Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-27 / 201. szám
Beruházási lázgörbe n. Tervszerű előkészítést, szervezett kivitelezést! Vadászati világkiállítás A vadászati világkiállításon minden a helyére került. Afrikai nagyvadak, európai pavilonok. Mire az első látogatók megtekintik a gazdag anyagot, a televízió, a sajtó jóvoltából valamennyien sejthetjük a kiállítás célját, s azt is, miért éppen Magyarország kapta meg a rendezés jogát, s mint rendező, mit nyújthat a külföldi szakembereknek, turistáknak, valamint a hazai érdeklődőknek. Ezúttal nem a kiállítás sztárjairól szólnánk. Természetes, hogy a kiállításon helyet kapott az egzotikum, helyet kaptak a vadászattal szorosan összefüggő tárgyak, holt és élő állatok. Ha a hazai vadászati lehetőségekben keressük a helyszínválasztás okát, akkor is bőségesen rendelkezésünkre állnak a bizonyító adatok. A magyar erdők-mezők jeles vadászterületek, évről évre több külföldi vadász fordul meg nálunk, közülük senki sem tér haza vadászzsákmány, trófea nélkül. Megvan ennek a maga valutában is kifejezhető jelentősége. És az erdészek, vadászok körében erkölcsi értékét is számon tartják. Maga a kiállítás azonban ennél lényegesen többet nyújt. Jelmondata: „A természet védelme,, önmagunk védelme.'’ összefoglaló jellemzés. A természetről és az emberről van szó. A természet és az ember kapcsola-, tárói. Ami manapság divatos téma. Majdnem biztos, hogy nem múló téma. Az ember évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt hozzákezdett a természet átalakításához, annak reményében, hogy jobbá teszi életét. Eközben mindig érték veszteségek. Az átalakításnak voltak áldozatai. Napjainkban az áldozatok közé sorolandók a világ nagyvárosaiban az elemi létszükségleti „cikkek”, mint például a tiszta levegő, az ivásra, tisztálkodásra alkalmas víz. Magyarország ebben a viszonylatban — a legutóbbi felmérések szerint is szerencsés —, levegőnk, természetes vizeink viszonylag mérsékelten szennyezettek. Éppen a fejlett ipari országok példája bizonyítja azonban, hogy természeti értékeink óvását időben kell elkezdenünk. A vadászati világkiállítás egyik pavilonjában kap helyet az Országos Tjermészetvé- delimi Hivatal. Anyaga a hazai természetvédelem történetét és törekvéseit mutatja be. Láthatjuk — az első találkozás élménye főiként a magyar nézőé, hiszen külföldön a Hivatalnak és Munkájának nagyon jó híre van —, miért nyilvánítottak védetté Badacsony, Tokaj, Hódmezővásárhely—Szeged környéki területeket, miként dolgozhat együtt több minisztérium, és hogyan valósítható meg a- szocialista országok integrációja a természet védelmében. Van mit védenünk, és van mitől. A mezőgazdaság kémizálásával párhuzamosan bomlik meg a biológiai egyensúly, a különböző rovarirtó szerek a madárvilágból is szedik áldozataikat, a talajerózió szinte megállíthatatlan. És mégis. A budapesti és. vidéki előadássorozatokon az ember és természet harmonikus kapcsolatáról, ennek feltételeiről és lehetséges voltáról szólnak az előadók, magyar és nemzetközi példákat sorolva. E harmónia keresése nem újkeletű, de újak a teltételei A hagyományos természet- szeretet a többi között a népművészeti, képzőművészeti alkotások bemutatóján lelhetjük meg. Fazekas-népművészek, festőművészek, filmművészek legjobb művei adnak ízelítőt a természet világának ihlető varázsából. A természeti környezet persze nemcsak lírai gondolatokra készteti az embert. Az erdők értékeinek ipari hasznosítása ugyancsak beletartozik napjaink problematikájába. A fafeldolgozás éppen az utóbbi években éli reneszánszát, állja a versenyt a műanyagokkal, a fémekkel, mert az