Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-08 / 159. szám
R/idifr KOSSUTH *.30 Liszt műveiből. 0.00 Az élet határai. 9.34 Népű muzsika. 10.05 Megjelenés előtt. 10.40 Zenekari muzsika. 13.30 KI nyer ma? 13.30 Melódiakoktél. 19.40 Vita a korszerű mezőgazdaságról. 14.00 Nyári dalok. 14.11 A XVIII. század operáiból, 14.38 Zongoramuzsika. 15.15 Népi muzsika. 15.30 Kleist: Az eltört korsó. Rádióváltozat. 17.15 Mozart: C-dúr divertimento. 17.85 A tanácstörvény a gyakorlatban. 17.50 A Stúdió U hangversenye. 19.30 Kritikusok fóruma. 19.40 Nóták. 19.5* Rossini: Mózes. Négyfelvonásos opera. 83.03 Versnapló. 0.10 Cimbalommuzsika. PETŐFI *.05 Mesejáték. 9.03 Barokk muzsika. 9.50 Magánvélemény közügyekben. 13.00 Könnyűzenei híradó. 13.80 Kórusmuzsika. 13.03 Nyíregyházi stúdió. 13.80 Kórusmuzsika . Kettőtől — hatig ... 18.10 Szinuhe. (Befejező rész.) 18.51 Rádióhangversenyekről. 19.81 Lehár: Paganini: Részletek. 19.39 Ifjúsági Rádió. 80.88 Nincs tanú. Ifjúsági rádiójáték. 81.14 Népzenei fesztivál Növi Sadon. *3.41 Lengyelvér. Részletek. 83.15 Könnyűzene. MAGYAR 17.3* Hírek. 17.45 Játékos sportvetélkedő. 18.95 Riportmüsor. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Salto mortale .. \ 2. Amszterdam. 21.05 Szóljatok szép szavak!..: 31.35 Négernek lenni... 22.15 Tv-hlradó. POZSONYI 19.00 és 22.10 Tv-híradó. 20.00 Zenés műsor. 20.40 Kis fllmtörténelem. 21.53 Nemzetközi atlétikai verseny. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és 8 órakor Enyém a világ Színes NDK filmvígjáték EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Fél 6, és fél 8 órakor Ismeri a szandi-manditf Színes magyar fllmvígjáték EGRI KERT Este 8 órakor A hét mesterlövész Színes amerikai westernfilro Felemelt helyárakkal! GYÖNGYÖSI PUSKIN Reménykedők GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A kőszívű ember fiai. I—II. (Dupla helyárak) GYÖNGYÖSI KERT Petulia HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hogyan robbantottam ki a II. világháborút (Dupla helyárak) FÜZESABONY Zabriskie Point GYP-ÜST Egerben: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Bajesy-Zsilinsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére Is. f 1 t * Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27.) OSvassa a OlípÁfaátyűl \ * « 4 • • Gyöngyösről A gyöngyösi Sárhegyen meg kell küzdeniük a természet viszontagságaival a mezőgazdasági dolgozóknak. A század eleji hatalmas fi- loxéra-járvány teljes egészében megsemmisítette a szőlőültetvényeket, és gyakorlatilag leállt a szőlőtermelés az egész területen. Az elvadult földeket egyre jobban pusztította az erózió. Később történtek próbálkozások újabb oltványok telepítésére, a korábbi virágzó kultúrát azonban meg sem közelítették. Most az abasári oldalon a helyi Rákóczi Termelőszövetkezet nagyrészt állami támogatással teraszokat képez ki és így telepíti a híres abasári rizlinget, furmintot és hárslevelűt. A gyöngyösi oldalon más formáját választották a Sárhegy rekonstrukciójának, a várostól viszonylag messzebb fekvő részeken kertszövetkezetek alakulnak és a gépi megmunkálás után gyümölcsöt, szőlőt telepítenek a kertszövetkezeti tagok. A gyöngyös- oroszi ércbánya Gyöngyösön lakó dolgozói, akik legtöbben emeletes törcjbházakban laknak, kertszfcvetkezetet alakítottak és földet igényeltek a Sárhegyen. A talaj előkészítési munkák most folynak, részben ősszel, részben tavasszal nyolcezer négyszögölön telepítenek gyümölcsöt és szőlőt. Egy tagra körülbelül 