Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-25 / 199. szám
Mire jó a „repi"? r A vállalathoz vendég érkezett. Nem olyan rettenetes magas vendég — de a „fő- vállalattól” jött, jár neki a trakta. Pattan a titkárnő, vállalati büfé, húsz zsemlye, kiló téliszalámi, vaj — „tessék siet- ' ni, mert kikapok...” Kikapott. A zsemlye nem volt egészen friss, indulás azonnal a szaküzletbe, ha nincs bent a kocsi, kérjen taxit — de azt hittem, már el is indult... A vendég friss zsemlyét ropogtatott, a főnök megnyugodott, a taxit kifizették, a büfében elejtett megjegyzést a titkárnő személyes sértésnek vette. Ott ugyanis ezt kérdezte valaki a várakozók közül: „Mondja, meg is rágja helyettük?” A trakta, a bőkezű vendéglátás gyakran téma a dolgozók körében — nagyon jól tudják, hogy a főnök sofőrje miért teszi be a rézbográcsot a kocsi hátuljába, saz adminisztrátorlányok miért lótnak-futnak fehér köténykében, s miért hozza a motoros küldönc a kicirkalma- zott, tudj isten mivel megpakolt szendvicseket... Gyakori beszédtéma, olyannyira, hogy a neh ézkes reprezentációt a köznyelv egyszerűen „repi”-re kurtította, s míg a reprezentáció szóval több dolgot is kifejezhetünk — a „repi” teljesen egyértelmű... /Egészen. természetes, hogy minden vezetőnek, partnerekkel tárgyaló, üzletekkel foglalkozó embernek legyen reprezentációja — egy-egy üveg ital, valami rágni- és szívnivalója, hiszen oldottabb, könnyebb úgy a beszélgetés. Ez tulajdonképpen az udvariasság egyik megnyilvánulása is — valamivel meg tudjuk kínálni a hozzánk érkezett vendéget. Ezt az égvilágon senki sem vitatja, a kapcsolatszerzésnek, a kapcsolattartásnak nagy szerepe van —, hiszen a • jó személyes kontaktusokkal rendelkező vezető sokat segíthet a vállalatának. A kapcsolatszerzés, -tartás egyik kelléke a reprezentáció *—, kelléke és nem formája, ahogy néhány helyen mind gyakrabban tapasztalni... Hallottam vállalatvezetőről, aki az egyik — s nem csak egyik —, alapanyagszállító partner cég képviselőjét úgy megvendégelte, hogy arra még Lucúllus is büszke lett volna. A lakodalmi bőség több mint tízezer forintjába került a vendégszerető vállalatnak. Az emberek persze, hogy morognak, nekik aztán egyáltalán nem volt mindegy, hogy nyereségükből hány forintnyi csúszik le a vendég torkon ... A vezető azonnal visszavágott: igaz, hogy a társvállalat képviselőjének jól tartása felemésztett néhány darab ezrest —, de éppen ezzel sikerült elérni, hogy azt a bizonyos alapanyagot, késedelem nélkül, és valamivel olcsóbban kapják. Így tehát a ráfordított összeg bőségesen kamatozik, az ügyes manőverrel . nemhogy csökkenne, növekedni fog a nyereség. -. Nem kétlem, ezeket az előnyöket valóban a tejban-vaj- ban fürösztéssel lehetett kicsikarni —, de ez a ravaszdi módszer mégis valahol sántít. Nagyon sántít... Mert ha a lagzi fejében valóban olcsóbban adta az árut — ez azt jelenti, hogy saját vállalata dolgozóinak a zsebéből húzott ki forintokat —, az is igaz viszont, hogy ezeknek a forintoknak egy része a másik cégnél nyereségként jelentkezik. Magyarán szólva, önmagunkat károsítjuk meg, mert végül is a mienk az az üzem is, ahonnan elravaszkodták a . forintokat, meg a másik is, ahol lecsapódott ... Az egész dolog sehogyan sem egyezik a szocialista morállal — célja a nyilvánvaló lekenyerezés, de használhatjuk a durvább szót is: megvesztegetés —, és az udvariassághoz már régen semmi köze. Hoci-nesze, legközelebb te jössz, komám... Az emberek számolnak és egyáltalán nem tetszik nekik, ha túlságosan gyakran a borospince, vagy a csárda felé fordul a kocsikaraván. Azt ugyanis igen nehéz lenne megmagyarázni nekik, hogy pusztán vállalati érdekből — az ő érdekükben —, rotyog- tatja a tűz a bográcsgulyást ... Jól emlékszem, nem is olyan régen volt, amikor jó- szerint még a kávét is a maga zsebéből fizette a középszintű vezető, ha vendégét egy feketére invitálta. Ez volt a másik oldal, a túlzott puritánság. Kell a repi. Addig, amíg udvarias gesztus, tárgyalási „kellék” — s nem a lekenyerezés eszköze... Választék a fogyasztók igényei szerint Őszi-téli ruhákból teli raktárakban bőséges készletek állnak az idén. a fogyasztók rendelkezésére — mondották a budapesti RÖVIKÖT Nagykereskedelmi Vállalat vezetői kedden az Országos Piackutató Intézet bemutató- termében tartott sajtótájékoztatójukon, amelyen részt vettek a kiskereskedelem képviselői is. Míg ez év első felében 700 millió forintnyi árut adtak el, a második félévre egymilliárd forinton felüli értékesítéssel számol a RÖVIKÖT. Az ipái- időben felfigyelt a kereskedelem jelzéseire, munkáját a megnövekedett igényekhez igazította, ennek köszönhető, hogy az idei őszitéli szezonban már a múlt évinél jóval — csaknem 14 százalékkal — több lesz a meleg holmi. Felső kötöttáruból 350, alsó ruházati cikkből 400, harisnyából 170, rövidáruból 120 fillió forint értékű jut az üzleteknek. Az árukészlet összetétele is a fogyasztói igényeket tükrözi. A múlt évihez képest például női, férfi és gyei-- mekpulóverből, tréningruhából 20, csecsemőholmiból 30, harisnyanadrágból pedig 35 százalékkal több áll a kiskereskedelem rendelkezésére, s lényegesen nőtt a készlet meleg gyermekholmikból. Számos újdonság is vár a vevőkre; új divatirányzatnak megfelelő, hosszított fazonú mellények, pulóverek, s új kötöttáruk, amelyek már az 1972-es év divatvonalait tükrözik. Különösen szépeik a szabadidő öltözékek. Újdonság a habselyem kötöttáru- gyár Pille nevű acetát-polyamidből készült, rugalmas krepp hatású alapanyaga, amelynői női és gyermek pizsamákat, köntösöket, ágykabátokat varftak. A hazai áruválasztékot a második félévben beérkező mintegy 140 millió forint értékű importtal is bővítik, amit főként az NDK-ból, továbbá Angliából, Olaszországból és Japánból várnak. Az importon belül a tavalyi 20-ról 41 százalékra nőtt a vasalást nem igénylő, s Igen keresett polyeszter, férfi-női és gyermekpulóverek aránya. (MTI) Készülődés az új tanévre Szeptember elején új diákotthont avatnak Egerben Befejezés előtt a központi fűtés szerelése Pétervásárán Késik az átadás Hevesen Megyénk mezőgazdasági szakmunkásképző intézetei várják a diákokat Már csak néhány nap választ el szeptember 1-től, az új tanév kezdetétől, amikor ismét benépesülnek az iskolák, diákzsivajtól lesznek hangosak a folyosók és a tantermek. A csengők az első órák megkezdését jelzik. Ezekben a napokban már mindenütt megtartják a tanévnyitó értekezleteket az iskolákban. így van ez megyénk mezőgazdasági szakmunkásképző intézeteiben is, ahol számba veszik az új tanulókat és osztályba sorolják őket. EGERBEN a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben 165 első osztályos tanuló kezdi meg a tanévet, a másod- és harmadévesele mellett. Czeg- lédi László igazgató arról tájékoztatta lapunkat, hogy öt szakcsoportban — szőlész- borász, gyümölcstermesztő, zöldségtermesztő dísznövénykertész és sütőipari tagozaton — kezdik meg tanulmányaikat a fiatalok. Egyébként öt megyéből — Heves, Nógrád, Szolnok, Haj- dú-Bihar és Szabolcs-Szat- már megyéből — iskoláznak be tanulókat. A legtöbben Heves megyéből jelentkeztek, főként dísznövénykertésznek, ahol a létszám több mint 80 fő. A legkisebb érdeklődés a zöldségtermesztő szakma iránt van. Országos probléma ez, ami ennek a termelési ágnak a korszerűtlenségével és pillanatnyi elavultságával magyarázható. Megyénkben különösen érezteti hatását, elsősorban a hevesi tájon, ahol a csökkenő vetésterületekkel együtt csökken a szakmunkások száma is. Az egri iskolában szeptember 7-én, az ünnepélyes tanévnyitón adják át rendeltetésének az új, három- emeletes diákotthont. A négyszáz fős. modern, központi fűtéssel felszerelt diákszálló kényelmes otthont Ilyen lesz a hevesi Jégverés Baranyában Hazánk egyik legtermékenyebb vidékét — Baranyát —, újabb pusztító jégverés érte augusztus 23-án. Ez volt az idei 23-ik jégverés a megye területén. Ez alkalommal a mecseki hegyháton söpört végig a jégzivatar, tetemes károkat okozva a kertészetekben, valamint a már érett, vagy érésben levő maglucernában, a silókukoricában, a cukorrépában és a kukoricában. Baranyának ezt a vidékét ritkán „látogatja meg” a jég, az idén azonban — a jelek szerint —, a megye egyik részét sem kímélte meg a természeti csapás. A hétfői jégverés azért is rendhagyó volt, mert nem napközben, hanem a koraesti l .(teákban - érte-' a..határt, „Beiva a • «. • - • . • • ’ ..a ' - .. •• ' •' . ^ . * Az egri Finomszerelvénygyár — mint korábbi lapszámunkból már ismeretes — új gyáregység kialakításához kezdett Hevesen. A kivitelezésre megbízást kapott Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat 30 ezer köbméteres földmunkával látott feladatához a tavasszal, s ígérete szerint 1972. végére teljesíti összes vállalását. Eközben könnyűszerkezetes tágas, nagy üzemcsarnok, hőközpont, több raktár, szociális létesítmény épül. A képen még csak maketten látható korszerű ipartelep a nagyközség legjelentősebb léte- ........■»-. ....................... Mtmenye less a IV. ötéves tervben. .... . r n yújt majd a tanulóknak. A diákotthonban a hálótermeken kívül klubszoba és könyvtár biztosítja a tanulók szórakozását. A diákszálló közvetlen szomszédságában új konyhát és éttermet is avatnak. PÉTERVÁSÁRÁN befejezéshez közelednek a gépészképző szakiskola karbantartási munkái. Az egyemeletes épületben szerelik és festik a radiátorokat. A'z iskola központi fűtést kap, melyet a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói készítettek. A szerelést határidő előtt, szeptember 10-re befejezik, ami nem gátolja a szeptember 1-i tanévnyitót. Vadkerti Jenő- né gazdasági igazgató elmondta, hogy az Idén 139 első éves diák kezdi meg tanulmányait Pétervásárán. A korábban átalakított kastélyépület kényelmes otthont biztosít a szakiskola háromszáz tanulójának. A konyha és az étterem viszont már szűknek bizonyul. Űj étterem építéséhez azonban egyelőre nincs pénzügyi keret. HEVESEN a mezőgazdasági szakmunkás továbbképző intézetben szeptember 13-án kezdődik az új tanév, traktoros és méreg kamra-kezelői tanfolyamokkal. A továbbképző tanfolyamokon — melyek két- és háromhónaposak — traktorosokat, méregkamra- kezelőket, rét- és legelőszakmunkásokat, sertés- és szarvasmarha-tenyésztőket képeznek majd folyamatosan. A továbbképzéseken megyénk valamennyi termelőszövetkezetéből részt vesznek, főként a téli hónapokban. A továbbképző intézet