Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-13 / 163. szám
p Mit is képset a kedves vevő • • • Vettem a napokban egy műanyagból készült hajfogó sapkafélét a gyereknek, potom összeg volt az ára, ha jól emlékszem, három és fél forint. Többet nem is nagyon ér, primitív tákolmány, a gyerek egy-két nap alatt széttépi. De nem is az áráról kívánok itt most szólni, még csak nem is a minőségéről, bár ez utóbbi elengedhetetlenül említésre kívánkozik. Mielőtt a fent említett saplcafélét megvásároltam, észrevettem, hogy tulajdonképpen nem készárut veszek, hiszen a munka utolsó fázisát nekem kell odahaza elvégeznem. Igaz, mindössze arról van szó, hogy a préselőgép, amely bizonyára ezrével —, sőt tízezrével! —, ontja ezeket a hajfogókat, benne felejtett egy kis maradék műanyagot, s azt most nekem kell kivágni, vagy ügyesen kifaragni. Nem nagy munkáról van szó, még ügyetlen kezemmel is elvégeztem rövid öt perc alatt. Sőt. ez öt perc alatt még arra is volt időm, hogy elgondolkozzam —, nem a három és fél forintos nyári tökfedőn, inkább azon a kereskedői magatartáson, amellyel elég gyakran találkozik manapság az ember. Mutatom a bolti, eladónak a félkész árut és mondom, hogy hibás, mert o maradék műanyagot nem I» m&ui -ki á &ep. Mise a-iwüti kislány csaknem felszisz- szen, s mintha személyes sértést védene ki, úgy válaszol: — És mit képzel a kedves vevő, én vágjam Iá?! Isten ments, dehogyis képzelem. De ha már elhangzott ez a kérdés, elmondanám, hogy elgondolásom szerint mit is képzel a kedves vevő. A kedves vevő először is azt képzeli, hogy az ipar csakis kofogástalan árut szállít. Azt is képzeli, hogy a kereskedelem csakis megbízható és tökéletes árut vesz át az ipartól, s ilyenformán csakis kifogástalan árut kínál eladásra. A kedves vevő tehát azt képzeli, hogy minden megvásárolt áru legalább annyit ér, amennyit kifizet érte: a 40 filléres zsemle például negyven fillért, a 300 forintos cipő 300 forintot, a 600 forintos pulóver 600 forintot és a 3,30 forintos mű- a nyag tökfedő pontosan 3,50 forintot. És természetesen ezenkívül még sok mindent képzel a kedves vevő. Többek között azt is képzeli, hogy a holnap kereskedői, akik napjainkban ismerkednek a szakmával, már megtanulják, hogy a hibás árut nem eladni, hanem visszaküldeni kell. Vissza a feladónak !... És végül azt is képzelik, hogy nem tesznek fel nekik buta kérdéseket ... fánadáiag) KAZALRAKOK Harminc fok - árnyékban Csúcsforgalom az egri strandon — Kellemes kiránduló idő a Kékesen — Látogatás néhány „forró" munkahelyen A kemence mellett. Az Észak-Heves megyei Sütőipari Vállalat egri 4- es számú gyáregységében a kemence előtt szorg^-kod- tak a pékek, s bizony kemény munkát végeznek ebben a hőségben. 50—60 fokos melegben dolgoznak, napi 10—12 órát, hogy elegendő mennyiségű kenyeret és péksüteményt szállíthassanak a boltokba. Kalotai Kálmán kisütő elmondotta, hogy a forró műszak után ugyancsak jólesik a pihenés. A kemencéből 50—60 centire álló munkásoknak a műszak végére még a nadrágjuk is vizes lesz és patakokban folyik testükön a verejték. Szabó László műszaki vezető erről így beszélt: — Lényegesen nem is lehet csökkenteni a hőmérsékletet a kemencék mellett, mert a kisugárzó hőt csak erős légáramlattal lehetne megszüntetni. Ez pedig nagyon lerontaná a kenyértészta minőségét. Az itt dolgozókat egyébként védőitallal: szódavízzel, s egyes üzemrészekben pedig tejjel látjuk el, hogy enyhítsünk valamit a forró körülményeken. Aratók között. A sárguló búzatábla elején dohog a hatalmas kombájn. Vezetője félmeztelenül a kormány fölé magasodva figyeli a gép munkáját. Amikor egy pillanatra megáll, Vincze Sándor komba jnos nem győzi törölgetni arcáról a verítéket. — Bizony rettentő a hőség a határban, s ráadásul napi 18 órát dolgozunk a kombájnokkal. Nem sok van már hátra. Learattuk az árpát, s most kezdtük el a búzát vágni. Remélem két