400 négyszögöl terület ju, s a bányaüzemi dolgozók az itt végzett munkával pihenhetik ki az ottani fáradalmakat. Gyöngyösi László Kompoltról Az Űj Barázda Termelő; szövetkezet jövedelmező üzemága a kertészet. Mivel rendszeresen öntöznek, a csapadókszegény időjárás ellenére is jó termést takarítanak be. A kertészeti brigád dolgozói borsót, babot, paradicsomot, paprikát, fözőtököt, sárgarépát, retket és céklát termelnek. Ezekben a napokban az uborkát és a zöldbabot szedik és szállítják részben helyi, részben más területen való fogyasztásra. Intenzíven foglalkozik az idén a tsz magtermeléssel is. Tíz holdon termelnek retekmagot, s ez jelentős bevételt hoz. Császár István Hatvanból A 4-es sz. VOLÁN hatvani kirendeltsége és az MHSZ hatvani vezetősége szoros kapcsolatban áll egymással. A VOLÁN üzemegysége már régebben küszködik létszámhiánnyal. Hatvan városban már szinte hagyománnyá vált, hogy minden évben sok fiatal szerez a katonaság előtt gépjármű- vezetői jogosítványt. A VOLÁN üzemegysége vállalta, hogy jól felkészült oktató- gárdát biztosít a szövetség részére és karbantartja az MHSZ gépjárműveit. Vállalta a VOLÁN vezetősége azt is, hogy azoknak a fiataloknak, akik két évig a tanfolyam kezdetétől a vállalatnál dolgoznak, a tanfolyam költségeit megtérítik, á tanfolyam elvégzése után pedig alkalmazza őket gép- járművezetőként. Minden lehetőség megvan arra, hogy a kezdeményezés sikerrel járjon. Szűcs Ferenc Hevesről A napokban ülést tartott a Heves és Vidéke ÁFÉSZ Igazgatósága. A belső ellenőrzés tapasztalatairól és a káderutánpótlás helyzetéről, a szakmunkásképzésről tárgyaltak az igazgatósági tagok. A beszámoló hangsúlyozta, hogy javult a vagyonvédelem és kedvezően alakult az áruellátás is. Az előző évhez viszonyítva mindkettőben fejlődés tapasztalható. Csökkent a szabálytalanságok száma és a leltárhiány összege. Az utánpótlásról szólva a szövetkezet szoros kapcsolatban áll a szakmunkásképző intézettel, rendszeresen figyelemmel kísérik a tanulók fejlődését. Nagy gondot fordítanak' a gyakorlati oktatásra. Ezen túlmenően gondot fordítanak a felnőtt szakmunkások továbbképzésére, oktatására is. a Rozgonyi István Paródsasvórról Régi probléma oldódott meg a Parádi Üveggyárban. Az eddig bérelt magánlakás helyett egy modem, korszerű, húszférőhelyes munkásszállót kaptak a vidéki dolgozók. A napokban költöztek be az első lakók, akik elismeréssel szóltak az új létesítményről, a megfelelően tágas, világos lakószobákról. A szálló felépítésére és berendezésére komoly összeget fordított a a gyár, s remélhető, hogy az itt lakók vigyáznak majd a berendezésre. Gembiczki Béla Wiesiaw Bondzincki: A régi Törökország mai szemmel III. A harmadik főváros Bursza Török asszony, hagyományos viseletben. Programunk úgy alakul, hogy a régi és újabb fővárosokat látogatjuk meg. Míg Ankara a legújabb, Konya a legrégibb, addig Bursza időben a második fővárosa volt Törökországnak. Először 1095-ben foglalta el a nyugat felé új hazát kereső szeldzsuk törökség, de az akkor még gazdaságilag és katonailag erős bizánci görögök visszafoglalták és így cseréit a város többször is gazdát. Az 1326. évi ostrom azonban az utolsó volt. azóta szilárd itt a török hatalom és a mohamedán kultúra. életforma. Bursza virágkorát a XIV. század jelenti, amikor — Konstantinápoly elfoglalásáig — itt élnek és itt temetkeznek a szultánok, természetesen családtagjaikkal együtt. Bursza csodálatosan szép fekvésű város, a fölötte emelkedő magas hegyek, a 