Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-09 / 160. szám
Fjein ellenzékben, de nyíltan r Találkozni olyan nézetek- ; kel, hogy az egy pártrendszerű, népfrontba tömörített alkotó erők szövetsége idején lehetne valami „ellenzékféle” nálunk. Érdemes elemezgetni ezt a nézetet, ha egyedi, ha nem. Nemcsak azért, mert a szakszervezeteket mostanában — különösen huszonkettedik kongresszusuk széles közvéleményt megmozgató felszólalásai, beszámolói óta — erősebben „jegyzik” a politikai életben, hanem azért is, mert szerepük ténylegesen nőtt, a közeli és távolabbi jövőben pedig nyilván még tovább növekszik. De ez nem ellenzéki sze- *ep. Ugyanakkor sokszor és határozottan megfogalmazott követelmény, hogy bátran bíráljanak, alkossanak önálló véleményt társadalmi érdekvédelmi kérdésekben, vagy — mint azt Gáspár Sándor egy választási nagygyűlésen megfogalmazta — jelezzék, véleményezzék a felszínre került ellentmondásokat, gondokat- bajokat, a munkásember szemével nézzék a gazdasági életet. Hát most mondják meg a véleményüket — és ez mégsem ellenzéki feladat? Bíráljanak. és mégsem—? Ismételjük csak el a kérdést, hogy világosan kitűnjék elavult volta. Ez az elavultság mintegy húsz évvel korábbi állapotot tükrözi akik a hibák: feltárását és az ellentmondások felszínre hozását nem tudják összeegyeztetni a szakszervezeteknek a rmmfeásh atalcum idején betöltött szerepével, éhataflantd 1950 időszakát idézik. Akkor a hivatalos politika eleve szindilkalíz- mussal vádolta azt a szakszervezeti vezetőt, akt érdekvédelmi feladatokat hangsúlyozott, ne adj isten az üdvözítőnek és egyedülállóan utolérhetetlennek kikiáltott tervezési elképzeléseket nemhogy bírálni, még csak érinteni se merte. Ennek a felfogásnak a maradványa kategorikusan tagadja annak a lehetőségét is, hogy a társadalmi rendet irányító munkát, a gazdasági intézkedéseket, az életet koordináló lépéseket egy munkás-tömegszervezet bírálhassa. Hiszen — mondja ez a nézet — aki bírál, annak „nem tetszik a rendszer”. .. (Szándékosan idézem ezt a nagyon naiv és buzgó megfogalmazást. A lényeg tudniillik éppen az ellenkezője.) Annak tetszik a rendszer, aki észreveszi a gondot-bajt is és felhívja rá a figyelmet. Ez az észrevétel, ez a figyelembevétel nem lehet az előkelő kívülálló vagy a pozícióra vadászó szembenálló kritikája. Sem kívülről, sem ellenzékből nem segíthet a munkáshatalomnak munkásszervezet. Miért bíráljon tehát a szakszervezet, miért tegyen észrevételeket? Az osztály érdekében, a dolgozó milliók — a mi hazánkban hárommilliónál több szervezett munkás, alkalmazott, értelmiségi érdekében. Ki vezeti az államot, amelynek intézkedéseit bírálni, a különböző tennivalók megoldásában mutatkozó ellentmondásokat elemezni vagy feltárni kell? A munkásosztály. A munkásosztály pártja, és pár- tankívüli szövetségesei, szakemberei ülnek az íróasztalok mögött, szervezeti magaslaton, minden üzem igazgatói székében. Arisztokratákkal és kapitalistákkal nincs dolgunk. Bizonyos értelemben velük szemben könnyebben lehetne tetszetős szakszervezeti munkát végezni, — a mi államunkkal, gazdasági irányításunkkal azonban nem „szemben”, hanem nyíltan, de együtt kell megoldani mindent. Nehéz? Még könnyelmű pillanatokban sem tagadhatjuk. De felelős szóval nem is lehet könnyű feladatokat ígérni annak, aki a mi korunkban — és új tennivalókban hihetetlenül gazdag évtizedeinkben különösen — a szocialista építés politikai munkása lesz. A szakszervezet felelőssége éppen az együttes munka és a közös munkában jelentkező bíráló, formáló osztályérdekeket és érdekvédelmet egyszerre képviselő feladatában rejlik. Mert rétegek érdekvédelme és országos lehetőségek egyeztetése is beletartozik a „leckébe” : higgadt felmérések, szenvedélyes