ember megtalálja az anyagnak legjobban megfelelő hasznosítás módját. A vadászati világiki állítás tehát jóval tá- gabb tematikájú bemutató, mint azt címéből sejteni lehetne. A rendező országnak kedvező alkalom természeti értékeinek és alkotásainak bemutatására. Mór az előkészületek nagyságából sejteni lehetett, hogy Budapesten és a rendezvények többi helységében jól élnek a lehetőséggel. A világ neves szakemberei és a természet barátai látogatnak Magyarországra, ismerik meg nemcsak a gazdagon illusztrált kiállító' termeket, hanem magát a vendéglátó országot. Az effajta látogatás rendszerint nem marad meg az egyszeri érdeklődés szintjén, a vadászati világkiállítás nemcsak fácánra, őzre vadászó vendégeket nyer meg egy-egy jónak ígérkező idényre, hanem értékeinket becsülő barátokat szerez — évekre, évtizedekre. M. D. n várótermek tisztaságra várnak...! ÄZ ÁLLAMI ÉPÍTŐIPAR bár több munkát kezdett el, mint amennyit befejezett, így is 1969. végén 12 milliárd forintnyi igényt utasított el, tavaly már 18 milliárdot. Az építőipar tehát kedvére válogathat a különböző rendelések között. A beruházók pedig versenyeznek a kivitelezőkért, s a mielőbbi kezdés, a gyors befejezés reményében legtöbbször a magasabb árakat, a többlet költségeket is vállalják. Ilyen helyzetben az építők aligha ítélhetők el azért, hogy a nyereség alakulásától függően rangsorolják a feladatokat. A felárat fizető kisebb rendelőket például gyakran, előnyben részesítik a mépgaz- daságilag kiemelt beruházások rovására. Az építési költségek évről évre emelkednek. Ez máris érzékenyen sújtja a magánerős lakásépítőket, és megdrágít] a-a fejlesztést. A felületes szemlélők a kereslet-kínálat megnövekedett szerepével, a piaci törvények spontán hatásával magyarázzák a kialakuló káros helyzetet. Egyes szakemberek! ezért a reform módszerek korlátozását, a központi keretgazdálkodós visszaállítását sürgetik a beruházásoknál. Valójában nem a piaci mechanizmust, hanem a kereslet-kínálat egész népgazdaságon végiggyűrűző feszültségeit kell felszámolni. S a központi irányítás kezében meg is varrnak az ehhez szükséges hatékony eszközök. Egyrészt a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően, az építő-, az építőanyag-ipar, valamint a szerelési' tevékenység gyors fejlesztésével, korszerűsítésével növelni kell a kínálatot és a beruházási piacon. Másrészt pedig a beruházások tervezésének és előkészítésének javításával, az újabb beruházások számának csökkentésével, a hitelfegyelem megszigorításával a szükséges keretek közé lehet szorítani a keresletet. Ismeretes, hogy amíg az ipari termelés átlagosan 32— 34, addig az építés-szerelés 41—43 százalékkal fejlődik a IV. ötéves tervidőszakban. Az építőipar, ahogy mondják, fokozottan iparosodik, technológiája a gyors, koncentrált kivitelezés irányába korszerűsödik. Tért hódítanak a korszerű anyagok és fémszerkezetek, különösen a könnyűszerkezetek, s így a helyszíni kivitelezést egyre inkább a szerelőtevékenység jellemzi. A debreceni, a szegedi, a budapesti 4. házgyár megépítésével tovább fejlődik a nagyipari lakásépítés módszere. Az ipari, a mező- gazdasági, a kereskedelmi létesítmények mind nagyobb hányada épül majd gyorsan összeszerelhető könnyűszer- kezetekből. MEGNÖVEKSZIK a munka- és üzemszervezés szerepe. A korszerű technológiák, e. komplex gépesítés az elő- regyártásban és a helyszíni szerelésben, a nagy értékű speciális szállító, anyagmozgató és emelő berendezések 'kihasználása feltételezi a ritmikus, grafikonszerű folyamatos termelést. A mai gondok jelzik a jövő nagy feladatait. Hány helyen állnak például a drága gépek és toronydaruk, mert