Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-06 / 184. szám

?!LAS PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! H 'n' '•*> ' ’ Csertiege-sziiref AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXII. évfolyam 184. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1971. augusztus 6., péntek AWWWvVtV ,V\/V\AV* <V tVWWV\AV jNe felejtsük Hirosimát! F elejthetetlen és bor- • zalrnas esemény je- j ^ gyezte jel Hirosima nevét j a hősi városok közé... Eu- • röpa térségein már hallgat- \ tak a háború fegyverei, [ csak a japánok harcoltak ; még fanatikus elszántság- ; gal, szükségtelen véráldo- zattal halasztva az elodáz- : hatatlan kapitulációt. Ekkor ‘ jött a megtorlás parancsa! : Truman elnök utasítást : adott, s az egyik Japánhoz ; közeli támaszpontról leve- ‘ göbe emelkedett a „Rozoga bárká”-nak becézett bőm- bavetö. A gép a legborzal- masabb terhet szállította — ; az atombombái. S 1945. au- ! gusztus 6-án reggel, 8 óra; 15 perckor, Hirosima jelett! 570—580 méteres magas­ságban felrobbant a bomba. Hirosima, a félmillió lel­kes város, néhány perc alatt halottá változott. Füst- és! lángtenger borította be az ; eget. Százezreket temettek el a romok. Gonoszul, a : leg kegyetlené bbül gyilkol­ták halomra az ártatlano­kat. Es-— a háború utolsó Óraiban —. még ez sem volt; elég. Nem \volt elég, hiszen • két nap múlva, 1945. au­gusztus 8-án Nagasakira is i atombombát vetettek. Hirosimában a kegyetlen < bombatámadás után csak < egyetlen épület romhalmaza • maradt meg, kimagasodva • a felégett, porrá vált vá-; rosból. Ez a romhalmaz a • városi kultúrház vasváza; volt. Hirosima az eltelt 26 év jla újjászületett — széles ‘ iugárutakkal, terekkel, kar­csú testű hidakkal, modern \ ípületekkel. S az új város- ! ?an, a modern épületek kö- • lőtt érintetlenül hagyták a • cuItúrház romját. A torz j vasváz ma is figyelmeztető < jelként mered az égre. A ■ pusztulás, az atomhalál ret­tenetes jelképeként. Hirosimára nemcsak ez: x vasvázú rom emlékeztet x legborzalmasabb és leg- szörnyűbb tragédiára. A vá­ros múzeumában ma erek­lyeként őrzik a bombatá- ; madás számos „dokumentu­mát”: karórák darabjait, el­szenesedett, megégett ruha­foszlányokat, kettészakított; nadrágszíjakat, elgörbült; evőeszközöket, s a holtak! fényképeit. Hirosima tragikus sorsa hatalmas jelkép. A hábo-; rút nem akaró, a békéért '■ küzdő erők jelképe. A ha- ; Iái kalmárainak, azoknak a kalandor politikusoknak,; akik ma esztelenül az ■ atomtűzzel játszanak, szem- be kell nézniük ezzel a ha- • talmas erővel — az embe­riséggel. K egyelettel és tiszte­lettel emlékezünk Hirosima halottaira. De a '• gyászos emlékezésbe harag ; és gyűlölet is vegyül. P. í>. 17 perces űrséta a hazatérő Apollo 15. körül HOUSTON: ■ Az Apollo 15. három űr­hajósát csütörtökön délelőtt közép-európai idő szerint 10.20 órakor ébresztette a houstoni földi irányító köz­pont. Az asztronauták az ébresztő után az űrhajó be­rendezéseinek ellenőrzésével foglalatoskodtak. A csütörtökön közép-eu­rópai idő szerint 13.30 órá­ra tervezett pályamódosítás elmaradt. A houstoni köz­pont ugyanis közölte az űr­hajósokkal, hogy „az Apol­lo 15. pályája kitűnő”, kö­vetkezésképpen módosításra nincs szükség. Alfréd Worden, az Apollo 15. amerikai űrhajó asztro­nautája csütörtökön délután 17 perces űrsétát végzett. Háromszor tette meg az utat az anyahajó és a kiszolgáló egységben elhelyezett mű­szertartó között. 