kiállás, a közgazdász-szakember alaposságával végzett tájékozódás és a régi „bizalmiférfi” nagyapák okos és a műhelyek légkörében edzett szíve. Felelősen, az ügy lényegét érintő tiszta szándékkal lehet csak jól teljesíteni a szakszervezetek hivatását a szocialista államban. Valahogyan úgy, mint a jól szervezett és megértő családban akár az anya, akár az apa szerepét, aki élettársa intézkedését, tervét, cselekedetét olyan természetesen nézi a kis közösség szemével, a család szemével, hogy nem is lehetne másként, jobban. Vajon van-e jó családtag, aki „ellenzéke a családjának”? B. K Próhaútra indul a CJíVZ-iUi VÁG 2700 lóerős mozdonya Július 6-án, a Ganz-MÁVAG mozdonykísérleti szakemberei megkezdték az új, 2700 lóT erős. M 63-as Diesel-mozdony vonal- és tartóssági próbáit. A 120 tonna összsúlyú, 130 kmj&ra maximális sebességre tervezett mozdony a több hónapig tartó próbák után előre- láthatóan a Budapest—Szombathely útvonalon közlekedik majd. A iVfcß vizsgálata Hogyan fejlődik a kom fiolái knáatőiiiáézeá és a áeenaeSőüzemek kapesolaáa? A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi csoportja a közelmúltban a Kompolti Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutatóintézetbe látogatott. Az olvasóban joggal felmerül a kérdés, mit keres a népi ellenőrzés egy kutatóintézetben ? Nos, megvizsgálták, hogy a kompolti intézetben milyen tudományos kutatásokat végeznek és a kutatások réven f Töfcfc ftónapos ^nyíft íSr5 gyalások” — munkahelyig termelési tanácskozások — otán törvényerőre emelkedett a Mátravidéki Fémművek üzemi alkotmánya, az 1971—75. évre szóló kollektív szerződés. A tervezetet beteken át vitatták, mérlegelték a dolgozók, és közel 300 ötletet, javaslatot mellékeltek hozzá, majd egyhangúan mondta ki a „szentesítő” igent a vállalat kollektívája. Vajon milyen új pontjai vannak a szerződésnek? Többet ad-e, illetve többet kér-e a vállalat az elkövetkezendő öt évben? A kérdésekre Osztafim Bélától, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkárától és Főnöd Sándor munkaügyi osztályvezetőtől kértünk választ Az erkölcsi megbecsülést anyagiak is fémjelzik — Az egyik új, s jelentős változás, hogy eddig egy, ezután pedig 24 hónapra tót „öltöny” munkaruhát biztosit a vállalat a dolgozóknak. Ugyanakkor szigorú követelmény lesz a tisztaság, a pedánsság is. Ez a változás forintban mérve mintegy 700 ezer forintot jelent a vállalatnak. — Az üzemekben különösen sóikat beszélnek a különböző gazdasági, politikai kitüntetések anyagi megbecsüléséről ... — Valóban nagy es pozitív visszhangja van. Lényégé a következő: valamennyi párt-, KISZ-, szakszervezeti kitüntetést anyagilag is megbecsüli a vállalat. És ugyancsak változás történt a vállalat kiváló dolgozóinak anyagi megbecsülésében is. A kollektíva úgy döntött, hogy ezentúl címre és rangra való tekintet nélkül a kiváló dolgozótót 2000 forintos jutalomban részesíti a vállalat. Az említett anyagi elismerések értéke ugyancsak eléri a 700 ezer fociníltet, bzöiaB tehát; az -erkoi' Nem kaphatnak kevesebbet a nők A kölcsönt nem kell visszafizetni Sok új, érdekes pontja ven a Mátravidéki Fémművek kollektív szerződésének ősieken Mvűl megkülönböztetett anyagi megbecsülésben részesítjük a kiváló dolgozókat, a szocialista brigádokat, a szociaista brigádtagokat, a párt-, a szakszervezet a KISZ, a munkásőrség jól dolgozó aktíváit, kollektíváit. .. — ... akárcsak a vállalat törzsgárdatagjait... — Valóban igy van. A részesedési alapból ezután az öt éve itt dolgozók 20, a tízévesek 40, a 15 éves törzsgárdatagok 60, a 20 éves törzsgárdatagok nem kevesebb, mint 80 százalékkal részesednek magasabb anyagi megbecsülésben. Ezek a dolgozók tehát megkapják a munkájuk után járó részt a nyereségből, plusz a