Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-03 / 181. szám

füáa PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN AGS NAPILAPJA XXII. évfolyam 181. szám ARA: 80 FILLER 1971. augusztus 3., kedd Megtalálták a „bölcsek kövét*? Befejeződtek az Apaile 15. asztronautáinak „gépesített holdsétái 9? David Scott és James Ir­win befejezte harmadik és egyben utolsó „gépesített” holdsétáját, s hétfőn közép­európai idő szerint 13,18 órakor ismét visszaérkezett a „Sólyom”-holdkomphoz. Az amerikai ausztronauták utol­só expedíciójuk során is ta­lajmintákat gyűjtöttek és fényképfelvételeket készítet­tek. A holdkomp 18,11 órára tervezett felszállása előtt még számos teendőjük volt: a külömböző fényképezőgé­pekből és kamerákból ki kellett emelniük a filmeket, el kellett rendezniük a kő­zet- és talajmintákat tartal­mazó zsákokat, „zsákmá­nyukat” el kellett helyez­niük a holdkampban, meg­felelő helyzetbe kellett hoz­mok járművüket, a „hold- vándort”, amely távozásuk «tán a földünket kísérő ti­tokzatos égitesten marad, s amelynek kamerája filmez­te a „Sólyom” -holdkomp felszállását. > A kőzetminták gyűjtése közben hétfőn kis baleset is érte Scottot. Megbotlott egy kövön és hasra esett. Kezéből kiesett a fényképe­zőgép és a lapát. Segítség nélkül faltápászkodott, s megjegyezte: „Itt nagyon nehéz a terep”. Mint már jelentettük, Scott és Irwin vasárnapi felfedező körútja során is talált kristályos kőzetet a Hold-Apenninek lábánál A geológusok feltételezik, hogy e kődarab a Hold létrejötte óta változatlan maradt. Lehetséges, hogy az .Apol­lo 15. űrhajósai megtalálták a „bölcsek kövét”, amely lehetővé teszi a Föld és a Hold létrejöttét övező tit­kok feltárását. Egyébként a Hold kelet­kezésének történetére vonat­kozólag Alfréd Worden, az Endeavour Apollo-anyahajó pilótája is új „bizonyítéko­kait” gyűjtött. Worden ugyan­is a Hold körül keringve kúpalskú képződményeket látott az égitest felszínén, olyan képződményeket, ame­lyekből egykor feltehetőleg gáz és láva tört elő. Melles­leg a tudósok is azt hiszik, hogy a Hold felszínén ész­lelhető sötét hamufolyamok egykori vulkánikus tevé­kenység nyomai. Worden a Maré Serenitatis déli peré- mén lévő Littrov-kráter kö­zelében látta a kúpalakú képződményeket A housto­ni ellenőrző központban hét­főn a holdkutatáshoz való újabb jelentős hozzájárulás­nak minősítették Worden felfedezését. Miközben Scott és Irwin speciális autóján a Holdat járta, Worden már módo­sította a parancsnoki kabin holdkörüli pályáját és az űrrandevúra — a parancs­noki egység és a „Sólyom”- holdkomp találkozására a legideálisabb helyzeoben ke­rült sor. Az űrhajó legény­sége a programnak megfele­lően visszaindult a Földre. Egri Nyári Egyetem '71 Ünnepélyes megnyitó a Technika Házában r ’Augusztus 2-a és 11-e kö­pött rendeznek először Eger- ben nyári egyetemet, ame­lyen 35 külföldi műemlékvé­delmi szakember is részt vesz. Az ünnepélyes megnyi­tóra tegnap délután került sor a Technika Házában. Az időpont sem véletlen, hiszen 103 évvel ezelőtt 1868. au­gusztus 2-án Eger városában alakult újjá — az orvosok és a természetvizsgálók vándor- gyűlésének kereted között Ipolyi Arnold, elnökletével — az a régészeti szakosztály, amely kezdeményező szere­pet játszott az intézményes állami műemlékvédelem lét­rehozásában. Tinódi Lantos Sebestyénre és a város történelmi múlt­jára emlékeztettek a megnyi­tót jelző fanfárok. Az ünnep­ségen — többek között — megjelent: Szdlay István, a megyei tanács elnökhelyette­se, Lévai Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Varga János, Eger Város Tanácsának elnöke, aki meg­nyitotta a rendezvénysoroza­tot, majd Merényi Ferenc, asz. Országos Műemléki Felügye­lőség igazgatója, az Egri Nyári Egyetem egyik fővéd­nöke tartott méltató beszédet, Beszédében ismertette a ma­gyar műemlékvédelem közel 100 éves történetének jobb állomásait. Részletesebben beszélt a felszabadulás utáni időszak műemlékvédelmének új vonásairól. Hangsúlyozta, „az a tény, hogy műemlék­védelmünk legszorosabban kapcsolódik a magyar építés és városfejlesztés ügyének felsőbb szervezetéhez* szocia­lista körülményesük között viy lehetőségeket tízÉostt mind az egyedi műemlé­kek, mind pedig a műemléki együttesek és környezetűk védelme szempontjából, ami úgyszólván páratlan a vilá­gon.’’ Említette azt is, hogy az elmúlt negyedszázad sarán mintegy 400 millió forintot fordítottak hazánk műemlé­kednek helyreállítására, illet­ve védelmére. Később me­gyénk műemlékvédelméről beszélt az előadó. Elmondot­ta, hogy Heves megyében 377 — ebből Egerben 159 —, je­lentős műemléket tartanaik nyilván. Ez magyarázza, hogy az Országos Műemléki Fel­ügyelőség az utóbbi másfél évtized során kereken 25 millió forintot fordított a város országos értékeket is reprezentáló műemlékeinek, helyreállítására. Ezzel kap­csolatban elismerően méltat­ta megyénk és a megyeszék­hely vezetőinek megértő tá­mogatását. Veszélyeztet a peronoszpora Borsó nagyságú jég hallost vasárnap Egerben Eső után ismét aszály ? Továbbra is „tombol” a nyár. A tikkasztó, erős nap­sütés az utóbbi hetekben valóságos aszályt okozott. Bármerre jártunk megyénk­ben, mindenütt kiszáradt, megcserepesedett szántókat, megsárgult, tikkadt zöldség­kerteket, réteket, legelőket láttunk. A hét végén azután végre beborult az ég, s néhány milliméter csapadék esett országosan is. Egerben a Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézet helyi telepén pénteken és szombaton 23,5 milliméter csapadékot mér­tek a műszerrel. Vasárnap délután azután valósággal megnyílt az ég csatornája, szakadt az eső, & ezen a délutánon 26 milliméter esett. Molnár János a kísér­leti intézet igazgatója el­mondta, hogy- Eger déli ha­tárában a Kerecsendhez kö­zel eső Kolyuk-tetőn mint­egy öt percig borsó nagysá­gú jég hullott a szőlőkre, ami többhelyütt 20—25 szá­zalékra tehető kárt okozott. Különösen a Leányka, a Kékfrankos, Olasz rizling és Tramini-fajták levelem ta­láltak a szakemberek észre­vehető sérüléseket, ami az asszimilációs felületet csök­kenti. A kutatóintézet egri tele­pén egyébként júliusban 51,8 milliméter csapadékot je­gyeztek fel, ami az elmúlt 50 év átlagánál — 59 milli­méternél — kevesebb volt. A hét végén hullott je­lentősebb csapadékmennyi­ség azonban feltétlen jó ha­tást gyakorolt a kapásnövé­nyek — a burgonya, cukor­répa és a kései érésű kuko­rica — fejlődésére. Sőt, Molnár János véleménye szerint a korai érésű szőlő­fajták, mint a Csaba Gyön­gye, a Medoc Noir bogyói­nak fejlődésére is. Medoc Noir-fajtánál például a bo­gyók színesedését és létar­talmának növekedését segí­tette elő az eső. A meleg azonban aszályos jelleggel tovább tart. A rend­kívül páradús, dunsztos le­vegő miagában rejti a pero- noszpóra-veszélyt. Ezért a következő napokban külö­nösen az egri borvidéken több alkalommal, is megelő­ző permetezést kell végez­ni, az egyébként igen jónak ígérkező szőlőtermés meg- .óvására. műemléki együtteseinek és páratlan szépségű városképi együttesének védelmem és Merényi Ferenc végül üd­vözölte az Egri Nyári Egye­tem reszfcvgvoik. Ezután Varga János, Eger Város Tanácsának elnöke tar­tott előadást a megyeszék­hely múltjáról, jelenéről, s beszélt a közeli és távoli ter­vekről is. A közérdeklődést keltő előadást filmvetítés kö­vette. melynek során bemu­tatták az Eger, a Kövek és a Palócnap cInni filméit. Ma délelőtt dr. D ersényi Dezső professzor tart elő­adást, A műemlékvédelem és művészeti' kutatás címmel. Délután az Egri Nyári Egye­tem hallgatói megtekintik Czóbel Béla