Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-24 / 198. szám
R/idlá KOSSUTH 8.20 Sanzonok. 8.35 Abilióval a Cupari vadonában.... 8.00 Harsan a kürtszó! 9.35 Brahms! d-moll szonáta. 10.05 Azok a bizonyos pofonok ... 10.20 Bartók: Négy magyar népdal. 10.35 Két szimfónia. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól. 13.47 A keszthelyi „Gcorgikon-napok". 14.02 Mesejáték. 14.49 Éneklő ifjúság. 15.10 A Gyermekrádió műsora. 15.25 Filmdalok. 15.35 Ifjúsági Rádió. 10.05 Decsi népi énekesek. 16.20 A városi szociológiáról. 16.40 Suppé-nyitány. 16.49 Dalok. 17.20 Népi zene. 17.45 Riportmüsor. 18.00 Könnyűzenei híradó, 18.30 A Szabó család. 19.25 A Sellő. Elbeszélés. 20.00 Táncdalfesztivál 1971. Döntő, 22.40 Népdalok. 22.55 Vitaműsor. 23.15 Századunk mesterműveiből. 0.10 Schubert-kórusművek. PETŐFI 8.05 Együttesek Puccinl- operákból. 9.00 Népi zene. 9.50 Karcolat. 12.00 Francia gyermekdalok. 12.11 Fúvószene. 12.25 Dvorzsák: Vin. szimfónia. 13.03 Törvénykönyv. 13.20 Áriák. Kettőtől — hatig..; Zenés délután. 18.10 Látogatás az Országos Levéltárban. 18.35 Éneklő világ. 19.00 Népi zene. 19.25 Stefan Ruha hegedfiestje. 20.50 Jegyzet. 21.05 Nóták. 21.23 Kisvárosi Lady Machbet. Rádióváltozat. 22.20 Zenekari muzsika. 23.15 Operettrészletek. 23.45 Purcell-művek. nrwi MAGYAR 17.18 Hírek. 17.15 Marihuana. Magyarul beszélő NSZK rövidfilm. 17.40 Rólad van szó! 18.05 Nyitott boríték. 18.40 Tárlatról — tárlatra. 19.10 Esti mese. 18.30 Tv-híradó. 20.00 Táncdalfesztlvál 1071. Döntő. I. rész. 21.00 Isten veled, Velencei Dokumentumfilm. 21.45 Táncdalfesztivál 1971. Ööntő, II. rész. Díjkiosztás. 22.15 Tv-híradó. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4 órakor Gábor diák Romantikus, színes, zenés magyar film. Fél 6 és este 8 órakor Darling Lily Színes, kétrészes, zenés amerikai film, (Dupla helyárak.) EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor Az elhagyott házban Szerelem és gyújtogatás. Jugoszláv film. EGRI KERT Este fél 8 órakor My Fair Lady Színes, kétrészes amerikai • film. (Dupla helyárak.) GYÖNGYÖSI PUSKIN Nincs jobb a rossz időnél GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A félszemű seriff HATVANI VÖRÖS CSILLAG Diploma előtt HATVANI KOSSUTH A szent bűnös HEVES Zabriskie Point FÜZESABONY Lány a pisztollyal PÉTERVASARA LUiomfi Bélycgcenfenárium A fciack pennytől a kétkrajeárosig A BÉLYEG, amit a leveleinkre ragasztunk, annyira megszokott, mindennapi dolog, hogy átérezni is nehéz a centenárium jelentőségét, amelynek alkalmából szeptember 4-e és 12re között nemzetközi bélyegkiállítás- nak ad otthont a budapesti Szépművészeti Múzeum. Bizony átéreznénk a bélyeg fontosságát, ha nem volna! Mert volt ilyen időszak is, például a második világháború végén, a felszabadulást követő első hetekben, hónapokban, amikor még nem állt helyre a központi béiyegkibocsátás, s nem egy postahivatalban kézzel írták a borítékra hogy a levelet feladója készpénzzel bérmentesítette. Valamikor azonban minden levelet készpénzért továbbítottak. Bonyolult és hosszadalmas volt így a feladás és a levél kiváltása. Érthető, hogy hamar elterjedt a világon Rowland