törzsgárdatagság után járó 20, 40, 60, illetve 80 százalékot. Ezenkívül az új kollektív szerződés lehetőséget biztosít, hogy azokkal a vállalati dolgozókkal, akik közép-, illetve felső fokú oktatási intézményekben tanulnak, a vállalat tanulmányi szerződést köthet. És elsősorban itt is a törzsgarda- tagok gyermekei részesülnek előnyben. Ilyenről eddig nem is hallottunk, hiszen itt dolgoznák a vállalatunknál. s ugyanakkor ösztöndíjat is kapnak majd. A lakásépítés vállalati támogatása — Bár a vállalatnak szép, korszerű lakótelepe van, mégis egyre nő azoknak a dolgozóknak a száma — főleg a fiatalok —, akiknek még nincs lakásuk. Várható ezen a téren változás, illetve javulás? — Igen, mértéke természetesen a vállalat anyagi erőforrásai tői. munkájától ÍU6S- Az VlSZQPt mpr biztos, hogy az 1971-es esztendőben 300 ezer forinttal segíti a vállalat a dolgozók lakásépítését. Az összeg pedig úgy oszlik meg, hogy egy részét 15 éves kamatmentes hitelként adjuk, a másik részét pedig hűségjutalomként. — Ez számokban mit jelent? — Aki a vállalat lakásában lakik és úgy dönt, hogy saját: lakást épít az a dolgozó 50 ezer forint kölcsönt kaphat, aki pedig nem a telepen lakik, az 40 ezer forintot. A különböző feltételeket részletesen tartalmazza a kollektív szerződés, de ami mindenképpen új és figyelemre méltó: az úgynevezett hűségjutalmat, amely 20 ezer forintot jelent, sohasem kell visszafizetni a vállalatnak. Kölcsönként kapják, de nem kell visszatéríteni. Illetve csak jó, becsületes munkával. Ugyanakkor a 40 ezer forintos hitelből is elengedhető 15 ezer forint. Anélkül, hogy eltúloznánk e segítség, támogatás ielentőségét, mindenképpen jogos a megállapítás: mindez szép gesztus a vállalattól. Á nők, a fiatalok megbecsülése —1 A vallalat mar eddig ts sokat tett, próbálkozott a nők,, a fiatalok anyagi, erkölcsi megbecsüléséért. Az új kollektív szerződésben még nagyobb, még biztatóbb a változás ... — Egyértelműen kimondja a szerződés, hogy ugyanolyan végzettségű, ugyanabban a munkakörben dolgozó nő ezentúl nem kaphat kevesebbet az ugyanolyan képzettségű, ugyanolyan munkakörben dolgozó férfinál Ami.jjediig_.ii fiaktlokaí». a pályakezdőket illeti: jeles tanulmányi eredmény esetén a kezdő szakmunkásoknak 5,60 forintról 7,60 forintra emeli az órabért, a kezdő technikusi fizetést 1200 forintról 1550 forintra, az egyetemet, főiskolát végzett induló fiatalok fizetését pedig 1600 forintról 2200 forintra módosítja a szerződés. A további előrehaladásuk pedig munkájuktól, szakmai tudásuktól és helytállásuktól függ majd. A rend, a fegyelem védelme — Eddig tulaj donkeppen csak a dolgozók, az idősebb, a fiatalok anyagi, erkölcsi megbecsüléséről esett szó. Bizonyára arányban áll a juttatásokkal az új kollektív szerződésben a vállalat, a népgazdaság igényeinek teljesítése, a belső rend, a munkafegyelem védelme, fokozása is. — Pontosan így van. Ezentúl egy nap igazolatlan mulasztás 50, 2 nap pedig 100 százalékos nyereségelvonást jelent. Két késés után 10, három késés után pedig 15 százalékot kell levonni a nyereségből. Az elmondottak egyértelműen bizonyítják: az új kollektiv szerződés megkülönböztetett módon védi az embereket, becsüli meg a jókat, a legjobbakat, az alkotást, az értelmet, a tehetséget, ugyanakkor magasabbra emeli a munka, a fegyelem mércéjét is. És ez így van jól, hiszen végeredményben ez az alapja, hogy céljainknak maradéktalanul eleget tegyünk, hogy gazdasági, politikai feladataink teljesítése nyomán több jusson népgazdasagunknak, dolgo/.