Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-27 / 201. szám
Vámbéry Ármin nyomában KOSSUTH *.M Régi melódiák 8.00 A 22-es csapdája. 23. folytatás 9.22 Elő műemlékeink 9,32 Áriák 10.03 Édes anyanyelvűnk 10.10 Szimfonikus zene 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene 13.13 Népdalcsokor 13.43 Elbeszélés U.00 A Gyermekrádió műsora 13.10 Szimba, a király. III. rész 15.25 Operarészletek 10.05 Így élünk magányosan 17.20 Népdalszvit 11.28 Láttuk, hallottuk . . . 17.48 Az Ifjúsági Rádiószínház bemutatója 19.30 A román kultúra hete 20.20 Operettrészletek 20.59 Házimuzsika 22.15 A birkózó VB-ről 22.25 Magnósok, figyelem! 23.10 Mozart-művek 0.10 Éji zene PETŐFI 8.05 Kamarazene 9.00 Ezeregy délelőtt 12.00 Fúvószene 12.15 Cherubini operáiból 12.40 Fiúk és szülök 13.03 Orosz népdalok 13.25 Beszélgetés egy versről 14.00 Mindenki kedvére kettőtől — hatig ... 18.10 A román kultúra hete 18.30 Bach: E-dúr csembalőverseny 18.54 A Növi Sad-1 rádió vidám, zenés műsora 20.28 Öröklakás. Rádiójáték 21.18 Dalok Párizsból 21.45 Beszélgetés a tudománytörténetről 22.00 Orff: Carmina Burana 23.15 Népi zene MAGYAR 17.23 Hírek 17.30 Közvetítés a Magyarország —Olaszország férfi kosárlabda-mérkőzésről 19.00 Hogyan voltam detektív? Lengyel rajzfilm 39.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Nyitott könyv 21.10 Benny Hill műsora 21.50 Látogatás Bortnyik Sándor festőművésznél 22.25 Tv*híradó — 2. kiadás EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4 órakor A kétéltű ember Színes, szovjet fantasztikus film Fél 6 és este 8 órakor Vök úr házasodik Színes, kosztümös, csehszlovák filmvígjáték EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Fel 6 és féi 8 órakor Az utolsó Leó! Színes angol film Főszereplő: Marcello Mastroianni EGRI kert Este fél 8 órakor Halálos tévedés Kalandos indián történet színes, szinkronizált NDK filmen FELNÉMET Szeressétek Odor Emíliát GYÖNGYÖSI PUSKIN Eper és vér GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Boldogság madara GYÖNGYÖSI KERT Augusztus 26-tól szeptember 1-ig: Két élet egy halálért HATVANI VÖRÖS CSILLAG Forró éjszakában HATVANI KOSSUTH Bűntény a Via Veneton HEVES Enyém a világ FÜZESABONY Reménykedők PÉTERVÁSÁRA A szicíliaiak klánja (Felemelt hel'yárak) Egerben: 19 órától szombat re vei i óráig, a Bajcsy-Zsi- utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Jókai utca alatti rendelőben. (TemS; mu - • —„Egyedülálló apa” jeligére, Hatvan: A fogalom és az ezzel kapcsolatos törvények valóban nem olyan közismertek még. Az egyedül álló apa jogai azonosak az egyedül álló anyáéval. — táppénz, családi pótlék, rendkívüli szabadság stb. esetében. Az ön esete azonban nem sorolható ide. Egyedül állónak az az apa számít, aki gyermekét maga gondozza, mert a gyermek anyjától külön él, özvegy, vagy felesége tartósan kórházi, intézeti ápolásra szónál, önéhez hasonló esetben csak arra van lehető- ség, hogy vállalata rendkívüli szabadságot engedélyezzen családi problémáira való tekintettel. Táppénzre egyébként Is csak a gyermek kétéves koráig, (a második évben hatvan napra) a gyermek betegsége esetében van lehetőség. „Bányász” jeligére: Leveléből nem tűnik ki, hogy munkaképessége mennyiben és miért csökkent. Az idevonatkozó rendelet szerint a csökkent munkaképességű dolgozókat, akiket rehabilitálásuk érdekében áthelyeznek, illetve betanításban, vagy szakképzésben részesítenek, a Cs. R. 11. §-a alapján az áthelyezés, illetve betanítás napjától keresetkiegészítésben kell részesíteni, mégpedig: a) ha egészségi állapotuk romlásából eredő munkaképesség-csökkenés miatt munkahelyükön nem tudnak teljes értékű munkát végezni, de öregségi. vagy rokkantsági nyugdíjra még nem jogosultak, s munkaképesség-csökkenésük eléri, vagy meghaladja az 50 százalékot, a betanítás, vagy szakképzés Ideje