Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-23 / 197. szám

Jól szabályoznak-e a szabályozók...? Tallózás középtávú tervekben Évi egymillió jövedelemnövekedés a hevesi járás nyolc termelőszövetkezetében Á központjuk: Petőfibányc A munkahelyük: Dunántúl LAPUNK -korábbi számai­ban megvizsgáltuk, hogy az idén életbe lépett közgazda- sági szabályozók hogyan hat­nak a gyöngyösi és az egri járás termelőszövetkezetei­nek gazdálkodására, továbbá a Mátrai Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság tevékenységé­re. Vizsgálódásunkat tovább folytatva, ezúttal azt ele­mezzük, miként hatnak a szabályozók a hevesi járás termelőszövetkezeteinek ter­melésére. Mint ismeretes, az MSZMP gazdaságpolitikai irányelveit figyelembe véve a termelő- szövetkezetek a közelmúlt­ban elkészítették ötéves, kö­zéptávú gazdálkodási tervei­ket. Ezeket vizsgálva a Dél- Heves megyei Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­ségének termelésfejlesztési csoportja felmérést készített A hevesi járás területén, Komló és Tiszamána körze­tében nyolc nagy területen gazdálkodó termelőszövetke­zetben azt vizsgálták, hogy a következő években a helyi adottságokat figyelembe vé­ve a közgazdasági szabályo­zok milyen hatást gyakorol­nak majd az üzemek terme­lésére. A vizsgálat megálla­pítja, hogy a nyolc termelő- szövetkezetben a középtávú tervek alapján, évente egy­millió forint jövedelemnöve­kedést irányoznak elő. A kö­zös gazdaságok ezt úgy kí­vánják elérni a következő öt évben, hogy javítják a termelés szerkezetét Bizo­nyos szakosodásra irányul az a törekvés, hogy az eddig termelt 16 növényféleség he­lyett tizenhármat termelnek majd. A növénytermesztés a jövőben fokozott gépesítést és koncentrált munkaszerve­zést követel meg az üzemek­től. TANULMÁNYBÓL az mintegy tíz százalékkal csökken majd a búzaterület a szövetkezetekben. A terü­letcsökkenés és a kenyérga­bona-termesztés külön támo­gatásának megszüntetése el­lenére sem romlik a helyzet, növekedni fog az átlagter­més, a jelenlegi 12,4 mázsa helyett 15,5 mázsára kataszt- rális holdanként. Ehhez azonban az agrotechnika fo­kozott betartására, illetve optimális műtrágya- és vegyszerhasználatra lesz szükség. A kenyérgabonán kívül, a szántóföldi növények között oly fontos kukorica vetéste­rülete öt év alatt 25 száza­lékkal nő majd. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek a ku­korica átlagtermését is nö­velni kívánják, a tervek sze­rint 18,5 mázsáról több mint 23 mázsára. A középtávú ter­vekben részletesen szerepel a cukorrépa, valamint a zöld­ségtermesztés is. Mindkét termelési ágban várható te­rületcsökkenés a következő öt év alatt Ami a cukorrépát illeti, a termelőszövetkeze­tekben átlagosan 130 holdon termesztenek répát, viszont az eddigi 180 mázsa helyett kétszáz mázsára növelik a terméseredményt. Nem mondható el ez a zöldség- termesztésre, mivel a vetés- terület további, legalább 45 százalékos csökkenésére le­het számítani 1975-ig. Ennek több oka van. Készben a gé­pesítés hiánya, a kézi mun­kaerő — főként a női mun­kaerő — további csökkenése és a jelenlegi kedvezőtlen felvásárlási és fogyasztói ár­szerkezet — állapítja meg a tanulmány. A növénytermesztéssel párhuzamosan — éppen a szabályozók hatására — az állattenyésztés jelentős fel­is kitűnik, hogy öt év alatt lendülése várható. A vizsgá­Műanyag takarmánysilók Rózsaszentmártonból .4 Fővárosi Műanyagipari Vállalat rózsaszentmártoni v . ben hatalmas elemekből állítják össze a 10 és 20 ke'j- ;res takarmány silókat. Naponta 3 darab ilyen tartály hagyja el a gyártócsarnokot, összesen 100 ezer forint érték­ben. A silótartályok felét termelőszövetkezeteinkbe, állami gazdaságainkba szállítják, a többit exportálják. Az üvegszálakkal