udvarán már több mint egy éve építkeznek. Korszerű konyhát és éttermet építenek a hevesi Építőipari Ktsz dolgozói. A munkát azonban sokáig hátráltatta a fűtésszerelés elhúzódása, melyet a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat szakemberei végeztek. A kétmillió forintos beruházás átadási határideje emiatt csúszik, s előreláthatóan csak december 31-re készül el. (mentusz) Hol vannak az építők? Áprilisra ígérték, augusztusra srtu teljesítették! Lapunk február 27-i számában „Nem dőlnek, nem süllyednek az egri toronyházak” című cikkünkben az ÉVM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat egyik műszaki vezetője nyilatkozott az egri toronyházak minősége s biztonsága körül kialakult vitákról. Részletesen elmondta. hogy mi is történt tulajdonképpen az épület falaival, s többször is hangsúlyozta: aggodalomra semmi ok. a lakások nem dőlnek, nem siily- lyednek, a falakon keletkezett repedéseket a vállalat saját költségén, rövid idő alatt rendbe hozza. — „Mikor kezdik el a javítási munkálatokat?” — kérdeziük a cikkben. A válasz röviden és határozottan hangzott: „április első napjaiban”. A lakók, ha a biztató szavak után nem is kapkodtak a szívükhöz, de tudomásul vették a helyzetet, és valamennyien tárt karokkal várták az építőket. összetolták, kipakolták a bútorokat, megszervezték az állandó otthonién ügyeletet, s naponta érdeklődtek, hol vannak az építők, mikor kerülnek sorra? Teltek, múltak a napok, az építők azonban csak nem jelentkeztek. És ez így tart azóta is. Lassan vége augusztusnak is, és az áprilisi ígéretből a mai napig sem lett valéság. Érthető tehát, hogy egyre idegesebb a hangulat az egri, toronyházakban. Unják már a falakon tátongó repedéseket, a falak mozgását, a feldúlt lakásokat, amelyekért százezreket fizetett az állam, szövetkezeti lakások esetében a tulajdonosok. Panaszukkal naponta járják a várost, érdeklődnek -a vállalat gyöngyösi központjában, az egri főépítés-vezetőségen. Az építők azonban mélyen hallgatnak. Nemhogy a lakóknak, de még az Egri Városi Tanács építési osztályának levelére sem válaszoltak. Nem kívánunk pálcát törni a vállalat fölött, de bármennyi gondjuk, bajuk is van, semmilyen kifogással, indokkal sem magyarázható magatartásuk, viselkedésük. Mert ahelyett, hogy gyorsan, tisztességesen rendbe hozták volna az általuk épített sérült lakásokat, hogy mielőbb visszaadták volna a lakók nyugalmát, kényelmét. ígéretükkel, kötelességükkel mit sem törődve, még csak szóba sem állnak a lakások tulajdonosaival. Igazuk van a lakóknak: nemcsak a falak repedtek meg, hanem az építőipari vállalat szavának hitele is. — koós — „fi fatapétátói a vádlóié hálóig” Húsz hazai könnyűipari vállalat szerepel a vadászati világkiállításon. A könnyűipar bemutatója áttekintést ad a vadászathoz, halászathoz és a sporthoz kapcsolódó termékekről. A vadászati világkiállításon kedden sajtótájékoztatón mutatták be a könnyűipar kiállítását. A legnagyobb kiállító a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár. Nagy érdeklődésre tarthat számot a valódihoz teljesen hasonló több színiben készülő, mosható műanyag uss- péta. Nemcsak a vadászba-. zak, a hétvégi háztulajdonosok számára is újdonság, könnyen felszerelhető fürdőszobájuk, amelyet ízléses műcsempe-tapéta egészít ki. Bemutatják a textilipar legújabb sportos őszi-téli ruhaanyagait is. A vadászati világkiállítás alatt 11 divatbemutatót rendeznek. Mmmsm £* i3?l. augusztus 35«, széria
