Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-15 / 192. szám
ULM PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXII. évfolyam, 192. szám /U ,. ARA: 1.— FORINT 1971. augusztus 15., vasárnap Göböly Gergely öröksége Egy öreg, 125 éves mikó- falvi házban múzeumot nyitottak. A múzeum berendezései, a régi népélet tárgyai között emlékezik őseire, saját élete tegnapjaira egy idős ember, a 7§ éves Göböly Gergely, hajdani kovács dinasztia utolsó sarja. Pataky Dezső riportja a 6. oldalon. n mi falunk A kéz mit sem ér... E lvben a szervezet minden alkotó részének ritmikusan, egymással összhangban kell működnie. Elvben. A gyakorlatban azonban nem ritkák a ritmuszavarok, az összhang hiányából következő bajok. Az ember ilyenkor orvoshoz megy, s elpanaszolja, hogy szíve, gyomra, vérnyomása, idegei... Az orvos gyógyszert ír, életmód-változtatást javasol, esetleg kórházi kezelést. A szervezet alkotó részeinek egyensúlya — a beavatkozás eredményeként — legtöbbször helyreáll. Igaz, az emberi és a társadalmi szervezet nem azonos, de a hasonlat példaként használható. Elvben a társadalom minden alkotó részének is ritmikusan, egymással összhangban kell — kellene — működnie. Tehát az alkotó részek nagyon fontos csoportjának is, a gyáraknak, vállalatoknak. A gyakorlat azonban, akárcsak az emberi szervezet esetében, azt mutatja, hogy keletkezhetnek — keletkeznek is — ritmuszavarok, ellentmondások, túlterhelésből vagy éppen „túltápláltságból’’ származó feszültségek. Gyakorlati példával élve: a társadalomnak és a vállalatnak egyaránt érdeke, hogy a vállalat dolgozói alkotta kollektíva jövedelme növekedjék, életkörülményei javuljanak, munkavégzése könnyebb legyen. Ezt az érdeket azonban sokféle módon lehet képviselni, s ilyenkor teremtődhetnek — teremtődnek is — ellentmondások. A vállalat emeli termékei árát, holott ezek a termékek nem jobbak, mint korábban. Több jövedelmet ad dolgozóinak, ám e többet a társadalom más tagjaitól vette el, jogtalanul. A vállalat fejlesztési alapja terhére — amire most már módja van — nagy összegű hozzájárulást ad lakást építő dolgozóinak. Igenám, de az így összezsugorodott fejlesztési alapból esetleg nem vásárolhat termelékenyebb berendezéseket, nem tökéletesítheti technológiáját... elmarad, korszerűtlen és drága termékeket visz piacra, azaz szembekerül a társadalmi akarattal és érdekkel. Pedig jót akart, sőt, a lakáshoz jutott dolgozók szemszögéből, jót is cselekedett. Tegyen tehát fordítva? A társadalmi igények, érdekek szolgálatára ügyeljen csak, s dolgozói sorsát bízza a véletlenre? Napjaink egyik, morálisan és gazdaságilag egyaránt fontos kérdéscsoportja ez. Miként teremtődjék meg vállalat és társadalom „összeműködésének” módja, hogyan egyengessék az utat társadalmi és vállalati érdekek találkozásához a gazdasági szabályzók éppúgy, mint a közgondolkozást formáló eszközök? Lehet-e egyáltalán összhang a két érdek között? S ha igen, ki milyen mértékben feleljen az összhang megbomlásáért? Nem szükséges különösebben bizonygatni: az alkotóelemeknek a szervezet egészéhez kell igazodniuk, s nem fordítva. A szervezet működése érdekeken alapul, s ezért az alkotórészeknek ezeket az érdekeket szükséges szolgálniuk. Ahol azonban csak a jelent látják, vélekedhetnek úgy: némi ügyeskedéssel előnyhöz jutnak, hátha a szervezet nem veszi észre... Igenám, de a szervezet kerek egész, ha tehát itt elvesznek valamit, az ott, a másik helyen hiányzik. Azaz a szervezet — ha nem is azonnal — észreveszi a bajt, s a maga védelmében ellenintézkedést tesz. Joggal. Mert csak így tarthatja fenn a legfontosabbat: az egész szervezet működését. Ezért, hogy sokféle vállalati panaszt — de vigyázzunk: nem minden panaszt! — aligha lehet komolyan venni. Például: minden vállalat szeretne hitelhez jutni, több bért fizetni, s így tovább. Ám „nem engedi az állam”, mert... mert ügyel az egyensúlyra, arra, hogy mindennek fedezete legyen. Ilyen helyzetben hogyan lehet összhang rész és egész között? Éppen úgy, hogy a rész ott keresi az egész szolgálatát, ahol arra igény, szükség van, ahol az egészért a legtöbbet, s a leggazdaságosabban teheti. Hosszú távra tervezi tehát dolgát, nem kizsigereli, hanem edzi a szervezetet, ritmuszavarok helyett tetteivel a jobb, az egészségesebb ritmus lehetőségét teremti meg. Ott cselekednek helyesen, ahol nem a vállalati érdekekhez és kívánalmakhoz próbálják igazítani a társadalom szabta kötelmeket, hanem ez utóbbiak alapos megismerése nyomán alakítják ki terveiket, formálják holnapjukat. Mert egyetlen alkotó rész sem függetlenítheti magát a szervezettől; a kéz mit sem ér, ha a szem nem Iái, ha az agy nem dirigálja az idegeket, ha a szív nem tartja fenn a vér áramlását... A társadalom és a vállalat I viszonya is ilyen. Csak ilyen lehet! m. O. Pakisztáni jegyzék U Tiian&Sioz New Yorkban nyilvánosságra hozták azt a jegyzéket, amelyet Pakisztán intézett U Thant ENSZ-fő- titkárhoz. A jegyzékben Pakisztán arra kéri a főtitkárt, folytasson „építő jellegű párbeszédet” Indiával a kelet-pakisztáni menekültek hazatelepítésének megköny- nyítése érdekében. „Pakisztán reméli, hogy U Thant az együttműködés útjára vezeti Indiát” — hangoztatja a jegyzék, majd hozzáfűzi: ez Pakisztánnak eddig nem sikerült. A jegyzék azzal, vádolta Indiát, hogy mindeddig nem tett lépéseket a menekültek hazatelepítése érdekében. A meglehetősen élesen fogalmazott dokumentum leszögezi: Pakisztánnak feltétlenül meg kell találnia a politikai megoldást belső problémáira, de elutasít minden olyan megoldást, amelyet India diktál”. U Thant ENSZ-főtitkár az ENSZ-tagállamokat felkérte, nyújtsanak segítséget a kelet-pakisztáni lakosságot fenyegető éhínség leküzdéséhez és az Indiában letelepedett kelet-pakisztáni menekültek szükségleteinek fedezéséhez, , | Magas szintű vietnami delegáció látogatása Heves megyében Az MSZMP Központi Bizottságának vendégeként öttagú vietnami delegáció tartózkodik Magyarországon. A küldöttség tagjai Dang Viet Chan-nak, a VDK pénzügy- miniszterének vezetésével szombaton két napra Heves megyébe érkeztek. A vendégeket Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára, dr. Pápay Gyula, a megyéi tanács vb-titkára, Klaisz Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, Kántor Imre, a Heves megyei tanács osztályvezetője és Forgony Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa fogadta. A megyei pártbizottság vb-termében megrendezett fogadáson Barta Alajos köszöntötte a vendégeket, majd rövid tájékoztatót adott Heves megye gazdasági és pénzügyi eredményeiről és terveiről. A program szerint ezután a küldöttség tagjai Heves megyei vendéglátóik kíséretében ellátogattak a füzesabonyi állami gazdaságba, ahol Bíró Endre igazgató és Zsámba Lajos, a járási pártbizottság titkára fogadta a küldöttséget. A szombati nap programja az egri Park Szállóban megrendezett díszvacsorával ért véget. Ma délelőtt a vietnami delegáció tagjai Trezsenyik Sándornak, az egri városi A HŰTŐ visszavonja erőit Máilárél A' NATO-nak az a döntése, hogy visszavonja erőit a stratégiai fontosságú földközi-tengeri szigetország területéről, általános meglepetést keltett Vallettában, Dom Mintoff miniszterelnök kormánya még nem foglalt állást: jól értesült körök várakozása szerint erre a máltai parlament hétfői megnyitásakor kerül sor. Meglepetéssel fogadták azt a bejelentést is, hogy a NATO-erőinék visszavonása ellenére — anyagilag hozzá- .járul Anglia új pénzügyi ajánlatához, mivel fontosnak tartja a brit csapatok ottmaradását, __,7 p ártbizottság titkárának kíséretében városnézésen vesznek részt, majd meglátogatják a Szilvásváradi Állami Gazdaságot, ahová Gubán Dezső, az egri járási pártbiSzombaton elutazott Budapestről az algériai igazságügyi küldöttség, amely Bualem Benhamuda, igazságügyi miniszter vezetésével. hat napig tartózkodott hazánkban, s magyarországi tartózkodása során a hivatalos munkaprogram részeként egy napot Heves megyében is töltött. A küldöttség elutazásánál jelen volt dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter is. A küldöttség programjában szerepelt az Igazságügyi Minisztérium és a ^bíróságok szervezetének, működésének tanulmányozása, ismerkedés büntetésvégrehajtási rendszerünkkel és a magyar jogi élet más kérdéseivel Bualem Benhamuda és munkatársai megbeszéléseket folytattak a magyarországi szövetkezeti mozgalom kérdéseiről is, valamint eszmecseréket folytattak az igazságügyi intézményekben és néhány termelőüzemben. A mindvégig baráti légkörben lefolyt tárgyalások és találkozások során a vendégek nagy érdeklődést tanúsítottak szocialista jogrendszerünk és intézményeink iránt, számos kérdést tettek fel a gazdasági élet jogi szabályozásáról. A tárgyaló feleli megállapodtak a további kölcsönös információcserében. Bualem Benhamuda algériai látogatására hívta meg magyar kollégáját, dr. Korom Mihályt. ★ Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság igazságügyi minisztere elutazása előtt Budapesten a Hotel Duna Interkontinental különtermében találkozott ma- gyai- újságírókkal, közöttük zottság első titkára kíséri el őket. A délután folyamán megrendezendő pincelátogatás után utaznak el a megyéből a VDK delegációjának tagjai. a Népújság munkatársával is — akit a küldöttség Heves megyei látogatása alkalmával hívott meg Bualem Benhamuda — és tájékoztatta őket az algériai küldöttség benyomásairól és tapasztalatairól. — Két olyn baráti ország esetében, amelynek a politikáját a haladó törekvések és az imperialistaellenes külpolitikai irányvonal jellemzi, magától értetődő, hogy kapcsolataikat, együttműködésüket fejleszteni akarják az egyes szakterületeken, s ezek közé tartozik a jogi élet is — mondotta, majd arról szólott, hogy hazánk az általános fejlődést illetően jelentős előnyben van Algériához képest. Ezért ítéli hasznosnak az itt szerzett tapasztalatokat, amelyeket a sajátos algériai viszonyoknak megfelelően gyümölcsöztetni, hasz- nisítani fognak. Különösen fontos célja az algériai demokratikus és népi kormánynak, hogy az ország jogrendszere minél előbb megszabaduljon a gyarmati korban létrehozott jogrendszertől. — Olyan új jogrendszert kívánunk létrehozni, amely megfelelően segíti a magunk elé tűzött gazdasági-politikai és szociális célok megvalósítását — hangsúlyozta az algériai igazságügyminiszter. ~ Az MTI és a Magyar Hírlap munkatársának kérdései után lapunk munkatársa kérdezte meg Bualem Benhamuda igazságügyminisztertől, hogy milyen tapasztalatokat és benyomásokat szerzett a delegáció a Heves megyei látogatás sora«? . ... Egy kis Heves megyei falu vakációzó diákjai közül mutat be hármat Moldvay Győző írása lapunk 5. oldalán. Kísérleti gép — a drága kézi munkaerő csökkentésére A Hatvani Konzervgyár a közelmúltban három holland gyártmányú babszedő kombájnt vásárolt. A három gépet három különböző közös gazdaságban próbálták ki a betakarításkor. A szerzett tapasztalatokról szól írásunk a 3. oldalon. Meddig kedves a vendég? Egy vizsgálat eredményéről olvashatnak lapunk 4. oldalán levő cikkben. Tüzelőről, kánikulában A szénellátás helyzetéről, az egercsehi szénbányászok felkészüléséről, s a forgalomban kialakult aránytalanságokról ír munkatársunk a 7. oldalon. — A magyar igazságügy vezetőivel folytatott megbeszéléseinket hasznosan egészítette ki az Egerben kapott tájékoztatás, amelyet az államigazgatás szervezetéről és működéséről kaptunk a megyei tanács elnökhelyettesétől. Ezen a tájékoztatón ismerkedtünk meg a magyar- országi új tanácstörvénnyel, amely — nagy örömünkre — sok lényeges hasonlóságot mutat az algériai községi és népigyűlések szervezeti felépítésével. Az egri látogatás előtt módunk volt vendéglátóink jóvoltából bepillantaná az egyik Heves megyei termelőszövetkezet hétköznapi életébe is, valamint — ugyancsak Heves megyében — egy állami gazdaság gondjait és eredményeit is megismerhettük. Nyugodtan kijelenthetem, hogy Heves megyében éppen úgy, mint az ország más tájain, kedvező tapasztalatokat szereztünk a magyar mezőgazdaság fejlettségéről, s ugyanezt az intenzív fejlődést mutatja a magyar ipar is. A megyeszékhelyen tett hivatalos látogatást követő városnézésről szólva az algériai igazságügyminiszter elmondotta, hogy különösen megragadta a figyelmüket a lakásépítés gyors tempója. — Ez a város — mondotta Egerről — szerencsésen egyesíti az építészeti hagyományok megőrzését az új fejlődéssel. Bualem Benhamuda sajtó- tájékoztatójában külön kiemelte az Egri Megyei Bíróságon tett látogatás és eszmecsere jelentőségét is. Falud) Sáoéff „Hasznosan egészítette ki megbeszéléseinket az EgeB’ken kapott tájékoztatás..»” Elutazott az algériai igazságügyi küldöttség Bualem Benhamuda sajtótájékoztatója
