Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-10 / 187. szám

I R$di& 8.20 8.57 9.32 10.05 10.50 11.2» 12.20 12.30 13.40 13.58 14.49 13.10 16.0t> 16.27 16.47 17.20 17.33 18.C0 18.30 19.25 19.51 21.03 22.21 23.21 0.10 KOSSUTH Mesejáték Harsan a kürtszó! Nóták Hallgassak együtt I Bellini operáiból Babonás muzsikusok KI nyer ma? Melódiákoktól Üj Georgikon Macska-zene. Zenés komédia gyermekeknek Éneklő ifjúság Menuhin- és Dohnányi- lemezek Kóruspódium Riport Cue ramuzslka Áriák A forint jövője Könnyűzenei híradó A Szabó család Népdalcsokor Bartók-hangverseny Kilátó Dzsessz Beethoven-dalok Virágénekek PETŐFI 8.05 9.00 9.49 12M 12.25 12.45 13.03 14.00 18.10 18.35 19.05 20.25 22.01 22.31 22.46 23.15 Operettmuzsika Szimfonikus zene Miért szép? Népdalok Weine r: Pastorale Törvénykönyv Operarészletek Kettőtől — hatig . Magyar panteonok S chumann-dalok Háromnegyed óra s zél h ámo s kod ás Riviéra. Zenés Játék Holnap közvetítJúk ..« Folyólratszemle Romantikus kórusmflvek Verbunkosok MAGYAR 17.43 Hírek 17.50 Indonéz kislilm 18.05 Négylábú nebulók. Közvetítés a nagyicce! kutyakiképző-telepről 18.35 Termelőszövetkezetek a fővárosban 19.35 Esti mese 19.30 Tv-híradó 30.10 Feltételesen szabad lábon. Magyarul beszélő NDK film fi.25 Humoristák klubja 22.05 Tv-hiradó POZSONYI 16.55 Táncdalfesztivál 17.35 Atlétikai EB 19.00 és 21.55 Tv-híradó 19.25 Spárta Praha—Spartak Tmava. Bajnoki labdarúgó- mérkőzés 21.25 Bohózat a karddal. Tv-komédia 22.25 Atlétikai ES EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4-kor A gyilkos a sínen vár Szinkronizált csehszlovák bűnügyi film Fér 6-kor Szerelmi álmok I—II. Színes, szélesvásznú magyar film Dupla helyárak! EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor Horoszkóp Ot fiú és egy lány drámája Jugoszláv film EGRI KERT Este fél i órakor Petulia Válságba Jutott házasságok. Színes, szinkronizált amerikai film GYÖNGYÖSI PUSKIN Ismeri Urbaut? I Gyöngyösi szabadság i' Emberi torpedó Hatvani vörös csillag Barlang szanatórium 1952-ben fedezték fel az öt és fél kilométer hosszú „Béke” barlangot Jósvafőn. Százszázalé­kos relatív nedvességtartalmú levegő gyógyítja az asztmás és idült hörghurutos betegeket. 11 éve gyógyászati célra használják a barlangot. (MTI foto — Kunkovács László felv. — KS) A világirodalom - mongol nyelven Mongóliában a XII. szá­zad elején jelent meg elő­ször külföldi irodalom mon­gol nyelven. Olvasói abban az időben főként a görög irodalmat szerették, ennek jelei pontosan kimutathatók a folklórban, a mesékben, sok mongol népmese-epizód hasonlít az ősi görög míto­szokhoz. GORKIJ TANÁCSA Fél évszázaddal ezelőtt, a népi forradalom győzelme után írók, költők és fordí­tók a világirodalom klasszi­kusait kezdték saját nyel­vükre átültetni. Közvetle­nül a forradalom után igen kevés volt a fordító, s ezért nagy munkát jelentett a for­dításra kerülő művek kivá­lasztása. A kérdés az volt: melyek azok a könyvek, amelyek érdeklik, lekötik a sok évszázados gyarmati ura­lom és elnyomás alól felsza­badított mongol népet. 1923-ban egy francia író „A kék Mongólia kék zász­laja” című regénye Cseven Jamaran fordításában, J500 példányban jelent meg. Nem sokkal ezután Erdenebat, az akkori művelődésügyi mi­niszter kért segítséget és ta­nácsot a nagy proletár író­tól, Gorkijtól: milyen műve­ket fordítsanak le elsősor­ban? „Mindenekelőtt azokat az európai alkotásokat, ame­lyek az aktív magatartást hirdetik az eleiben, s az iga­zi szabadságra ösztönző gon­dolatokat tartalmazzák” — hangzott Gorkij válasza. " AirrtlSEN. gdlAÍÜ rZ PEARE, T4GORE 192A~ban kiadták Ander­sen „A király új ruhája” d­Lapzártakor érkezett! mű meséjét. Ezzel megtör­tént* az első lépés a külföldi irodalom ismertetésének út­ján. Sok és nehéz dolga volt a mongol fordítóknak. A harmincas évek óta többek között Swift, Andersen, Boccaccio, Defoe, Krilov, Puskin, Gorkij, Verne, Oszt- rovszkij műveit adták ki. A mongol olvasóközönség saját nyelvén olvashatja Shakes­peare, Byron, Balzac, Victor Hugo, Dickens, Stendhal, Dreiser, Dumas, Maupassant, Tagore és mások műveit is. 1921—1940 között 50 kül­földi szerző művét publikál­ták mongol nyelven, 140 000 példányban. 