alatt, de legfeljebb egy évig; b) ha a munkaviszonyban — vagy kisipari szövetkezeti tagságban — elszenvedett üzemi baleset, vagy foglalkozási be- legség következtében baleseti járadékban, vagy rokkantsági nyugdíjban részesülnek és jelenlegi munkahelyükön teljes értékű munka végzésére alkalmatlanokká válnak, ha munkaképesség-csökkenésük mértéke eléri, vagy meghaladja a 30 százalékot, időbeni korlátozás nélkül. Ahhoz, hogy az ön ügyére melyik paragrafus vonatkozik, nem tudjuk az adatok ismerete nélkül eldönteni. Minden esetre fellebbezését ezek ismeretében teheti meg. Képe!! részleges gyengítése Az egész képfelületre ható vö- rösvérlugsós kezelés helyett igen sok esetben csak egyes képrészek kezelése kívánatos. Ki akarjuk pl. emelni a csúcsfényes részeket, vagy csúcsfényt szeretnénk varázsolni oda, ahol valójában nem is volt ilyen, de odakivánkozik ez a fényhatás. Nem egy esetben kell eltüntetnünk a kép egyes részein, pl. a táj hófüdte részein jelentkező fátyolt, vagy élénkebbé. csillogóbbá akarjuk változtatni a kép vízfelületét stb. Előfordulhat olyan eset is, hogy zuhogó esőben, esernyő alatt kell készítenünk egy-egy felvételt, külföldi autótúrákon olyan patak melletti gyönyörű természeti környezetben, ami nagyon megragadta figyelmünket és az egész kép szürke, a víz csillogása pedig egyáltalában nem jelentkezik. A képhatás egyáltaláhan nein szép, nem vonzó. . A felsorolt esetekben igen jó szolgalatot tesz ismét a vörös- vérlúgsó, valamint egy vattacso- rnó és I egy ecset. A kellő mértékben előhívott és fixíroldatban előírt ideig kezelt képet 1—2 percre vízfürdőbe tesszük, majd lecsurgatjuk, vagy leitatjuk róla a vizet. A már nem vizes, de nedves emulziójú képet ezután a vö- rösvérlúgsós oldatba mártott vattacsomóval, vagy ecsettel addig kezeljük, amíg a kellő hatást el nem érjük. Arra nagyon vigyázzunk, hogy itt is lassan dolgozzék a halványító oldat. Az időt semmi esetre sem szabad sajnálni, mert a túl tömény oldat igen gyorsan meszes fehérré változtatja az általu ért képfelületet és eldobhatjuk az egész képet. Inkább öblítsük le többször is a képet és Ismételgessük a halványító oldattal való kezelést. Mindaddig, amíg meg nem jelennek a szép csúcsfények, csillogóvá nem válik a hó-, vagy vízfelület. El lehet érni néhány pere alatt, hogy egy esőben készült felvétel vízfelülete napsütésben tündöklőnek látszik, aminek láttán senkinek sem jutna eszébe, hogy ez valóban nem verőfényes időben készült. A lialványításl munka után Itt is alapos mosásra van szükség, (ötször váltott víz t óra alatt). Különben Idővel kihalványul a kép a ki nem mosott vörösvár- lúgsó utóhatása következtében. Körmendi Károly Ljubával Szamarkandban Moldvay Győző üzbég útijegyzetei IV. A harézei orvostanhallgató Ebéd utáni >étán. a Lenin- park hűvösben álló padján ismerkedtem meg a barna és szelíd tekintetű orvostanhallgató leánnyal, Ljubával. Ennek a találkozásnak köszönhetem, hogy némileg belepillantotta, m az üzbég diákok, az egyszerű üzbég családok életébe. Ljuba Azizova Muhabbet húszéves. Harézéből, 600 kilométerről került a szamar- kandi orvosegyetemre. Szülei kolhozparasztok, s bár nagyon szerény anyagi viszonyok között élnek, felneveltek tizenkét gyermeket. Ljuba a legfiatalabb, Szer- gej a legidősebb. Gagarinnal végezte hajdan a repülőtiszti iskolát, s most Taskentben pilóta. Az ismerkedés első perceiben vizsgáztatni próbálom. — Tudja-e, hol van Magyarország ? 