Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-14 / 191. szám
KOSSUTH 8.20 Lányok, asszonyok 8.40 Az Ifjúsági Rádió műsora 8.55 Népek zenéjéből 9.23 Beethoven: V. szimfónia 10.05 Menuhin és Dohnányi lemezeiből 10.56 Móra: Hannibál föltámasztása. Rádióváltozat 11.51 Csernyockij-indulók 12.20 Zenei anyanyelvűnk 12.30 Jegyzet 12.40 Melódiakoktél 13.48 Gondolatok a könyvtárban 13.58 Bartók: Egynemű karok 14.10 Hét végi külpolitikai figyelő 14.25 Üj Zenei Üjság 15.05 Csak fiataloknak! 15.55 Kis magyar néprajz 16.00 168 óra 17.30 Naszreddin Hodzsa kalandjai 18.01 Szimfonikus művek 19.25 Jelentés a vízilabda- tanáról 19.38 A Rádió Kabarészínháza 22.20 Táncoljunk! 0.10 Melódiakoktél PETŐFI 8.05 Nóták 8.06 Daljátékrészletek 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak! 12.00 Operarészletek 12.20 Könyvszemle 12.30 Schumann: d-moll trió 13.03 Másfél ezer család felfedezve 13.33 Népdalok 14.00 Napraforgó 15.60 Orvosi tanácsok 15.05 Scarlatti-szonáták 15.30 Falvakban, mezőkön 16.05 Magyar Parnasszus 16.55 Operacsillagok — operaslágerek 17.25 Az élő népdal 17.35 Közvetítés a Vasas—FTC labdarúgó-mérkőzésről 18.50 Üj hipotézis a rák ellen 19.08 Verdi: Otelló. — n. felvonás 20.25 Jelentés a vízilabda» tornáról 20.30 Händel: Vízizene 21.28 Alkotóműhelyben 21.33 Lev Tolsztoj: Hadzsi Murat 22.44 Muzeális felvételekből 23.15 Debussy műveiből ffv] MAGYAR 9.30 Salto mortale ... Athén 11.00 Vadászat nyúlra és fácánra. Csehszlovák kisfilm 15.50 Útépítők. Film 16.15 Családi otthon - 6.45 Hírek 16.55 Közvetítés a Vasas— Ferencváros labdarúgómérkőzésről és az atlétikai EB-röl 19.20 Cicavízió . .. 19.30 Tv-híradó 20.00 Tabi László ötperce 20.05 Nyári játék. Tv-játék 21.35 Interfórum ’71. 22.05 Tv-híradó 22.15 Játékszabály. Magyarul beszélő francia film POZSONYI 10.55 Hegymászók. NDK sorozat 2. rész 11.25 Vidám műsor 14.00 Röplabdabajnokság 15.55 Atlétikai EB 19.00 és 21.35 Tv-híradó 20.15 Egy óra Alfred Hitchcockkal 21.45 Tancdalverseny EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Délután fél 4 órakor Zöld rakéták Kalandos krimi, szinkronizált szovjet filmen Délután fel 6 és este 8 órakor Özvegy aranyban Színes, szinkronizált francia —olasz—NSZK bűnügyi filmvígjáték EGRI IiRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor Mesés milliók Színes NDK bűnügyi film EGRI KERT Este fél 8 órakor A szép öragonyos hálójában Színes csehszlovák filmvígjáték GYÖNGYÖSI PUSKIN Hé barátom, itt van Sabatal (Felemelt heiyárak) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az inkák kincse HATVANI VÖRÖS CSILLAG Jöttem, láttam, lőttem HATVANI KOSSUTH Szerelmi álmok I—II. rész (Dupla helyárak) FÜZESABONY A lovag végakarata PÉT'ERVASARA fcscrclem A ?yőri városhála — gyufasiálból Győr fennállásának 700. évfordulója tiszteletére Baranek hajós, a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár lakatosa, 600 óra alatt elkészítette a győri városháza ötvenszeresen kicsinyített mását. Hatvanezer gyufaszálat használt fel . (MTI foto: Hadas János felvétele — KS) Äz egri vár viadalának elfelejtett költője: Csabai Mátyás TINÓ 'I Sebestyén történelmi forrásértékű alkotása, az Eger vár viadaljáról való ének közismert, s nem csak szerzőjét segítette a nemesi kutyabőr megszerzésében, de évszázadokon át történészeknek és íróknak a legbecsesebb adatokat szolgáltatta a hatalmas küzdelem részleteire vonatkozóan is. De vajon Egerben is hány ember ismeri Csabai Mátyás nevét? Pedig mindenképpen kiérdemelte, hogy feledésbe ne merüljön neve, — s legalább mi, egriek legyünk rajta, hogy megőrizzük azt. A németországi Witten- bergben, 1556-ban egy kis kötetke hagyta el Georg Rhauv nyomdászmester sajtóját. A mű szerzője: Csabai Mátyás, az ottani protestáns egyetem nagy tudású növendéke. A latin nyelvű verses alkotás címe magyarul: Az egri vár dicsőítő éneke. Ki is volt ez a derék Csabai Mátyás? A felvidéki protestáns