvenc mondására, hogy tudd: valóban én írtam a le­velet, ha mieLőtt elkülde­néd azt a borítékot. Ha meg­kapják, el fognak engedni". — A levelet egy mexikói címére kell küldeni. Ez min­den — fejezte be Mack. — Mit gondol, el fogják vinni Mexikóba? — Semmi esetre sem — felelte Jimmie, — Mihelyt a boríték megérkezik, meg fogják ölni. De egy biztos: a borítékot soha nem fogj ált megkapni. Mert ez a borí­ték a relytély kulcsa. Enél- kül ugyanis nem érthetik meg a korábban ellopott tervrajzokat, s nekik éppen erre lenne szükségük. Azért rabolták el a professzort, hogy megtudják, mi hiány­zik a tervekből. Vélemé­nyem szerint a titkos üze­net a Bessie néni mondá­sát idéző részben van. — Bruckneimé azt hiszi, férje megbolondult — mond­ta Mack. — Nagyon félt, és csak akkor szánta rá magát, hogy elhozza a levelet, mi­után nem találta meg a kék borítékot. — Lehet, hogy nincs is kék boríték — mondta Jim­mie — lehet, hogy csak azért találta ki, hogy megenged­jék néki, hogy írjon. Ez an­nál valószínűbb, mertBruok- nemé azt állítja, hogy nincs Bessie nevű rokona. — S nincs is olyan néni­kéje, aki Kolumbuszról tu­dott volna ilyen mondást — toldotta meg Mack. — Azért Is gondolja, hogy a férje megőrült. — Én Inkább azt monda­nám, nagyon is okos — ült fel hirtelen Jlmmie. de mindjárt fel is szisszent, mert a sebe meghúzódott. — Mondja, melyik névnek a becealakja a Bessie? — Betty, Bessie, Elisabeth, Lísy. — Elisabeth — csillant fel Jimmie szeme. — Nem csu­pán női név, ilyen utca is van a városban. Főként kiü­Jugoszláviából jelentem 2. A társadalom és as államrend ELÖLJÁRÓBAN megem­lítem, hogy déli szomszé­dunk területe 255 ezer 804 négyzetkilométer. Lakóinak száma 20 millió. Jugoszlávia hat köztársaság szövetsége. Ezek: Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Herceg­ovina, Cmagora és Macedó­nia. Szerbián belül két au­tonóm területe van: a Vaj­daság és Koszovó-Metohija. Fővárosa Belgrád, a város lakóinak száma 750 ezer. A főváros csupán jelképes; minden szövetségi állam ön­álló fővárossal is rendelke­zik. Kevésbé érzik kötelező érvényűnek a belgrádi hatá­rozatokat. Az alkotmány je- lenleei módosítása valamit változtat ezen, de inkább a még nagyobb önállóság biz­tosítására törekszik. Mint vallják: „A kiút továbbra is a jugoszláv nép és nemzeti­ségiek egységének, egyenjo­gúságának és teljes nemzeti kibontakozásának sikerében keresendő.” Jugoszláviában a legfőbb hatalmi szerv, a szövetségi nemzetgyűlés, amelynek hat háza van. A szövetségi nem­zetgyűlés a végrehajtó ha­talmat a szövetségi végre­hajtó tanácsra (kormányra) és a köztársasági elnökre ru­házza. A szövetségi végre­hajtó tanácsnak tizenhét tag­ja van. Az egyes államtit­kárságok (nálunk miniszté­riumok) vezetői korábban nem voltak tagjai a végre­hajtó tanácsának, (a kormány­nak). A mostani alkotmány­módosítás azonban helyet itt biztosít számukra. Az igaz­gatási teendőket az állam­igazgatási szervek látják el. Jugoszlávia mintegy ezer igazgatási egységre — a kommunákra — oszlik. Ezek élén a helyi tanácsok állnak. A politikai és társadalmi élet a mintegy 1200 külön­féle önálló társadalmi szerv­ben is zajlik. Ezek közül a Dolgozó Nép Szocialista Szö­földiek lakják. Azt hiszem, | végre nyomot találtam. Mack vállat vont. — Mindenesetre sokat | kockáztatott. Megtörténhe- j tett volna, hogy elrablói { észreveszik és megölik. ♦ — Na, gyerünk tovább. J Ha megmondta az utcane-» vet, biztosan megüzente a* házszámot is. 4 — Persze, hogy megmond-* ta — szólt izgatottá Mack. J — Két hamis adat van a le- # vélben, az egyik Bessie né-} ni, a másik... — Kolumbusz — vágott • közbe Jimmie. 4 A nyomozó számolni kez-j dett az ujján: Hány betű- ’ bői is áll a neve? ♦ — Á, ez túl könnyű len-} ne, fogvatartói is észrevet-« ték volna — legyintett ide-j gesen Jimmie. 