Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-12 / 189. szám

Termelési társulások A közérdekű téma néhány érdekes részletét villantja jel munkatársunk lapunk 3. oldalán A kis „KGST” és a NEGE címmel közölt cik­kében. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXII. évfolyam 189. szám ARA: 80 FILLER 1971. augusztus 12., csütörtök Milyen lesz Európa , 2000-ben? Érdekes előadások a földrajzi Egri nyári egyetem 71 Záróünnepség, diplomaosztás a Technika Házában konferencia első napján ü 4. sz. út építői Csákány és lapát, meg az izomerő és a lelkesedés jel­lemzi a fegyverneki útépí­tésnél dolgozó egri és gyön­gyösi fiatalok munkáját. Er. ről szól cikkünk a lap 3. oldalán. Nemzedéki vita Nagyfiigeden Munkatársunk riportja egy hirtelen keletkezett nemzedéki vita kellős köze­pébe kalauzolja olvasóinkat a lap 4. oldalán olvasható cikkében. Jugoszláviából jelentem Rocskár János cikksoro­zatának lapunk 5. oldalán közölt fejezete A társada­lom és az államrend cím­mel jelent meg. Gygngyösi lövészek sikere Kitűnően szerepeltek az országos bajnokságon a gyöngyösi sportolók; tudósí­tásunk e 6. oldalon olvas­ható. n tárgyaiéteremböl Bixgsági tudósításunkban a lap 8. oldalán a bálozók rémének elítéléséről írunk. Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága szerdán dr. Pesta László el­nökletével ülést tartott a Parlamentben. Részt vett az ülésen dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, dr. Beresztóczy Miklós és Var­ga Gáborné, az országgyű­lés alelnökei. Első napirendi pontként a bizottság tájékozódott az előkészítés alatt álló üj egészségügyi törvényről, en­nek a témának dr. Keresz­A keddi ünnepélyes meg­nyitás után szerdán a Marx Károly Közgazdaság-tudomá­nyi Egyetemen megkezdte tu­dományos tanácskozásait a Nemzetközi Földrajzi Unió első európai regionális kon­ferenciája. Az egyik súlyponti kérdést, az ember és környezete prob­lémakörét tárgyaló szekció ülésén Geraszimov akadémi­kus, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája Földrajzi Intézetének igazgatója a Ter­mészeti környezet jelenlegi állapota Európában és az Al­kalmazott földrajz feladatai címmel tartott összefoglaló előadást. Pécsi Márton aka­démikus és az angol Clayton professzor a környezetünk tanulmányozásával kapcsola­tos földrajzi feladatokat vá­zolta. Egy másik, ugyancsak a fi­gyelem előterében álló ta­nácskozáson a regionális ter­vezés kérdései szerepeltek. Nagy figyelem fogadta Kóró- di Józsefnek, az. Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um főosztályvezetőjének elő­adását, amelyben az egész magyar regionális fejlesztés koncepciójáról, irányzatairól tájékoztatta a hallgatóságot. Az integráció területi prob­tes László, az Egészségügyi Minisztérium főosztályveze­tője volt az előadója. Fog­lalkoztak továbbá az egész­ségügyi dolgozók tervezett bérrendezésével; az egész­ségügyi miniszter és a mun­kaügyi miniszter erről szó­ló együttes utasítását dr. Horváth Dávid, az Egész­ségügyi Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese ismer­tette. lámáival foglalkozó szekció­ból három érdekes előadást lehet kiemelni. Berend T. Iván és Ránki György ismeri gazdaságtörténész professzo­raink a közép-kelet-európai gazdasági integráció törté­nelmi előzményeit és problé­máit — az egykori osztrák— magyar monarchia mint első ilyen integrációs kísérlet helyzetét és széthullását, majd e terület további sorsát —. elemezték. Majergojz moszkvai professzor a szo­cialista integráció területi szempontjairól, lehetőségeiről szólott, a Hollandiában élő Odell angol tudós pedig Nyugat-Európa gazdasági forrásai és regionális gazda­sági fejlődése címmel tar­tott érdekes beszámolót. Nagy érdeklődés fogadta Van Hulten holland proíesz- szor „Európa terve 2000-ben” című előadását, amelyben a jövő évtizedek urbanizációs problémáiról festett érdekes képet. Megállapította, hogy a városfejlődés bizonyos alap­jai máris’ kibontakozóban vannak és a nagy beruházá­sok átfutását és hatását, a megépült nagy lakótelepek helyzetét figyelembe véve a fejlődés előrelátható és ter­vezhető. A professzor véle­ménye szerint a városfejlesz­tés útja nem a terület kiter­jesztése, hanem a jelenlegi területek feljavítása és kicse­rélése, annyival is inkább, mivel Európa-szerte kevés a lehetőség a városok térbeli terjeszkedésére. Eléggé vi­gasztalan képet adott a váro­siasodás várható társadalmi hatásáról, főleg nyugat-eu­rópai vonatkozásban. Szerin­te ugyanis a nyugaton a fej­lődés során egyre inkább el­különülnek és zárt egységek­be, városrészekbe tömörül­nek a lakosság különböző osztályai és csoportjai és ez növeli köztük a feszültséget. Az idei nyár rendkívül száraz, szinte aszályos. A szántóföldeken a talaj fel­ső része megrepedezett, ösz- szetöredezett a nagy hőség­ben. A növények valósággal kiszáradtak, legalábbis azo­kon a területeken, ahol az esővíz pótlására nem öntöz­nek a közös gazdaságok. Pe­dig a vízre most fokozott szükség lenne mindenütt. A szárazság miatt ugyanis ke­vesebb a zöldségféle a pia­cokon, s ami van is, az sem mondható olcsónak... Mi ennek az oka? Az, hogy a termelőszövetkeze­tek többségében nem hasz­nálják ki. kellőképpen az ön­töző kapacitást. A gazdasá­gok vezetői arra hivatkoznak, hogy komoly munkaerő- problémával kell megküzde­ni, különösen most, a csúcs­munkák idején. Ez valóban így van, azonban az aratást követően talán mégis csak okszerű munkaszervezéssel ezen is lehetne segíteni. An­nál is inkább indokolt len­nie ez, mert a i&aüatáses Szerdán délelőtt az egri Technika Házának előadó­termében tartották az első egri nyári egyetem záróün­nepségét. A rendezvényen — többek között — megje­lent Sípos István, a megyei pártbizottság titkára, és Kruppa László, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője. A hallgatókat Danes La­jos, Eger Város Tanácsá­nak elnökhelyettese üdvö­zölte, majd Bakó Ferenc, a Heves megyei Múzeumi Szervezet igazgatója érté­kelte a tíznapos kurzus ered­ményeit, hangsúlyozva, hogy jó ötlet volt Egerben, a ma­gyar barokk fellegvárában műemlékvédelmi tematikájú nyári egyetemet rendezni. Utalt arra is, hogy az in­tézményes műemlékvédelem alapgondolata 1868-ban Eger­ben született. Méltatta az Országos Műemléki Felü­gyelőség védnökségének je­lentőségét, a város vezetői­nek és a megye vállalatai­nak támogatását. Ezután arról beszélt, hogy mit ígér a jövő évi nyári egyetem programja. Elmon­dotta, hogy négy témakört fognak majd feldolgozni: foglalkoznak az épületheiy- reállítás, a szobrászati re­konstrukció, a festmények Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a budapesti pártbi­zottság első titkára — Nagy Richárdnak, a budapesti pártbizottság titkárának, Szépvölgyi Zoltánnak, a Fő­városi Tanács elnökének a társaságában — szerdán megtekintette Budapest je­lentősebb építkezéseit. A fő­rendelkeznek elegendő ön­tözőberendezéssel. Ezek megvásárlásához Q?ár koráb­ban jelentős, állami támoga­tást is kaptak. A helyzet te­hát adott, jobban ki kelle­ne használni a lehetősége­ket ... Az Észak-rnagyarorszagi Vízügyi Igazgatóság adatai szerint Heves megyében 14 katasztrális- hold az öntöz­hető terület. Ezzel szemoen az idén ebből mindössze 4500 katasztrális holdat öntöztek meg ez idáig a szövetkeze­tek. Megdöbbentő ez a szám, különösen a füzesabonyi já­rásban, ahol 2800 holdból csupán 780 holdra tehető az öntözött terület. Az adatok tanúsága szerint megyénk­ben mindössze három ter­melőszövetkezet van, amely optimálisan kihasználja az öntözési lehetőségeket, Mak­iár, Mezőtárkány és Nagyré- de. De hol maradnak a töb­bi üzemek? Hiszen a me­gyében 60 termelőszövetke­zetben összesen 128 ön+örő- öerenaezt» van, ami rrnuo konzerválásának, valamint a népi műemlékek. óvásának, megőrzésének kérdéseivel. A szakmai értékelés után a vendéglátó város nevében város vezetői elsőként a Margithíd környéki