Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-06 / 184. szám
Barokk koncert a Várban — külföldiek előtt Az első Nyári Egyetem jobbára külföldi résztvevőinek kedves meglepetéssel szolgált szerdán este az Egri Szimfonikus Zenekar kamaraegyüttese, mely az Ararydipioma megszerzésevei nemrég nevezetes sikert ért el a veszprémi fesztiválon. A zenekar barokk muzsikából összeállított hangversennyel köszöntötte vendégeinket. akik mit sem törődve a képtár falai között megszorult meleggel, teljes számban felvonultak a1 művészeti eseményre. Igényes műsor. igényességre törekvő előadásmód jellemezte ezúttal is a kamarazenekar hangversenyét. Az elvétve észlelt pontatlan intonálás. vagy belépés jó szívvel leírható számlájukról, hiszen helyszűke miatt igen kedvezőtlen körülmények közepette, szinte a hallgatóság ölében kellett némely zenekari tagnak muzsikálni, s a párás forróság sem használt túlságosan a ' hangszereknek, j Händel, Bach, Scarlatti! Repertoármüvekből állt a műsor. Az egri zenebarátok valamennyi darabot többször ; hallhatták már a közelmúlt- i ban. Ennek ellenére, vagy , éppen ezért: kellemesen ha- i tó, újszerű részleteknek lehettünk fültanúi a koncert során. Gondolunk itt elsősorban a hatvani Mester Jolán bemutatkozására Bach h-moll szvitjében! A mű fuvola szólója rutinos művészeket komoly erőkifejtésre késztet, s a fiatal zenetanárnő mind hangszín, mind frazeá- lás tekintetében dicséretesen oldotta meg feladatát. Bach d-moll kettős versenyét új felállásban hallottuk szerda este. Az egymással feleselő, egymás szólamát díszítő első és második hegedű ez alkalommal apa és fia, ifjú Radnóti Tibor és J idős Radnóti Tibor ujjai alatt szólalt meg, s bár az előadásnak voltak in diszponált piüartatai, a mű egészének szépsége, nemes hangzása megtalálta a?, utat a közönség szívéhez. Amit ezeken felül ki kell emelnünk: a D-dúr szvit Air néven ismert tétele oly lágyan, éretten talán sohasem szárnyalt Farkas István karmozdulataira, mint most. Sok szép ékszer között ez volt ama kő, mely legmelegebb fénnyel ragyogott ezen az estén. S említsük meg, hogy kuriózumként a népi gyökerű magyar muzsika is megszólalt szerdán este a Nyári Egyetem külföldi vendégei előtt. Weiner I. Divertimen- tójának két tételét adta elő magabiztosan a kamarazene- kar, a közönség élénk ünneplésétől kísérve. (m. gy.) „Cseppkőország” áj szállója Megnyílt a 309 ezetyjarint költséggel korszerűsített Barlang Szálló a Baradla aggteleki bejárata mellett. ,,Cseppkő ország” csodálói ezentúl központi fűtést, hideg-meleg vízszolgáltatást, kényelmes elhelyezést kaphatnak ebben a szállóban is. (MTI foto — Kunkovács László felvétele — KS) — Akkor pedig egyszerűen megsemmisítik őket. Ez ugyancsak nagy veszteség lenne országunkra nézve... — Mit kell tenni? — Először is ne vágjon a szavamba. Hallgasson végig, aztán kérdezzen. A kávéházban bekapcsolták a zeneszekrényt, s megszólalt egy tangó. Lénocska elé tette a süteményes tálat — Igyék kávét, már egészen elhült. Ivott néhány kortyot és folytatta: Hát akkor hallgasson meg. Két ellenséges ügynök nyomára akadtunk. Mindkettőjük élénken érdeklődik az ön édesanyja iránt... — Miért? Hiszen ő .11 — Ne szakítson félbe — most mát enyhébb hangon L, lau. augusztus á, péntek korholta a lányt Koroljov. — Az ön édesanyja asszony és azok láthatóan azért választották őt, mert akaratereje gyengébb, mint mondjuk Glazunové. Az egyedüli megoldás az, hogy kivonjuk őt a játékból. Hadd fordítsák a figyelmüket Glazunovra, s akkor