kiáTHtásái a Gárdonyi Géza Színházba»: "1_ tpécM) Gyorslista a lottó tárgynyererhény- sorsolásáról, amelyért, la­punk 2. oldalán közlünk. Üpszemzidés — sáriakkal .4 gyöngyösoroszi ércbá­nya KISZ-szervezetét láto­gattuk meg, életükről, gondjaikról, a kongresszus­ra való készülődésükről írunk cikkünkben a lap 3. oldalán. ifj „palota” épül lievesy Sándor az épülő egri postapalota környéké­nek múltjáról ír és a mű­emléki kívánságokkal is­merteti meg olvasóinkat a lap 4. oldalán. Srmata— Egri Dózsa 4:3 A vasárnap Egerben le­játszott nemzetközi, barát­ságos labdarúgó-mérkőzés­ről szóló tudósításunk a 6. oldalon olvasható. vaiin­modellezők A Heves megyei model­lezők egyik bázisának mun­kájáról a lelkes szákveze­tők és fiatalok eredmé­nyeiről, továbbfejlődésük lehetőségeiről szól munka­társunk riportja a lap 6. oldalán. 100 millió forint sorsa A MÉSZÖV Választmá­nyának üléséről tudósítunk a lap 12. oldalán. ló termésátlagok Befejezték az aratást a füzesabonyi járásban (Tudósítónktól.) Egyhónapos tervszerű és jól szervezett munka után hétfőn este befejezték az aratást a füzesabonyi járás termelőszövetkezetei. A me­gyei tanács járási hivatalá­nak élelmiszergazdasági-ke- reskedelmi osztályának ösz- szesítő jelentése szerint a járás termelőszövetkezetei-r ben dolgozó 87 kombájn jú­lius első napjaitól kezdve tervszerű és folyamatos mun­kával több mint 22 ezer hold gáoonaféleség termését takarította be. Az elmúlt hét végére még három termelőszövetkezet­ben akadt kevés munka, de a gépek hét végi folyamatos műszakja hétfő délutánra az aratás teljes befejezését eredményezte. Elmondották azt is, ahogy az elmúlt évek­től eltérően, az idei aratás szervezetten, szinte zökkenő­mentesen zajlott le. Géphi­bákból adódó kiesések alig fordultak elő, s az aratás nagy munkája minden kö­zös gazdaságban mindvégig szervezett, zavartalan volt. Az elmúlt egy hónap alatt a járás szövetkezeteiben le­arattak 13 316 hold kenyér- gabonát, közel 1000 hold takarmánybúzát, 5300 hold tavaszi árpát és 262 hold zabot. Az előzetes jelenté­sek és eddigi felmérések sze­rint igen kedvezően alakul­tak a gabonafélék termésát­lagai. A termésátlagok szin­te jobbak voltak a vártnál, és kevés híján megközelítet­ték az 1969 évi kiemelkedő átlagokat; A járás legnagyobb gabo­natermesztő gazdaságában a sarudi Tiszamente ‘fsz- ben például 1200 hold búza­földről 2143 tonna termést takarítottak be. Ugyancsak ebben a gazdaságban 384 hold őszi árpa össztermése 710 tonna volt. Hasonlókép­pen jó termést takarítottak be Poroszló, Tófalu és Eger- farmos termelőszövetkezetei is. A bő termésből bőven ju­tott a tagságnak, és állami értékesítésre is. A járás szö­vetkezetei 1400 vagon ke­nyérgabona átadására kötöt­ték szerződést a Heves me­gyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattal, amely­ből eddig közel 600 vagon­nal már át is adtak. A jó termés révén csaknem min­den szövetkezet pótszerzö- dést köt, és miég több gabo­nát ad át az államnak. Ta­vaszi és őszi árpából egy­aránt az átlagtermés megkö­zelíti az 1969 évi rekordter­méseket. Sörárpából 390 va­gon átadására kötöttek szer­ződést, s ennek jó részét, mintegy 300 vagonnal már át is adtak. A jó termés azt eredményezte, hogy a szer­ződésen felül még 154 va­gonon! kívánnak értékesí­teni. A jő szervezés és a ked­vező időjárás szinte folya­matossá tette a mezőgazda- sági munkákat a gabona­földeken. A kombájnok nyo­mában csaknem mindenütt ott jár a szalmalehúzó, fo­lyik a kazlazás, a tarlóhán­tás és ahol ez szükséges — a másodvetés. Az eddigi je­lentések szerint a learatott kenyérgabona-terület mint­egy 50 százalékán 11 ezer holdon végezték el a tár­csák és ekék a tarlóban tásí és a nyári szántási rmmká-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents