Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-14 / 191. szám
ptenwei' o/í bélyeg- kiállítás» Budapesten Ládaszámra érkezik a világ minden tájáról az anyag az önálló magyar bélyegkiadás centenáriuma alkalmából szeptember 4—12. között Budapesten rendezendő nemzetközi bélyegkiállításra. A bemutatásra kerülő külföldi gyűjtemények, összeállítások egyharmada már a kiállítás rendezőinél van. Világkiállításnak is beillik a „Budapest 71”, hiszen eny- nyien még nem vettek részt egyetlen nemzetközi bélyegkiállításon sem: a bélyeggyűjtők nemzetközi szervezetének valamennyi tagországából érkeznek állami és magángyűjtemények. Az állami, múzeumi anyagokon kívül 700 külföldi és 150 hazai magángyűjtő mutatja be féltve őrzött különlegességeit. Nyilvánosság elé kerülnek például olyan összeállítások japán, orosz, szovjet, angol bélyegek, amelyeket a filatélisták eddig még nem láttak. Akad magyar ritkaság is: — a bé- ! lyegkiállításon először szereplő — Magyar Országos 1 Levéltár például egyedülálló újságbélyegeket mutat be. A kiállításon — amelyet '• három helyen, a Szépművé- : szett Múzeumban, a MABE- ' ŐSZ új székházában és a S műjégpályán, rendeznek — í 3800 keretben csaknem félmillió bélyeget mutatnák be. (MTI) FHmfórum M özvegy aranyban Francia—olasz—nyugatnémet filmvígjáték Ez a rövid, nem is nagyon csattanós bűnügyi filmvígjáték írói ötletre épül. Azért hangsúlyozzuk az írói ötletet, mert a film éppen ott marad adósunk, ahol ezt az írói ötletet ki kellene bontani, el kellene mondania azt a sok-sok válság- helyzetet — szatirikusán, nevettetve, de értelmesen- érthetően —, amely az ötlet nyomán keletkezhetett. A fiatalasszony örököl, ha hat hónapon belül a férj meghal. Már ez az alapállás egy végrendeletben erkölcsi ficam, a százmillió dollárt hagyományozó amerikai nagybácsinál s valahogy úgy vagyunk vele, hogy még a temetés után sem veszünk túlságosan ne- vtségesnek egy ekkora marhaságot. Azért van viszont a film írója és rendezője, jelen esetben Michel Audiard, hogy mindezt a krimi-lehetőséget egy szatíra erejéig dolgozza fel. Ennyi irányban lekötelezettnek lenni egy alkotónak csak úgy lehetséges, hogy valamit nem teljesít a sok-sok Ígéretből és vállalásból. A komikum itt- ott felsejlik, a szatirikus nyilatkozatok és képsorok néhol párhuzamos mozgást végeznek, emelve és rontva egymás hatását, a paródiát is érezzük, mert hosszan elpepecsel az operatőr a szexe- sen gusztusos részleteknél, de... A néző többek között arra is kíváncsi lenne, hogy amikor a szerelmes asszony többszörösen megölni akarja férjét és a férj erre rájön, mit gondol; mit érez és mit tervez a halálra szánt férfi, mikor és hogyan jön indulatba; megfojtani szeretné-e gazdaggá vált, milliomossá vedlett feleségét, vagy csak egyszerűen bamba és tanácstalan arcot kap a néző,, amiről az égegyadta világon bármi leolvasható, csak az nem, hogy értelmes és valamit tenni igyekszik önmaga védelmére. Sorozatban adottak a jelenetek a vékonypénzű históriában amikor a képek helyett, vagy azok pergése közben remek mondatokat lehetne elhelyezni, párbeszédekkel kellene a félszeg humor megannyi bombáját robbantani. A rendező ezt nem teszi, megelégszik azzal a néhány képpel, amely kitartóan az asszony asszonyiságát, a gengszterek gengszterségét, a férfiak bambaságát és a fegyverek megbízhatóságát bizonyítja. Szerettünk volna jól szórakozni ezen a filmbéli kri- mi-viccfeladványon, de csak ritkán érezhetjük a játék varázsát, azt, hogy a szórakoztatást komolyan veszi ez a francia rendező. Michele Merciér bájos fiatalasszony, részegen elvisel hetetlan. Claude Rieht már láttuk frappánsabb szere pekben, itt ruhababát csináltak belőle, akire a többiek rájátszottak. Sim, a bérgyilkos szerepében esett figura, szánandó és mégsem tudtunk igazán örülni humorának. Georges Barsky képei tetszettek, Jacques Loussier zenéje finoman és ízlésesen simult az előkelő és választékos környezethez, amely kis túlzással bohémnek is nevezhető. (farkas) Zöld rakéták Szovjet film A gonosz varázsló (Kedd, 20.00) Magyarul beszélő, amerikai film. A történet főszereplője a pszichoanalízist hívja segítségül egy bonyolult rejtély megfejtéséhez — és krimiről lévén szó — a gyilkos személyének kiderítéséhez. A Ági, Szemes Mari, Kállai Róna, Szabó Ottó és Káló Flórián alakítják. A bőrkabátos fiúk (Csütörtök, 22.15) Magyarul beszélő, angol film. Sidney J. Furie filmje 1963-ban készült, s a főszerepet Rita Tushingham alakítSzeretném előrebocsátani, hogy ezt a filmet nem szabad a felnőttek szigorával nézni, a gyerekek szórakoztatására készült, az ő kalandvágyukat van hivatott kielégíteni. Megpróbáltam így szemlélni ezt a filmet, s így tetszett. Fiúk és lányok repülőgépet eregetnek az úttörőtáborban. Magasba ívelnek a kis vitorlázók, de néhány pillanat múltával szétlőtt szárnyakkal csapódnak a fák lombjai közé. Leningrádot ostromolják a németek. Ezekkel a döbbenetes képsorokkal kezdődik a film. Aztán megismerkedünk Miskával, Sztyopkávál és Vasz- kával, ők a hősei a történetnek, ők találkoznak a rakétás diverzánsokkal, ők segítenek leleplezni egy ellenséges csoportot. A történet sablonosnak is mondható: a szovjet kémed hárítók diverzánsok után nyomoznak, a kis Miska beépül a bandába és leleplezik a csoportot. Ennyi a történet, amely a krimi izgalmával, a kalandfilmek feszültségével szórakoztatja nézőit. A nézők pedig lelkes izga lommal figyelik ezt a kém- históriát eszükbe se jut arra gondolni, hogy láttak már ehhez hasonlót. Különben is tudvalevő, hogy egy újszülöttnek minden történet új A film alkotói Feliksz Mironyer iró, Grigorij Ara- nov rendező és Nyikolaj Zsilin operatőr szerencsére nem akartak többet, mint fordulatos kalandfilmet a gyerekek számára. Becsülendő a szándék és a teljesítmény is. különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a mozikban bizony nagyon is hiánycikk mostanában az ifjúsági film. (m. I) Jelenet a Salto mortale című folytatásos film 8. részéből. filmet Hitchcock rendezte, s a főszerepekben nem kisebb színészeket láthatunk, mint Ingrid Bergman, Gregory Peck. A film 1946-ban készült. Carlo Goldini: Szmirnai komédiások (Csütörtök, 20.25) ja (magyar hangja: Esztergályos Cecília). A magyar közönség Rita Tushinghamot elsősorban az Egy csepp méz című filmből ismerheti, ami a fiatal színésznőt egyben a világhírnévhez is segítette. Ebben fiatal asszonyt alakít, akinek házassága sikertelen, s ugyanígy az a férje számára is. A kudarcban azonban nemcsak ők ketten a hibásak ... A háromfelvonásos vígjáték közvetítése a József Attila Színház előadásában, felvételről. Goldoni alig ismert vígjátéka, egy gazd-ag szmirnai kereskedő velencei üzleti útjáról szól, ahol hastáncosnőket akar szerződtetni apja szmirnai mulatója számára. Az állástalan színészek szintén igyekeznek Alival szerződést kötni, ám hamar kiderül, hogy a töröknek csak női „szereplőkre” van szüksége. Az állástalan komédiások cselhez folyamodnak, vészbíróság elé állítják Alit, s kilátásba helyezik számára, hogy leánykereskedésért súlyos büntetést kaphat, ám némi pénz ellenében