Hill angol tanító elgondolása, aki 1837-ben adta közre postai reformtervét. Az angol parlament három év múlva elfogadta a javaslatot, amely a levelek súly szerinti, bonyolult tarifájú díjazása helyett bevezette az 1 pennys bélyeget, a black pennyt, amellyel fél uncia súlyig minden levelet továbbítottak. A reformernek még húszezer font nemzeti jutalmat is megszavazott a parlament^ Tegyük hozzá, amilyen hamar elterjedt a bélyeg, olyan hamar lábra kapott a bélyeggyűjtés Is, már a múlt század ötvenes éveiben. Az angolokat követték a franciák, a belgák s a kontinens többi néped. AUSZTRIA 1850-ben bocsátotta ki az első bélyeget, s mondhatjuk: a magyár szabadságharc bukásán múlott, hogy nem egyidejűleg vagy azt megelőzve született meg a magyar postabélyeg. Filatelistáink kutatómunkájának eredményeként előkerült ugyanis az a terv, amelyet Than Mór — Barabás Miklósnak, a kor híres festőjének tanítványa — készített 1848 júliusában. Ez az „egy krajczár”-os bélyeg lett volna a „Magyar államdai posta” első levél- bélyege. Ehelyett azonban — drágult közben az éleit is — első forgalomba került hazai bélyegünk legkisebb címlete kétkrajcáros lett, de addig is rögös volt az út. A szabadságharc bukása után hosszú ideig szóba sem kerülhetett a magyar bélyegkiadás ügyeCsak az 1867. évi kiegye- zéessel fogalmazták meg ismét ezt az igényt. Majd több mint három évi alkudozás után sikerült ebben az ügyben megállapodásra jutni. Nagy munka volt még hátra: a bélyeg megtervezése és főleg — kivitelezése, a bélyegnyomtatás igényes munka — nyomdaiparunk pedig fejletlen volt, hiszen az ország iparosodása csak ez után bontakozott ki. Az első bélyeget réznyomatosra tervezték, de aztán először — ideiglenesen — kőnyomással kerültek forgalomba. Nemzeti vívmány volt ez abban a korban, ha a kiegyezés alapján is. Ez utóbbit jelképezte, hogy a magyar felirat fölött Ferenc József képe állt, s nem a magyar címer, mint az 1848- as bélyegterven.. A bélyeg ilyenformán történelem is. De nemcsak történelem. Emlékszem tanyai tanítókra, akik bélyegek képeivel szemléltették várainkat, városaink nevezetessé, geit, a növényeiket és az állatokat az iskolában. Erre is alkalmas a bélyeg. S NEM VÉLETLENÜL a Szépművészeti Múzeum adott a kiállításnak otthont: a bélyeg műalkotás is. Sajátos kisgrafika, amelynek megvoltak minden korban az igényes művészei. Az igényességből ma sem szabad engednünk, hiszen' túlzás nélkül milliók ízlését finomíthatja vagy zavarhatja ez a kicsi, de nagy példányszámú műalkotás. Németh Ferenc Tanulmány a pályakezdő fiatalok helyzetéről Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács egyik bizottsága széles körűen tanulmányozza a pályakezdő fiatalok helyzetét. Nyolcezer fiataltól, a legkülönbözőbb rétegekből, véleményt kértek a pályakezdés tapasztalatairól, a bérezésről, a munka- feltételekről, a szociális ellátásról, a képzés és továbbképzés helyzetéről, az üzemi légkörről, továbbá arról, hogy milyennek látják érvényesülésük lehetőségeit. Ugyanezeket a kérdéseket a vállalatok igazgatóinak, KISZ- szervezeteinek, a tanácsok mun«»I ÜGYELET Egerben: 19 órától eze:da reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda vég gél 7 óráig, a Jókai utca Jk. szám alatti rendelőben. (Tc- Skon; 17-27.) LONDON Izgatott úriember jelentkezik a hivatalban, beszélni szeretne az igazgatóval. —, Mit óhajt az igazgató úrtól? — kérdezi a titkárnő. — Fel akarom pofozniI Mire a titkárnő bájos mosollyal válaszolja: — Az igazgató úr, sajnos, házon kívül van... Nem tud- nq., uram, felpofozni négy óra után? ... BUKAREST Vasile és Petre beszélget- , vek egy pohár sör mellett. Vasile felsóhajt: — Az én feleségem nagyon szerény asszony, soha sincs semmi kívánsága. Felre nagyot húz az aranysárga italból és hozzáteszi: — Akárcsak az én feleségemnek, az is folyton csak parancsol... TEXAS Egy jól öltözött férfi taxival viteti magát a városi börtön elé: — Megvárjam, uram? — érdeklődik udvariasan a taxisofőr. — Ha van Ideje .. ~. — És mondja, uram, sokáig fog tartani? kaügyi osztályainak és a szaktárcáknak is feltették, s Így a helyzetet különböző szemszögből ismerhetik meg. Százötven fiatallal külön interjút is készítettek, feltárva családi helyzetüket, anyagi körülményeiket, tanulási lehetőségeiket, kívánságaikat, terveiket. A bőséges anyagot a Munkaügyi Minisztériumban — más tárcák és az érintett társadalmi szervek közreműködésével — feldolgozzák, s utána javaslatokat dolgoznak ki a tapasztalatok hasznosítására. (MTI) Vámbéry Ármin nyomában Romon virágoskertek Moldvay Győző üzbég útijegyzetei I. Száz évvel ezelőtt Vámbé- ry Ármin, a híres magyar Ázsia-kutató, dervisnek álcázta még magát, hogy büntetlenül férkőzhessek a bu- harai emír közelébe. Alig hetven éve, a szovjethatalom kibontakozása előtt, Szamar- kandban dívott a rahszolga- kereskedelem. S a taskenti bazárban néhány hete fanatikus mohamedánok fenyegetőzve kapták körül forrónad- rágos útitársnőnket, hogy ilyesféle öltözetben ne is merjen többé mutatkozni az üzbég városok utcáin. — Acélnál nehezebb az embereket hajlítani, formálni, különösen itt, délen, ahol a kánok, ennírek egykori hatalma, s az izlám beléjük vert tanítása mostanáig kísért, sok család szellemi, anyagi erősödését megkötve — mondja a taskenti Üzbég Köztársasági Palota gyönyörű, modem épülete előtt vezetőnk, Amon Kabilov, az itteni utazási iroda egyik sovány, fekete tisztviselője. — Több évszázados elmaradottságot kellett évtizedek alatt behoznunk, s munkánkat szörnyen megnehezítették a természeti adottságok. Tizen- kétmilldónyi lakosságot számláló hazánk nagyobb földterülete kietlen pusztaság, sziklás sivatag, ahol tavasztól őszig 40 fok körüli a hőség és csapadék jóformán nincs. Amit ki tudunk hozni a városok, falvak környékén termékennyé tett földből, ahhoz a kevés gabonához, zöldséghez, gyümölcshöz bizony rengeteg verejték tapad. De ugyanígy igyekszünk növelni gyapot- és teatermésünket a Szír-Darja és Amu-Darja mentén, amelyeknek folyóvize lehetővé teszi, hogy e növényfélék felnevelését biztosítsuk. Egyébként ez a két tennék képezi mezőgazdasági termelésünk értékének közel 80 százalékát, s a legfőbb exportcikkünk. Városnegyed a romok helyén Buszra ülünk, amelynek ülése ragad a forróságtól, s elindulunk a másfél milliós főváros, Taskent