erősített poliészter anyag minden tu­lajdonságában kiváló. IM*H Foto — Kunkovács László lelve lat adatai szerint az állatál­lomány ellátásához szükséges takarmánymennyiséget a szö­vetkezetek hozamnöveléssel kívánják biztosítani. A hús­termelés, három állatfajra — szarvasmarhára, sertésre és baromfira — vonatkozóan, csaknem 14 százalékkal nő majd a középtávú tervek sze­rint. A jelenleg egy tehénre jutó 2400 liter évi átlagos tejtermelést 2750 literre emelik a szövetkezetek. A sertéstenyésztésben pedig mintegy 22 százalékkal növe­lik a kocaállományt. Mind­ezek megvalósítását segítik elő a már meglevő és az épülő szakosított telepek. A területi szövetség tanul­mányának érdekes része a munkaerőhelyzet, a személyi jövedelem és a beruházások közötti kapcsolat elemzése. A vizsgálat megállapítja, hogy a következő öt évben továb­bi munkaerő-csökkenéssel kell számolniuk a termelő- szövetkezeteknek. Ez részint a tagság elöregedéséből, il­letve az ipar „elszívó” hatá­sából következik. Ahhoz, hogy a tagság személyi jöve­delmének jelenlegi szintje 10 —15 százalékkal növeked­hessen, — mint ahogy az a tanulmányban szerepel — el­sősorban gépi beruházásokra lesz szükség. Csak nagyobb arányú gépesítés és a kémiai anyagok fokozottabb alkal­mazása teszi lehetővé, hogy a szövetkezetek évente átlago­san egymillió forint jövede­lemtöbblethez juthassanak a pillanatnyilag érvényben le­vő közgazdasági szabályozók irányítása mellett. A MEGVIZSGÁLT közép­távú termelésfejlesztési ter­vek reálisak — a tanul­mányban foglalt értékelés szerint. A hevesi járás ter­melőszövetkezetei az orszá­gos átlagnak megfelelő szin­tet akarják elérni a negyedik ötéves tervben, a termés- eredményeket, illetve a tag­ság személyes jövedelmét il­letően. Ahhoz, hogy a terv­ben foglaltak megvalósul­hassanak a szövetkezeteknek a következő években még jobban ki kell használniuk természeti és közgazdasági adottságaikat, valamint üze­mi tartalékaikat. s, Mentusz Károly Megyénk egyik legfiata­labb munkaadója a Mátra- álji Szénbányák Csővezeték­építő Üzeme, amelynek szü­letése, elnevezése — talán emlékszünk még rá — an­nak idején bizonyos fokig meglepetésnek számított vi­dékünkön. Inkább csak sej- hettük a vállalkozást, mint­sem valójában értettük vol­na... Azóta persze köze­lebb kerültünk a megisme­réséhez — szolgálatába sze­gődött hajdani lignitbányá­szok, Lőrinci környéki em­berek beszéltek róla, s több­ször is foglalkozott vele az újság — nem csodálkozunk már különösebben, ha szó­ba kerül. Pedig az üzem, s dolgozói megérdemlik a csodálatot! Olyan profilt találtak ugyan­is, amelyben már az idén 80 millió forintos programmal — sok régebbi, nagyobb üzemet, vállalatot túlnőve — dolgozhatnak, több mint 16 milliós nyereségre számí­tanak. Feladataikban változatla­nul a Kőolaj- és Gázipari Tröszttel kooperálnak. Ál­talában a Dunántúlon telje­sítik megbízásaikat. Ebben az évben például Göd tér­ségében, a dunakeszi—váci vonalon, Százhalombattán, az ajka—veszprémi szaka­szon, Kápolnásnyéken. Leg­utóbbi „támaszpontjukról” éppen mostanában költöztek népesebb csapattal Ajkára, ahol nem kis feltűnést kel­tettek modern lakókocsijaik­kal, hiszen a kerekeken gör­dülő kis „épületek” között a hálófülkéken kívül fürdő-, sőt főzőhelyiségnek berende­zett „házikók” is vannak. S a tábori felszerelésben a rá­dió, a tv-készülék ugyan­úgy megtalálható, mint pél­dául a gáztűzhely, vagy ép­penséggel a hűtőszekrény, hogy könnyebb legyen elvi­selniük az embereknek a családtól való távollétet, a petőíibányai üzem dolgozói lobban érezzék magukat. Ugyanezért létesítették egyébként nemrég az új mű­hellyel egy tető alatt a klub­szobát és választottak hozzá agilis kultúrfelelőst