nincs időben anyag. Másutt pedig kénytelenek az előregyártott elemeket halmozni, fölöslegesen le-fel rakni, hol itt, hol ott megszakítva a gyártás, a szállítás, a szerelés folyamatos láncát, mert vagy a munkáskéz, vagy az előkészített munkahely hiányzik. A földmunkák, a közművesítés előkészítése, a befejező szakipart tevékenység hagyományos módszerekkel nem képes a szerelők diktálta ütemet követni. A sokszintes lakóházak, csarnokok sokszor néhány hónap alatt magasba szókénnek, az előkészítés és főleg a befejezés viszont néha esztendőket igényelnek. Ez is imilliárdokkal növeld jelenleg a befejezetten, beruházások értékét. Ahogy a kőműveseket, ácsokat, vasbetonszerelőket egyre .inkább szerelők, gépkezelők váltják fel, a kivitelezés ugrásszerűen meggyorsul. Ezért egyik nagy feladat a közműépítés és gépesítése, az alapozás, a szakipari és technológiai szerelő tevékenység fejlesztése, korszerűsítése. Az építő- és szerelőipar munka- és üzemszervezése, a hatékony kivitelezés műszaki előkészítése a rendelő, a beruházó, a tervező vállalatoknál kezdődik. Jelenleg a kivitelezők a lassú, késedelmes, a drága kivitelezés, s köztük saját hibáik következményeit is a rendelőre hárítják. Mert gyakoriak a menetközben! tervmódosítások, hiányoznak az egyes műszaki dokumentációk, s időben tisztázatlanok az építkezés részleteinek műszaki, hatósági, feltételei. A későbbi kapkodást és szervezetlenségei sokszor valóban már a beruházás előkészítésének időszakában „beprogramozzák”. A NEMZETKÖZI tapasztalatok félreérthetetlenül bizonyítják, hogy a beruházás legidőigényesébb szakasza az előkészítés. Ez teszi ki az első gondolattal a kulcsátadásig terjedő idő kétharmad részét, s egyharmada jut csupán a teljes kivitelezésre. Nálunk ez az előkészítési és kivitelezési idő aránya éppen fordított. Különösen az érdemi tervezésre és szervezésre alig marad idő. Ez az érthetetlen előkészületi sietség főleg a felfokozott beruházási igényekből következik. Pedig a végiggondolatlan és kidolgozatlan, elképzelések kivitelezésének hajszolása nem csupán szétaprózza a beruházási kapacitásokat, hanem eleve a messzi jövőre tolja a befejezés időpontját. A józan ész, a rendelő érdeke a beruházások körültekintő előkészítését diktálná. Mégis szinte általános gyakorlat, hogy a szerény előkészületi .időnyereség árát években és milliókban fizetik vissza ,a kivitelezés során. Néha még a beruházások pénzügyi fedezetét sem teremtik meg időben, máskor pedig éppen a nagy sietség okoz a kivitelezés során. váratlan többlet költségeket. A népgazdaság nem vállalhatja magára a felelőtlen döntések anyag’; ódiumát, s az ügyeskedő gazdasági vezetők felelőtlen machinációja nem növelheti a beruházási piac amúgy is meglevő feszültségeit A BERUHÁZÁSI fegyelem megszilárdítása, a féktelen láz csillapítása, az építő- és szerelő tevékenység fejlesztése á legégetőbb gazdasági feladat. Eredményes megoldása nem csupán kormányzati szervekre, a gazdasági vezetőkre hárul, hanem súlyának megfelelően fontos társadalmi, politikai ügy is. A beruházási piac feszültségeinek enyhítése feltételezi az irányítás és az ellenőrzés színvonalának emelését, a felelősségérzet erősítését, a közgazdasági szemlélet fejlesztését. Kovács József Huszonhárom községben vizsgálták az egri járás népi ellenőrei, hogy a vasúti és autóbusz-megállók, az utaslviszol- gáló helyiségek mennyire felelnek meg az egészségügyi követelményeknek. Azon túl, hogy az illetékesek (MÁV, községi tanácsok) az utóbbi időben „számos intézkedést tettek”, más pozitívumot a népi ellenőrök nem tapasztaltak. Nem tapasztalhattak, men — nincs. A MÁV várakozóhelyein többnyire csak két évenként végeznek nagytakarítást. A napi sepregetést semmiképpen nem nevezhetjük takarításnak, de legtöbb helyen még ez a kevés is elmarad, a , »munkának” semmi látszatja. A nagyvisnyói váróteremben legfeljebb 15 embernek jut ülőhely. A verpeléti váró régi. kicsi és sötét, csak kényszerűségből húzódnak ide az emberek, ha az eső beveri őket. Az andomaki váró padjai pe- dig már arra sem valók, hogy összeaprítsák és eltüzeljék: a helyiség tisztasága egyenlő a nullával Az autóbuszvárók szépen megszaporodtak az utóbbi időben, de célszerűségüket tekintve nem soktól valók. Nem biztosítanak kellő védettségei a várakozó utasoknak, különösen rossz időjárás esetén* A váróhelyiségek nem zárhatók, jelentős részében nincs ülőhely sem. Az emberek többnyire a közeli italboltokban várnak a buszok érkezésére (pl. Verpelét, Egerbakta), s ez a megoldás nem mondható a legegészségesebbnek. A tarnaleleszi autóbuszutasoknak lenne megfelelő várócsarnokuk. de azt az italozók birtokolják. Itt „üzemel” ugyanis az APfcSZ büféje, ennek nyitva tartási ideje alatt a helyiség állandóan zsúfolt, részeg, ittas emberek üldögélnek a mocskos padokon, hangoskodnak. káromkodnak; az utazók pedig kénytelenek odakint eltölteni várakozási idejüket. Lehetne még hosszan sorolni a népi ellenőri vizsgálat tapasztalatait, egészen az abszurd módon illertitelen illemhelyekig. Az illetékesek arra hivatkoznak, hogy ők mindent megtesznek a, kulturált és zavartalan közlekedés biztosításáért, csakhát az emberek, az utasok, bennük van a hiba: Tagadhatatlan, hogy vannak felelőtlen emberek, de ezektől is megkövetelhető, hogy a rend és a tisztaság ellen ne vétsenek. Megkövetelhető ott, ahol rend és tisztaság van. De ahol napjában egyszer csak tessék-lássék, szétcsapják seprűvel a por és a szemét nagy- ját, ott aligha követelhetnek rendet, tisztaságot. Márpedig az ilyen seprűzés a bevált gyakorlat, a „számos intézkedés” mellett; vagy — mondván, hogy az emberek úgyis mindent összerontanak — nem is sepernek. Ezért is hívta fel a NEB a járási hivatal egészségügyi csoportjának figyelmét, hogy a járás területén levő vasúti, autóbusz megállóhelyek, várótermek és azok mellékhelyiségeinek egészség- ügyi helyzetét fokozottabban ellenőrizzék, a követelményeket be nem tartókkal szemben határozottan lépjenek fel. szükség esetén pedig szankciókat is alkalmazzanak. (p. a.> Esti séta Egerben Kevés a fény, sötét a város Nemcsak az árut, a fényt is sajnálják az egri üzletek Mintegy 16 milliós beruházással új, korszerű aszfaltkeverő telepet épít Eger- baktán az’ Egri Közúti Építő Vállalat. A KPM közúti főosztálya támogatásával épülő üj létesítmény az Útépítő Tröszt döntése alapján került Heves megyébe, ahol a nagy iramú korszerűsítési munkák miatt nagymértékben megnőtt az aszfalt iránti igény. A „Teltomat” típusú gépeket az NDK-ból hozták. Az aszfaltkeverő- telep tervezett kapacitása mintegy ötven tonna óránként, ami különösen nagy, ha összehasonlítjuk a jelenleg megyénkben működő négy aszfaltkeverő kapacitásával: ezek összesen mintegy 14 tonna aszfalt előállítására képesek óránként! Az egri Közúti Építő Vállalat által bérelt régi, elavult telepeket nem is veszik igénybe, ha az új elkezdi a termelést. Az országban egyelőre mindössze hat keverőtelep működik, amelyeket ilyen «•BDckkcl szereltek fel. Előfe^tnatóiac. -asíníte»' gíteni a megyében jelentkező igényeket. 12 órás műszakot terveznek, egészen csekély munkáslétszámmal; mindössze tíz dolgozó fogja irányítani a gépek munkáját. Az egerbaktai kőbánya közvetlen szomszédságában épülő telep a kőbánya szinte teljes kapacitását leköti, sőt az optimális kihasználás érdekében a bányának még fokoznia is kell a termelését. A korszerű aszfaltkeverőtelep óriási mennyiségű termékének gyors felhasználására. a közúti építő vállalat 3,5 millió forintért egy igen nagy teljesítményű „Főgele” aszfaltbedolgozó gépet is vásárolt. Ez folyamatos üzemelés mellett* képes a telepen előállított ösz- szes aszfalt azonnali elterítésére. Az aszfaltterítő szintén megérkezett már az országba, s megyénkben először a Lenin út korszerűsítési munkálatainál mutatkozik be, amelynek befejezését határidő előtt vállalták az útépítők. Nem nehéz a bizonyítás. Elég egy esti séta, ,,és bárki meggyőződhet róla: kevés a fény, sötét a város. Hiába keressük a korábban megígért díszkivilágításokat, az amúgy is szegényes kirakatok, üzletek cégtáblái is éppen csak pislákolnak. Nem is beszélve a város perem- kerületeiről, ahol a lakók is panaszolják: „vágni lehet a sötétet". A város közvilágítása az építési és a közlekedési osztály felügyelete alá tartozik. Zámbori Ferenc osztályvezetőnek részletesen beszámoltunk esti sétánk tapasztalatairól ... — Én nem mondanám, hogy sötét a város, az az igazság inkább, hogy nem korszerű Eger közvilágítása. A városban nincs ugyan már egyetlen olyan út, utca sem. amely ne lenne kivilágítva, igaz viszont, hogy a korszerű fénycsövekből és higanygőzlámpákból még kevés -w»n Egerben.., Kém- -okso egy-egy utca közvilágításának a korszerűsítése. Hiszen, hogy csaik mást, ne mondjak: a Lenin útnak a vasúti bejáróig eső szakaszának korszerű kivilágítása nem kevesebb, mint hárommillió forintba került. Ezenkívül a város éves villany- számlája meghaladja a négymillió forintot. — Az elmúlt években határozat született Eger nevezetesebb műemlékeinek — minaret, vár. Dobó tér. Dóm — díszkivilágítására. A tervek azonban a mai napig sem valósultak meg. Miért? — Egyrészt mert még folyik a vár rekonstrukciója, a Dóm alatt a Panoráma Vendéglátóipari Vállalat építkezik és a minaret is felújításra szorul. A másik oka pedig, hogy jelentős összegekről van szó. Mindezek ellenére sincs azonban „talonba" téve a díszkivilágítás terve. Ha befejeződnek az említett építkezések, az anyagi lehetcgéseiiiKnEZflieV' ten sor kerül a szóban forgó műemlékek díszikivilágítására. — A város üzleteiben záróra utón lehúzzák a rolókat a reklám-, a cégtáblák ugyanolyan szegényesek, mint az áruválaszték. Ha már Füzesabonyban, Kaiban, Hevesre, Pétervásárára kell menniük vásárolni az egrieknek, legalább a fényt ne sajnálják az egri üzletek ... — Jogos ,a megjegyzés, osztályunk is többször reklamált már ez ügyben. A szép szó azonban eddig nem sokat használt, így erélyesebb intézkedésre van szükség. Akárcsak azok ellen is, akik rendszeresen rongálják a város közvilágítását. Százezrekbe kerül a vandál pusztítás. Kilopkodják az égőket .szétverik a burákat, még az oszlopokat is kidön- tik. — Az elkövetkezendő években várható-e nagyööb változás, fejlődés * varos (Sít^áMfjitássáhm? — A felnémeti, a Baktai. a Lenin útra, a Hadnagy úti lakótelep közvilágítására nem lehet panasz és rövidesen sor .kerül az andomak- tályai út közvilágításának korszerűsítésére is. Minden évben van tehát változás, fejlődés. Mi is azt szeretnénk és mindent el is követünk érte, hogy nappal és este is szebb, ékesebb legyen a város. Az e célra fordítható anyagi erőforrásait a tanács és az ÉMASZ is maximálisan fölhasználja. Egyszerre azonban nem jut mindenre. A fejlesztés minden évben tervszerűen halad, így néhány éven belül valamennyi utca sorra kerül majd. k. j. rMänSitMu. nra, Augusztus 37., patté* Aszfaltkeverő-telep Egerbaktán akadás nélkül ká tudja elé-