külső negyedei felé. Az új keletű, de népi építkezési stílust utánzó és népi motívumokkal díszített központi épületeket elhagyva összedőlt nagy ház tűnik szemünkbe. Mementó ez! S megállunk előtte, hogy pillanatig viszsaemlékezzünk 1966. április 26-ra, amikor reggel 5 órakor négyszer egymás után megmozdult a föld Taskent alatt, hogy a város 200 négyzetkilométernyi területén borzalmas pusztítást végezzen. Negyedmillió lakos vált altkor percek alatt hajléktalanná, szegénnyé, s ha nincs a Szovjetunió népeinek gyors — 'Nem, uram .., Négy év és hat hónap ... PRÁGA A nagyvállalat személyzeti osztályán az előadónő azt mondja a munkára jelentkező fiatalembernek: — Hát, kérem, felvesszük magát. Kezdetben 850 korona lesz a fizetése, később majd emelkedik. Mire a fiatalember tisztelettudóan megjegyzi: — Akkor talán visszajövök később!... MILANO A szoba szőnyegén egy halott férfi fekszik. Tina, a rendkívül csinos fiatalasz- szony — az özvegy —, a rendőröknek magyarázza: — Naponta eljátszotta itt szegény Giuseppém nekem. összefogása, talán most is mindenfelé romok között kellene járnunk. De jöttek az építészek Szibériából, jött a fa a Don mellékéről, Ku- bányból, az építőkő az Uraiból, a Pamírból. Az örmények, türkmének, tadzsíkok gyümölcsöt, ruhát küldtek, Ukrajna rengeteg gabonát, s másfél év múltán már mind, a p"" '--t-enti polhogyan lövi magát agyon ezzel a pisztollyal... Hát tegnap aztán megtöltöttem neki... PÁRIZS Egy férfi be akar menni a Monte-Carló-i kaszinóba. A portás eléje áll: — Bocsánat, uram — mondja udvariasan —, nyakkendő nélkül nem lehet be- benni! A férfi tiltakozik: — Hogyhogy nem lehet, hiszen ott áll egy férfi ing nélkül... — Igen, kérem, de az az úr nem jön, hanem távozik ... HAMBURG Az elítélt új cellatársat kap. — Magát mi juttatta ide? — kérdi kíváncsian. gár beköltözhetett az újonnan épült utcák földrengés- álló, emeletes épületeibe. Felkerestük az új, hatalmas kiterjedésű lakótelepet, Taskent legmodernebb városnegyedét, ahol levegősen, zölddel övezve sorolnak egymás mellé a romok helyére szökkent 8—10 emeletes házak. Impozáns, szemet gyönyörködtető látvány. S megható ugyanakkor, ahogyan a helybeliek megörökítették a segítségükre siető népek áldozatkészségét. Minden köztársaságról elneveztek egy utcát, most pedig olyan szobor felállítását tervezik, mely az építőmunkások helytállását őrizné meg az utókornak. Üzbég virágoskertek Taskent sok mindennel fölkeltette már érdeklődésünket, s a világ figyelmét. Hétszáz csőből vizet égbe lövellő szökőkútja mögött, a kormány régi székhazában írták alá a „taskenti memoI ♦ — A korikurrencia —j mondja a jövevény. — Miféle konkurrencia? # — Ugyanolyan bankjegye-j két nyomtam, mint az dl-j lám... X BELGRAD I A televízió képernyőjén» megjelenik a felírás: Most (, következő filmünket tizen- J hat éven aluli nézőinknek» nem ajánljuk! 'j — Papa, miért alkalmatlan* ez a film tizenhat éven alu-* liaknak? — kérdi a papát I tizenkét éves leánya. * — Hallgass, Jovanka, fi-\ gyelj oda, és majd meglá-1 tód!... ZÜRICH Nemzetközi mérkőzést közvetít a tv. A balszélső lefut { és az alapvonalnál ügyesen J begurít. A labda azonban* érintetlenül elsüvölt a kapu• előtjt. A belső csatárok las- { san mozognak és nem érik el j a labdát. A közönség felmo-* rajlik. A tv-riporter a kitűnő í lehetőséget látva, lemondóan1 mondja a mikrofonba: I — És kérem, ilyenkor ilyen remek helyzetben nincs* kéznél egy láb!... Révész Tibor gyűjtéséből randumot” és találkoztak Tk- dia, Pakisztán képviselői, hogy pár éve kirobbant ellenségeskedésük dolgában próbáljanak egyezkedni. Tas- kentben zajlott le 43 évvel ezelőtt az első szovjet televíziós kísérleti adás, mely odáig vitt, hogy ma már 3 csatornán sugároz műsortaz üzbég televízió, s lesz jövőre színes adása. Minden ide látogató megcsodálja az új lakónegyedbe vivő sugárút bal oldalán a szobrokkal díszes Költők Parkját, amelyben központi helyet foglal el az üzbégek nagy nemzeti poétájának, az 500 éve született Alisar Navojinak nemesen egyszerű portréja. S itt találjuk a közép-ázsiai mohamedán építészet egyik legszebb alkotását, a XV. századból származó Kukeldás- medreszét, amely templom és papi iskola szerepét töltötte be egykor, s hordozója mindazoknak a stílusjegyeknek, amelyek megkülönböztetik e földrész épületeit más tájak mecsetjeitől, minaretjeitől. Meglepő, s üdítő a 2000 éves város parkjainak sokasága is a szélsőséges időjárás viszonyai között. S tisztelni kényszerül az ember az üzbégek szenvedélyes lendületét, ahogyan minél több fa, bokor, cserje és virág meggyökereztetésével igyekeznek még elviselhetőbbé tenni az életet e kőrengetegben. Nyitott csatornákban folydogál mindenfelé az életet jelentő víz. Sok helyen csővel öntöznek, máshol szórófejből permeteztetik a messzi folyókból nyert vizet a parkok, útszegélyek fáira. A fa féltett, óvott „élőlénye” minden üzbég városnak, s többféle módon segítik elő a növényzet elburjánzását. Közöttük talán legszebb, amikor az üzbég apa, kisgyermeke világrajöttével, elültet egy növendékfát a nagy esemény emlékére. Jelentős is ez a vállalkozás! Különösen ha azt vesz- szük számba, hogy pillanatnyilag 165 ezer olyan anya él a Magyarországnál ötször nagyobb területű Üzbegisztánban, akinek tizennyolcnál több gyermeke van. Virágoskerteknek nevezi a nép ezeket az apróságokban gazdag udvarokat. S igen nagy tisztelet övezi a családanyát, aki gyerekeinek felneveléséhez magas összegű anyagi támogatást kap az üzbég államtól. (Következik: HOGYAN LESZ A PUSKÁBÓL FONÖGÉP) Helikopteres szöktetés a börtönből Kalandregénybe illő módon — egy helikopterrel — szökött meg két elítélt a Mexikóváros egyik külvárosában levő börtönből. Mint a börtön igazgatója később beszámolt róla, egy kis kék helikopter landolt a börtön területén, a két fe- gyenc — akik hamisításért kapott hétévi börtönbüntetésüket töltötték — felkapaszkodott a fedélzetre, a gép a magasba emelkedett és eltűnt az ámuló őrök és foglyok szeme elől. Országos méretű hajtóvadászat indult a szököttek és szöktetőík kézrekerítésére és a börtönben is letartóztatták mindazokat, akiknek mulasztása folytán a helikopter egyáltalán leszállhatott — tette hozzá az igazgató. Stumme 1971. augusztus 21„ kedá Allser Navoji emlékműve a Költők Parkjában. (Ferenczy Imre felvétele)