munká­latokat nézték meg. Petik Ernő, a Hídépítő Vállalat főépítésvezetője tájékoztat­ta a vendégeket: A Margit­híd budai hídfőjének az át­építéséről, a szentendrei HÉV-vonal meghosszabbítá­sáról. Drávusz László, a Közié­üzemképes. És még arról sem lehet szó, hogy nincs elegendő öntözővíz, mert az öntözéshez csaknem 14 mil­lió köbméter víz áll a kö­zös gazdaságok rendelkezé­sére. Ezt a vízmennyiséget részben a megye területén épült nyolc víztárolóból, il­letve a kutakból biztosít­ják. Még egy elgondolkodtató adat. A szakemberek véle­ménye szerint minden meg­öntözött hold után kétezer forint többletbevételre szá­míthatnak az üzemek, a be­takarított termékek hozamát illetően. Ennek ellenére még­sem öntöznek elég hatéko­nyan, pedig megérné a ter­melőknek. Több áru lenne a piacon, nem menne tönkre annyi termény a tűző napon és végső soron a fogyasztó is megelégedetten távozna a piacról, hogj nerrV kellett annyit költené netán zöld­ségre, hanem a kedvező árak hatására jut másra u> pén­ze... | imttsvrüäii, f Danes Lajos búcsúzott- a nyári egyetem hallgatóitól. Ezután került sor az ün­nepélyes diplomaosztásra. kedési Építő Vállalat főépí- tésvezetője a Déli pályaud­varon folyó munkálatok helyzetéről — a MÁV állo­más munkálatairól, a metró építéséről — adott tájékoz­tatót. A főváros vezetői megelé­gedéssel értesültek a HÉV és a Metró-vonal befejezésének új határidejéről, ugyanis az építők vállalták, hogy nér hány hónappal az eredetig 1973. december 31-i határ­idő előtt átadják a forga­lomnak a HÉV- illetve a Metró-vonalat. Németh Károly, Nagy Richárd és Szépvölgyi Zol­tán ezt követően a XIV. ke­rületi Füredi úti lakótelepet tekintette meg. A tervek szerint a Füredi úti tele­pen összesen 10 300 új la­kást hoznak tető alá. Eddig mintegy 3500 otthont adtak át, s az év végéig további 1500 készül el. Ezután a vezetők a va­dászati világkiállítás előké­születeit szemlélték meg. Itt Szőke Mátyás igazgató kalauzolta őket. A pavilo­nok berendezésén már ja­vában dolgoznak, összesen 37 ország mutatja be hat­ezer arany-, és ezüstérmes trófeáját, vadászati és ha­lászati eszközeit. A program utolsó állomása a Volga Szálló megtekintése volt. Örömmel állapították meg hogy az új létesítmény — amely a Váci út és a Dó­zsa György üt sarkán épült fel — rendkívül korszerű, 306 szobája minden igényt kielégít. A szálló augusztus iogad/s y-aadt^Ml Száz éve született Heltai Jenő Báoszoriizsi« a lierefiesi lemeÁőbcu Centenáriumra emlékezik a magyar írótársadalom: száz évvel ezelőtt született Heltai Jenő — a Kossuth - díjjal kitüntetett költő, elbeszélő, drámaíró* aki 1957 óta nyugszik a Kerepesi-temetoben. Sírjánál szerdán ko- szorúzási ünnepséget rendeztek, amelyen megjelent Hel­tai Jenő özvegye is. A Magyar Írók Szövetségének képviseletében Hubay Miklós mondott méltatást a szerteágazó munkásságú, gaz­dag életművű Heltai Jenőről, a XX. századi irodalmunk jeles alkotójáról, akinek népszerűségét ma is olvasók és színházlátogatók tömegei tanúsítják. Egyike volt azoknak, akik művészi hitelességgel ábrázolták a nagyvárosi életet. \ Költészete, dalszövegei, regényei és szatirikus vígjáté­kai, a felszabadulás után pedig a demokratikus haladást igenlő írásai mind-mind alkotó rangot, sikert, közönséget biztosítottak számára. A Magyar PEN Klub — amely­nek képviselői sz'intén részt vettek a megemlékezésen — egyik alapítójaként és hajdani vezetőjeként tartja szá­mon Heltait. Heltai síremlékére koszorút helyezett a családdal együtt az Írószövetség, a Magyar PEN Klub, a Színmű­vészeti Szövetség, a Szépirodalmi Könyvkiadó, s a Szer­zői Jogvédő Hivatal ü Ülést tartolt az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága Makiár, Mezőtárkány és Nagyréde követendő példa lehetne Miért nem öntöznek a közös gazdaságokban? A főváros vezetői Budapest építkezéseinél « A diplomaátadás pillanata

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents