Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-20 / 196. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXII. évfolyam, 196. szám ÁRAS FORINT 1971. augusztus 20., péntek Ali r Bn w í alkotmány tiszteletére Alkotmányunk unnopen ünnepi tanácsülés Hatvanban Irta: Fekete Győr Endre, a Heves megyei Tanács elnöke A történelemnek vannak fordulatai, ** amelyek a magúik korszakos jelen­tőségével ezer év múltán is megkövetelik a megemlékezést. A megemlékezésnek nem azt a fajtáját, amely kimerül tisztelettudó főhajtásban, hanem azt a másikat, amely gondolkodásra, távlatok és tennivalók ku­tatására, következtetések levonására ösz­tökél. Augusztus 20-át népünk hagyománytisz­telete és a szocializmus ügyéhez való őszinte elkötelezettsége avatta nagy nem­zeti ünnepünkké. Alkotanányimk megalkotásának évfordu­lója legnagyobb történelmi ünnepeink közé tartozik. Hangulatát a hagyományoík, az alkotó gondolatok, a beteljesülések és a tő­lük elválaszthatatlan megújulási törekvé­sek töltik meg. Alig több, mint két évtizede ünnepeli ük ezen a napon új államiságunk megalakítá­sát, melyhez szorosan kapcsolódik a törté­nelem évezrednyi haladó, értékes hagyo­mánya, nemzeti tudatunk fejlődése. Az al­kotmány ünnepe emléket állít a magyar államiság előtti zászlóhajtásnak, az új, a szocialista hatalom győzelemre vitelének, folyamatos, céltudatos továbbfejlesztésének egyaránt A magyar áüara megalapítójának — t. István, király elévülhetetlen történelmi ér­demeinek, államszervező nagyságának, az új iránti kemény akaratának — állította népünk emlékeztetőül augusztus 20-át Nagy nemzeti hagyományunk igaz, őszinte tisztelete vezette törvényalkotóinkat 22 év­vel ezelőtt amikor megfogalmazták és élet­be léptették alkományunk mindmáig ér­vényes szövegét amikor államalapító ki­rályunk emléknapját választották törvény­re emelésének időpontjául Vállalták a párhuzamot, érezték, sőt tudták, hogy tör­ténelmet csinálnak, legalább olyan értékűt, mint első királyunk: szenvedésekkel teli ezredéves küzdelmet zártak le, amikor új történelmi korszak beköszöntését új haj­nal hasadását iktatták törvénybe. Az 1945—1948. közötti szakadatlan, kí­méletlen politikai és társadalmi harcok­ban végérvényesen eldőlt a „ki kit győz le” kérdése és a kommunista párt által ve­zetett magyar nép széles tömegei a szocia­lista társadalmi rendszert választották. Ezt a perspektívaválasztást öntötte jogi formába a Magyar Népköztársaság 1949. augusztus 20-án elfogadott alkotmánya, amelynek megünneplése ma már legszebb hagyományaink közé tartozik. A magyar történelemnek jelentős állo­mása volt ez —, újabb lépcsőfokot jelen­tett államiságunk fejlődésében, mert meg­szűnt a közhatalomnak a dolgozó töme­gektől távol álló, vele szemben álló jellege. Szocialista államrendünk alaptörvényé­nek eső két szakasza félreérthetetlenül megfogalmazta: „Magyarország népköztár­saság. A Magyar Népköztársaság a mun­kások és parasztok állama. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dol­gozó népé.” Államunk az elmúlt huszonkét esztendőben eredményesen töltötte be mi­nőségileg új funkcióit. Megóvta népünk szabadságát, új életét a reakciós erők tá­madásaitól, szervezte a társadalom fejlő­déséért vívott küzdelmet, mozgósította erő­inket a gazdasági építőmunkára, a kultu­rális forradalom eredményes megvívására, a béke és a biztonság megvédésére és né­pünket szétbonthatatlan szálakkal kapcsol­ta össze a testvéri szocialista országokkal és az egész világ haladó erőivel. S éppen ezért, mert az állam mindig alapvető esz­köz a szocializmus építésének folyamatá­ban, elkerülhetetlen, hogy a szükségletek­nek megfelelően folyamatosan változzék. P ártunk állandóan napirenden tartja, vizsgálja és elemzi az állami élettel, a szocialista demokrácia szélesítésével kap­csolatos kérdéseket. Az MSZMP X. kong­resszusának beszámolója és határozata egyaránt megállapította, hogy a demokrá­cia erősítése az állami tevékenység haté­konyságának növelése olyan két egymással szorosan egybefonódó elv, amelynek szem előtt tartása a szocialisíá társadalom to­vábbi fejlődésének íéhyeges biztosítéka.-. Mint ismeretes, a párt kezdeményezé­sére megindult annak számbavétele, hogy a munkáshatalom és a szocialista demok­rácia szilárd talajam állva hogyan lehet­ne még jobban kiaknázni a szocialista rendszerben rejlő lehetőségeket. Bátran, ál­líthatjuk, hogy jelen társadalmi és gazda­sági viszonyainkban alkotmányunkat né­hány vonatkozásban kinőttük, várható te­hát egyes részeinek megreformálása, új követelményeknek megfelelő átalakítása. De a meglevő alkotmányos formák és in­tézmények keretein belül is már intézke­dések . történtek a tömegek minél szélesebb rétegeinek aktivizálása érdekében. így nagy horderejű intézkedés volt az, hogy új választási törvényt és új tanácstörvényt fogadott el az országgyűlés. Az új tanácsi- törvény érinti alkotmányunk egyes rendel­kezéseit is. Pátiunk X. kongresszusa útmu­tatást adott az állami éjét, a szocialista de­mokratizmus továbbfejlesztésére. Ennek lényege, hogy egyidejűleg erősítsük a köz­ponti hatalmat és növeljük a helyi szer­vek önállóságát Az új tanácstörvény ki­mondja: „A tanácsok a nép hatalmát meg­valósító szocialista államnak, a demokra­tikus centralizmus alapján működő nép­képviseleti, önkormányzati és állam­igazgatási szervei”. A tanácstörvény végrehajtásának eddigi tapasztalatai is bizonyítják, hogy a taná­csok gazdasági önállóságának növekedésé­vel, hatósági jogkörük következetesebb gyakorlásával az ország alkotmányos élete és törvényessége töretlenül fejlődik. Meg­elevenedett a közélet, nőtt az emberek munkakedve. Biztatóan gyarapszik azok­nak a tábora, akik nem csupán egyéni ér­deküket tartják szem előtt, hanem a kö­zösségét is. Az alkotmányunkban, szentesített eszmék teljes győzelmének nélkülözhetetlen felté­tele, hogy ez a folyamat tovább erősöd­jön. Mindannyiunk elemi kötelessége, hogy az előttünk álló IV. ötéves terv feladatai­ból reánk háruló munkát legjobb tudá­sunk szerint végezzük éL Jó tudni, hogy hazánkban nyugodt, ki­egyensúlyozott az élet. Részesei vagyunk a szocialista országok közösségének, min­denkor számíthatunk a testvéri Szovjet­unió baráti segítségére, kölcsönös bizalom jellemzi a nép és államhatalom képviselői­nek viszonyát. Heves megye városaiban és falvaiban — a gondok mellett —, a lakosság anyagi és szellemi gyarapodásának kézzelfogható, szemmel látható bizonyítékaival találko­zunk mindenfelé. Megyénkben a termelő tevékenység az egy évvel korábbinál magasabb technikai színvonalon folyt és javultak a lakosság életkörülményei. A lakosság pénzjövedel- me az egy évvel korábbit 7 százalékkal haladta meg. Dolgozóink az elmúlt hat hó­napban közel 2,2 milliárd Ft-ot költöttek áruvásárlásra, 13 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az áruellátás — ki­sebb hiányosságoktól eltekintve —, ösz- szességében javult, bár egyes cikkeket il­letően átmenetileg áruhiány is mutatko­zott. Jő tudni, hogy a megye iparának ter­melésé az első félévben 10,2 százalékkal nőtt. Ezen belül megyénk villamosenergáa- termelése 69 százalékkal emelkedett Ezt az tette lehetővé, hogy a Gagarin Hőerő­műben az elmúlt évben üzembe helye­zett két egység mellett a harmadik egység üzemelése is megkezdődött. Szorgalmas termelőszövetkezeti paraszt­ságunk újabb munkasikereket ért el az el­múlt hetekben. Sikeresen befejeztük a ga- bonabetakarítást és mind a mennyiséggel, mind a minőséggel elégedettek lehetünk. Eredményeink mellett számos olyan gon­dunk van, amellyel nap, mint nap birkóz­nunk kell. összességében véve azonban, el­mondhatjuk, hogy Heves megye gazdasága a terv szerint, sikeresen és eredményesen fejlődik. A gazdasági irányítás jelenlegi rendszere mind gyümölcsözőbben érezteti hatását és jelentkezik a termelésnövekedés szintjén. Népünk e nagy ünnepén, elismerő meg­állapításaink mellett feltétlen tudatában kell lennünk annak, hogy örökségünk és eredményeink ~ szép, nemes kötelezettsége­ket is 'fonák váliainifcra. Ünnepeljük — és " Vállaljuk népünk érdekei által diktált kötelezettségeiét: építsük és védjük lanka­datlan erővel szocialista hazánkat, eactía-; lista vívtoáityainkat! Mmkás-paraszt-katna találkozó Egerben Az aBcotmánynapd ünnep­ségsorozat már 18-án meg­kezdődött megyénkben is és csütörtökön tovább folyta­tódott. Délelőtt Hatvanban ünnepi ülést tartott a Haza­fias Népfront városi bizott­sága és a városi tanács. Dr. Bartos Imre, a népfront vá­rosi titkára tartott ünnepi beszédet, majd Rabecz Ba­jos, a hatvani Lenin Tsz el­nöke új kenyérrel ajándé­kozta meg a város vezetőit. Egerben a Dobó téren munkások, parasztok és ka­tonák, a város több ezer la­kója jelent meg a délután hat órakor rendezett dísz­ünnepségen. Ott voltaic a megye és Eger város veze­tő testületednek képviselői is. Dr. Varga János, a váro­si tanács elnöke tartott ün­nepi megemlékezést. Az új kenyér jelképes átadásával és az Internacionále hang­jaival bezárult ünnepség után a munkás-paraszt-kato- na találkozó résztvevőit a Fegyveres Erők Klubjában vidám műsorral szórakoztat­ták a fellépő műkedvelők és énekesek. Gyáravatás Selypen Bondor József miniszter az átadáson Mint már korábbi lapszá­munkban hírül adtuk: hoz­závetőlegesen 200 millió fo­rintos költséggel elkészült Selypen az új, korszerű az­besztcement-nyomócsőgyár, amely kísérleti jelleggel meg is kezdte munkáját. A mgyértékű létesítmény hivatalos átadására az „ün­nep előestéjén”, csütörtökön került sor. Résztvett az ese­ményen Bondor József épí­tési és városfejlesztési mi­niszter, Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának titkára, dr. Var­ga József, a megyei tanács elnökhelyettese, Vermes Fe­renc, az Építő-, Fia- és Épí­tőanyagipari Dolgozók Szak- szervezete Heves megyei Bi­zottságának titkára, a Ce­ment- és Mészművek, vala­mint gyárainak több veze­tője, továbbá a beruházás megvalósításában érdekelt más szervek, cégek, illetve a selypi iparmedence üzemei­nek számos képviselője is. Szám Róbert, a nagyvál­lalati szakszervezeti tanács elnöke köszöntötte az egybe­gyűlteket, majd dr. Mihócs Ferenc, a Cement- és Mész­művek vezérigazgató-helyet­tese emlékezett a közelmúlt erőfeszítéseire. Ennek kap­csán szólt arról is, hogy az azbesztcement felhasználási köre egyre bővül, mindin­kább növekszenek iránta az igények, de ezek kielégítésé­re hazánkban eddig csak je­lentős importtal nyílt mód. Az új selypi gyár — amely (Folytatás a 2. oldalon) MÜ Mit fgér a negyedik ötéves terv? Munkatársunk Kócza Imre vezérigazgatóval készített interjút és lapunk 3. olda­lán számol be az egri Fi- nomszerelvénygyár tervei­ről. Primadonna vizes lepedőben A hevesi önkéntes tűzoltók életével, munkásságával is­mertet meg Moldvay Győ­ző írása a 4. oldalon. Habkönnyű meditáció Gyurkó Géza írása a lap 3. oldalán. Anyám kenyeret süt Az embernek az édesany­járól legelőször is a kenyér jut az eszébe. Erről ír Pa- taky Dezső, lapunk 6. ol­dalán. Eger — Komié Az NB I-es bajnoki mér­kőzés előkészületeiről és az esélyekről írunk a lap 10. oldalán. Népművelők kitüntetése Tudósításunk a 12. oldalon. SSú eKStáátcement-vgómocsőgyár József miniszter* az átadás aiUanatabatt, nagycsarnoka, Képünk jobb oldalán Bonder------------- ~ Aggta; Kiss

Next

/
Thumbnails
Contents