4 Regisztán Szamarkandban, két karcsúbb minarettel. (Ferenczy Imre felvétele) — Európában. — Hallott-e Budapestről? „A vallás úgy terjed, hömpölyög, mint a felhő, s szétmorzsol mindenféle hatalmat. A tudósok munkája megőrzi azt!" Akit idéztem: felvilágosult üzbég államférfi és csillagász, Timur Lenk unokája, Galilei levelező társa, Ulugbeg. Kopernikusz műszereivel. bár nem ismerve annak munkásságát, 62 másodperc eltéréssel állapította meg a csillagászati év hosz- szát, s olyan térképet készí tett a mennyboltról, amelyből csak a későbbi nagy távcsövekkel felfedezhető égitestek maradtak ki. Hatalmas szextánsa, megkopott fokbeosztással, fennmaradt mindmáig, s a második legnagyobb üzbég város, a műemlékekben oly gazdag Sza- markand egyik kultúrhistó- naí érdekessége. Ulugbeg az emirátus legfőbb uraként, fiatalon és váratlanul hunyt el. Feltehetően bűnös kezek játszottak közre halálában. Hagyjuk azonban a múltat, a középkori mohamedán építészet megannyi páratlan szépségű emlékét. Hagyjuk a Regisztán három egymásra tekintő medreszéjét, zömök minaretjeivel, hagyjuk Bibi Khánum romjaiban is impozáns mecsetjét, a hozzá fűződő romantikus történetekre. Állami gazdaságainkban, kolhozainkban ezek a juh- fajték már mindjobban elterjedőben is vannak, jelentősen megnövelve az állatok gyapjúminőségét, tejhozamát, illetve csont-hús arányát... Hogy mennyire fontos helyet tölt be az üzbégek életében a juh, magunk is megbizonyosodhattunk róla utazásunk során. Nincs olyan reggeli, ebéd vagy vacsora, amelyen ne szerepelne juh- termék. máskor a juh húsa. Tej, túró, kefir, majd fűszeres, zsírtalan húsételek egész légiója Es ha hozzájuk igazodó gyomorral rendelkezett az ember, szót sem szólhatott az üzbég konyhára.--------------------- --------------■— .................................................................... ...............................■» L ázár Ervin: A költő és alövészteknő Azt mondják, a finneknek az ember pénteken elmesél egy viccet, faaarccal végighallgatják, s csak vasárnap a templomban kezdenek rajta nevetni. Kínos lehet. De még mennyire kínos! A minap rám is egy megtisztelőén komoly társulatban jött rám a röhöghetnék, éppen akkor, mikor a társaság éke a köz- tiszteletben álló úriember ott tartott a történetében, hogy az ör rákiáltott: „Állj. vagy lövök!” Egyetemi zászlóaljban voltam, nyaranta egy hónapra. Nem hiszem, hogy az aktív tiszteknek sok örömet szereztünk. A mi századunk legszebb katonája egy költő — azaz akkor még költőpalünta — volt; ma a leg népszerűbbek közül való. A vem éppen daliás termetű ifjúra, akt ráadásul akkor még egy cse- nevész agárnál is soványabb volt, nem igen találtak megfelelő kisméretű ruhát, esért aztán zubbonyban is úgy látszott, hogy köpenyt húzott, Ha meg köpenyt húzott, alul is meg fölül is éppen, hogy csak kilátszott egy kis darab költő, egyébként az egesz ember egy többszörösen megtekert derékszíjból, égy bő fedőkben leotnló köpenyből, s egy csillogó szemüvegből állt. A sorban leghátul ment, ha lövészetre mentünk, ő hozta a céltáblát, harcászaton pedig ő volt az ellenség, akit vad diadalorditások és röhögés közepette elfogtunk Nos hat egy ízben lövésztgú- nö' ist gyakoroltunk. A föld meglehetősen köves és kemény volt, a lövészteknönek még s akkorának kellett lennie, hogy az ember hosszában végig tudjon benne feküdni és ne látsszon ki belőle semmi. A többség már nagyjából elkészült, a főhadnagy szemlét tartott a művek fölött. A sor vége felé járt, amikor vésztjósló csendességgel megszólalt: — Magát, hogy hívják? Egy köpeny-gombolyag viszonylag függőlegessé rendeződött, tisztelgés, amennyire attól a marha nagy kabát- ujjtól lehetett és szabályos jelentkezés. A főhadnagy szélütötten meredt a költő-honvéd mesterremekére, amely állott egy pocoktúrás mennyiségű, kikapart földből és egy hozzá méltó gödröcskéből. — Ez kész? — kérdezte mély undorral a gödörre mutatva a tiszt, közben remegett a szájaszéle. A költő magabiztosan rá- vágui. — Igenis. A liszt elvörösödött, elüvöltötte magát: — Ez magának lövészteknö?f Mire a líra jövendőbeli mestere fölényes, oktató nyugalommal megszólalt: — Főhadnagy elvtárs jelentein. nem lövészteknő, lö- véföUfvár. A század a lövészteknő ben