fiatalember Bártfán tanult, és — mint maga vallja könyve ajánlásában, — Dobó Istvánnak élvezte támogatását, segítségét. Éppen ezért ajánlja munkáját Dobó Istvánnak, Ferencnek és Domonkosnak. A klasszikus latinsággal gördülő hexameterekben megénekelt egri várviadal anyagát a derék Csabai;is a helyszínen gyűjtötte, — akárcsak Tinódi. Természetesen elmarad a munka a Lantos alkotása megett, de értéke és jelentősége letagadhatatlan. S ami semmiképpen nem lebecsülendő: nem lehet kimutatni rajta Tinódi hatását, tehát eredetisége vitathatatlan! A BEVEZETŐ részben elmondja, hogy Dobó tetteit kívánja dicsőíteni, hálából azért, mert mindig érezte segítségét! A klasszikus műveltségű Csabai egri viadaláról szóló verses munkája elején kéri Apolló és a múzsák segítségét, mivel önnön erejét elégtelennek érzi a nagy munkához. Arról ír, hogy ha Orfeusz lantja volna a kezében, még akkor sem tudná méltóan elzengeni Dobóék dicsőségét... Maga a vers zömmel a várkapitányt méltatja, s csak kevés történeti mozzanatát énekli meg az ostromnak részletesen. Beszél a szikszói gyűlésről, az első ostromról, a tragikus lőporrobbanásról, s végül a második és harmadik ostromot írja le. Megemlékezik még Bornemissza Gergelyről, Mekcsey- ről, Pethőről és Zoltairól, nem feledve és dicsérve Su- kán számtartó vitézségét. Sőt az is kicseng a sorok közül, hogy Sukán tudományos ember volt, mert noha nappal katonáskodik, de éjjel a tudományoknak él. Érdekes az is, hogy ő is megírja röviden az egri nők hősiességét: követ hordanak és hánynak a falakról a törökre. De ő még többet is mond, mint Tinódi, mert megtudjuk tőle, hogy még a gyermekek is részt vettek ebben a munkában! Ö IS, MINT általában a küzdelem kortársai, maga Dobó is 150 ezerre tette az oszmán had létszámát. A verses mű befejezésében Csabai azon elmélkedik, hogy mi is történt volna akkor, ha Eger vára elesett volna: a férfinép rabságba került volna, a csecsemőket lemészárolta volna a pogány, a hajdan szüzekre pedig gyalázatot hozott volna a török diadal. De Egerrel együtt meg- menekedett Magyarország! Amiről Csabai énekel, az mind igaz, hiszen mint megírta, ő a saját szemével látta a várat az ostrom után, amikor azt felkereste. Csabai egri viadalról szóló munkája mindenképpen méltó arra, hogy megőrizzük, megbecsüljük személyét és alkotását, amelyet sajnos még Egerben sem ismernek nagyon. Annál is inkább kellene pedig foglalkozni alkotásával, mert amíg Tinódi „csak” részletes beszámolót, — Klaniczay professzor szerint: — „tudósító ének”-et írt, addig Csabai munkája már valóban költői alkotás, élénk klasszicizáló színezettel. Irodalmi értékét csak az csökkenti, hogy nem magyarul, hanem klasszikus latinsággal íródott. De így is Tinódi mellett a második olyan munka, amely személyes élmények hatása alatt, helyszíni beszámolók nyomán irodalmi igénnyel ad számot Dobó és végvári vitézeinek 1552. évi diadaláról. ÉS ÉPPEN ezért illő és méltó, hogy Egerben és megyénkben ismerjük Csabai Mátyást és verses művét.-. ....... .... SSÍYctli UBYELET Egerben: szombaton délután 2 érától hétfő reggel 1 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szombaton 16 órától 17.30 óráig, vasárnap délelőn 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai rendelőben (Telefon: 17-74.) Rendelési Időn kívül az általános orvosi ügyeletén (Bajcsy-Zsilinszky utca.) Hétfőn 19 órától kedd reggel " óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 érától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. (Telefon: 17-27.) Gyermekorvosi ügyelet: vasárnap délelőtt 10 érától 12 éráig a Puskin utcában. (Telefon: 16- 36. 16-44.) Hatvanban: szombaton 12 érától hétfő reggel 7 óráig, a rendelőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére Is Gyermekorvosi ügyelet vasárnap 10—12 óráig. a rendelőintézel gyermekszákrendelésén. Telefon: KM*. ............... J ugoszláviából jelentem 4. Gazdasági nehézségek — infláció AZ UTÓBBI IDŐBEN az alkotmány módosításán túl a lapok a legnagyobb figyelmet a gazdasági éleit problémáinak elemzésére, a kézzelfogható eredmények ösz- szegezésére, de különösen a hibák, fogyatékosságok bírálatára fordítják. A cikk írói hangoztatják, hogy a gazdasági reform óta — 1955 — a fejlődés ütemét tekintve Jugoszlávia világ- viszonylatban is előkelő helyet foglal el, eközben azonban bizonyos gyengeségek és káros jelenségek mutatkoznak. Az egykor Európa legelmaradottabb agrárországának számító Jugoszlávia az elmúlt évtizedek alatt a közepesen fejlett ipari államok sorába lépett. A felszabadulás óta — mind a hat köztársaságban — agyarak és üzemek, utak és vasutak egész sorát építették. Űj iparágak keletkeztek, köztük a gépkocsi-, a traktorgyártás. Megváltozott a gazdaság jellege. Miközben a múltban az ipar nemzeti jövedelmének mindössze egynegyedét termelte, most több mint 60 százalékát adja. A második világháborúig a lakosság 75 százaléka földműveléssel foglalkozott, ma már csak 40 százaléka. Évente 200 ezer lakos költözik, faluról városba. Bár a2 ország gazdasági élete is gyors ütemben fejlődik, mégsem mentes a problémáktól. A beruházási terveket évek óta túllépték, bizonyos aránytalanságok keletkeztek. Egyes ágazatok, elsősorban a mező- gazdaság, a közlekedés, a nyersanyagipar elmarad a többi mögött. A külkereskedelmi mérleg évek óta deficites. Az 50-es évek végén jelentkezett munkanélküliség tovább növekedett, annak ellenére, hogy sokan külföldön vállaltak munkát. Aránytalanul nagy a szakképzetlen munkások száma. NYÍLT TITOK MAR az infláció. Az élelmiszerárak 12—14 százalékos emelkedése. Pénztelenség jelentkezik országszerte. A Szövetségi Gazdasági Kamarától és a Belgrádi Piackutató Intézettől származó adatok szerint a következő hónapokban csökkenni fog a kereslet a közszükségleti cikkek iránt. A csökkenés fő oka az, hogy a dinár devalválása miatt januárban, februárban kiköltekeztek az emberek, valamint az infláció. A másik ok a bankok pénztelensége, a hitelkölcsönök felvételének megszigorítása, mert emiatt olyan cikkek iránt is csökkent a kereslet, melyeket eddig hitelre vásároltak az emberek. Ez elsősorban a bútor, tv, villanytűzhely, mosógép megvásárlására vonatkozik. A kereskedelem mind több hazai és egyre kevesebb külföldi terméket kap az árak mégis emelkednek. Az Újvidéken megjelenő Magyar Szó arról panaszkodik: „Minden évben, az idén is nehézségeket okoz a jó termés. Nincs elég pénz a búza felvásárlására. Ezért a Köztársasági Végrehajtó Tanács felhívja a Szövetségi Végrehajtó Tanács figyelmét, hogy a jó termés és a terményárak növekedése miatt több pénzre lesz szükség. A becslések szerint a búza felvásárlására 700 millió dinárra.” Másutt pedig, mint Zomborban, a hús árának megemelését kérte a mezőgazdasági ipari kombinát. Jelenleg a sertéshús ára Zomborban 17 dinár (34 forint), a dolgozók keresete havonta 500—1200 dinár (1000—2400 forint). Az új ár 19 dinár lenne kilogrammonként (38 forint). Ezek és más hasonló jelenségek arra mutatnak, hogy a baj a mellékajtón tör be. Azonban a Szocialista Szövetség, valamint a szakszervezetek erős befolyása a kormányt is sok mindenben újabb megfontolásra késztette. A szakszervezet abból a meggondolásból indul ki, hogy az infláció a munkásosztály legnagyobb ellensége. Szigorú, megtorló intézkedéseket kér azok ellen, akik közvetlenül vagy közvetve hátráltatják a stabilizációs intézkedések végrehajtását. A kormány a szál tszervezet tiltakozása ellenére korlátozta a keresetet és rögzítette a lakbért, de nem. engedte emelni valamennyi élelmiszer árát. íA javaslat szerint a liszt 8, a cukor 41, az étolaj pedig 53 százalékkal drágult volna meg.) A bérrögzítést azzal indokolják, hogy a külön jövedelmek már aggasz oó mértéket öltöttek, összegűk' már az egész személyi jövedelem 52 százalékára rágott. A kis keresetű dolgozók helyzetének javítására külön intézkedések meghozatalát javasolja a szakszervezet. A jelenlegi helyzet állását Ribicic volt kormányelnc'k a Vajdaságban tett látogatásakor július 8-án mondta ki. Mitja Ribicic elismerte, hogy az élelmiszergazdaság nehéz helyzetben van. Ennek oka szerinte részint a jugoszláv piac szervezetlensége, továbbá a gazdaság- fejlesztési tervek hiánya. Másrészt a kormánynak az új árak megállapításánál tekintetbe kellett volna vennie, hogy a városokban élők, a kis keresetű munkások aligha bírnák el az élelmiszerárak nagymértékű emelését. Ezért véleménye szerint a kormánynak igen óvatos árpolitikát kell folytatnia. Elmondotta, hogy országszerte felhalmozódtak a problémák a gazdaságban és a gazdaságon kívül, és türelemre intette a mezőgazdasági és az élelmiszeripar képviselőit, mondván: „Idő kell az álláspontok egyeztetéséhez és a nehézségek áthidalásához.” PILLANATNYI pénzügyi enyhülést hoz az állam számára a külföldön dolgozó jugoszláv munkásoktól befolyó dollár, valamint a jól fellendült idegenforgalom további bővítése. Azonban a kiutat mégis erőteljesen abban látják, amit jelentésem elején, véleményük alapján ismertettem: a kommunista szövetség által ajánlott feladatok megvalósításában. Rocskár János Következik: Külföldi munkavállalás — bíjrbe adott munkások. August B. Rust (Ausztria): Szerelmi próbatétel Az utcán találkoztunk. Alkonyodon. Merengőn bámult maga elé. — Olyan érdekes, amire gondol? — kérdeztem, ahogy kalaplevéve ráköszöntem. — Ó, igen — mondta álmodozva —■, a szerelemről gondolkodom. Arról, hogy milyen csodálatos! — Hát ez óriási! — igyekeztem megragadni az alkalmat. — Nekem is pont ez jár a fejemben. Nem töprenghetnénk rajta esetleg együtt? — Miért ne? — felelte. — Tudok a közelben egy bájos kis zenés helyet. Nagyon kellemesen el lehet ott üldögélni, ülve pedig sokkal jobban lehet elmélkedni. Közvetlenül a zenekar közelében helyezkedtünk el. Ez vuh á Kívánsággá — Gyakran jár ide? — kérdeztem, mialatt a zenekar egy tüzes shake-t játszott. — Négyhetenként — mosolygott rám csábosán. A zenekar nagyon vidám kis együttes volt. A vezetőjük, egy nálam két fejjel magasabb óriás, úgy viselkedett, mint akinek elment a józan esze. Hallatlanul komikusnak találtam a magatartását. A lány gyengéden megfogta a kezem. Lábaink összefonódtak az asztal alatt. — Kisasszony — kiáltottam jókedvűen a felszolgálónőnek —, egy rund konyak a fiúknak! Az együttes vezetője sistergő hangot hallatott, mint a rakéta, mikor kilövik és az ökleit rázta. Aztán megragadta a szaxofont, idegesen rángatózó arccal a szájához szorította, és fenyegetően lábalta a végét jobbra-balra. Megsimogattam a lány szőke fürtjeit. Táncoltunk. A vérpezsdítő muzsika közben ajkam a szájához közeledett, amikor váratlanul fülrepesztő csattanás hallatszott: szétrepedt a szaxofon. Az együttes vezetője felkapta a dob- verőt, és mint egy dühöngő őrült, csapkodni kezdte vele a zongora billentyűit. Közben félelmetes grimaszokat vágott. — Nézze csak — mondtam elraaadtatiia _, milyen. —J-—n an játszikJ ~ A közönség frenetikus erővel tapsolta meg a produkciót. — Mesés — nevettem —, látott már valaha hasonlót? — Most el kell mennie — mondta halkan, de határozottan a lány. — A zenekar az utolsó számot játssza. — Mennyiben érint ez engem? — kérdeztem csodálkozva. — Azonnal el kell tűnnie — sürgetett —, ha kedves az élete. — Az életem? — dadogtam értetlenül. — Ugyan milyen veszély fenyeget? — A vőlegényem — suttogta jelentőségteljesen. — A vőlegénye? — nyögtem megdöbbenve. — Hol van? — Ott — mutatott az együttes vezetőjére. — Négyhetenként szörnyen próbára teszem azzal, hogy egy vadidegen férfival ideülök közvetlenül az orra elé. Örült féltékenységében minden alkalommal összetöri a szaxofont. Ű, de forrón szeret! — sóhajtott ábrándosán, és örömében csak úgy csillogott a szeme. Németből fordította: Zahemszky László 418. »ufuwtuf a, tmmi