szabadon engedik. A török boldogan fizet... a darabot Karinthy Ferenc fordította, s a főszerepeket Koncz Gábor, Bodrogi Gyula, Bujtor István, Márton András, Voith Rózsa Sándor Farditotta: Ferencz Gy6z6 17. (Péntek, 20.05) Tévé-film, első r’ész. MÓ-] ricz Zsigmond Rózsa Sándor] a lovát ugratja című klasszi-j kus remekéből készítették ezt ] a 12 folytatásos tévé-filmet,1! amelynek részeit hetenként] vetítik. Az alkotógárda: Szi- netár Miklós rendező, Szűcs] Andor dramaturg és Sípost Tamás, a forgatókönyv írója] arra törekedtek, hogy tártál-] mában és stílusában is ra-] gaszkodva az eredeti műhöz,] ne a kalandfilm elemeiket] erősítsék, hanem a gazdag] folklorisztikus és legendajel-< leget. Mindössze néhány epi-] zód került be ebbe a filmbe] a másik Rózsa Sándor regényből, a Rózsa Sándor ösz-i szevonja szemöldökét-ből. Az első részben — mintegy ex-] pozícióként — a szereplők! bemutatására kerül sor, Ve-1 1971. augusztus 14., szómba! szelkáék jussolása pandurverés révén. es egy] 4- Qu Bames rövid, zsíros ujjaival Harberryre mutatott, aki újra Jergerhez fordult. — Robby, maga Bames útján tartja velem a kapcsolatot. Ez az ő száma. Igaz, hogy saját lakosztályom van, de jobb, ha maga nem mutatkozik benne. Velem csak rendikívüli esetekben találkozhat. Gondolom, ők ugyancsak érdeklődnek. Barnes hangtalanul nevetett. — Most pedig beszélgetni fogunk — mondta Harberry. — Earnest nem érdeklik a maga titkai. Nem igaz, Barnes? ■ —! A maga titkai valóban nem érdekelnek engem — felelte Bames. — A „Pres- se-Agency” jó nevű társaság. Inkább rádiót hallgatok. — És majdnem teljes hangerőre kapcsolta be a készüléket. — Minél nagyobb a zaj, annál jobb — helyeselt Hsíberry. — Mi Robbyval a fürdőszobába megyünk. Az elővigyázatosság nem árt. Ott van a legkényelmesebb hely. Elhúzta a reteszt. Harberry mindkét csapot megengedte, egyszerre főlyt a meleg és a hideg víz. A fürdőszoba egyszerre megtelt éles zajjal. — Ha valahol itt egy rejtett mikrofon van, akkor a magnetofon csak a viz zubo- gását veheti fel. — Harberry elnevette magát és leült a kád szélére. S Barnes érdeklődésétől is jobb biztosítani magunkat — kényelmesen elhelyezkedett. — Nos tehát, az elhárítás tanácsának ülését megnyitom. Jerger érdeklődéssel szemlélte társát, mint akitől sokban függ az akció kimenetele. Ha jól összehangolják a munkát, akkor az ügy sikere biztosítva van. — Ismeretes önnek, hogy milyen céllal küldtek ide CíjüvíUT ; kvTwcziíe jer&er. Nemi A rekkenö hőségben jólesik a finom citromos limonádé. Napon legalább negyven fok van, de itt, a besötétített szobában sincs harmincnál kevesebb. Beszélgetünk kedves ismerőseimmel. Fiatal hazasok, szemük fénye a fiuk. — Anyu! Kérek még jeges limonádét! — Nem lehet, Csabika. Magfájdul megint a torkod és, mehetünk a doktor bácsihoz. A gyerek — jópofa, életrevaló lurkó — elsomjordál egy időre. — Tudod, nagyon szeretjük ezt a gyereket. Nézz csak rá. Csupa apja... Marika elmosolyodik és nagyot húz a jeges limonádéból. — Ugyan, édes fiam! Te mondtad éppen a minap, hogy a portás néni megjegyezte: egészen olyan ez a kisfiú, mint az édesanyukája ... Kedves és kellemes itt minden ebben a lakásban. A mérnök házaspár finom ízléséről beszél a cseppet sem hivalkodó, de mégis nagyon szép berendezés. — Anyu! Szeretnék játszani a vasutammal. Légy szíves, vedd elő a szekrényből! A gyerek, aki csak be-bekukkant a szobába ahol ülünk, szemmel láthatóan unatkozik. — Nem lehet, kisfiam. Most itt van a bácsi és ilyenkor nem lehet zörögni. Csabi rám vet egy sokat