1946 és 19G0 között az Állami Kiadóvál­lalat 400 külföldi művet adott ki 3 000 000 példányban. 450 MÜ — 6 MILLIÓ PÉLDÁNY A második világháború után a mongol nyelvre for­dított külföldi irodalmi al­kotások köre tovább bővült, lefordították a lengyel Mi- ckiewicz, a cseh Fucik, va­lamint Schiller és Goethe munkáit. 1961-től 1970-ig több mint 45Q mű jelent meg, mintegy 6 000 000 példányban. Ez idő alatt fiatalokkal bővült a fordítók köre. Régebben a külföldi irodalmat — más nyelv ismerete híján — csak oroszból fordították mongol­ra. Jelenleg a világirodalom klasszikusait az eredeti an­golból, franciából, németből és egyéb nyelvekből fordít­ják. / Fúrják a vadászati világkiállítást! Vadak, halak és madarak ellenkongresszust hívtak össze A főtitkár nyilatkozata A halál erődje ! HATVANI KOSSUTH t Az utolsó Leó ' HEVES Staféta FÜZESABONY Marié szeszélyei PEtervAsAra I. Adalen 31 OH ’iJSTSlET Egerben: 19 órától szerda reg-1 gél 7 óráig, a Bajcsy-Zsllinszky utcai rendelőben. (Telefon y 11-10). Rendelés gyermekek ré-J szere is. < Gyöngyösön: 19 órától szerda■! »eggel 7 óráig, a Jókai utca 41/ exam alatti rendelőben. (Tele*] fon; 17*27.) , .... (Tudósítónktól.) Illetékes helyen nagy fel­tűnést keltett a hír, misze­rint a budapesti vadászati világkiállítással egyidőben „valahol Magyarország térsé­gében” összehívták a vadak, halak és madarak világ- kongresszusát. Tudósítónknak sikerült ösz- szeköttetést teremtenie a szarvazó bizottság főtitkárá­val, doktor Trófea Tódorral, a neves agancsnokkal, aki a következő nyilatkozatot tette: — Nem nézhettük ölbe tett patával, amit ellenünk ter­veznek. A pesti urak által összehívott n&mzetkösh vadá­szati világkongresszust hatá­rozót tan barátságtalan lépés­nek tekintjük. A legkevésbé sem vezetnek félre bennün­Pisztrángok az algák ellen - Maratta! gyalogtúra - „itnlék”-gyijto atléták - Érmek a bajnokok nevével - Tévéközvetítés csak színesben Érdekességek a müncheni olimpia előkészületeiről A müncheni Abendzei­tung riportere interjút ké­szített Kari Merzcel, az olimpiai építkezések vezető­jével, akiről megállapítot­ták már az eddigiek során is, hogy a bajor mesekirály II. Lajos óta senki nem épí­tett annyit Münchenben — mint ő. Arra a kérdésre, hogy hogyan állnak az olim­piai építkezések — Kari Merz így válaszolt: „Nem­régiben alaposan felülvizs­gáltunk minden tervet. Az olimpiai falu építkezésén egy jugoszláv cég váratla­nul lemondta a munkát, de találtunk két német vállal­kozót, akik beugrottak a helyébe. Ennek ellenére azt hiszem, hogy az utolsó szö­get mégiscsak majd pár perccel a megnyitó ünnep­ség előtt verjük be.” Münchenben máris rész­ben készen állnak az olim­piai létesítmények nyers fa­lazott 'építményei. Májusban szerelték fe a nagy sátorte­tőt, amely a 75 ezer négy­zetméter területű stadiont, valamint úszó- és sport­csarnokot fedi be. Persze az olimpiai építkezések leg­nehezebb szakasza még ez­után következik. Az eddigi olimpiai építkezések költsé­geit közel kétmilliárd már­kára becsülik. Az újságírók munkájának megkönnyítése érdekében a szervező bizottság már tár­gyalásokat kezdett a nyu­gatnémet tv-gyárakkal, hogy a versenyek idejére adjanak kölcsön 10 ezer színes fax­készüléket. És, hogy az átlag tévéné­ző is halljon jó hírt, a né­met tv II. programjának in- tendása bejelentette, hogy 1972. közepétől csak színes adás lesz a műsorban. ★ Az olimpiai rendező bi­zottság úgy döntött, hogy a sport történetében első íz­ben, az olimpiai érmeket már a nyertesek nevével adják majd ki. Az egyes számok befejezése és az eredményhirdetés közötti percekben ott a helyszínen bevésik minden érembe a győztes nevét. Ha meggondoljuk. hogy 21 sportágban összesen 1109 érmet (364 aranyat, ugyan­annyi ezüstöt és bronzot) osztanak ki, akkor elképzel­hetjük, hogy milyen munkát jelent ez. ★ Az olimpiai játékok meg­nyitásáig még több mint egy év van hátra. Egy biztos: utcán, pályaudvaron, vagy éppenséggel a híd alatt nem kell majd aludnia egyetlen látogatónak sem. Az olim­piai rendező bizottságnak lassanként már a túlterhe­lés okoz majd gondot az „ágytúltengéssel” kapcsolat­két azok a hipokrita szóla­mok, amelyek a budapesti sajtóban megjelennek és „a természeti szépségek megőr­zésére”, a „biológiai egyen­súlyra”, a „vadvédelemre” hivatkoznak. Nem kérünk az olyan vadvédelemből,' amely azért véd, hogy azután le- puffantson bennünket. — Főtitkár úr szerint a bu­dapesti rendezők melyik ál­latra vadásznak legszíveseb­ben? — A szarvasra, a vaddisz­nóra és a muflonra. De talán leginkább a vizára. A devi­zára. Meggyőződésem, hogy azért csapnak ekkora hűhót a világkiállítás körül. — Es mi a célja az önök el- lenkongresszusinak? — Albizottságot küldtünk ban. Minden napra kétszáz­ezer látogatóval számolnak. Szállodákban és magánlaká­sokban eddig 138 ezer ágyat vettek nyilvántartásba. Eh­hez jön még 40 ezer férő­hely a kempingtáborokban és 42 ezer a fiataloknál-: különböző tornacsarnokok­ban és iskolaépületekben. A rendező bizottság azért most már az ágyfaleslegtől fél. Willi Daume elnök szerint azonban az óvatosság so­hasem árthat. — „Ha töb­ben jönnek, mint amennyi­re számítottunk, legalább nem kell szaladgálnunk fű- höz-fához, kéznél van a tar­talékszállás!” — mondotta. ★ Az olimpiai építkezések már közel két esztendeje tartanak, s ezzel kapcsolat­ban nagyon sok statisztikát hoztak nyilvánosságra, de csak most értesült a közvé­lemény arról, hogy milyen' veszélyes itt dolgozni. Ed­dig ugyanis 3 halálos bal­eset történt és több mint 10 ezer sebesültnek nyújtottak elsősegélyt. Közülük hat­százat kórházba kellett szál­lítani. És mindez annak el­lenére, hogy a legkülönbö­zőbb hatóságok állandóan ellenőrzik a munkásokat védő berendezések haszná­latát. ★ A jövő esztendőben a nagy versenyre Münchenbe érkező evezősöket és kaja­kosokat nem kevesebb mint egy mázsa pisztráng várja! Félreértés ne essék — nem szépen kisütve és ízlésesen tálalva. Nem! Mert a talál­kozó vízben lesz, a halakat a müncheni horgásztársaság szállítja az olimpiai evezős­pálya vizébe. Annák ellenére, hogy München az Isar partján épült fel, nincs megfelelő természetes pálya az evezős- és kajakversenyek megren­dezésére. A bajor főváros­ban ugyanis az ember lép- ten-nyomon keskeny vagy még keskenyebb folyókra bukkan, amelyeket mind Isar-nák hívnak. De egyik sem olyan széles és egyenes ahhoz, hogy versenyeket rendezzenek rajta. Ezért azután úgy döntöttek, hogy építenek egy mesterséges pályát. Ennek a vize azon­ban nem folyik és csak na­gyon lassan cserélődik. A halaknak az lesz a felada­tuk, hogy frissen tartsák a vizet és megakadályozzál:, nogy az algák elszaporodja­nak és tönkretegyék a nagy költséggel épített verseny- pályát. ♦ Az „apostolok lován” a müncheni olimpiára! Ez a jelszava mintegy ezer svájci sportrajongónak, akik a Bó­dén! tó melletti Sant Mar­gareten