'buja délszaki növényzet a spanyolországi Granadához teszik hasonlóvá. Ha még hozzátesszük azt. hogy Bur- szában világhírű termálvizek is vannak, megértjük, hogy a szultánok választása erre a szén és kellemes helv- re esett. A mohamedán művészet alkotásai a XIV. században a vallási épületekben, a templomokban és sir- kamrákban. a türbékben jutottak érvényre. Ilyen elsősorban az Ulu dzsámi (nagy templom), százszor száz méteres alaoterületével, középen a főkuoola alatt hatalmas mosdómedeneével és cédrusfából faragott szószékével. melyen a 802. évszám olvasható. A mohamedán időszámítás ugyanis a 622. évvel kezdődik annak az eseménynek emlékére, amikor Mohamed kénytelen volt ellenségei elöl Mekkából Medinába menekülni, a 802. év ezek szerint i. u. 1424-et jelent. A szultáni sírkamrák között elsőnek kell megemlíteni a Yesil türbét, azaz zöld kriptát, melyben I. Me- hemet szultán szarkofágját felejthetetlenül díszes, főleg zöld fajanszlapok borítják. A Murat szultán dzsámija mellett több díszes türbe áll hatalmas fák alatt, szultánoké és fiaiké, így a Dzsam szultáné is, akit 1495-ben Nápolyban mérgeztek meg, de testét hazahozták. A hatalmas platánok árnyékolta sírkert áhítatos csendjét csak a márvány csörgőkét vizének halk csobogása és az egyenruhás múzeumőrök lépteinek hangja zavarja meg. / Burszában volt alkalmunk temetőt is látni, de a régi templomok kertjében is vannak sírok, amint ezt a fehér mészkőből faragott sírkövek azonnal elárulják. Ügy tűnik, a temetők nem olyan gondozottak, mint a katolikusoknál. Ez talán a két vallásnak az ősök tiszteletéről vallott felfogásával függ össze. A sírkövek azonban magukra vonják a figyelmet. A kemény, márványszerű mészkő jól állja az időjárás pusztításait, a feliratok díszítő faragvá- nyok a régieken is jól látszanak. Bár a vallás előírásai tiltották az ember ábrázolását, a sírköveken megfigyelhető a törekvés, hogy maga a kő, vagy annak felső része emlékeztessen az emberre. A hódoltság idejéből megmaradt magyarországi egri sírkövek turbán formája it is feltűnik azzal a különbséggel, hogy a turbán alatt egy pár ■ virágfűzér a bajúsz helyére került, alattuk pedig még egy kitüntetést is elhelyeztek, de ezt már naturalisztikus hűséggel. A nők sírkövén természetesen nincs turbán, mert helyette kendőt, vagy fátylat — törökül: feredzse — viseltek. Helyesebben, itt-ott, kisebb helységekben, konzervatívabb közösségekben ma is hordják. Magam is láttam nem is egyet, de a bokában megkötött, bő bu- gyogó és az egész felsőtestet eltakaró kendő — melyből csak a szemek néznek ki és csak az orr látszik — már elég ritka. A hagyományos viseletben fiataloknál is ál talános a sötét, fekete ruha függetlenül az időjárástól Ritkán néznek az idegenre inkább efordulnak, ha köze ledik, még akkor is, ha autóban ül. Szá.llónk a Cselik palasz, vagyis Acél palota fürdő mellé épült, mert Bursza fürdőváros, amint azt már korábban említettem. Minden szobában fürdőköpeny is van, amiben fedett folyosón mehet át a vendég a fürdőbe. Kísérőnk felajánlotta, nézzünk meg egy tisztasági fürdőt, így fogalmat alkothattam arról, hogy milyen is lehetett a törökfürdő nálunk, amikor az m”5"! valóban török volt. A fürdő három h ,gagyóbb részre tagolódik. A^velső a vetkőző, öltözőterem, aminek mind a négy oldalán üvegfalú fülkékben vetik le ruhájukat a férfiak és rakják csomóba, vagy fogasokra. A második, ebből nyiló teremben folyóvíz mellett mosdanak az odaérkezők, s csak azután lépnek be a