7,5 méteres „köldökzsinórja” látta el ót az élethez szükséges dolgok­kal és biztosította az össze­köttetést az űrhajóval. Űrsétájának célja az volt, hogy a műszerdobozból ki­emelje a két filmkazettát, amelyek 2,5 kilométer hosz- szú filmet tartalmaznak. Worden ugyanis a műszer­tartóban elhelyezett két ka­mera segítségével fényké­pezte le a Hold mintegy 2,8 millió négyzetkilométernyi felületét. Első két útja során Wor­den a két filmkazettát visz- szaszállította az „Endea­vour” parancsnoki kabinhoz. Harmadik útját a földi irá­nyító központ kérésére tet­te meg, hogy ellenőrizzen néhány műszert, amelyek­kel az űrrepülés során baj volt. Az űrsétát színes televízió közvetítette. A nézők lát­hatták. amint az űrséta kez­detekor a másik asztronau­ta, Irwin, kihajol a parancs­noki kabin csapóajtaján, hogy irányítsa Worden „köl­dökzsinórját”, mozgó ka­merákkal fényképezze ót és később segítséget nyújtson neki a filmkazetták behe­lyezésénél. Az űrséta kezdetekor Wor­den szíve a normálisnak számító 70 helyett körülbe­lül 130-at vert, de az űrsé­ta közben már csak' 90 volt a pulzusa. Worden űrsétája közép-európai idő szerint 16.40 órákor kezdődött és 16.57 órakor ért veget. Deveeseri Gábor végtisztessége Gyászolók sok százas sere­ge vett részt csütörtök dél­után a Farkasréti temetőben Deveeseri Gábor hamvasztás előtti búcsúztatásán. Az 54 éves korában elhunyt Kos- suth-díjas költő és műfordító családtagjain kívül a gyász­szertartáson megjelentek a Magyar írók Szövetsége és a Magyar Fen Club vezetői, eljöttek a pályatársak, a társművészetek és a tudo­mányos élet neves személyi­ségei és körülállták a rava­talt Deveeseri Gábor olvasói, tisztelői is. Egri Nyári Egyetem 71 Téma — az egri barokk Az Egri Nyári Egyetem negyedik munkanapja Vac­lav Mend professzornak, a prágai egyetem oktatójának előadásával kezdődött, aki a cseh barokk építészetről be­szélt a hallgatóknak. Ezt kö­vette dr. Voith Pál előadása az egri barokk jelentősebb alkotásairól. Délután a hallgatók ismer­kedtek a város nevezetessé­geivel. A fiatal külföldi résztvevőket Juhász Tamas, a TIT Heves megyei szerveze­tének titkára fogadta, tájé­koztatta őket a magyar isme­retterjesztés eredményeiről, feladatairól, gondjairól. Délután fél népkor került sor Péter István és Péter Istvánná szilvásvárad! nép­művész házaspár kiállításá­nak ünnepélyes megnyitására a megyei Művelődési Köz­pont Pallas Klubjában. A Nyári Egyetem hallgatói el­ismerő szavakkal nyilatkoz­tak az egyéni ízlésre valló népművészeti jellegű hímzé­sekről és a Péter István ál­tal készített ötletes dísztár­gyakról. A csütörtöki prog­ram ismét egy sikeres, álta­lános elismerést keltő kultu­rális műsorral zárult: a gyön­gyösi Vidróczki Népi Együt­tes mutatta be rangos pro­dukcióját a haSgatojuiak, — Ma délelőtt Levárdi Fe­renc, az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársa tart előadást a feldebrői faliké­pekről. A hallgatók nagy ér­deklődéssel várják dr. Walter Frodl professzornak a bécsi Technikai Főiskola oktatójá­nak referátumát, aki a közép­európai román falfestés időt­álló értékeit mutatja be. Menők és absztraktok A képzőművészeti alkotá­sok terjesztéséről, a forgal­mazás problémáiról és eredményességéről tudósit Moldvay Győző írása la­punk 3. oldalán. I hősprogram motorja Egyre javul, emelkedik a húsellátás és ellátottság színvonala. Mi szükséges ahhoz, hogy ez az örven­detes jelenség tovább is jó ütemben haladjon? Erre keres választ munkatár­sunk a lop 3. oldalán. Két halál Gyöngyösön Súlyos balesetekről tudósí­tunk a lap 8. oldalán. Csütörtökön megkezdődött a csemegeszőlő szürete a markexl Mátravölgye Termelőszövetkezet szőlőjében. Elsőként • Csabagyöngyét szüretelik, melyből naponta 50 mázsányit szednek. A tervek szerint az idén mintegy 15 vagonnyi csemegeszőlőt értékesítenek a termelőszövetkezetiek. Képün­kön osztályozzák a szép szőlő fürtöket. Elszállítják a ládákba rakott csemegeszőlőt. (Foto: Kiss Béla) Közepes mennyiséget, jó minőséget ígérnek a szőlők — Rosszul szigetelnek a hordók A pincegazdaságok elké­szítették az előzetes termés­becsléséket. Az összesített adatok szerint a szőlők jelen­Már csak a hegyvidéki közös gazdaságokban aratnak Befejezéshez közeledik a betakarítás Heves megyében Több mint egy hónapi megfeszített munka után be­fejezéséhez közeledik az aratás megyénkben is. A száz­ezer holdnál több kalászos vetésterületből már csak tíz­ezer hold vár aratásra, amely vegyesen őszi búza, tavaszi árpa és zab. Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának helyettes vezetője elmondta, hogy a következő napokban, elsősorban az egri járás területén, a hegyvidéki környezetben lévő közös gazdaságokra hárul a legnagyobb munka, ugyanis már csak ezekben a ter­melőszövetkezetekben aratnak. A síkvidéki üzemekben már befejezték a termények betakarítását. Koós Viktortól azt is megtudtuk, hogy gabonafélék­ből megyeszerte jók az idei átlageredmények. Nem végle­ges adatok szerint a termelőszövetkezetekben őszi árná- doí í-i mázsát, tavaszi árpából 13,5 mázsát, őszi búzából pedig 13 mázsa holdanként! átlagtermést takarítottak be, leg közepes mennyiséget és jó minőséget Ígérnek. A fürt­hozam ugyan elmarad az elmúlt évektől, a szemek azonban nagyobbak, fejlet­tebbek, mint tavaly ilyen­kor. A szőlők fejlődése egyébként három héttel megelőzte a naptárt, s ha az időjárás továbbra is kedvez, a szüretkor magas cukorfo­kos, a Tokaj hegy alján pe­dig aszús termést takaríta­nak be. Kiváló minőséget ígérnek a badacsonyi, bala­tonfüredi szőlőtelepítések is, a Mecsekben azonban több- helyütt az 50—80 százalékos jégkár lerontotta a termés- kilátásokat. A tapasztala­tok szerint a borvidék nö­vényvédői jó munkát végez­tek: peronoszpórafertőzést nem észleltek, az alföldi szőlőskertek egy része azon­ban még a tavalyi gomba­kártétel pusztításait sínyli. A határszemlékkel egy- időben ellenőrizték a szak­emberek a feldolgozó üze­meket I*. Ezek karbantartá­sát megfelelőnek találták és kapacitásuk bővítésével az idén már-a várható felvá­sárlás — az 1,4 millió hek­toliter — 60 százalékát sa­ját korszerű feldolgozó üze­meikben préselik. Kevésbé volt pozitív ■ a pincék ellenőrzésének ered­ménye. Az új létesítmények­ben rossz minőségű beton­hordókat állítottak be az építők, az üvegbélés össze­sen 50 000 hektoliternyi hor­dókban rosszul szigetel, ereszt. A rossz tapasztalatok miatt a pincegazdaságok új módszerek alkalmazására.- •készültek fel, s ezek szerint a beton és az üveg helyett műanyagot használnak majd a korszerű pincészetekben. Külföldi tapasztalatok alap­ján olyan eljárásokat dol­goznak ki, amelyekkel az üveget műgyantákkal helyet­tesítik. Eredményesen ki­próbálták már az üvegszál­lal erősített műanyaghordó­kat, amelyeknek semmifél« mellékhatását nem észlel­ték az érlelésnél és a tár»* lásnál. Az újdonságok nagy­K á to'7~.rt íl. ni .áf wgr ggfc idén

Next

/
Thumbnails
Contents