hét múlva ezt is befejezzük. Addig azonban megizzadunk még egy párszor. — mondta az andornaktályai Búzakalász Tsz fiatal dolgozója. Mozdonyon. Az egri vasútállomáson tolatgat az 50 esztendős kis mozdonj’, amelyen ketten. Árvái Sándor mozdonyvezető és Mata Antal fűtő dolgozik. Mindketten régi kitüntetett vasutasok. — Régóta dolgozunk már együtt, s nagyon sok meleg napot megértünk már. A kazán mellett nem ritkaság az 50 fokos hőség sem. Főleg altkor van ilyen meleg, amikor a tűzcér tisztítását végezzük, illetve felíűtjük a mozdonyt. Ilyenkor legjobb éjszaka dolgozni, mert nappal a forró kazán a sistergő meleg^ gőz és ráadásul az erősen tűző nap nehezíti a szolgálatot. Hétfőn délben 30 fok volt Egerben — árnyékban. dolgozna, A java erejűikben levők többnyire más tisztségben tevékenykednek, nem is kívánkoznak a kazalra- kók mellé. Ki is győzné azt megfizetni, hogy kívánkozzanak? REG®, MEGBECSÜLT mesterség a kazalrakók mestersége. Csakhát mind kevesebben művelik, s akik érlenek hozzá, inkább az idősebb korosztályhoz tartoznak ma már. A kazalrakást nem iskolában tanítják. A szó mostani értelmében nem szakma, bár azt, hogy nagy hozzáértés lséül hozzá, nem vitatja senki. A szalma- vagy szénakazlai, nem lehet aikárhogyan megrakni. Olyan a jó kazal, mint valami szépen megalapozott építmény, amely nem ázik be, a szél el nem viszi, állja az ősz, a tél megannyi viharát. Szemre megnyugtató, kedves látvány, jó a formája, egészében véve takaros, -valamiképpen a szüntelenül gyarapító, a kicsire is nagy gondot fordító szorgalmat juttatja az ember eszébe. Az alapos, a gondosságot szerető, lelkiismeretes emberek váltak be mindig is ebben a mesterségben. És olyanok, akik a jószágot szerették, s nem volt számukra mindegy, hogy tiszta, friss szalma kerüljön az istállóba, nem pedig ázott, penészes. A szénára — ha lehet — még nagyobb figyelemmel ügyeltek. Tudták: a minőség itt még fontosabb, mert a jó szénán akkor is áttelel a tehén, a ló, ha történetesen szűkebben mérő- dik az abrak. A bálázás ugyan szépen terjed, s terjedne még inkább, ha lenne hozzá elegendő gép. A legutóbbi statisztikai adatok szerint jar- vabálázósral a szalma 37 százalékát -takarítjuk be, ezt is csak a kombájnnal learatott területen; alig több mint egyhasmadát az évi hozamnak. Sok-sok százezer tonnát kell ennek következtében hagyományos kazlakba rakni , s ez még csak a szalma, a széna ezután következik. A VÖRÖSHERE- fe lucerna-széna termés hazánkban közepes évben is túlhaladja a 2 millió tonnát Rétjeink lekaszált termése 800 ezer tonna körül van. Lehetne persze több is? de ha azt számoljuk, hány kazalra való ez a mennyiség, csak tisztelettel gondolhatunk a kazalrakók fogyatkozó táborára: amit ők végeznek, amilyen fontos munka, annyira becsülni való. Hányán vannak tulajdonképpen? Olyanok, akik nemcsak értenek hozzá, hanem erővel is bírják, egy-egy termelőszövetkezetben négyen- öten ha lehetnek: talán 10 —12 ezren az országban. Ilyenkor, betakarítás idején, ha kétszer ennyien lennének, az is kevés lenne. A kazalrakók ugyanis nemcsak a kazlaknál kellenének, hanem már a hordásnál. Akkor is, amikor vontatókon, és szekéren behordják a termést a majorokba, mert ahhoz is érteni kell: úgy megrakni a szekeret, a vontatót, hogy minél kevesebb szóródjék széjjel útközben. Egyesek azt mondják, hogy a dűlőkön, országutakon azért hagynak el annyi szalmát, és különféle szálas takarmányt a traktorosok, a fogatosok, mert ,kicsire nem néznek”. Néznének pedig bizonyosan, legalábbis a többségük mindenképpen, de hiába a jóindulat, ha nincs meg a hozzáértés. Amikor már folyik a hordás, a kazalrakónak nincs egy percnyi megállása. Arra sem futja idejéből, hogy cigarettaszünetet tai-tson, nincs is türelme hozzá, kivált ha szeszélyes az időjárás. A járművek megállás nélkül táplálják a növekvő kazlat, az ember alig győzi helyére rakni úgy, hogy széle is, közepe