bői egy hét alatt akar­nak elgyalogolni München­be. Már most szervezik a jövő augusztusában esedé­kes kb. 250 kilométeres gyalogtúrát, hogy hol, me­lyik kemping-telepen üssék fel sátraikat éjszakánként és hol tanyázzanak majd az olimpiai városban két hétig. Az olimpiai rendező bizott­ság már felajánlotta nekik az evezősversenyek színhe­lyén, Feld Mochingban a helyi sportpályát egy sátor­város berendezésére. Nem lesz különösebb probléma, mert Teli Vilmos késői utó­dai a hálózsáktól a tábori konyháig mindent maguk­kal hoznak majd. ★ Annál nagyobb problémát jelentenek az atléták az olimpiai falu lakástulajdo­nosainak. A sportolók szál­lásait öröklakásként már jó előre megvásárolták a mün­cheniek és most attól félnek, hogy az olimpia után, ha nem is romhalmazban, de erősen megviselt állapotban láthatják majd méregdrága tulajdonukat. A mexikói példa nem sok jóval biztat. Ott még a par­kettát is felszedték a spor­tolók és magukkkal vitték emlékül. Ilyesmi München­ben nem fordulhat elő! — verik a mellüket féltéglával az olimpiai falu építői. Már . a játékok idején is négyszáz iparos áll majd készenlét­ben Az olimpiai bajnokok — mint akt már az eddigiek során is bizonyították — mindenre képesek... Megjelent a Béke és szocializmus augusztusi száma ki a legkorszerűbb vadász­bosszantó módszerek kidol­gozására. A küldöttek haté­kony eszközöket fognak aján laní arra, hogyan lehet a vo dászokat az orruknál fog.' vezetni. Célunk az, hogy a A folyóirat vezető helyen közli a szovjet tudósoknak az SZKP XXIV. kongresszu­sának határozataira vonat­kozó nyilatkozatait. D. Molamzsamc, a mon­gol testvérpárt politikai bi­zottságának tagja, a közpon­ti bizottság titkára a Mon­nemzetközi vadászok minél több bakot lőjenek és, hogy minden vadásznak óz he­lyett kelkáposzta főjön a fa­zekába. Haltagtársaink előtt ismertetjük a legújabb nem­zetközi tapasztalatokat: ho­gyan lehet órák hosszat bi­rizgálni a horogra helyezett kukacot és ezzel a pecásoka őrületbe kergetni. — Hogyan halad a kong­resszus technikai előkészíté­se? — Vannak nehézségeink. Erdei odúink elavultak, nincs elegendő szabad vacok, fé­szek és bozót. Vendégeink egy részét kénytelenek le­szünk magánszállásokon el­helyezni: a magyar rókák ál­dozatkészségére jellemző, hogy máris ingyen szállást ajánlottak fel a nyúlküldöt- tek részére. — Mi lesz a kongresszus emblémája? — Zöld mezőben egy fel­szarvazott külföldi widász, háttérben otthon hagyott csi­nos, fiatal felesége áttetsző rózsaszínben. — Megnyitás időpontja? — Mi szerdán kezdünk, ők* ramélem —, csütörtököt ' i’iak. Noi/obj :.iky Sándor goi Népköztársaság félév­százados fennállásának ered­ményeit összegezi, W. Kash- tan a Kanadai Komunista Párt főtitkára a párt fenn­állásának 50. évfordulójáról emlékezik meg. A Norvég Kommunista Párt XIII. kongresszusának eredmé­nyeit R. Larsen, a párt el­nöke ismerteti, s rámutat arra, hogy a párt jelentős előrehaladást ért el a XII. és a XIII. kongresszus kö­zött eltelt időben. A párt a sikeres választási eredmé­nyekért mozgósította a kom­munistákat a kongresszuson. A lapban új rovat indult „A marxizmus—leninizmus és korunk” címmel, amely a modern társadalom idő­szerű problémáit vizsgálja. Az ebben a számban meg­jelent első cikk a marxiz­mus—leninizmus időszerűsé­géről szól. B. Frei, osztrák publicis­ta A neoanarchizmus zsák­utcája címmel elemzi a neo- anarchista elméleteket. A folyóirat ezen kívül J. Prazsky: A béke Európáját a konfliktusok Európájának helyébe című politikai kom­mentárját és több más kül­politikai cikket. továbbá annotációkat és könyvismer­tetéseket közöl. (KS) 1971. augusztus 10,, kedd

Next

/
Thumbnails
Contents