óink- aak-ggy&műí.. 2LA milyen termelést fejlesztő szakmai és gyakorlati kapcsolatban vannak a mező- gazdasági üzemekkel. HOLDANKÉNT 38 MÁZSÁS ÁTLAGTERMÉS A népi ellenőrzési bizottság megállapította, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium 1969-ben népgazdasági szempontból három komplex témakörben jelölte meg a kompolti intézet munkáját. Ezek közül kiemelt miniszteri kutatási célprogram az évelő pillangósok (a lucerna, vöröshere, baltacím) nemesítése és termesztése. Ebbe a programba egyébként a kompoltiak irányításával összesen hat hazai mezőgazdasági kutató- intézet kapcsolódott be. Az országos célkitűzések szerint 1979-re — e program befejező évében — a lucerna várható átlagtermése eléri majd Magyarországon a holdanként 38 mázsás átlagot. Ennek megvalósítására új, gyorsabban sarjadó, betegségekkel szemben ellenálló fajtát és új telepítési eljárást vár a gyakorlat. Az intézet igen fontos kutatási feladata a talajvédelem komplex rendszerének kidolgozása is, amely középtávú feladatterv. Az intézet ebből a íeladattervből elsősorban a talajvédelmet biztosító agrotechnikai eljárások: — a vetésszerkezet, táplálóanyag-ellátás, talajmü- velés, növényápolás stb. — kidolgozásából veszi ki a részét, amelynek megvalósítására mintegy 22 millió forint áll a kompoltiak rendelkezésére. Hasonló jellegű, de sokkal kisebb volumenű feladat Kompokon a kenderés a rostlennemesítés. Ma az ország 25 ezer katasztrális hold kenderterületének csaknem kilencven százalékán a Kompolton nemesített kendert termesztik. A szocialista országok közül pedig Csehszlovákiában és Bulgáriában is nagy területen díszük Heves megye államilag is elismert reprezentánsa. ARÁNTÉREM A KIÁLLÍTÁSON A kompoltiak szélesebb körű kapcsolatot a mezőgazdasági üzemekkel a lucernatermesztés kiterjesztésében érlek el az utóbbi években. Különösen az intézet szomszédságában — a káli, kápolnai, kompolti, valamint tiszanánai termelőszövetkezetekben. Tiszanánán például oi-szágos siker született az együttműködéssel — a ter- mä&asow&öätä az. üiS2-«n Országos Mezőgazdasagi Kiállításon aranyérmet nyert a lucernával. A kompolti intézetben 1960—1970 között több mint húsz bemutatóval egybekötött tanácskozást . rendeztek a közös gazdaságoknak a lucematermesztés legújabb tudományos eredményeiről. 1966-ban szerződéses lucerna- és vörösheremag-ter- mesztési szaktanácsadást indítottak, s ennek nyomán 1969-ben már o technológiai utasítások betartásával 3 millió 600 ezer forint értékű lucerna és vöröshere többletvetőmagot termeltek a közreműködő üzemek. At intézet jelentős szakpropa- ganda-tevékenységet fejt ki a műtrágyaha^snálat, az okszerű tápanyagarány, valamint az alkalmazás tekintetében is. Ezen túl nagyüzemi kísérletekkel propagálják a kompoltiak az új növényfajok — őszi borsó, Fleisch- mann-simabükköny, Miro-. novszkája 808 és Kompolti 2-es őszi búza — megismertetését és ezek termesztésének eredményességét. Az intézet munkatársai rekultivációs kutatásokat végeznek a Mátra alji termelő- szövetkezetek részére. Jelentős segítséget nyújtanak a Tisza IL. vízlépcső megépítésével öntözővízhez jutó mezőgazdasági üzemek területeinek előkészítéséhez is. Heves megyében hét termelőszövetkezet és két állami gazdaság számára helyzetfelmérő tanulmányt, öt termelőszövetkezetnek pedig középtávú tervet készítenek. ÖT ÉV: 175 ELŐADÁS A kutatási eredményeket a kompoltiak szakpublikáciok és előadások formájában is aktívan terjesztik. Ezt bizonyítja az a 175 előadás és 97 szakírás, melyet 1966—1970 között tartottak. illetve publikáltak. Nehéz forintban pontosan kifejezni, hogy az ilyen tevékenység mennyi haszonnal jár. Mindenesetre egy bizonyos, a Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutatóintézet munkatársai áltál elért és a gyakorlatban is hasznosított kutatási eredmények évente több millió forintot jelentenek a népgazdaságnak, — állapította meg a népi ellenőrzési bizottság vizsgálata. Men túsz Károly IMI lasi. július a* pento*