könnyebb lesz elkapnunk a jómadarakat. Hanem erre a kis időre édesanyjának el kell utaznia. Lénocska tágra nyitotta a szemét. — Mennyi időre?! — Mindössze fél hónapra. . i — Koroljov elmosolyodott. — Ne nyugtalankodjék. Kitűnő helyre visszük, ahol nagyszerűen és jól érzi magát. De ... ehhez olyan dolognak kell történnie, amely elhiteti mindenkivel, kivétel nélkül mindenkivel, hogy Marija Szergejevna... meghalt... — Nem lehetne valahogyan másképp megmenteni az anyámat? Ez nem épp kellemes dolog ... Sőt, egyenesen szörnyűséges ... — Igen. de még mindig jobb, mintha tényleg meghalna. S ez a dolog lényege. Nekünk az kell, hogy édesanyját kiugrassuk ebből a játékból, de úgy, hogy azt egyetlen élő ember se sejthesse. hogy ehhez nekünk valami közünk is van. — S vajon édesanyám’ ezzel egyet is ért? — kérdezte bizonytalanul Lénocska. — Már beleegyezett — közölte Koroljov. — Amikor ma mindent megmagyaráztak néki, megértette, hogy ez a legjobb kiút. — Láthatom majd? —kérdezte nyugtalankodva Lénocska. — Nem. Sem ön, sem más. Az első napokban velem fog találkozni és én beszámolok majd édesanyja egészségi állapotáról —, húzta féL a szemöldökét Koroljov. — Szeretném, ha jól megértene, mert ebben az akcióban sok függ öntől. Mi úgy ügyeskedünk, hogy mindenki azt higgye: az ön édesanyja meghalt. A holttestét is láthatják majd, s a temetéséről is gondoskodunk. Lénocska megint megborzongott. — Semmit sem értek! — Mindjárt világos lesz minden. Holnap láthatja is a holttestet... — Hogyan, már holnap?! — Pontosan így van. — És mikor kell elutaznia mamának? — Ma. — Úristen! — Ilyen dolgokban nem lehet késedelmeskedni... Koroljov odahívta a felszolgálónőt és még egy csésze kávét kért. — És honnan szerzik a tetemet? — kérdezte suttogva Lénocska. — Nem, én semmit sem értek... — Azért, mert nem akar végighallgatni. A holttestet a halottasházból hozatjuk. Egy vasúti szerencsétlenség áldozatát. Nagyon összeron- csolódott, s nem könnyű felismerni az illetőségét. De az azonosítás macára vár. | Megyénk a hazai sajtóban 1971-4. Bakud Ferenc: a Mátrait ükki dosszié. Népszava: 1971. július 15. Baiktai Ferenc az Epité&i- és Városfejlesztési Minisztérium egy főosztályvezetőiével beszélgetett a Mátra— Bükk-hegység üdülőterület rendezési tervéről. Az újságíró cikkében a főosztályvezetővel folytatott beszélgetésről számolt be. Írásában a rendezési tervben rögzített elképzelések közül néhányról részletesebben beszél. Az üdülőterület rendezési terve több ütemben valÓ6úl meg. A terv elkészítésében és a végrehajtásában is a különböző szervek nagyfokú együttműködése valósul meg. Benedek István Gábor: Eger hívja Tokiót. Kis vállalat nagy üzletek. Magyar Hírlap. 1971. július 28. Az Egri Finomszerelvény- gyár (Berva) az utóbbi években termékei minősége révén világhírű lett. A gvár önálló export jogot nyert. Az üzem híre késztette a cikk íróját a gyár meglátogatására. Írásából többek között megtudjuk, hogy az egri üzem 1971-ben összesen egymillió dollár értékű terméket szállít Svédországba, a Szovjetunióba és Jugoszláviába. Dr. Feiner György: Londoni levél. Muzsika. 1971. július. Ifj. Fasang Árpád a Muzsika című folyóirat egyik korábbi számában Gyöngyös város zenei életéről közölt cikket. Írásában többek között azt a megállapítást tette, hogy „Gyöngyösnek 1945. előtt nem volt zenei élete.” A levél írója, aki jelenleg Londonban él, ifj. Fasang Árpád idézett megállapítását helyesbíti: leírja, hogy a városban már a század elején megindult a zenei élet. Fejlődése nagyobb lendületet az 1920-as évek elején vett. A felszabadulás előtti helyi zenei élet szerves része Gyöngyös zenetörténetének. Fereczfalvl Kálmánná: Jubiláló úttörőcsapat. Köznevelés. 