is. Hegesztők, szigetelők, ne­hézgépkezelők, szállítók, ál­lomásépítők, szerelők — és természetesen: petöfioányai irodai dolgozók — alkotják az üzem gárdáját, amely­nél egyébként kivételesen nincsenek létszámgondok. Egyrészt a bérezés, az elfo­gadható jövedelem, másrészt pedig talán az állomány zö­mét adó külszolgálajosak munkarendje miatt. Az ide­genben eltöltött kilenc-tíz napot ugyanis öt-nyolc na­pos pihenőidő követi, ami nem megvetendő még akkor sem, ha a munkával töltött műszakok hosszabbak is az átlagosnál. Az üzem valamennyi rész­lege bekapcsolódott a bri­gádversenybe, s így együt­tesen már a szocialista üzem címért küzdhetnek az idén. Közös igyekezetüknek már eddig sok a látszata, az ered­ménye. ami — többi között — megmutatkozott az első félév célkitűzéseinek négy­millió forintos túlteljesítése­ben. Valószínű azonban, hogy a siker még nagyobb lett volna, ha időközben az anyagellátási zavarok nem hátráltatják a munkát. A Petőfi bányáról irányí­tott csővezetéképítő üzem az együttes erőfeszítések Íratá­sára szépen gyarapszik. Már csupán gépkocsiból két tu­catnyi segíti mindennapi munkáját, s gépparkjuk to­vábbi fejlesztéséhez jelen­leg is új, önjáró csöszigete- lőt várnak. Ez utóbbi — mint Martinkovics Ernő párttitkár mondta — nem­csak annyiban jelent előnyt, hogy általában kis kezelő- személyzetet igényel, hanem abban is. hogy a szigetelés mellett történetesen árokba is helyezi a csöveket. A jó start után, ahogy ki­tűnik. a folytatás sem rossz. A Mátraaljí Szénbányáknál joggal bíznak az üzemben — az üzem pedig újra meg újra bizonyítja is, hogy a vállalatnál valóban számít­hatnak rá. (gyómi) Tudnivalók a vadászati világkiállításról a nagyközönség számára A vadászati világkiállítás rendezősége közzétette a nagyközönség utazásával, be­lépésével és a rendezvények látogatásával kapcsolatos ál­talános tudnivalókat. A világkiállítás augusztus 27-én, délután 3 órakor nyitja meg kapuit a nagy- közönségnek; az utolsó láto­gatói nap: szeptember 30. A kiállítást reggel 9-től este 9-ig látogathatják a vendé­gek, a pavilonokat azonban mór este 7 órakor bezárják. A belépőjegyek 12 forint­ba kerülnek, a diák- és gyermekjegyeket 6 forintért árusítják. A világki­állításra esti belépőjegyet is kiadnak, 10 forintos áron: ezzel 17 óra után lehet be­lépni a területre. Az állandó belépőjegy 400 forintba ke­rül. Egy másik állandó be­lépőjegyet 500 forintért áru­sítanak, ennek tulajdonosa a kiállítás valamennyi ren­dezvényét megtekintheti, ideértve a szórakoztató és egyéb műsorokat. A nemzetközi lovasverse­nyéken a tribünjegyet 10, il­letve 15 forintért árusítják, az állóhely pedig 8 forintba kerül. A hazai lovasrendez­vények tribünjegye 8, illet­ve 10 forint, az állóhely 6 forint. A kutyaversenyek be­lépőjegyét 10 forintért áru­sítják. A szórakoztató ku- tyabemutatók — amelyeket a lovaspályán rendeznek meg — tribün jegye 8, illet- [ Két ezren — eg'r hátból Vízgondok Gfiügpsoroszlan Délelőtt 10 óra. 33 fok ár­nyékban. De hol van Gyön- gyösoroszi főutcáján ilyenkor árnyék? Az átszeli kútiből egy öreg néni éppen vizet vesz. — Adna egy kis vizet, né­ni? — Adok persze, de ebből ne igyon. Inkább jöjjön be hoz­zánk. Ebben a házban la­kunk — mutatja —, majd megkínálom hideg szódavíz- zeL — Miért, nem szabad eb­ből a vizböl inni? — Nem egészséges ez, fiam. Ezt mondta az orvos és a ta­nácstitkár is! ★ Bekopogtunk a községi ta­nács titkárához, Halász Sán­dorhoz, és tőle kérdeztük meg: miért ihatatlan a közkutak vize Gyöngyösoro- sziban? — Évekkel ezelőtt a Kö- JÄL-szakemberek jártak a faluban és alaposan megvizs­gálták az ivóvizet. Kiderült, hogy a vízben az átlagosnál nagyobb a mangán- és vas­tartalom, s a talajvíz is ma­gas a faluban. Sok háznál csak ásott kútból isznak az emberek, de e