4 — Hát akkor melyik az a* szám? * — Adja csak ide a ciga-4 rettát az asztalról! Köszö-} nőm. Nos, milyen dátum fű-» ződik Kolumbusz nevéhez? I — 1492. Akkor fedezte föl} Amerikát. * — Biztosan ez lesz — bó­lintott Jimmie. — Minden­esetre érdemes utánanézni, j Térjen vissza a rendőrállo-> másra, szóljon a főfelügye- ♦ lőnek, gyűjtsék össze az em-» bereket, és fésüljék át az» Elisabeth utca 1492-es szá-J mű házat. S mindenesetre 1 jelentsék, hogy sikerrel jár­tak-e. i Jimmie hátradőlt a pár-' nára. Múlt az idő. Egyre, azon elmélkedett, jó követ-* keztetett-e. Végre ágya mel- J lett felberrent a telefon, t Dodds főfelügyelő jelentke- ’ zett. A vonal másik végé-! ről autózúgás hallatszott. A' felügyelő csendesen, liheg­ve beszélt. Jimmie alig egy­két szót értett: , < 1492. Kolumbusz..: « Jimmie tudta, hog" jól' következtetett, és R-uckner professzor azóta U«,i,onság­vetsége (Népfront) a legje­lentősebb. mintegy hét es fél millió tagot számlál. A szövetségbe a polgárok ön­kéntes elhatározásuk alap­ján lépnek be. Tagja lehet továbbá egész politikai szer­vezet is. Ilyen kollektív tag­ságuk van a többi között a szakszervezeteknek, az if­júsági szervezetnek, a nő­szervezetnek és a volt har­cosok szövetségének. MOSTANI legnagyobb munkájukról Djura Kneze- vic választmányi vb-tag töb­bek között így nyilatkozott: „Az eddigi gyakorlat alapján nyilvánvalóvá vált, hogy fe­lül kell vizsgálni a Szerb SZK alkotmányának azt a kiegészítését, amely a tarto­mányokról szól. Bizonyos politikai kérdéseket vetettek fel és nézeteltérést okozták kord óban azok a határoza­tok, amelyek a tartomány és a köztársaság egymáshoz va­ló viszonyát nem fejezték ki kellő pontossággal. Ennek új megfogalmazását összhangba kell hozni a politikai rend­szer küszöbön álló változá­saival. Ismeretes, hogy júli­us 1-től életbe léptek azok az alkotmányfüggelékek, amelyektől gyökeres válto­zást várunk az ország tár­sadalmi, politikai és gazda­sági rendszerében egyaránt." A változások jelentőségét és a további fejlődés irá­nyát ottjártamkor még alig­ha lehetett lemérni. De két dolog ebben a pillanatban bizonyos : a köztársaságok és tartományok önállósága s ez­által a felelőssége is sokkal nagyobb lesz, mint eddig volt. Beszélgető partnereim állították: „A társadalmi rendszer a minőséginek morylható változásaira a to­vábbi fejlődés érdekében fi'- tétlenül szükség van." A központosított állam- igazgatás lebontásának fo­lyamata Jugoszláviában már 1950-ben a munkás-önísaz- gatás bevezetésével megkez­dődött. A decentralizáció nem haladt mindig zökke­nőmentesen. E nehézségek megszüntetésére nagy szük­ség volt Ezt bizonyítják a gazdaság már-már króni­kussá váló nehézségei és nem utolsósorban az alkot­mány-függelékek meghoza­talának gyors üteme. Annak ellenére, hogy az alkotmány­függelékek ilyen gyorsan megkapták végső formáju­kat, nem lehet azt állítani, hogy könnyű volt a megál­lapodás. A politikai és gaz­dasági rendszer megváltoz­tatásáról folyó vitában Tito elnök tavaly októberi kez­deményezésétől az alkot­mány-függelékek végső meg­szövegezéséig voltak olyan pillanatok is, amikor a min­denkit kielégítő megoldás nagyon is távolinak tűnt. VITATHATATLAN, hogy az alkotmány-függelékek sok jelentős változást hoznak a jugoszláv belpolitikai életbe. Ezek közül a kollektív ál­lamfői testület bevezetése indítja el az egész kormány­zási rendszer átszervezésé­nek folyamatát. Már a kö­zeljövőben megválasztják a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnöksé­gét, amelybe a köztársasá­gok három-három, a tarto­mányok pedig két-két tagot küldenek. Az eddigi előkészületek alapján úgy látszik, hogy a köztársaságok külön-kü'ön is, még az év végéig meg­hozzák új alkotmányaikat, hogy minél előbb alkalmaz­kodhassanak az újonnan elő­állott helyzethez. Rocskár János Következik- Nemzeti egyenjogúság. Mmm® 1971, auggsg&s IS* a-íííáríft

Next

/
Thumbnails
Contents