fetrehgett a visszafojtott röhögéstől, s nem is tudom mi történik, ha a jovális tizedes meg nem menti a helyzetet. Szerencsére azonban megszólalt: — • i-’-kMona! Aztán nehe ' em legközelebb lövi. .appanytartót csináljon. Apropó s.appany! így., nyö-vel! Középiskolás koromban volt egy vájtfülű, a nyelvhelyességre rendkívül érzékeny magyartanárom. Egyik esztendőben D-re került érettségi elnöknek. A névsor vége felé tartottak már, a vizsgálóbizottság is unta kicsit a ceremóniát. A delikvens éppen József Attiláról felett közepeskén. Hogy minél előbb túllegye- nek rajta, az elnök megállította a fiút, gondolta feltesz egy könnyű kérdést, amit biztosan tud és mehet. Meg is kérdezte mi volt a foglalkozása József Attila apjának. Szerencsétlen legény gondolkodás nélkül rávágta: „Szap- panyfőző.” Micsoda? — kérdezte rezignálton jó tanárunk, s szegény áldozat mit sem sejtve sétált az oroszlán torkába. „Szappanyföző — ismételte meg. A tanár úr most már rángani kezdett az idegességtől (kissé ideges természetű volt egyébként is), de azért még mindig halkan, szelíden mondta az elítéltnek: „Írja föl a táblára.” Barátunk. a táblához sétált és szép, kalligrafikus betűkkel fölírta: „Szappanfőző.” így n-nel. Mindenki felszabadultan felsóhajtott. Na látja — mondta az elnök —, olvassa szépen el. A fiú a tábla felé fordult és szép tagoltan elolvasta: „Szappanyföző.” Így nyö-vel. Az elnök lilára vál- tan kirúgta maga alól a széket, felugrott és ordítva kérdezte: „Hogy hívják magát, szerencsétlen?!” — Szappanyos Ábrahámnak — közötte a megszeppent JM. [m- Átengedtél& l kel. Ismerkedjünk a mai Sza- markanddal, amelynek modern repülőtere összeköti a várost a fél világgal, öt főiskolája pedig egész Dél-Üz- begisztáni'a szóló tudományos és oktató munkát végez. Egyetlen a világon Az itt működő agrárfőiskola létével, kisugárzó tevékenységével függ össze Sza- markand egyik legnagyobb jelentőségű tudományos intézményének. a világon egyedül álló Juhtenyésztés! Kutatóintézetnek a munkája. Pjoir Rozenstein kutató röviden így jellemezte a város északi negyedében felépített intézet működésének lényegét: — A mi hazánk köztudottan kedvezőtlen talajviszonyokkal rendelkezik. Ez határozza meg állattenyésztésünket, ebből erednek a mi feladataink. Olyan juhfajtát igyekszünk hosszú évek óta keresztezések, s egyéb biológiai hatások beiktatásával létrehozni, amely nagyüzemi úton gazdaságosan tenyészthető. Munkánk első fázisaként térkép készült Üzbegisztán juhtenyésztés szempontjából hasznosítható területeiről, hogy eleve kizárjuk a tenyészetek spontán szervezését. További kutatásunk vezetett annak felismeréséhez. hogy meghatározott proyorcióval, az állatok é • - adagolt mikro elemi nkel jobb juhfajta, a mi Viszonyainkat gazdaságosabbon túró egyed jöhet lét— A maguk fővárosa. Olyan mint nálunk Taskent, vagy Moszkva... — S hogyan szánta magát az orvosi pályára? — Nagy volt a család, míg mindannyian otthon voltunk, s mindig akadt köztünk, aki betegeskedett, akiért aggódnunk kellett. Volt még egy testvérünk, járvány vitte el. Akkor gondoltam először arra, hogy gyógyítanom kellene. Fesztelenül kibontja táskáját, darab barna kenyeret vesz elő, s két körtét. — Az ebédem. Csak vizsgázni jöttem Szamarkandba, a menzán ilyenkor nem íőz, nek. Tessék! Nyújtja felém az egyik körtét, s amikor próbálom elhárítani, szomorúság fészkel az arcára. Nem, nem lehet visszautasítani. Még ha fele is mai ebédjének. Hiszen oly szívesen adja. — Köszönöm, Ljuba! S csorog a gyümölcs édes, zamatos leve a torkomon. És táplál, üdít, mint maga Ljuba Azizova Muhabbet, akivel már üzbég földtől búcsúzóban hozott össze jó szerencsém. S aki messzi vidékekről hatszázadmagával tanulja itt a gyógyászatot, hogy szűnjön, kopjon a fájdalom, tűnjön a szomorúság az emberi arcokról. HmüsäzG} 1971. augusztus 27* PttOM*
