Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-17 / 193. szám

Régi iratok restaurálása R/idifr KOSSUTH £.20 Részletek Aston Schindler naplójából 8.45 Harsán a kürtszó! 9.25 Nóták 10.05 A nétfeóltészet hete 10.25 Operarészletek 11.06 Babits: Halálfia!. H. rész 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól 13.43 Riport 13.58 Meseopera 14.49 Énekló ifjúság 15.10 Kórusszvit 15.23 Katonadalok 15.40 Srauss: Salome. Részletek 18.05 Kósa: Négy dal 16.32 Operettrészletek 17.20 Népdalokkal egész éven át 17.30 Vasutasok. Dokumentumműsor 18.00 Könnyűzenei híradó 18.30 A Szabó család 13.25 Az 1’Musici dl Róma Kamarazenekar hangversenye 30.08—20.23 Versek. 21.00 Kozmosz 21.25 Népi zene 22.20 Áriák 22.40 Kórmikrofon 23.00 Zenés játékokból 0.10 Lassus-művek PETŐFI MS SzbnfonlktM zene Í2M Mezők, falvak éneke 12.zo Beethoven műveiből U-00 Randevú — kettőtől — hatig UM Riport 18.25—19.51 Fiatalok hullám, hosszán 38128 Népi zene 3un Hanglemezgyűjtűk húszperce 2Un Szerkesztőség a műhely mellett H.42 Rádiószínház 23.15 Schumann: Az éden ói a préri. Részletek l| 1 Egy Xvil. századbeli könyv helyreállításán dolgoznak a Szovjet Tudományos Akadémia Ieningrádi kézirat-restan- rációs Intézetében. WW1 MAGYAR 17.25 Műsorismertetés 17.25 Hírek 17.30 A Szolnok megyei iskolatelevíziós konferenciáról. M.1C Klsfilm a szabadtéri játékok városából. 18.25 Telemagazln. 19.05 Interpress. A NTJSZ stúdiójának műsora. ».IS Es« mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Gonosz varázslat. Magyarul beszélő amerikai film. 21.50 Tv-híradó. — 2. kiadás. 32.00 Búcsú Devecseri Gábortól. POZSONYI ».00 és 22.» Tv-híradó. 19.55 Zenés üdvözlet San Remóból. ».56 Szenzi mama. Szlovák fűm. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Délután fél 4 órakor Zöld rakéták Kalandos krimi, szinkronizált I szovjet filmen v Délután fél 6 és este I órakor özvegy aranyban Színes, szinkronizált francia —olasz—NSZK bűnügyi film- vígjáték EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Szerelmem, segíts! Színes olasz filmvígjáték EGRI KERT Este fél 8 órakor A szép dragonyos hálójában Színes csehszlovák film­vígjáték GYÖNGYÖSI PUSKIN Hé barátom, itt van Sabata (Felemelt helyárak) gyöngyösi szabadság Kaleidoszkóp HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az óceán vándora HATVANI KOSSUTH Mesés milliók A lovag végakarata FÜZESABONY Figyelj rám FETERVASARA Patyolat akció «Ul UWELET Egerben: 19 érától szerda reg-i gél 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky1 utcai rendelőben. (Telefon: 11-' 10). Rendelés gyermekek részé-' re Is. \ Gyöngyösön: 19 órától szer-, da reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Te- Mon: 17-27.) Kultúrtarténészefc a papí­ros feltalálását a kínai Ho-Ti császár miniszterének, Tsai Luxinak tulajdonítják, aki L tL 105-ben készített először rongyból, kenderhulladókból és faháncsból papírost. A pa­píros gyorsan kiszorította azokat az anyagokat, ame­lyekre megelőzően Kínában írtak. Nincsenek pontos adataink arra vonatkozóan, hogy Ma­gyarországon mikor kezdtek el papírt készíteni, annyi azonban bizonyos, hogy a rongypapírt Nagy Lajos és Zsigmond királyok alatt is­merték és has2análták. A XIV. században az udvari kancelláriák iratai már pa­pírra készültek és a XV. szá­zadban budai kereskedők árulták a papírt Minden országban féltve őrzik azokat a régi írásokat, amelyek letűnt századok tük­rében az ország történelmét, irodalmát kultúráját doku­mentálják az utókor számá­ra. Rendkívül nagy értéket képviselnek ezek az iratok, amelyeknek megőrzése, kon­zerválása, restaurálása ne­héz feladatok elé állítják a szakembereket A konzervá­lás és helyreállítás munkája abból indul id, hogy a régi írás pergamenre, vagy pa­pírra íródott Különösen ne­héz a restaurátor munkája, ha a századokon át nem szakszerűen tárolták a per­gamen iratokat azok hosszú időn keresztül hányódtak, a kötetek összeragadtak és nem egy esetben fadarabhoz hasonlítanak összetapadt lap­jai Napjainkban a fcönyvresta- urátorokat a modem techni­ka már nagyban segíti ne­héz munkájukban. A harc tehát az idő vasfoga eilen megy: évszázadokon keresz­tül kiszáradnak, megfakulnak a pergamen • és a papírlapok, néha az is előfordul, hogy a helytelen tárolás miatt ned­vességgel szívják meg magu­kat De támad a penész és támadnak a mikroorganiz­musok is. Ezért fontos a nagy értékű íratok megfelelő helyen és megfelelő atmosz­férában történő tárolása. A régi iratok, könyvek res­taurálása a lapok megtisztí­tásával és szétválasztásával kezdődik. Először a fotóla­boratóriumba kerülnek a la­pok, ahol felszínre hozzák az olvashatatlanná vált vagy elmosódott szövegrészeket, iniciálékat ábrákat Optikai- mechanikai rendszerrel állít­ják helyre az eredeti írást. Különféle vegyszerek is a restaurátorok rendélkeziésére állnak a célból, hogy megóv­ják és „meggyógyítsák” a ré­gi iratokat a mikroorganiz­musoktól és a penésztőL A restaurációs laboratóriu­mok kémiai és biológiai cso­portjai nemcsak a régi iratok megóvásával foglalkoznak, hanem azt is kutatják, hogy az idő pusztító hatása miként mutatkozik meg a pergamen laptkon és a papíron. Javult a vásárlói kifogások intézése A vásárlói kifogások in­tézése a belkereskedelmi mi­niszter erre vonatkozó ren­deletének megjelenése óta örvendetesen javult Keve­sebb a vita, csökkentek a panaszok, a vevők többsége elégedett a kárpótlással En­nek ellenére a Belkereske­delmi Minisztérium most mégis újabb intézkedésre kényszerült mert a pult másik oldalán is akad még javítanivaló. A minisztérium intézkedése, amely közle­mény formájában jelent meg, azt teszi szóvá, hogy az <-ovébként jogos kifogá­sok elismerésekor ápolatlan, pisiikos lábbelit adnak, illet­ve vesznek vissza. A mi­nisztérium a kereskedelmi dolgozók és vásárlók érde­kében felhívja a lábbelik értékesítésével foglalkozó vállalatokat üzleteket, hogy a maguk részéről szüntessék meg ezt a helytelen gyakor­latot. A minőségileg kifogá­solt cipőket minden esetben csak tisztán — portól, sár­tól és egyéb szennyeződés­től mentesen — vehetik visz- sza. Erre az egészségügyileg indokolt követelményre a boltokban, áruházakban jól látható felirattal is fel kell hívni a vásárlók figyelmét. Jugoszláviából jelentem ,, Fordulópont (Befejezd rész) JUGOSZLÁVIÁI beszá­molómat tulajdonképpen ez­zel a fejezettel kellett volna kezdeni. Azon a napon, jú­lius 7-én, léptem az ország területére, amikor a partizá­nok első puskalövésének 30. évfordulóját ünnepelték or­szágszerte. Annak a forró júliusi napnak. 1941. július 7-nek évfordulóját, amikor a hitleristák elleni felkelés és forradalom kezdődött. Egy kicsit mint magyar, az ün­neplők közé tartozónak érez­tem magam, nem saját ér­demeim. hanem annak alap­ján, hogy a jugoszláv nép­felszabadító hadseregben ma­gyarok is harcoltak. Leírások alapján tudom: 1943. augusz­tus 15-én Szlatinszki Dreno- vácon a Papuk hegység lábá­nál megalakult a Petőfi Sán­dor zászlóalj, amelynek egy Kiss Ferenc nevű magyar volt a parancsnoka. A zászló­aljba tömegesen léptek be a szlovéniai magyarok és az anya őrs zá gb ól odaszökött ha­zafiak. 1944-ben a vajdasági hadműveletek alkalmával a bácskai és bánáti magyarok beléptével a zászlóalj bri­gáddá alakult, mely legna­gyobb csatáját Baranyában és Bolman környékén vívta. A jugoszláviai magyarság hős fiái emlékének Szlatinsz­ki Drenovácon és Bolmanon emlékoszlopot állítottak, őket is ünnepelték — ünnepeltük — együtt ezen a napon. A 30 évvel ezelőtti július 7. egy új társadalmi rend szü­letését jelezte. Azóta a ju­goszláv népnek sok olyan dátuma van. amelyek törté­nelmének súlyos pillanatait jelölik meg. Fordulópontot jelentett a 30 évvel ezelőtti nap és fordulópontnak jelö­lik a mai jugoszláviai hely­zetet is. ÜJ JUGOSZLÁVIA ala­kult ki, azzal a törekvéssel, hogy a nemzeti összetételben rendkívül tarka ország való­ban az egyenjogú népek és nemzetiségiek közössége le­gyen. Jugoszláviában meg­alakulása óta a nemzeti kér­dés mindenkor nagy próbakő volt. Ma az itt élő emberek ^♦♦OOOOOOOtOtOOOOOOOOtOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOittOOOOOOOOOO^éwéw»***»^»^« Arkagyij Kucsaev: Viselje egészséggel Maikin mérnöknek har­minc évet kellett megérnie ahhozhogy kalapvásárlásra szánja el magát. Feleségével indultak útnak. Az áruházban kevesen vol­tak, a kalaposztályon meg éppen senki. — Ide nézz — szólt öröm­mel Maikin a feleségének —, micsoda gazdag választéki — Nyugtával dicsérd a na­pot, — válaszolta az asszony. Az elárusító az egymásra húzott kalapok hegyeit tette le a pultra. Maikin nekilátott próbálgatni. — Ez kicsi — tolta félre az első kalapot. — Ez meg nagy — húzta le fejéről a következőt a fe­lesége. — Ez lesz az ön igazi mé­rete — mondta az elárusító a mérnök fejére nyomva a következőt. — Nem látok semmit — méltatlankodott halkan, mi­vel a kalap teljesen eltakarta a szemét. — Lehet rá lyukat fúratni a szem magasságában! — ajánlotta az elárusító. — Próbáld meg csak ezt a tiroli formájút — kérte a fe­lesége. — Kicsi a fejemre, leesne az első mozdulatnál — adta vissza Maikin. — Lehetne toldani bele egy csíkot — okoskodott ud­variasan az elárusító. — Tedd csak ezt a fejed­re... — és már nyújtott is felé a felesége egy szalmaka­lapot. — Ez igenI — kiáltott fe1 Maikin. — Csak szorít. — A formázón lehetne raj­ta tágítani — szorgoskodott az elárusító. — Ezt elfogadnád? — ét már nyújtott is feléje felesé­ge egy széles színes szalag­gal övezett kalapot. — Pontosan ilyen vágytam — örült meg Máikin, — a baj csak az, hogy ha a fü­lem nem tartaná, akkor a váltamig érne. — A füleken éppen lehet­ne segíteni... — kezdte az elárusító. — Amint látja — szakítot­ta félbe az asszony — a feje nem egészen szabályos. Olyan sajátos. Ez a