mondó pillantást és morogva, duzzogva elvonul. Később a nyaralásról beszélünk. Arról, hogy ezen a nyáron szerencsések voltak a beutaltak, a nyaralók, a ví- kendezők. — Mi a Velencei-tónál voltunk. Csodálatos, hogy menynyit fejlődött az utóbbi időben. Csabi is szépen lebarnult, bár rengeteg baj volt vele. Mindig menni akart a vízbe, a csónakba, elbújt a nádban. Abból állt a két hét, hogy őt tartottuk pórázon. A házigazda — udvarias, figyelmes ember — kérés nélkül megduplázza a citromos, jeges limonádét. — Apu! Lemegyek az udvarra. Ott vannak Jancsikáik is. A papa szeme —, miközben a jégszekrény körül szorgal- maskodik —, szikrát vet. — Nem mész sehová! Könnyen napszúrást kaphatsz. Foglald el magad itt, a hűvös szobában. Itt van a bácsi is, és mutasd meg néki, hogy milyen jó gyerek vagy... Csaba, mint csatát vesztett hadvezér, durcásan újra él- ' vonul. — Szörnyű ez a gyerek. Ez mindent és mindig olyai akar, amit tilos, amit nem szabad. Meglátszik rajta, hogy fiú. A hideg limonádé mellett jólesik a forró, illatos kávé. — Tudod, én falun nőttem fel, de úgy emlékszem, hogy velem gyermekkoromban nem volt ennyi baj. Egyszer kaptam ki istenigazában az apámtól, amikor csúzlival lelőttem o tartófáról a tejesfazekat... Váratlanul és újból berobban a kisfiú. — Apu! Tibikéék mennek sétálni az anyukájával. Hadd menjek velük. Azt mondta a Tibiké mamája, szívesen vigyázna rám. — Nem! Van neked anyukád és téged ne sétáltasson a Tibiké anyukája. Menj szépen a szobádba, foglald el magad, csinálj valamit. Eltörik a mécses. Csabika sírva, szipogva visszafordul. — Csináljak, csináljak. De mit?? Szalay István — Tehát Kovrigina? — Igen, a három közül c a legkönnyebben támadható személy. Még, ámyékbar van, kevésbé kelti fel a figyelmet, , kevésbé ismer, egyén. Könnyebb fizikailag is dűlőre jutni vele, köny- nyebb elszállítani. Gyengébb ..: — A nőd természetre gondol? — Igen. Bár ugyancsak kemény dió. Összegyűjtöttem róla néhány dolgot Szerény teremtés. Nem heves típus, nem lelkesedik. Igaz, ez nem pontos meghatározás. Csak egy valami van, ami lelkesíti őt: a munkája és a lánya. Az egyetlen lánya. Ezért hát különös gondot kell a lányra fordítania. Az anyja, mihelyt meghalja a lánya sírását, a segítségére siet és szépen berepül a kalitkába. — Pénz? Szerelem? — Sajnos, a lánya az anyjára ütött. Diáklány. Tagja a kommunista ifjúsági szövetségnek. Nem olyan kislány, akinél könnyű kereskedni. J erger gondolkozni kezdett, majd hirtelen a térdére csapott. — Azt hiszem, megtaláltam a megoldást! — Kiáltott. — Bili! Tud maga kifogástalan igazolványt adni nekem? — Amilyen csak kell Rob- by. Mondja csak milyen elképzelése van? — Ez a kislány dolgozni fog nekem — mondta meggyőződéssel Jerger. — Én a maga kezére játszom Kovri- ginát, maga pedig a határon túk$ szállítja őt — Glazunov iránt érdeklődöm. — Glazunov mindenkit érdekel — jegyezte meg Har- berry nem minden irónia nélkül. — Csakhogy az érdeklődés még kevés az üdvösséghez. — Adjon tanácsot, hol kell kezdenem — kérte Jerger. — Hiszen ön régi moszkvai ... Három ember érdekel csupán minket, Glazunov és két közeli munkatársa. — Fedorcsenko és Kovrigina? — Igen. — Glazunov? — Nem éppen, öt nagyon erősen őrzik. Ráadásul ez egy tipikus orosz intel- lektuel. Szovjet ember. Fanatikusan szovjet. — Fedorcsenko? Háború alatt a fronton volt. Az Oderánál a mi tisztjeink barátkozni akartak vele... — És hajlott a szóra? — Nem mondanám. Inni ivott, de egy fölösleges szó sem hagyta’ el az ajkait, (így nem is tudtuk exe«»««Ö®S. í