kutak vize ki­vétel nélkül colibacilustól fertőzött! A huszonhat köz­kút közül mindössze egyben található tistoa. az egészség­re ártalmatla L Ív íz A vizs­gálat után kértük a lakoso- sokat, hogy ne igyanak a fer­tőzött kutak vizéből, de leg­többen még mindig azt isz- szák, mondván: „Nagyapá­ink sem ettől haltak meg ...” — Hogyan próbálják a vízellátást javítani? — Naponta 150—170 üveg szódavizet hozatunk Gyön­gyösről. Két boltban és a há­zaknál is kaphatók. A cse­csemőknek és iskolás gyer­mekeknek pedig jódozott vi­zet szállítunk. Dr. Tóth Jánossal, a kör­zeti orvossal az utcán talál­koztunk, egyik betegétől jött. Kérdésünkre elmondotta, hogy az. orvosi rendelő napi forgalma átlagosan 60 beteg. Nyáron a nagy melegben még több hasmenés, gyomor- bántalom, bélhurut és bőrbe­tegség a leggyakoribb panasz. És még' egy sajnálatos jelen­ség: Gyöngyösoroszibam min­den második gyermek bélfér­ges. E betegségek okozója több­nyire a víz. A szomjat nem oltja, tisztálkodásra nem al­kalmas, mert a bőrt kiszárít­ja, s így a test „első védelmi vonala”, a bőr nem tudja kellőképpen ellátni feladatát —, a test védelmét. — Hogyan akarják. Gynn­gyösorosziban a vízgondot m égszv*.uv - iw ( ^ íkvVvieztük ismét a községi tanács titká­rát. — Víztisztító berendezés építését tervezzük a falu és a bánya közé! Az ércbányá­ból vezetéken hozzuk majd le a vizet a faluba. Ez vi­szont csak úgy lehetséges, ha előbb megalakítjuk a víztár­sulatot. Egy-egy tagnak 4690 forin­tot kell befizetnie, havi rész­letekben, mert csak így tud­juk az építkezés anyagi fe­dezetét megteremteni. A terv­dokumentációk ez év végére elkészülnek, a kivitelező a Gyöngyösi Vízmű Vállalat. Később ők is üzemeltetik. Jelentős segítséget kapunk a helyi tsz-től is, mert ők a kötelezettségükön túl, na­gyobb összeggel járulnak hoz­zá a víztisztító építéséhez. Reméljük, a mai tervből rö­videsen valóság lesz és nem hallunk többé panaszt a víz­re. ★ Akad a gyöngy ösorosziak között, aki sokallja a közel ötezer forintos hozzájárulást. Való igaz: ötezer forint nem kis pénz, de ha arra gondol­nak, hogy összegyűjtve a sok ötezer forint egy létfontossá­gú berendezés anyagi fede­zetét jelenti, úgy megéri, hi­szen az egészség mindennél többet ér. Pataki SwmcW ve 10 forint, az állóhely pe­dig 6 forint. A nemzetközi termés zetfilm-fesztivál hiva­tásos művészfilmjeinek ve­títésére a Vörös Csillag Mo­ziban kerül sor. A vidéki látogatók ked­vezményes utazásra jogosító belépőjegyeket vehetnek igénybe: A jegy tulajdonosa 33 százalékos mérséklésű vasúti jegy váltására jogo­sult. Az igazolványt az in­dulási állomáson, majd a világkiállítás területén levő MÁV-kirendeltségen le kell bélyegeztetni. Megjelent a DELTA augusztusi száma A betegségek földrajza új tudományág és sok fontosat elárul az ember és környe­zetének, az egészség javára szolgáló vagy betegséget okozó kapcsolatairól. A Del­ta Magazin új száma ebben a témakörben pl. a víz ösz- szetétele és az érbetegségek, a talaj fémtartalma és a rák közötti összefüggéseket taglalja. Izgalmas régészeti téma az 5500 éves Tepe Yahya feltárása, csillagá­szok és fizikusok firtatják az égbolt színpompájának titkait. Közli a lap az ult­rahangok hatásmechanizmu­sával kapcsolatos alapvető, molefkulárbiológiai kutatá­sok eredményeit. A torony - házak sajátos mikroklíma- hatása, a tengeri mélymerü­lés új lehetőségei, az építé­szetben alkalmazott új bur­kolóanyagok és az önműködő gyárak létesítése felé veze­tő út szerepel még a na­gyobb cikkek témái között. Ezenkívül számos ötlet, ta­lálmány, tudományos hír, in­formáció teszi tartalmassá a lapot, amelyet ezúttal is száznál több — javarészt színes — fénykép tesz gaz­dagabbá. Mmm,Q Lili. augwakuk S3,,

Next

/
Thumbnails
Contents