baj. No, gye­rünk, Peljuuja, __ ^ — Álljanak csak meg egy pillanatra — hadarta az el­árusító. — Kérem, hajoljon le, mutassa a fejét. Maikin lehajolt Az eláru­sító két marokba fogta Mái­kin fejét és gyúrni kezdte erős ujjaival. Malkin feje majdhogy ősz- sze nem roppant az erős szo­rítástól, és alakját is megvál­J.l 9ÉÍ II pl I büszkén vallják magukat ju- goszlávoknak és ugyanakkor szerbnek, horvátnak, mace­dónnak. szlovénnak, vagy magyarnak. A nagy többség­nél a kettő nem áll ellentét­ben, sőt feltételezi egymást. Nagyobb erő vallja, hogy az új Jugoszláviát nem azért alkották olyannak, amilyen, hogy felszabadítsák a centri­fugális erőket, hogy azok tör­jék és darabolják az orszá­got. Ügy épült meg, hogy mindenki érvényesíthesse egyenjogúságát s hogy ezt beleépítse a közös független­ségbe. A tervezés mechanizmusá­ról pedig így vallanak Ju­goszláviában: „Tisztában kell lennünk egy igazsággal: nem az önigazgatás a forrása a jelenlegi gazdasági nehézsé­geknek és nem is az önigaz­gatási rendszer fejlődésében rejlenek a nagyobb gazdasá­gi szilárdságért vívott harc döntő feladatai Nem hoztuk létre a tervezésnek azt a mechanizmusát, amely meg­felel az önigazgatási rend­szernek. valamint több nem­zetiségű összetételének. Szö­vetségi szinten nem tudtunk megegyezni abban, hogy a köztársaságoknak kell ma­gukra vállalniuk területük egységes gazdasági fejlődé­sének felelősségét.” MEGVALLOM őszintén nem érzem magam jogosult­nak arra, hogy a tapasztala­tokat dicsérjem vagy bírál­jam. Az előző írásom fejeze­tei is, a beszélgetések és cik­kek alapján inkább csak le­fényképezték a mai jugo­szláv helyzetet. Beszélhetnék ugyan magam is magyar szemmel akár kedvező vagy kedvezőtlen irányzatokról, de annak kifejezése nem az én dolgom. Tegye meg he­lyettem a Jugoszláv Kommu­nista Szövetség lapja, a Kommunista 1971. július 8- án megjelent Kedvezőtlen irányzatok című cikke, amelyből szó szerint idézem az alábbiakat: „Az egyre kedvezőtlenebb gazdasági irányzatok újra igazolják azt, hogy általános értékelésekkel és állásfoglalásokkal nem tu­dunk lényegesen változtatni a helyzeten, ha nem teszünk konkrét Intézkedéseket is. Megannyi ellenállást kell megtörnünk, megannyi tév­hitet és illúziót kell szerte- foszlatnunk s nem egy ki­váltságot kell megszüntet­nünk a gazdálkodásban. Nyilvánvaló, hogy az el­következő akciókat megkell gyorsítani, kezdve a föderá­ciótól egészen a vállalatokig. Minden további időfecsérlés miatt nagyobb és nagyobb árat kell fizetnünk a gazda­ság kedvezőtlen helyzetéért mindenekelőtt az életszínvo­nal kárára.” VÉGÜL A magam véle­ményeként a sokoldalú in- formálódás alapján hozzá­fűzhetem: Jugoszlávia párt- és társadalmi szervezetei ké­pesek arra, hogy újult erővel fogjanak hozzá további fel­adataik teljesítéséhez, melye­ket — ismerjük el — nem­csak újak, hanem roppant sú­lyosak is. Rocskár János ttTL augusztus 17., kád* — Ah, ez aztán a csoda —í lelkendezett Maikin neje esi már nyújtotta is férjének az I első keze ügyébe eső kalapot. 1 A kalapot mintha Malkinl fejére szabták volna. | — Nagyon, nagyon köszö-í nőm — hálálkodott Maikin. í — Semmiség — felelte sze-1 rényen az elárusító. — Visel-\ je egészséggel. 2 Fordította; t t _______ 3U§tr Imn

Next

/
Thumbnails
Contents