1971. július 13. Ez év nyarán ünnepeljük országszerte az úttörőmozgalom elindulása negyedszáza^ dós évfordulóját. Az első csapatok 1946. folyamán jöttek létre. Heves megyében az első úttörőcsapat, Gyöngyösön alakult meg a II. számú általános iskolában. Erről a csapatról a jubileumi előkészületekről és az ünnepségekről ír Ferenczfalvi Kál- mánné. Majer Lajos: A „megmenekült falu": Visonta Lassú ébredés a Csipke- rózsika-álomból. Szabad Föld. 1971. július 25. Az 1960-as évék elején Gyöngyós-Visontán és környékén a geológusok nagymennyiségű lignitet fedeztek fel. Ekkor született a határozat Gyöngyös-Visonta megszüntetésére és Űj-Visonta felépítésére. Közben a falu környékén hatalmas építkezések kezdődtek el: megnyílt a Thorez bánya, felépült a Gagaran Hőerőmű. 1969-ben a Gazdasági Bizottság olyan határozatokat hozott, amely szerint Visontát nem kell lebontani. Az illetékesek hozzáfogták a község rendezési tervének kidolgozásához. A tervmuníkálatok azonban lassan haladtak. Sürgős feladat tehát a terv elkészítése. Ezt hangsúlyozza a cikk írója is. Novak József: Mi foglalkoztatja a holnap népművelőit? (A pedagógus- és népművelőjelöltek X. Országos Szakmai Konferenciája után.) Népművelés. 1971. július. A jeles népművelés történész a Pedagógusjelöltek X. Országos Szakmai Konferenciája tapasztalatéit összegzi: A konferenciát ebben az évben Egerben rendezték meg. A cikk szerzője áttekintette az eddigi konferenciák taLénocska egészen megzavarodott. — Nékem kell felismernem?! — Igen. A holttesten az ön édesanyjának kabátja lesz, benne az igazolványai és végül a vasúti rendőrség nyomozója magát fogja hívni és önnek meg kell erősítenie, hogy az az édesanyja. — És hol találják majd meg a mamát? — Nem .az édesanyját, hanem azt az idegen nőt — helyesbített Koroljov. — Rasszagyino állomáson. Ott, ahol a kutatóintézet íiókintézete van. — Ott az akusztikai laboratóriumban található —javította ki Lénocska. — Nos, igen a laboratórium — ismételte Koroljov. — Mindenki azt fogja gondolni, hogy az édesanyja Moszkvába igyekezett, s közben a vonat alá került Lénocska hallgatott. — Emlékeztetem, hogy amíg Marija Szergejevna 1 laza nem tér, addig mindaz, ami vele történt, a legszigorúbb titok. Sem Glazunov- nak, sem a vasúton a nyomozónak, sem a rendőrség3 t nek egy szót se szóljon. An- J, nál jobb, minél • kevesebben j tudják az igazságot. Az ön* feladata az, hogy felismerje az édesanyját és hogy eljátssza a vasúti szerencsét- . lenség áldozata lányának ne-1; héz szerepét. — Jó — mondta Lénocs-1 ka. — Ez szörnyű lesz, de| ha meg kell tennem, ügy i' csinálom majd, ahogyan ön* mondja. I — Ne feledjen egy apró!* részletet — mondta Korol- jov. — A holttest... azé az asszonyé .., erősen össze- * roncsolódott. de bal karján,* a könyöke fölött van egy te- » toválás. Erről a következő-* két kell mondania: A bal * kezén van egy tetoválás: * „LJUSZA + BORJA.” | — Anyám és tetoválás! —} Lénocska elmosolyodott. —í Miért épp Ljusza és Borja? I Koroljov bosszúsan légy in-* tett a kezével. $ — Semmi jelentősége* nincs. Ezt nem is kérdezik» öntől. De minden eshetőség-!* re ... Mondja azt, hogy a 1 tetoválás gyerekes meggon- * dolatlanság. Ljusza és Borja» édesanyja legkedvesebb is-* kolatársai voltak. — Jó, majd ezt mondom...} — Lénocska szörnyen fá-* radtnak és teljesen tehetet-i lennek érezte magát. Ez} minden? 