is legyen az építménynek. Már létrát kell állítani a kazal oldalához, ha nincs elevátor és oda is ember kell, aki villánként feladogatja, kegyetlen munka még . ez is, mindene megfájdul, aki csak fél napig csinálja. MANAPSÄG épp azért nehezebb a kazalrakónak, mint régen, mert kevesebb az ember, aki a keze alá Ha már itt tartunk: a jó kazalrakót nem is lehet megfizetni. Mondhatjuk nem csak a pénzéit csinálja, bármilyen furcsán hangzik, hi vatóstudat fűti, valami, ami már a szenvedélyes ügyszeretethez hasonlatos. Kell ez az érzés, különben nem valószínű, hogy győznék erővel. Az ilyen szezonmunkának többek között az sajátosságuk, hogy nem illeszthetők be a nyolcórás munkaidőbe: látástól vakulásig tartanak ma is. Ehhez pedig csak az idősebb korosztálybeliek szoktak hozzá, olyan emberek, akiknek világéletükben életelemük volt a munka, s az is marad, míg élnek. Némi aggodalommal teszik fel többen a kérdést, az olyan kihaló mesterségekre tekintve, mint amilyen a kazalrakóké, vajon belátható időn belül lesz-e elegendő gép, amely megkönnyíti a kazalrakás fárasztó munkáját, Nyilván sok gép lesz: minden évben több. Ám a ma embere számára ennék ellenére nehezen képzelhető el, hogy kazalrakókra ne legyen szükség. KELLENE TEHÄT AZ utánpótlás, kell gondolni a jövőre is. Mindenekelőtt oly módon, hogy megadjuk a tiszteletet, a becsületet a kazalrakóknak, azoknak a „névteleneknek”, akiknek keze munkáját lépten-nyo- moxj láthatjuk, s akik a szűkebb közösségeken belül megérdemlik társaik tiszteletét. t K. T. Madártávlatból a zsúfolt egri jíiurS. tMmm® íEoía. Kiss Belát — 1971, jaiius 13., ksdtf Most aztán egyáltalán nem panaszkodhatunk, hiszen erre vágytunk! Megérkezett a hőhullám, teljes erővel tombol a nyál-. Milyen érdekes: alig néhány nappal ezelőtt még arra vártunk, hogy feljebb kússzon egy kicsit a hőmérő higanyszála, most meg — pokolba kívánjuk időnként ezt 'a hőséget.. . Megérdsklődtük: hétfőn délben Egerben 30 fokot mértek árnyékban. .. Ezért indultunk el körútra: milyen változást hozott, kit hogy érintett a meleg idő. Strandon Igazán boldog ember lehetett az, aki szombaton és vasárnap bejutott, s egy talpalatnyi helyet talált az egri strandon, illetve a medencében. Érdeklődésünkre elmondották, hogy szombaton 11 ezer volt a fürdővendégek száma. A vasárnapi forró kánikulában pedig nem kevesebben, mint 16 ezren menekültek ide a meleg elől. Egy dolgot tapasztaltunk, amin jó lenne ezeken a hét végeken változtatni. Az egyetlen pénztár- ablak előtt ugyanis egymásfél órahosszát kellett várni, hogy jegyet kapjon az ember, ilyenkor megoldható lenne talán — már volt rá példa —, mozgó jegyárusítást szervezzenek a bejárat előtt. Az se ártana, ha egv- időben minden pénztár nyitva lenne. A szombat-vasárnapi kánikulában rengetegen keresték fel a strandon is, de a város más pontjain is a fagylaltárusokat. Mint az egri cukrászüzem vezetője elmondta, szombaton néty mázsa fagylalt és körülbelül 4500 .darab hűtött sütemény fogyott el. A vasárnapi termelésük pedig hét és fél mázsa különféle fagylalt volt, és hétezer darab süteményt vettek ki a sütőből. A meleg napok eredménye ez, amely egyben az idei év legnagyobb fagylaltfogyasztásának is számit. Kirándulók Május óta — az idegenforgalmi szezon kezdetétől — hét végeken egyre több külföldi és hazai turista, kiránduló érkezik Egerbe. A szombat délutáni, valamint a vasárnap délelőtti vonatok zsúfoltságáról nem kell szólni, szinte ontották magukból az Egerbe érkezőket. Több ezren keresték fel a várat a múzeumot, s legalább még eny- nyien sétáltak Eger nevezetességei között. Kiváló, kirándulásra rendkívül alkalmas idő volt a Mátrában is, mint az Országos Meteorológiai Intézet kékestetői állomásán érdeklőd és ünki’e elmondották, húsz fok felett Forró munkahelyek volt a hőmérő higanyszála. Tegnap délután pedig 22,3 fokot mértek, ami nem gyakori dolog a Mátrában.