harmadik, legnagyobb helyiségbe. Ebben van a sok- szegletű fürdőmedence és innen nyílnak a különböző kisebb szobák, fülkék. így a gőzkamra is. A fürdőzők ruházata nem a kis kötény, amit a magyarok szoktak ilyenkor viselni, hanem derékra csavart ágyékkötő, törökül pestamal. Burszában a muzulmán Keletet érzékeli az utazó olyan intenzitással, mintha az európai, a görög kultúra meg sem jelent volna ezen a területen. (Befejező rész következik.) Bakó Ferenc PONTOS IDŐ Éppen öltözködtem — randevúra készültem Hantával —, amikor megszólalt a telefon. Felemeltem a hallgatót és kellemes női hangot hallottam: —Huszonkét óra negyvenöt perc, huszonkét óra negyvenöt perc, tíz másodperc, huszonkét óra negyvenöt perc húsz másodperc ... Letettem a hallgatót. Ez tévedés! A „pontos idő” kapcsolódott be az én vonalamba, — gondoltam, mégis megzavart a dolog. Nyolc órára van megbeszélve Ha- niával... És ekkor újra csengett a készülék. — Huszonkét óra negyvenkilenc perc, huszonkét óra negyvenkilenc perc tíz másodperc... Az órámra néztem. Azon fél nyolc múlt tíz perccel. Biztos akartam lenni, felhívtam legjobb barátomat, Fredziót. — Mennyi a pontos idő? — kérdeztem. — Mi bajod? — kérdezte vissza csodálkozva. — Majd holnap elmondom. Mennyi nálad a pontos idő? — Tizenhét perc múlva nyolc... — Köszönöm! — és lecsaptam a hallgatót. De alighogy ez történt, a készülék ismét megszólalt. — Huszonkét óra ötvenöt perc... Idegesen csaptam le a hallgatót és feltárcsáztam a hibabejelentőt. — Kérem szépen ... — Mondja a számát!... Megmondtam. — Megnézzük a vonalát... — De kérem ... — Tegye le nyugodtan a hallgatót. — De egész másról van szó! — Ez a hibabejelentő. Ha másról van szó, forduljon máshová! — A pontos időről van szó! Nem a pontos időt mondjál — Én nem vagyok órás. Ha gondolja, forduljon az igazgatósághoz. — Ott már biztos nincs senki! — Akkor kísérelje meg holnap. — Hogy lehet valaki eny- nyíre közömbös? Az embereket félrevezeti a pontatlan „pontos idő”. Elkésnek a megbeszélésekről, a moziból, a színházból, a randevúról, családi tragédiák lehetnek! — Rendben van, utána nézek. Kis idő múltán visszacsengetett. — A „pontos idő” rendben van. önnél nincs valami rendben. Maradjon a készüléknél, újból jelentkezni fogok. És ekkor ismét női hangot hallottam, de egészen mást. mint az előbb. — Húsz óra huszonkettő perc ... Igen, ez a „pontos idő"! És már húsz őrs községkettö perc! Átkozott balszerencse! Lekéstem a randevúról! Soha nem bocsátom meg magamnak! ... Gsak később tudtam meg, hogy a legjobb barátom, Fredzio tett lóvá. így aztán sikerült is szétválasztania bennünket, mert magának akarta megszerezni Haniát!... Csak tudnám, hogy kinek a hangját hallottam akkor a telefonban! Olyan nagyon- nagyon ismerős volt! Fordította: ÁAíalíy István t Közgyűlés az ecsádi ÁFÉSZ-nál Küldöttgyűlést tartott az ecsédi ÁFÉSZ. Napirenden a negyedik ötéves terv ismertetése volt. A szövetkezet a harmadik ötéves terv időszakában 3 843 000 forint nyereséget ért el, ezt azösz- szeget a negyedik ötéves tervben több mint öt és fél millióra növelik. Beszámoltak a fejlesztésről is, még ez év második felében felépül 150 ezer forintos költséggel az olajkút. Az új telepen 300 ezer forintos beruházással új presszó épül és itt létesítenek darálót is. 250 ezer forintos költséggel bővítik a vasboltot és szerepel az ötéves tervben iroda építése is. A küldöttek egyhangúlag elfogadták a negyedik ötéves terv programját. Nagy Piroska SémisSA^ 131L július 5* reá tárták