4> — Igen, ez minden — erő- » sítette meg Koroljov. jj — Akkor én megyek. Ma-11 ga azt mondta, hogy s®yám Jl! még ma elutazik. — Ez igaz is. — El szeretnék tőle búcsúzni. — Kérdés, hogy otthon falálja-e... — Micsoda?! Lehet, hogy» mire hazaérek, anya már ’! nem is lesz otthon? — Igen, az ön édesanyja» már nem lesz otthon. | (Folytatjuk) * pasztalatait, majd az egri tanácskozást elemzi. Elemzésében a konferencia egyes szekcióinak munkáját jellemzi. Főleg arról ír, hogy mi foglalkoztatja a holnap népművelőit, hogyan közelítenek a problémákhoz és mennyire képesek azokkal megbirkózni. Pejtslk Árpád: Erdőtelki Arborétum. Élet és Tudomány. 1971. július 23. A cikk írója megyénk egy alig ismert nagy természeti értékéről, az erdőtelki arborétumról (élőfagyűjtemény) írt. Írásából megtudjuk, hogy a Butüer grófok egykori birtoka a múlt század második felében a család kihalása után különféle egyének kezébe került. A kastélyt és az azt követő parkot Dr. Kovács József orvosprofesszor vette meg. Halála után nevelt fia örkölte a birtokot. Ö létesített a volt uraságí kertben nagy jelentőségű élőfagyűj- teniényt. A gyűjtemény még jelenleg is látható. Suba Andor: Mátrai,képek. Látogatás az ország tetején. Hétfői Hírek. 1971. július 19. A cikk írója végig kalauzolja az olvasót a Mátra- hegység nevezetesebb helyein. Kirándulása első állomása a Mátra alján fekvő nagyrédei Szőlőskert-csárda. Majd Mátrafüred, Sástó, Mátraháza, Parádfürdő, Mátra- szentimre, Mátraszentlászló és Mátraszentistván bemutatása következik. Ecseteli a meglátogatott üdülőhelyek nyári szórakozási lehetőségeit, és problémáit. Sztankay József: Szervezett védelem=erő és biztonság. Sajtótájékoztató és polgári védelmi bemutató. Veszprémi Napló, r 1871. július 31* Július elején ’"‘‘Hatvanban országos polgári védelmi bemutatót tartottak! Á bemutató sajtótájékoztatóval volt összekötve. Erre utazott el Sztankay József, a Veszprémi Napló munkatársa. A látottakról és' a hallottakról számolt be cikkében. Megállapítja, hogy a bemutató meggyőző ízelítőt adott az ország védelmi felkészültségéről. Tanúsította azt az alapélvet, hogy egy esetleges korszerű háború sem jár biztos pusztulással. Az atom-, a vegyi- és biológiai fegyverek ellen is lehet hatásosan védekezni. Szecskó Károly Séfa a tengerfenéken Gdyniában, a Gdanski-öböl felé nyúló móló szélén áll a Tengeri Halászati Intézet hosszú épülete, • amelyet jellegzetes rotunda zár le. A rotundába belépve a tengerek és óceánok mélyén találjuk magunkat. A rotunda ugyanis az Oceanográfiai Múzeum és a Tengeri Akvárium székháza, amely teljesen . összeforrott a tengeri kömyzettel. A legfelső emelet termében, amelynek körkörös ablakaiból a Balti-tengerre látni, megtekinthető a lengyel tenger és a partvidék nagy, domborzatos térképe. Egy emelettel lejjebb az ablaktalan, körbefutó fal a tengermély geológiai átalakulását szemlélteti. A múzeum többi terme bemutatja a tengeri kutatások történetét, a modern halászati módszereket és mindazokat az előnyöket, amelyeket az ember számára a tenger nyújt. Ebben a különleges múzeumban hatalmas akváriumokat létesítettek. Az acél- pántos. páncélüveges óriástartályokban megszemlélhető a Balti-tenger mélyének és az óceánoknak élővilága. Külön osztály mutatja be az élő tengeri hüllők, koráll* állatkák. tarisznyásrákol^ puhatestűek gyűjteményét. A ,múzeumot e hónapban nyitják meg az évente mef^ rendezett tengeri napok k4í* retébea. Fordította: Ferenci Győző íi.
